potenciális gyilkos ételek toplistája

2014.05.11., Szerző: kodpiszkalo

1223_WVhunger.jpgA hvg.hu-t  eddig nem a bulvárportálok között tartottam számon, de a lenti cikk olvasása után elgondolkodtam: vajon közéleti írásaik is ennyire megbízhatóak? Jó, tudom, ez a gasztro rovat, de a hitelesség ott is elvárható. Lássuk csak, mit írnak

Limabab, rebarbara levél, zöld burgonya, amazon mandula, penészes rozskenyér - ha nem figyel oda, mindegyik lehet akár az utolsó étke is. Íme a legártatlanabbnak tűnő, "nem is gondoltam volna, hogy..." étkek tizes listája

Azért nem esszük annyira forrón a kását! Mint látni fogjuk, a tizes lista tagjainak félrenyelése nagyobb eséllyel okoz azonnali halált, mint a bennük lévő mérgező anyagok.

1. A cseresznye magjának kettéharapásával kéksav (hidrogén-cianid) szabadul fel, ami nagy mennyiségben halálos lehet.

Ami igaz: a régiesen kéksavnak nevezett hidrogén-cianid (HCN) valóban halálos méreg - erről számos krimiből értesülhettünk. Node hogy a cseresznyemagtól ciánmérgezést kaphatunk? Ez már meglepőbb állítás. Számos csonthéjas gyümölcs, köztük a meggy és a cseresznye magjában találhatóak olyan vegyületek, amelyek a szervezetben, pontosabban a bélben HCN-né alakulnak (ezek az ún. cianogén glikozidok). A cseresznye- és meggymagban ezek koncentrációja 3-4 mg/g. A HCN letális (halálos) dózisa 50-300 mg. Ennyi HCN 0,8-5 g cianogén glikozidból képződik. Ennyi cianogén glikozid elfogyasztásához mintegy 200-1500 g cseresznyemagot kellene megenni. S mindez csak akkor érvényes, ha a magot megtörjük, szétrágjuk, és feltételezzük, hogy a cianogén glikozid  - HCN átalakulás 100%-os hatékonyságú. Épp ezért, ha véletlenül lenyelünk 1-2 magot, ne féljünk: ciánmérgezést biztosan nem kapunk. A "potenciális gyilkostól" tehát nem kell annyira tartani...

Az azonban igaz, hogy bizonyos, magasabb ciántartalmú, gyakrabban fogyasztott magok (elsősorban a barackmag) okozhatnak ciánmérgezést, ezzel kapcsolatban számos esetleírás található a szakirodalomban, 

2. A rebarbara levelétől óvakodjon, semmiképp se egye meg, mert magas az oxálsav-koncentrációja, és ez mérgező. A rebarbarának csak a szára ehető, ám ezt is, mielőtt feldolgozná, mossa meg, mivel a növény héja szintén tartalmaz oxálsavat.

3. A csillaggyümölcsöt különösen a vesebántalmakban szenvedők kerüljék, mert a gyümölcs oxálsav tartalma olyan magas, hogy már kis mennyiség is súlyos károkat okozhat.

Oxálsav: veszélyesen hangzik, ugye? Tulajdonképpen az is lehet: krónikus vesebetegeknél a magas oxaláttartalmú étrend vesekárosodást okozHAT. Szerencsére ilyen ritkán fordul elő, azonban az gyakoribb, hogy az arra hajlamosak húgyutaiban kalcium-oxalát vesekő képződik - ez inkább igen kellemetlennek nevezhető, mint nagyon veszélyesnek. Egy egészséges embernek azonban nem kell tartani attól, ha néha oxálsavtartalmú növényeket eszik. Egyébként a legmagasabb oxálsavtartalmú élelmiszerek listáján néhány, Magyarországon nem fogyasztott növényen (pl. kasszáva, amaránt) kívül olyan közismert "nyersanyagokat" találunk, mint a spenót, a metélőhagyma, petrezselyemlevél. Szerencsére, ezeket nem esszük napi rendszerességgel nagy mennyiségben, így nem kell rettegnünk tőlük - és a rebarbarától, valamint a csillaggyümölcstől sem.

4. Az éretlen vagy az öreg, illetve kicsírázott krumpligumókban akár 0,06 százalékos is lehet a szolanin tartalom, ami helyileg izgathatja a nyálkahártyát, de sokkal súlyosabb következménye van annak, ha felszívódik. Ez esetben az anyag a központi idegrendszert megtámadva agyödémát, kómát és görcsöket okoz.

Ebben van igazság, a magas szolanintartalom veszélyes is lehet, de szerencsére ilyen nagyon ritkán fordul elő: a milliárdnyi rendszeres fogyasztó mellett néhány esetet dokumentáltak a szakirodalomban. A szolaninról - és a krumpliról - egy jó és friss írás itt található.

5. A manióka, bár felénk nem túl elterjedt növény, ha mégis felhasználnánk, a főzés előtt mindig alaposan be kell áztatni, és meg kell főzni. A legtöbb maniókafajtában ugyanis különböző mennyiségű cianidot képező cukorszármazék fordul elő.

A manióka (vagy kasszáva) Dél-Amerikában fontos tápanyagforrás, magas keményítőtartalmú lisztjét elterjedten fogyasztják. Bár egyes változatok cianogénglikozid-tartalma magas, a mérgezés áztatással, főzéssel megelőzhető. Ez esetben helyes a cikkben szereplő figyelmeztetés. 

6. A brazil dió, vagy más néven amazon mandula a világon a legsugárzóbb termés. Magas rádiumtartalma miatt sokat semmi esetre sem érdemes befalni belőle.

A brazil dió, azaz a Bertholletia excelsa nevű fa magja valóban magas koncentrációban tartalmaz rádiumot (pontosabban a Ra-226 és Ra-228 izotópokat). Ez a növény ugyanis speciális, igen szerteágazó gyökérzetével a talajból igen hatékonyan "felszívja" a rádiumot, és nem csak ezt, hanem a szintén egészségre káros (bár nem radioaktív) báriumot is. A mag báriumkoncentrációja kb. 0,1-0,3%, rádiumtartalma az ételeinkben átlagos arány ezerszerese. Mivel brazil diót nem eszünk túl gyakran, a radioaktivitás az európaiakat nem veszélyezteti különösebben. A dió azonban gyakran gombafertőzött, a gomba által termelt májkárosító aflatoxinok komolyabb veszélyt jelentenek, mint a rádium. Épp ezért az EU megszigorította az importált brazil dió ellenőrzését a májkárosító vegyületek kiszűrésére. 

7. A vörös vesebabot megfőzve kiváló ételek készíthetők, nyersen fogyasztva intenzív borzasztó hányingert és hányást idéz elő.

A megoldás: ne együnk nyers babot! (nem is szoktunk...) A vörös vesebab ugyanis nagyon nagy mennyiségben tartalmaz fitohemagglutinint, ez a vegyület pedig mérgezési tünetként hányingert (is) okoz. A bab áztatása, az erre használt víz kiöntése, majd a legalább fél órás főzés századára csökkenti a fitohemagglutinin-tartalmat - így a bab már ártalmatlan. A nálunk népszerűbb fehér- és tarkabab is tartalmazza ezt a vegyületet, de jóval alacsonyabb koncentrációban.

8. Ez a limababra is igaz, ráadásul ez nagyobb arányban tartalmaz cianidot, ezért legalább 10 percig főzni kell, hogy fogyasztásra alkalmassá váljon.

Valóban, a limababban is van fitohemagglutinin, igaz, kevesebb, mint a vörös vesebabban - és ugyanolyan módszerrel semlegesíthető. A ciánmérgezés (egyébként sem túl reális) esélye is kiküszöbölhető az említett főzéssel.

9. A szerecsendiótól kis mennyiségben jobb hangulatot okoz, de már akár két evőkanálnyi mennyiségtől is lehet hallucinálni, nagyobb adagban pedig akár halált is okozhat.

Kis mennyiségű szerecsendió ízesítésre jó - ezért soroljuk a fűszerek közé. A szerecsendió a trópusi területeken sokfelé elterjedt, értékes fűszert szolgáltató fa magja, amelynek terméshéját Ázsiában ételek készítésére használják. Akár 15% illóolajat is tartalmazhat, amelyben említésre érdemes mennyiségű fenilpropán-típusú miriszticin (5-10%) és szafrol (1-3%) található. Ezeknek tulajdoníthatóak a szerecsendió mérgező hatásai. Már néhány szerecsendiómag elfogyasztása központi idegrendszeri tüneteket (hallucinációt is) okozhat, mivel a miriszticin és rokon vegyületei a szervezetben amfetaminszerű vegyületekké alakul. Szerencsére a szerecsendió íze nagy mennyiségben túl kellemetlen ahhoz, hogy divatos droggá válhasson, vagy hogy véletlenül megmérgezhessük magunkat vele.

10. A penészes rozskenyér az LSD-hez hasonló formájú vegyületeket tartalmaz.

Na, ez a legjobb. Erről az egy mondatról egy egész kötetnyi magyarázatot lehetne írni – megpróbálom rövidebben. A középkorban volt egy Szent Antal tüze néven ismert betegség, amely a végtagok üszkösödésével, hallucinációkkal társult, és esetenként halállal végződött. Ma már tudjuk, hogy a betegséget az okozta, hogy gombával fertőzött gabonából készült kenyeret fogyasztottak. A Claviceps purpuea gomba különbozó gabonákat, pl. rozst megfertőzve olyan alkaloidokat termel, amelyek erős érösszehúzó és hallucinogén hatása a fent vázolt tünetek kialakulásához vezet. Ezek az alkaloidok (az ún. ergotalkaloidok) a lizergsav származékai, nevezett sav pedig az LSD előállításának kiindulási anyaga. Mindebből persze nem következik az, hogy a penészes kenyér LSD-hez hasonló „formájú” vagy hatású anyagokat tartalmaz. A penészes kenyér „legendája” az interneten ennek ellenére nagyon népszerű, számtalan egyedi recept ihletője. A hallucinogén hatásért felelős anyagok kialakulására a penészes kenyéren vajmi kevés az esély (ehhez az kellene, hogy pont a C. purpurea fertőzze meg), sokkal valószínűbb, hogy a penészesedést okozó gomba más rendszertani egységbe tartozik, és rosszabb esetben valamilyen mérgező, pl. májkárosító anyagot termel.

Bár a hvg.hu írásában vannak részigazságok, az egész így egyben sokkal inkább rémhírterjesztésre alkalmas, mint tájékoztatásra - azonban kétségtelen, hogy bombasztikus, bár nem teljesen igaz szöveggel könnyebb növelni a kattintásszámot. Így múlik a világ dicsősége, s így halad a sajtó a bulvárosodás nem is annyira rögös útján...

 

Kép forrása: blog.timesunion.com

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr426134665

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2014.05.12. 00:23:48

Sajnos a HVG mar az Index szinvonalara ereszkedett. Jo, hogy vannak paran, akik megprobaljak helyretenni.

Attol tartok, falra hanyt borso. ;-(
Nem erre van tarsadalmi igeny.

Gáborom 2014.05.12. 02:34:41

Sajnos a HVG,Index,Origo egy tőről fakad, hiteles tájékoztatás csak nyomokban lelhető fel.
Vajon van egyáltalán hiteles hírportál az interneten, pont hu?

A Ködpiszkáló viszont hiteles és érdekes, ezért szeretjük nagyon!! :)

vérehulló fecskefű 2014.05.12. 07:15:56

Barackmagból vajat is készítenek, ami nagyon divatos manapság, állítólag nagyon finom is. A barackmagvajat boltokban árusítják, menő szakácsok használják (pl. www.ottolenghi.co.uk/organic-apricot-kernel-butter-shop). Ha jól látom, a barackmagvajat nem hőkezelik. Ezek szerint van valami módja a ciántartalom csökkentésének a főzésen kívül?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.12. 07:24:15

@vérehulló fecskefű: jó kérdés. Nem ismerem a technológiát, de ha a magnak csak az olaját használják, abban nincsenek cianogén gikozidok.i

vérehulló fecskefű 2014.05.12. 09:06:29

@kodpiszkalo: Aha, ezt jó tudni. Bár úgy látom, hogy ez a "vaj" ugyanúgy készül, mint a mogyoróvaj: a teljes mag aprítva, turmixolva. Érdekes mindenesetre...

Benoke2 2014.05.12. 09:50:56

Ami biztos hogy a cseresznye és a meggy mag ártalmas, de kicsit másként. Ráharapva mehetünk a fogászatra...

BGYI 2014.05.13. 13:17:18

Ott kezdődik a probléma, hogy ezek a honlapok angol szórakoztató-humoros weblapokról szerzik be a tudományos információkat
Itt az "eredeti" link:
9gag.com/gag/aoz693g

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.13. 21:07:16

@BGYI: köszönöm, ez meglepett! Valóban kiábrándító. Ha ezt látja a hvg.hu szerkesztője, remélem, elgondolkodik...

geucsa 2014.08.22. 13:09:08

A hvg.hu és a hvg magazin voltak a kedvenc hírforrásaim, de már 3-4 éve nem olvasom olyan nagy bizalommal, mert csatlakozott a többi tömegmédiához és iszonyat gáz, igénytelen bulvár lett az egész.

zsuzsanon2 2017.11.02. 22:11:58

Arra emlékszem, hogy gyerekkoromban a sárgabarack befőzésekor teleettük magunkat barackmaggal. :O Nem voltunk rosszul soha. Imádtuk enni. Sokat. Törni, enni, törni, enni. Vittük a játszótérre, az volt az uzsonna. :D

mocsing56 2017.11.09. 23:24:40

@zsuzsanon2:

s valoszinüleg székletprobléma sem lépett fel - minden elönyös hatás melltt.

zsuzsanon2 2017.11.10. 13:45:38

@mocsing56
Hát ilyen emlékeim nem maradtak. :D
(Azt hiszem gyereknél ez másodrangú dolog.)
Mit befolyásol a barackmag ez ügyben?

mocsing56 2017.11.11. 09:32:00

A keserü barackmagból napi 1-2/25kg testsúlynál, azaz a gyógyszerészeti 75 kg-ra számolva vagy 5 mag elfogyasztása minden egyéb pozitiv de tagadott hatása mellett a renyhe alhasi tevékenységet megmozgatja, s kronikus obstipatio esetén is székletet s lágy, fájdalommentes székletet biztosit.
Saját tapasztalat szerint mamma-Ca-s betegeknél az obstipatio tipikus az op. beavatkozás után. S ezen az uton a további nyiszálást az egyszerü megoldással el lehet kerül.

Medicus curat, natura sanat.

Zb74 2017.11.15. 12:08:17

@zsuzsanon2: Úgy tudom, a sárgabarack fajtájától is függ a ciántartalom mértéke.

mocsing56 2017.11.21. 15:28:53

@Zb74: Igy van, természetesen.

Reactor 2022.12.22. 05:13:19

Csodálkozom, hogy a fugu kimaradt a listáról. Nagyon csúnya vége lehet, ha valaki rosszul elkészítve fogyasztja.

Hint: Ami a barackmagot illeti - a sárgabarack magja veszélytelen, azt lehet fogyasztani. A cukrászat percipánt készít belőle - ez voltaképpen a marcipánnak egy silány, rosszabb ízű pótléka, arról ismerni fel, hogy az ezzel készített süteményeken a "marcipán" egy idő után elfolyósodik. A valódi marcipán az idő múlásával pont, hogy egyre keményebb lesz. Az olcsó, kilós "marcipán ízű" szaloncukrokat is ezzel töltik meg. Mérgezőnek tehát nem mérgező, de eléggé élvezhetetlen.
Az őszibarack magja viszont valóban tartalmaz ciánt. Ráadásul rohadtul keserű is, nem érdemes próbálkozni vele.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása