2013.02.24., Szerző:
kodpiszkalo
Régóta készülök, hogy sokak kérésének eleget téve foglalkozzak a népszerűségük csúcsán lévő gyógygombákkal: mire jók, mire nem, igaz-e az a sok jó, amit róluk állítanak? Azonban ma egy olyan levél pottyant a levelesládámba, amely némileg borította a tervet: egy ismerősöm a hazai gyógygombaguru, Varga Gábor hatóanyag-szakértő egyik cikkére hívta fel a figyelmemet. Annyira lebilincseltek az abban található eredeti gondolatok, hogy nem állom meg, hogy mindenkivel megosszam azokat. A legutóbbi bejegyzéshez hasonlóan itt sem lesz elmélyült szakmai elemzés, mivel nem érzem magam polihisztornak, aki ilyen, egymástól távoli szakterületeken egyaránt magabiztosan mozog. A segítő válaszokat, reakciókat várva kérdezem: követhető-e az eszmefuttatás, van-e logika a gondolatmenetben? És ha igen, akkor gyógygombát kellene vennünk? És ha megvesszük, annak milyen kihatása lesz a demokráciára, a vallásokra?
Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették. (...) A múlt században az átlagos élettartam – a higiénia, a vízminőség javulásának, a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak köszönhetően – kb. 30 évvel nőtt. Korunkban számos súlyos, gyógyíthatatlan betegség kiváltó okaként, illetve súlyosbító tényezőjeként azonosították, illetve gyanítják a vírusok, baktériumok, paraziták jelenlétét a szervezetben. Ilyen betegségek például a rák, a szív és érrendszer betegségei, atheroszklerózis, túlsúly, szklerózis multiplex, cukorbetegség, Alzheimer kór, skizofrénia, Parkinzon kór stb.
Az eleje OK. De az már egyáltalán nem stimmel, hogy a felsorolt betegségek mindegyikének az oka fertőzés lenne! Ezek nagy része multifaktoriális, sok esetben genetikai eredetű, azt sejtetni, hogy a fertőzéseknek kialakulásukban, súlyosbodásukban jelentős szerepe van, erős csúsztatás.
57 komment