jó-e a banán rák ellen?

2013.01.27., Szerző: kodpiszkalo

Mielőtt továbbküldünk egy olyan képet vagy levelet, amely a rák gyógyításának lehetőségévek kecsegtet, két dolgot ne mulasszunk el végiggondolni, mérlegelni. A legfontosabb: vajon tényleg igaz-e a hír, amelyet felebarátainknak elküldünk, vagy éppen mi vezetjük félre azokat, akik fontosak nekünk? Ha nem értünk a témához, vegyük a fáradságot, és nézzünk utána (hiteles helyen), vagy kérdezzünk meg egy hozzáértőt.

És vajon végiggondoljuk-e azt, hogy az érintett, beteg emberek lelkiállapotára milyen hatással van, ha naponta újabb és újabb "lehetőségekkel" szembesülnek, ezáltal bizalmuk meginog a kezelésükre alkalmazott szerben, módszerben? Tény, hogy a gyógyulás esélye csökken, ha a beteg nem bízik a kezelés eredményességében, mint ahogy az is, hogy a hatásos terápia elhagyása, a különböző, vélt vagy valós hatásosságú kezelések váltogatása is csökkenti a gyógyulás esélyét.

Ezen gondolkodtam akkor, amikor először olvastam a banán rákellenes hatásáról szóló, némi tudományoskodó szósszal leöntött hírt. Jól hangzik: az érett banánban termelődő tumornekrózis faktor segít bizonyos rákos sejtek elpusztításában. Bár egy közismerten egészséges gyümölcsről van szó, a rákellenes hatásáról eddig nem hallhattunk. Nézzünk kicsit a hír mögé, mi is az igazság:

hogyan járjunk el etikusan?

2013.01.24., Szerző: kodpiszkalo

Íródott egy levél...

2012. 10. 26.

Magyar Orvosi Kamara
Országos Etikai Bizottsága

Tisztelt Etikai Bizottság!

Kérem, a mellékelt (http://vizprogramozas.uw.hu/prog_water.avi) videóban található állítások alapján vizsgálják ki, hogy a filmben szereplő Dr. Kellermann Aranka Terézia megsértette-e a MOK Etikai Kódexének

II. 22. (3) bekezdését (Kirívóan súlyos etikai vétséget követ el az az orvos, aki szakmai tekintélyével fedez és népszerűsít általa nem ismert hatással és mellékhatásokkal  rendelkező gyógymódot, tudományosan nem megalapozott gyógymódokat végző személyekkel közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatot létesít.)

 vagy

II. 27. (2) bekezdését (A nyilvánosságnak adott információknak világosnak, tényszerűnek és elfogulatlannak kell lenniük.)

vagy

II. 28. (2) a bekezdését (az orvos az orvosi hivatás gyakorlása mellett kerüljön minden olyan tevékenység végzését, amely az orvosi hivatás tekintélyét veszélyezteti). (...)

 

...amelyre érkezett egy válasz:

2012. 12. 13.

A Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezetének II. számú Etikai Bizottsága XXX panaszos panasza alapján meghozta az alábbi végzését: 

Felhívja a panaszost, hogy 8 napon belül aláírt példányban küldje meg panaszát és azt konkrét adatokkal, bizonyítékokkal támassza alá! (...) Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs (...).

Indoklás

XXX panaszt nyújtott be a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához dr. Kellermann Aranka Terézia orvossal szemben, azzal a kérelemmel, hogy vizsgálja ki az etikai bizottság egy bizonyos video felvétel alapján történt e etikai vétség (sic!). (...) Az etikai bizottság általánosságban nem vizsgálódhat, a panaszos által leírtak alapján dönt az etikai vétség gyanújáról. Figyelemmel arra, hogy a panaszosban merült fel az etikai vétség aggálya, ezért állítását tényekkel kell alátámasztania, nem elegendő a Bizottságot arra felhívni, hogy egy videot megtekintsen.

Mára ennyit - ez is sok. A vízprogramozásról majd máskor.

Kép forrása: clipartmojo.com

mit hazudnak a rákról?

2013.01.23., Szerző: kodpiszkalo

Van néhány képes magazin, amelyeket előadásaimban a "hiteles" tájékoztatás példáiként szoktam emlegetni. Tény, hogy az olvasók számának megőrzésén, növelésén a lap túlélése múlhat, és ennek érdekében egy-egy hatásvadász főcím még megbocsátható, de ha az egész cikk merő hatásvadászat, amely ráadásul alaposan félrevezeti az olvasót, már kevésbé. Lássuk például, mit ír a Kiskegyed:

Kemoterápia, mammográfia, gyógyíthatatlan betegség? Az is lehet, hogy minden, amit eddig tudtál a rákgyógyításról, hazugság.

Amikor ennyi éve kutatnak valaminek a gyógymódja után, és még mindig igen szegényes a túlélési arány, az mindenképpen felvet néhány kérdést. Például azt, hogy miért költenek évente többszáz milliárd forintot világszinten egy olyan betegség kutatására, aminek az orvostudomány a hivatalos álláspont szerint nem ismeri a valódi okát. És vajon hogy lehet, hogy ennyi pénz, ennyi kutatómunka után sincs valódi, megnyugtató eredmény?

"Lehet, hogy hazugság": írja a szerző, de a cél az, hogy már ezen a ponton érezze az olvasó: biztosan be van csapva, ismét egy globális összeesküvés áldozatának érezheti magát. Fölöslegesen kivesznek a zsebünkből egy csomó pénzt, amit céltalanul és eredmény nélkül elszórnak. Vajon az eredmények elmaradása nem szándékos?

ígéretek tárháza: a piknogenol

2013.01.16., Szerző: pharmythographer

Se szeri se száma az interneten keringő, csodás növényeket és gyógymódokat ajánló különféle írásoknak, lassan már nem is tudja elérni a sokat tapasztalt olvasó ingerküszöbét egy-egy ilyen reklámszöveg. Szakmabeliként meg-megpróbáljuk a hiteles tájékoztatás céljával felvenni az egyenlőtlennek mutatkozó küzdelmet az alaptalan ígéretekkel szemben, de menthetetlenül elsodor a szenzációhajhász írások áradata. És ha csak a stílus alapján ítélünk, néha az is gyanús lehet, amivel nincs különösebb probléma.

Legutóbb a következő írásra bukkantam:

Piknogenol: 60 betegséget gyógyít

Ha létezne olyan természetes anyag, amely védené és javítaná a szív- és érrendszert, a keringési rendszert, csökkentené a szívbetegség kialakulásának veszélyét, beiktatná étrendjébe? Ha lenne természetes anyag, amely enyhítené az ízületi gyulladást, és számos más betegséget, védené a bőrt a túlzott napozástól és az idő előtti ráncosodástól, a túlzott pigmentációtól, fogyasztaná? Ha létezne olyan anyag, amely több mint 60 betegség kialakulásának veszélyét csökkentené, védene a bakteriális fertőzésektől, az allergiától és a megfázástól, szedné? Biztosan, mert így tenne minden normális ember, ha ismerné a tudományos ismereteket erről a természetes anyagról.

Aztán kiderül az is, melyik ez a „csodaszer”:

a Rectodelt-ügy, avagy mit számít két betű egy gyógyszer-hatóanyagban?

2013.01.13., Szerző: kodpiszkalo

Figyelem, az írás újabb információk birtokában (köszönet RMO-nak) frissült: lásd áthúzott és aláhúzott szövegek!

Egy körlevélnek köszönhetően egyre többen ismerik meg egy olyan végbélkúp, a Rectodelt nevét, amelyet a legtöbb ember sosem használt, és remélhetőleg soha nem lesz rá szüksége. A „Rectodelt-ügy" jó apropó arra, hogy kis kirándulást tenni a farmakológia bugyraiba és a gyógyszerár-támogatás vegykonyhájába. De előbb lássuk a körlevelet:

Kedves Ismerőseim! Osszátok meg légyszi, hogy minél több kisgyerekes szülőhöz eljusson, mert sajnos nagyon kevesen tudnak róla nem nagyon reklámozzák! Sokan nem tudják megvenni 6 meg 13 ezerért, de elkészítik a gyógyszertárban 300 Ft-ért!! Nem írtam el nem 3000, hanem 300 Ft-ért! Ez 1 életmentő kúp tényleg nagyon fontos, hogy mindenki meg tudja venni a gyerekének! (azért kell, hogy ne fulladjon meg a gyerek, ha befullad) sajnos enélkül Kovrat is megfulladt volna! Én kérdeztem meg a gyógyszertárban személyesen nem neten terjedő hülyeség!

Az említett kúp valóban alkalmas krupp, asztma és görcsös hörghurut esetén kialakuló légzési nehézség kezelésére, de erre a célra más szerek (például hasonló hatású, de inhalálva alkalmazott hatóanyagok) is rendelkezésre állnak, tehát nem ez a gyógyszer az egyedüli mentsvár.

Ennek én ma utána jártam! Remélem nincs szüksége erre az életmentő kúpra senkinek, de ha mégis akkor olvassátok el :) Ma voltam a gyógyszertárban, utána jártam, mert ez engem is érdekel.. sajnos már Kovratnak is volt erre a kúpra szüksége nem is egyszer, mert nagyon befulladt éjszaka. Nálunk a gyógyszertárban most 6000 Ft ez a 4 db kúp, én 5000-ért vettem a nyáron. Olvastam a neten hozzászólásoknál, hogy ki lehet kevertetni ugyan ezt 260 Ft-ért, ma rákérdeztem a gyógyszertárban, hogy tényleg ki lehet e kevertetni olcsóbban és azt mondták, hogy ki. kétszáz valamennyi Ft-ért kikeverik, nem tom már pontosan mennyit is mondott kétszáz vmennyi, de kerekítsük fel 300 Ft-ra. Kérdeztem, hogy ugyan ez e a hatóanyaga, ugyan ilyen jó e, amit a gyógyszertárban kevernek ki és igen, ugyan ez kerül kikeverve 6000 Ft helyett 300 Ft-ba. Azt is kérdeztem, hogy akkor miért nem azt írják fel az orvosok, hát azt mondták, hogy nem tudnak erről az orvosok, hogy ki is lehet kevertetni olcsóbban, de mondták, ha legközelebb lenne rá szükségem mondjam meg az orvosnak, hogy a kikevertet írja fel ne a drágát, mert pont ugyan olyan mind a kettő csak az áruk „picit" más. ja más, mert gondolom a gyógyszergyáraknak is meg kell élniük vmiből... remélem nem lesz erre szüksége senkinek, de ha mégis akkor tessék kevertetni, nem gazdagítani a szemét gyógyszergyártó cégeket 5000 Ft-ért megvettem a 300 Ft-os kúpot... fasza 1 világ ez még mindig, hát ezen is sikerült felhúzni magam Engem nagyon felbosszantott, hogy nem ajánlotta a gyógyszertárban 300 Ft-ért kikeverőset senki nekünk sem pl. és nagyon sokan nem tudnak róla sajnos. és hány meg hány gyerek meghal csak, mert a szülőknek nincsen pénze a méregdrága gyógyszerekre. Azért osztom is tovább, hogy minél több szülőhöz eljusson, h van ilyen lehetőség is, ne kellejen gyerekeknek csak azért meghalniuk, mert a mai világban már a pénz még a gyerekek kis életénél is fontosabb!! :(( szörnyű szerintem.

Bár, mint említettem, nem az egyetlen életmentési lehetőség ez a kúp, de ezen a ponton már jogosnak tűnhet a felháborodás: hogy van az, hogy ugyanaz a szer töredék áron is beszerezhető, de ezt eltitkolják? Bár a levélben nem említették a nevét, a gyógyszerek árszabályozásával, a gyógyszerár-támogatásokkal kapcsolatban illetékes Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszólítva érezte magát, és reagált is:

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár cáfolja a legnagyobb közösségi oldalon és több internetes portálon terjedő hírt, amely szerint az egészségbiztosító fél évvel ezelőtt megvonta a krupp betegségben szenvedők fulladásos rohamain segítő szteroid hatóanyagú végbélkúp támogatását. A tények a következők: A készítményt 2007 előtt valóban támogatta az egészségbiztosító. Akkor azonban a termék gyártója azzal fordult az OEP-hez, hogy törölje a kúpot a támogatott körből. Ilyen esetekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a hatályos jogszabály alapján köteles eljárni, amely nem ad mérlegelési lehetőséget: ha a gyártó, forgalmazó nem tart igényt a támogatásra, és ezt hivatalosan kéri, akkor az OEP köteles a kérésnek megfelelően eljárni. A fent említett végbélkúpért tehát a gyártó döntése nyomán kell teljes árat fizetni a patikákban 2007 óta. Az OEP azonban azóta is 50%-os támogatásban részesíti a készítmény hatóanyagát, amely az említett terméknek is összetevője. Amennyiben a kezelőorvos receptre felírja a prednizon nevű hatóanyagot, a kúpot előállítják a betegeknek a gyógyszertárakban.

Budapest, 2013.január 10.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

egészség, biztonság

Nem csodálnám, ha mindezeket elolvasva a helyzet nem tűnne kristálytisztának, és az sem meglepő, ha sokakban enyhe gyanakvás ébredezik a "gyógyszerlobbival" szemben. Lássuk hát, mi (lehet) a valóság:

• A kúp ára valóban azért ment fel, mert megszűnt a támogatása (amit az OEP mindannyiunk járulékából biztosít).
• A támogatás megszüntetését a forgalmazó kérte.
• Hogy miért? Ezt nem tudhatjuk. Azt azonban igen, hogy a támogatott gyógyszerek árának emeléséhez az OEP engedélye kell. Ha egy cég emelni akar, és az OEP ehhez nem járul hozzá, kérheti a támogatás megszüntetését. Ez persze nem éri meg akkor, ha az azonos hatóanyagot tartalmazó versenytárs szerek támogatása megmarad, mivel azok olcsóbbak lesznek, így hatalmas versenyelőnybe kerülnek. Ha azonban nincs versenytárs szer, a támogatásról való lemondás nem jár ilyen veszéllyel, ráadásul az ár meghatározása ebben az esetben csak a forgalmazó hatásköre. A Rectodelt kúp esetén épp ez volt a helyzet.
• Ha az érintett termék hatóanyaga elérhető, természetesen igaz, amit az OEP ír: elkészíthető a patikában a kúp, ráadásul (mivel a hatóanyag támogatott), jóval olcsóbban.
• A Rectodelt hatóanyaga, a prednizon azonban hazánkban nincs forgalomban (!), így az OEP közleménnyel ellentétben prednizon tartalmú kúp nem készíthető el patikában.
• Akkor viszont mi készül 300 forintért? Az "olcsó" kúp egy, a prednizonhoz nem csak nevében hasonló vegyületet, a prednizolont tartalmaz. A prednizon a prednizolon előanyaga, azaz a szervezetben előbbiből utóbbi képződik a májban történő átalakulás során. A két vegyület szájon át nagyjából azonos hatású, azonban végbélben történő használat során "viselkedésüket" (farmakokinetikájukat) nem hasonlították össze. Elképzelhető, hogy a prednizolon másképp, rosszabbul hasznosul, vagy gyorsabban lebomlik, így nem teljesen egyenértékű a prednizonnal. Valószínűleg hatásosságuk nem tér el jelentősen., legalábbis a tapasztalat ezt mutatja - objektív adatok azonban nincsenek, azaz kúpként soha nem tesztelték a prednizolon hatásosságát légúti tünetek ellen. Az is elgondolkodtató, hogy a prednizolont a világon sehol nem engedélyezték kúpként ilyen felhasználási céllal. Az bizonyos, hogy szájon át hatásuk azonos, de a végbélből felszívódva "más utat kell megtenniük", ezért elképzelhető, hogy a hatás helyén, a tüdőben mennyiségük eltérő, és az is feltételezhető, hogy a hatás kialakulásának ideje is eltér (mivel nem ugyanolyan gyorsan érik el a hatás kialakulásához szükséges koncentrációt) - bár lehet, hogy mindennek a hatásosság szempontjából valós jelentősége nincs. Egy dologban azonban nagyon eltér a két hatóanyag: a prednizolonnak van, a prednizonnak nincs helyi hatása. A helyi hatás ennél a felhasználásnál nem kívánatos, vagyis mellékhatásként jelentkezhet: a prednizolon hosszú távú, rendszeres használata a végbél nyálkahártyájának sorvadását eredményezheti. A prednizon esetén ez teljesen kizárt, a prednizolon túlzott használata esetén az elméleti esély megvan - és sajnos tény, hogy sokan sokszor használnak gyógyszereket szakszerűtlenül, vagy túladagolják azokat. A prednizolon végbélkúpként a prednizonnal azonos javallattal forgalomban van Németországban, azonban Magyarországon ilyen készítmény nincs és nem volt piacon. Azonban ha mindkét anyag elérhető, a fentiek miatt a prednizon a jobb választás. 
• Két gyógyszer-hatóanyagot csak akkor szabad helyettesíteni egymással, ha az szakmailag indokolt. Ha hatásosságuk, hatásuk jellege nagyon hasonló, a helyettesítés lehetséges. Vészhelyzetben nagyobb kompromisszumokat igénylő helyettesítés is elképzelhető. Kérdés - és ebben szakmailag illetékes hatóságok, például a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) véleménye lenne mérvadó és kívánatos - hogy a hazánkban korábban nem alkalmazott prednizon/prednizolon helyettesítés esetén a szakmai indokoltság (vagy a "vészhelyzet") mennyiben áll fenn. Ennek tisztázásáig nem szerencsés a jelenleg gyakorlat, amely szerint automatikusan helyettesítik a prednizont prednizolonnal.
• A hatóanyag-helyettesítés az orvos egyedi döntését igényli, de úgy helyes, ha a döntés nem a nevek és a hatóanyagok hasonlóságán, hanem szakmailag megalapozott mérlegelésen alapul. Remélhető, hogy ebben az esetben minden orvos megfelel ennek a kívánalomnak. Bár, mivel a prednizolon Németországban forgalomban van, a hatásosság megalapozozttnak tekinthető, különbség a mellékhatások veszélyében lehet és van.
• Még jó, hogy a patikában senki nem ajánlotta a "kikeverőset", hiszen vényköteles hatóanyagról van szó, amelyből orvosi javaslat alapján készíthetnek kúpot.
• A közhiedelemmel ellentétben a recept nem csak azért van, hogy a patikus megkapja az eligazítást a gyógyszer elkészítéséhez, hanem azt is szolgálja, hogy bizonyos gyógyszerekhez csak orvosi kontrollal férjen hozzá a beteg - saját érdekében. (És a recept még sok más feladatot is betölt, pl. ez az alapja a gyógyszerártámogatás igénylésének.)
• Bár terjed az attitűd, hogy a beteg rendeli, az orvos pedig felírja a gyógyszert (már Doktor Bubó is megmondta: diktál a beteg, írja a doktor), nem szeretném megérni, hogy a gyógyszerek rendelése a körlevélben vizionált "receptklub" módon történjen:

Az előbb (2013. 01. 07. ) voltam a gyógyszertárban és megkértem, hogy írják le a 30 mg-os receptjét, akit érdekel az írjon privátban és nagyon szívesen elküldöm. egy dobozban 6 db van és 260 Ft .... ja és igen, újra rákérdeztem és ismét ugyan azt mondták pedig most más volt ott, hogy ugyan olyan hatásos, mint a Rectodelt semmivel sem rosszabb, ugyan olyan gyorsan hat, ugyan azok a hatóanyagok vannak benne, de aki még mindig kételkedik írjon nyugodtan privit és megadom a gyógyszertár elérhetőségét nyugodtan meg lehet kérdezni ezt tőlük, nagyon kedves és segítőkész gyógyszerészek dolgoznak abban a patikában! :)

De ahhoz, hogy a gyógyszerészek és orvosok szakmai döntéseiben ne kételkedjenek a betegek a szükségesnél nagyobb mértékben, valószínűleg nem csak a betegeknek kellene változni. A rendszer szakmai oldalának szereplői, tényezői (a "kikeverő" patikus, a megfelelő mérlegelés nélkül felíró orvos, a szakmai tájékoztatásért felelős szervek, a támogatási rendszer visszásságai) mind szerepet játszik abban, hogy a hasonló problémákat a "legmegfelelőbb" helyen, a Facebookon tárgyalják meg a betegek...

A képen a londoni 30 St Mary Axe felhőkarcoló látható

már megint baj van a sóval?

2013.01.08., Szerző: kodpiszkalo

Nem elég, hogy a sót káliummal "fertőzik" (persze ez nem igaz, a valóság kevésbé krimiszerű), újabban arról olvasni, hogy a sóban - az EU utasítására - méreg, valamiféle cianid (!) található:

Számomra is csak pár hónapja derült ki mi a helyzet Magyarországon a sóval kapcsolatban.
Biogazdálkodóként és egy Bio-áruház vezetőjeként elég jó rálátásom van a mezőgazdaság és élelmiszereink vegyszerterheltségére, de ez még engem is meglepett.

Tavaly maradt valamennyi fejeskáposztánk a Biogazdaságban és kitaláltam, hogy készítünk savanyúkáposztát. Ez nem egy bonyolult feladat, mert ha jó minőségű, vegyszermentes alapanyagból dolgozunk, akkor csak só kell hozzá, a munkát pedig elvégzik a tejsav baktériumok. A bio minősítés megszerzéséhez azonban minden terméket engedélyeztetni és ellenőriztetni kell valamelyik minősítő szervezettel. Én jó biogazda módjára felkerestem a saját ellenőreinket és megkérdeztem mi szükséges ahhoz, hogy a savanyúkáposzta bio legyen. Ők azt válaszolták, hogy igazolás a só összetételéről... hmmm?! Nem is értettem a kérdést. Hiszen a konyhasó az NaCl, vagy nem...?

Megkerestem a forgalmazót, aki közölte, hogy nem tud ilyen dokumentációt produkálni, forduljak a gyártóhoz. A gyártótól megkaptam a papírt, amin nem kis mennyiségű kálium-cianát szerepelt, mint adalékanyag.

Hűha! De erről majd később.

Akkor elkezdtem nyomozni, hogy hol találok olyan sót, amit használhatok bio-élelmiszer előállításban. Kiderült, hogy nagyságrendileg három lehetőségem van. Az első kétféle nagyon drága külföldi himalája só, a második a vegyileg előállított gyógyszertári NaCl, vagy egy szürkés román kősó. Mivel utóbbi fele annyiba került, mint a többi, ezért ezt választottam, de nem volt könnyű beszerezni. Végül elkészült és el is fogyott a finom savanyúkáposzta, én pedig megnyitottam saját Bio-áruházamat. 

Az első gyanús jel (csak nem reklám lesz a végén?)...

Indulás után egy hónappal teljesen véletlenül „beestek” hozzám a parajdi bányászok azzal, hogy nem forgalmaznám-e a natúr parajdi bányasót?! 

Rendes volt tőlük! (Élénk a fantáziám, elképzeltem a szituációt.)

Megkérdeztem, hogy véletlenül nem ez az a román kősó, amit a káposztámhoz használtam? Kiderült, hogy bizony arról van szó. Nagyon megörültem és azóta árusítjuk is a natúr termékeiket. 

Micsoda véletlen! :-)

Hosszasan beszélgettünk a só előállításáról. Elmesélték, hogy uniós előírás a gyártók számára, hogy az étkezési sót megadott mennyiségű tapadásgátló anyaggal kell kezelniük. Ezek azok a mérgek, amelyekről lassan tudomást szerez a közvélemény. A helyzetet tovább rontja, hogy a gyártók többsége rá sem írja, hogy beleteszi a sóba (főként, hogy mennyit), mert ez előírás, tehát mindenkire vonatkozik...

A valóság az, hogy az étkezési só tényleg tartalmazhat (ferro)cianidot, mégpedig kálium-ferro-cianidot (E 536), kalcium-ferro-cianidot (E 538) vagy nátrium-ferro-cianidot (E 535) (lásd a a Magyar Közlöny 2009. évi 158. számának 39604 oldalát). Azonban a ferrocianid közel sem azonos a cianiddal (sem a cianáttal, amit tévesen említ az írás), és a fő különbség az, hogy előbbi vegyületek egyáltalán nem mérgezőek kis dózisban, míg a cianidok (pl. a ciánkáli, azaz a kálium-cianid) halálos mérgezést is okozhatnak. Bár köznapi nevük hasonló, mint Dr. Gunda Tamás E-számokról szóló kiváló honlapjárólmegtudhatjuk, a három komplex cianid só (Na4Fe(CN)6 · 10 H2O, K4Fe(CN)6 · 3 H2O és Ca2Fe(CN)6 · 12 H2O) kémiailag nagyon különbözik a kálium-cianidtól (KCN). Ezek a vegyületek (megfelelő, ésszerű mennyiségben) nem mérgezőek, melegítve sem, hiába terjesztik ennek az ellenkezőjét a rémhírkeltésben gyakorlottak. A ferrocianidok szinte teljes egészükben távoznak a vizelettel és széklettel. Hogy a komplex cianidok mennyire nem veszélyesek, az abból is kiderülhet, hogy a B12 vitamin is ebbe a vegyületcsoportba tartozik... 

Az említett ferrocianidok egyébként hazánkban és az EU-ban sem kötelező alkotóelemei a konyhasónak. Sőt, felhasználásuknak felső határa van:  étkezési sóféleségekben alkalmazásuk 20 mg/kg mennyiségben engedélyezett tapadás- és csomósodásgátlóként (a ferrocianidok a képződő sószemcsék közti résekben helyezkednek el, így gátolva meg összetapadásukat, biztosítva a só „folyósságát"). A ferrocianidok együttes mennyiségére az elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI) értéke 0,025 mg/testtömegkg. A napi ajánlott maximális konyhasómennyiség, 5 g legfeljebb 0,1 mg ferrocianidot tartalmaz, ebből egy 70 kg testtömegű felnőtt esetén 0,001 mg/ttkg dózis adódik (jelentősen alacsonyabb az ADI értéknél). Gunda Tamás véleménye szerint mindazonáltal megkérdőjelezhető a ferrocianidok használata étkezési sóban, hiszen ezeknél akad jóval közömbösebb csomósodásgátló anyag is. (Néhány éve-évtizede csomósodásgátlóként legtöbben rizst használtak...)

Tovább feszegettem, a kérdés, hogy ez esetben hogyan oldható meg, hogy egy nálunk forgalomban lévő sóban még sincs adalék? Hát nem csalódtam a székely leleményességben: nem étkezési sóként hozzák ki a bányából. Magyarországon aztán bevizsgáltatják és engedélyeztetik. Megkaptam a laboreredményt és az engedélyeket. Az Unió így is megakadályozza, hogy ez a kiváló minőségű só -amelyet évszázadokig fogyasztott minden ősünk- szabadon forgalomba kerüljön, azt azonban nem sikerül elérnie, hogy ne jussanak hozzá az emberek, mert saját forgalmazási láncon keresztül megoldjuk a terjesztést. Így jelenleg kapható a ..ben, a ... áruházban, a ... boltjában, az én piacom online áruházban és reméljük hamarosan a bioboltok többségében.

Ehhez már nem fűznék hozzá semmit.

Kép forrása: foodmatters.tv

új szolgáltatás a blogon: ügyeletes patika kereső

2013.01.06., Szerző: kodpiszkalo

Akinek este, éjjel vagy hétvégén sürgősen gyógyszerre van szüksége, az a ködpiszkálón megtalálhatja a lakóhelyéhez közeli ügyeletes gyógyszertár címét. A hasznos szolgáltatást - amely az oldal alján érhető el - Dr. Horváth Róbertnek, a http://www.patikablog.hu szerzőjének köszönhetjük! Az állandóan frissülő, aktuális adatbázis jelenleg a vidéki patikákról ad tájékoztatást, hamarosan azonban kiegészül a budapesti adatokkal is.