bőrrákot okoz-e a naptej?

2012.04.29., Szerző: kodpiszkalo

sunscreen.jpgA napokban egy olvasónktól érdekes körlevelet kaptunk, a következő kísérőlevéllel: "Sziasztok! Nemrég kaptam ezt a felháborodott levelet egy ismerőstől, akit én a "véranya" kategóriába sorolok, ezért elég szkeptikusan fogadtam azt, hogy a naptej ilyen káros lenne, hogy senki sose kenje... Az anyukáról annyit tudok, hogy valamilyen egészségügyi végzettsége van. Próbáltam utánakeresni annak, amit ír, hogy a "zinnamat" milyen veszélyes. Ilyeneket találtam a keresőben, mint etil-cinnamát, benzil-cinnamát, metoxi-cinnamát. Ez utóbbi van elméletileg a napolajokban, és célja a fény útjának elállása. Amennyire én értem a témát, nem sikerült arra vonatkozóan anyagot találnom, hogy valóban káros-e. De pl. a benzil-cinnamátot az egyik krémben is használják, ami ismert babapopsikenőcs, szóval nem gondolnám :) (abszolút laikus vagyok, csak keresni tudok :) Bár nem látom sok értelmét hadakozni vele, még úgy sem, ha vannak kézzelfogható érveim, de azt sem szeretném, ha ebből új lánclevél lenne (nagyjából az összes ismerősének elküldte, akinek tudja, hogy van gyereke)."

És a körlevél: 

Kedves Mindenki!
Az imént  hallottuk a rádióban, hogy mostantól az óvodák ingyen igényelhetnek naptejet  (természetesen a márka is megvan) arra az esetre, ha nyáron kimennek az udvarra. NAGYON KÉRLEK BENNETEKET, NE DŐLJETEK BE ENNEK!!! A naptej RENDKÍVÜL KÁROS! Amíg a flakonban van, addig semmi baj vele, de rögtön, ahogy a bőrünkre kenjük, és a nappal reakcióba lép, káros és visszafordíthatatlan (rákkeltő!) folyamatok indulnak be! Különösen egy zinnamat nevű anyag, ami különféle vegyületek formájában van jelen a naptejekben. Ez adja a naptejek faktorszámát. Minél magasabb faktorú naptejet használunk, annál több van ezekből a vegyületekből a naptejekben.
A legegyszerűbb és ártalmatlan naptej, amit tudok nektek ajánlani, a gyógyszertárakban kapható  hagyományos kakaóvaj. De jó a tiszta napraforgó vagy extra szűz oliva olaj is. A legjobb, ha fél 12 és fél 3 között nem mentek ki a gyerekkel, EZT BE KELL TARTANI!
Bocsánat, de bedühödtem!
Mindenkinek küldjétek tovább!!!

Ha egy kozmetikai cég vagy egy kozmetikumokat forgalmazó bolthálózat ingyenesen napvédő krémeket oszt az óvodásoknak, az egyesek számára ellenszenves lehet, mivel nem emberbaráti cselekedetnek, hanem sokkal inkább nagyon is tudatos marketingtevékenységnek tartják. Ezzel persze lehet vitatkozni, de blogunk ebben a kérdésben nem kíván állást foglalni. A napvédő krémek rákkeltő hatásáról szóló híresztelések mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül.

A bőrrák aránya az összes daganatos megbetegedés között folyamatosan nő. Ennek az a fő oka, hogy a rákkeltő UV-sugarakat kiszűrő légköri ózonréteg a környezetszennyezés hatására vékonyodik. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg évente több mint 2 millió embernél alakul ki bőrrák, és becslések szerint az ózonréteg 10%-os vékonyodásával az új esetek száma évente több mint 300 ezerrel fog nőni .

A bőrrák megelőzésének érdekében nagyon fontos, hogy elkerüljük a magas UV-terhelést. Ezért nem szabad nyári napokon a déli órákban napozni, és a leégés elkerülésére fejlesztették ki a napvédő krémeket is. Ezek alkalmazásának racionalitása bizonyított, ezt nagy epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják. És vajon van-e alapja a napvédő termékek rákkeltő hatásával kapcsolatos híreszteléseknek? Ezzel kapcsolatban a Schrödinger kutyája c. blogon tavaly megjelent kiváló írást idéznénk: "Létezik olyan tanulmány, amely azt állapította meg, hogy a naptejet rendszeresen használóknál gyakoribb a rosszindulatú melanoma, mint a nem használóknál. Több olyan vizsgálatot is találunk, amelyek azt állapították meg, hogy a fehérbőrűek több naptejet használnak és gyakoribb náluk a bőrrák előfordulása. Azonban mi a közös ezekben a tanulmányokban? Az, hogy egyik sem foglalkozott az ok-okozati viszonnyal. Ne feledjük a korreláció (együtt járás) nem egyenlő az okozással. Az, hogy két esemény követi egymást nem jelenti azt, hogy ok-okozati kapcsolat lenne köztük, ezt következtetésnek levonni súlyos érvelési hiba lenne." Számos olyan nagy összefoglaló cikk jelent meg, ami cáfolja a napvédő termékek feltételezett rákkeltő hatását, az ellenoldal azonban ezeket "természetesen" nem idézi. Az egyik legátfogóbb közlemény az 1966-2003 közötti vizsgálati eredményeket összegezve azt állapította meg, hogy a naptejek rákkockázatot növelő hatására semmilyen bizonyíték nincs.

Az ún. faktorszám a napvédő termékek hatáserősségének mérésére szolgál. Minél nagyobb faktorszámú terméket használunk, annál hosszabb ideig tartózkodhatunk leégés nélkül a napon. 100%-os védelem azonban nem létezik: még a 70 feletti faktorú termékek sem védenek meg teljesen a nagyon intenzív UV-sugárzástól, és hogy kicsit bonyolítsuk a dolgot, nem mindegyik termék szűri ki az UV-sugarak mindhárom altípusát (A, B és C). Az azonban leszögezhető, hogy minél magasabb a faktorszám, a készítmény annál jobban véd a leégés és így a bőrrák kockázata ellen is.

A napvédő hatás fizikai vagy kémiai védelem eredménye lehet. Előbbi úgy alakul ki, hogy a termékben jelen lévő kis "szemcsék" visszaverik a napsugarakat; ilyen módon védi a bőrt pl. a cink-oxid és a titán-dioxid. Ezek hátránya, hogy alkalmazásuk nem túl esztétikus, ugyanis fehér réteget alkotnak a bőrön. A kémiai védelmet nyújtó anyagok speciális szerkezetüknek köszönhetően "megkötik" az UV-sugarakat. A felhasználható anyagok listája meglehetősen hosszú. Ezek között megtalálhatóak fahéjsav-származékok (cinnamátok) is, például az oktinoxát és a cinoxát. Ezek veszélyességének hangsúlyozása megalapozatlan: potenciális rákkeltő hatásukat olyan, sejttenyészeten végzett vizsgálatra alapozzák, amely a termékek rendeltetésszerű használata szempontjából irreleváns. Bőrön alkalmazva ugyanis nem szívódnak föl olyan mértékben, ami bármiféle veszélyt jelenthetne. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy egyáltalán nem rendelkeznek mellékhatással. Leggyakrabban allergiás reakció jelentkezhet, ami természetesen kellemetlen, de nem keverendő össze a rákkeltő hatással. Akik pedig a kemofóbia ezen altípusának gyógyíthatatlan formájában szenvednek, válasszanak olyan terméket, amelyik nem tartalmaz fahéjsav-származékot.

A kísérőlevélben említett etil-cinnamát és benzil-cinnamát nem napvédőként, hanem kellemes (fűszeres,fahéjra emlékeztető) illata miatt nyer felhasználást. Előbbi a fahéj illóolajának egyik meghatározó komponense, utóbbit illata mellett hámképződést fokozó hatása miatt használják fel krémekben.

És hogy valóban védenek-e a növényi olajok a leégéstől? Egy ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálat szerint van ilyen hatásuk, de ez eléggé mérsékelt: a leghatásosabb olívaolajé fényvédő faktora is csak 7,5, ami az EU-ban elfogadott beosztás alapján alacsony védőhatást jelent, azaz ezek nem alternatívái a magasabb védőhatású naptejeknek, -krémeknek (a kakaóvaj napvédő hatásának mértékéről a szakirodalomban, a fontosabb tudományos adatbázisokban nincs adat).    

És ami a legfontosabb: mindenkinek küldjétek tovább! ;-)

fénykép forrása: fotopedia.com

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr564477402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2012.04.29. 19:41:36

Aki rendszeresen használ naptejet, az rendszeresen napozik, még jó, hogy nagyobb náluk a bőrrák esélye. Common sense.

agyameldobom42 2012.04.29. 20:52:52

Ja, a kohaszati balestek is mindig a kohaszati vedofelszerelest viseloket erik.

tilcsakbe, monnyonle.

(mondta a tavasztol oszig polot-szalmakalapot viselo nap-paranoias...)

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2012.04.29. 22:29:56

@Lrdx: Így van. És persze minél nagyobb faktorszámút használ, valószínűleg annál fehérebb a bőre. A fehér bőrűek pedig köztudottan a legveszélyeztetettebbek bőrrák szempontjából. Persze ezt sem kell túlmisztifikálni: ha nyáron napra megyünk, mindig legyen rajtunk valamilyen póló és egy széles karimájú szalmakalap. Direktbe napozni (meztelenül kifeküdni a homokra grillcsirkét játszani) pedig irtó hülyeség, erről mindenképp le kell szokni. Apropó: a faktorszám is megér egy misét: kevesen tudják, hogy ez egy RELATÍV érték. Azaz ha az adott személy bőre az adott nap adott fényviszonyai között mondjuk 20 perc alatt ég rikító rózsaszínre, akkor elméletileg egy 12 faktoros kencével négy óra múlva jelentkezik ugyanaz a tünet. HA közben nem állt be változás (pl. eltűnik az összes felhő, megváltozik a sugarak beesési szöge, úszni megy az illető vagy leveszi a pólóját és hasra fekszik).

GentleSpecter 2012.04.30. 07:14:06

Képzeljétek el, akik rendszeresen hordanak bukósisakot, nagyobb eséllyel szenvednek motorbalesetet, mint akik nem hordanak sisakot! A BUKÓSISAK BALESETET OKOZ! SENKI NE HORDJA!!!! Egy ártalmatlan fejvédőt tudok ajánlani: a felmosóvödröt. Tavaly nem szenvedett balesetet egyetlen ember sem, akinek felmosóvödör volt a fején motorozás közben... Ez komoly! :D

Measurer 2012.04.30. 11:47:24

Nyilván mindegyik naptej-előállitó a többiek vegykonyháját veszi górcső alá. A cinnamátoknál az UV-védelem mellett az antibakteriális hatást dicsérik, de van panasz is rájuk, ha átjutnak a bőrön az ösztrogén-szintre gyakorolhatnak káros hatást.

Asidotus 2012.05.04. 20:07:35

Érdekes kérdés ez.
Állítólag a D vitaminnak van rákmegelőző hatása, és a szervezet a D vitamint a napsugárzás hatására állítja elő.
A probléma ott van, hogy egész évben iskolában/munkahelyen és otthon, a lakásban kushadunk, és csak a nyári szabadságon, hófehéren megyünk ki a napra.
Ha EGÉSZ évben rendszeresen kint tartózkodnánk, akkor nyárra kialakulna egy elég komoly barnaságunk, ami kis odafigyeléssel, mérsékelt naptejhasználattal tuti megóv minket a leégéstől, és akkor nem lehet semmi bajunk.
Kíváncsi lennék, hogy régen, amikor a lakosság nagy része egész évben a napon dolgozott (földművesek) mekkora aránya volt a bőrrákosoknak. Szerintem csekély.

Ez a naptól elkapott bőrrák is leginkább azokban az országokban a legelterjedtebb, ahol kifejezetten világos bőrű, északi népek költöztek (szub)trópusi éghajlatra, mint az angolszászok Kaliforniában, Ausztráliában.

Taváris 2012.05.05. 07:23:25

@Nűnű: "Ez a naptól elkapott bőrrák is leginkább azokban az országokban a legelterjedtebb, ahol kifejezetten világos bőrű, északi népek költöztek (szub)trópusi éghajlatra, mint az angolszászok Kaliforniában, Ausztráliában."

Ilyen irányú átfogó statisztika készült valahol valamikor, vagy az már a rasszizmus határait feszegetné?

Cheradenine Zakalwe (törölt) 2012.06.02. 00:09:52

Ez a téma egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Az UV sugárzás látható fényhez közeli (UV-A) tartománya káros elsődlegesen, míg a napozáshoz az UV-B sugarat használjuk fel. Az UV-A nem okoz közvetlenül DNS károsodást, de a szövetekben diffundáló oxidatív gyökök képződését idézi elő, ami károsítja a sejteket.
A naptejek elsődleges feladata az UV-A sugárzás kivédése lenne, ami rövidtávon megvalósul. Azonban egy idő után a naptej komponensei is oxidálódnak, már nem védenek, de toxikusak, és ugyanúgy szétdiffundálnak a bőrben mint az elsődlegesen létrejött oxidatív gyökök. Erről szóló 2006-os tanulmány be is van idézve a wikipédia megfelelő szekciójában: en.wikipedia.org/wiki/Ultraviolet#Harmful_effects (Free Radical Biology and Medicine, impakt faktor: 5,71). Újabb generációs naptejek azonban már stabilabb fényvédő komponenseket tartalmazhatnak. Érdemes odafigyelni a hatóanyagokra.

sasmadar77 2012.08.21. 12:35:14

@lotenyeszto:
Ezzel a cikkel az a gond, hogy nincs egyetlen forrás sem megjelölve.
Íjra, hogy végeztek egy átfogó vizsgálatot a napozószerekről, de sehol sincs megadva a kutatási eredmények linkje.
Így egy nagy nulla maga a cikk.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása