kórokozó..vallás..demokrácia..gyógygomba?

2013.02.24., Szerző: kodpiszkalo

Régóta készülök, hogy sokak kérésének eleget téve foglalkozzak a népszerűségük csúcsán lévő gyógygombákkal: mire jók, mire nem, igaz-e az a sok jó, amit róluk állítanak? Azonban ma egy olyan levél pottyant a levelesládámba, amely némileg borította a tervet: egy ismerősöm a hazai gyógygombaguru, Varga Gábor hatóanyag-szakértő egyik cikkére hívta fel a figyelmemet. Annyira lebilincseltek az abban található eredeti gondolatok, hogy nem állom meg, hogy mindenkivel megosszam azokat. A legutóbbi bejegyzéshez hasonlóan itt sem lesz elmélyült szakmai elemzés, mivel nem érzem magam polihisztornak, aki ilyen, egymástól távoli szakterületeken egyaránt magabiztosan mozog. A segítő válaszokat, reakciókat várva kérdezem: követhető-e az eszmefuttatás, van-e logika a gondolatmenetben? És ha igen, akkor gyógygombát kellene vennünk? És ha megvesszük, annak milyen kihatása lesz a demokráciára, a vallásokra?

Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették. (...) A múlt században az átlagos élettartam – a higiénia, a vízminőség javulásának, a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak köszönhetően – kb. 30 évvel nőtt. Korunkban számos súlyos, gyógyíthatatlan betegség kiváltó okaként, illetve súlyosbító tényezőjeként azonosították, illetve gyanítják a vírusok, baktériumok, paraziták jelenlétét a szervezetben. Ilyen betegségek például a rák, a szív és érrendszer betegségei, atheroszklerózis, túlsúly, szklerózis multiplex, cukorbetegség, Alzheimer kór, skizofrénia, Parkinzon kór stb.

Az eleje OK. De az már egyáltalán nem stimmel, hogy a felsorolt betegségek mindegyikének az oka fertőzés lenne! Ezek nagy része multifaktoriális, sok esetben genetikai eredetű, azt sejtetni, hogy a fertőzéseknek kialakulásukban, súlyosbodásukban jelentős szerepe van, erős csúsztatás.

Az USA-ban a szívinfarktust elszenvedők 25%-ának semmilyen szív-érrendszeri rizikófaktora (pl. túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás) nincs. Magasabbak viszont náluk a gyulladást jelző értékek (CRP). A tudósok ebből is arra következtetnek, hogy az atheroszklerózis részben fertőző.

Tény,. hogy egyes vírusok, baktériumok kimutathatóak az érelmeszesedésben szenvedők véréből és az erek falán található lerakódásokból, és ezek hatására gyulladás alakulhat ki (erre utal a normálisnál magasabb C-reaktív protein (CRP) szint), de még nem teljesen világos, hogy a fertőzések milyen arányban és milyen súllyal játszanak szerepet az érelmeszesedés kialakulásában.

És itt hirtelen ugrás következik a gondolatmenetben:

Az előző lapszámban már kitértünk az egyén túlélését segítő viselkedési és kulturális immunrendszerre, melynek egyik fontos eleme az undor, ami a paraziták, kórokozók érzékelt vagy vélt jelenlétének következtében lép fel az átlagostól, normálistól eltérő esetekben. A jelentősen túlsúlyos emberek is gyakran undort váltanak ki, ami részben azzal is magyarázható, hogy a túlsúly vírusfertőzés hatására is kialakulhat, felerősödhet. Akik sérülékenyebbnek tartják magukat a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, jobban tartanak azoktól, akiknek arcvonásai valamilyen betegségre utalnak, inkább a szimmetrikusabb, egészségesebb arcokhoz vonzódnak.

Igaz, hogy az elhízás kialakulásában szerepet játszhat vírusferőzés is, de a fejtegetés további része nem csak meglepőnek, de megalapozatlannak is tűnik. Azért undorodunk (?) a túlsúlyosoktól, mert tudat alatt félünk a fertőzéstől?

Ahol alacsonyabb az egészségügyi ellátás színvonala, nagyobb a kórokozók mennyisége, s az egészségügyi problémák jobban veszélyeztetik a túlélési esélyeket, ott a nők ösztönösen a férfiasabb vonásokkal, magasabb tesztoszteron szinttel és erősebb immunrendszerrel rendelkező, férfiakat részesítik előnyben. A férfiak ugyancsak felfedezik a női arcon a termékenységre és az egészségre utaló jeleket, melyek az ösztrogén szintjével állnak összefüggésben.

Természetes, hogy a férfiak zöme a magasabb ösztrogénszintű (= nőiesebb) nők, a nők többsége meg a magas tesztoszteronszintű (=férfiasabb) férfiak iránt vonzódik, de hogy ennek köze lehet a kórokozók mennyiségéhez, az egészségügyi ellátás színvonalához is?...

A fertőzésekkel, parazitákkal szembeni védekezés a magatartás és a kultúra szintjén is megnyilvánul. Melegebb éghajlaton sokkal többféle vallás osztja meg, tartja távol egymástól az embercsoportokat. Brazília és Kanada kiterjedése például hasonló, de míg Kanadában 15, addig Brazíliában 159 vallást tartanak számon. Összességében, a vallások sokrétűsége nagyobb azokon a területeken, ahol a fertőző betegségek is sokrétűbbek. A vallások a különböző csoportok közötti kulturális határokból, a fertőzés ellenes viselkedésnormákból erednek. Ezek jellemzője a lakhelytől való eltávolodás korlátozása (pl. hazaszeretet), az immunológiailag hasonló emberekkel való érintkezés, a másságtól, idegenektől való tartózkodás. A parazitaellenes viselkedés nemcsak a vallások, hanem a különböző nyelvek sokrétűségében is megmutatkozik, a trópusi országok felé haladva egyre növekszik, elősegítve a csoportok közötti határok fenntartását.

A különböző nyelvek és vallások azért jöttek létre, hogy megvédjenek a fertőzésektől??

Az idegeneket gyakran a betegségekkel azonosítják, hiszen olyan ismeretlen kórokozókat, betegségeket hurcolhatnak be, melyekhez a bennszülöttek immunrendszere nem alkalmazkodott. Az idegenek más higiéniával rendelkezhetnek, megsérthetnek olyan helyi szokásokat, amelyek megakadályozzák a betegségek terjedését. Az idegenek akár undort is kiválthatnak, azt az érzést, amely eredetileg a mérgek és káros anyagok fogyasztásával szemben alakulhatott ki. Az ilyen helyeken az emberek óvatosabbak, konzervatív a hozzáállásuk az ismeretlen dolgokhoz, szexuális viselkedés területén is elővigyázatosabbak. Ahol viszont alacsonyabb a parazita terheltség, ott nagyobb a nyitottság, a kíváncsiság, a kísérletező készség.

Az idegenektől való tartózkodás a fertőzésektől való védelmet szolgálja, és ez annál erősebb, minél alacsonyabb szintű a higiénia?

Fentiekből nyilvánvaló, hogy a demokráciák fejlődésében is jelentős szerepet játszott a parazita-stressz csökkenése. Az antibiotikumok, oltások megjelenése és széleskörű alkalmazása, az élelmiszerek és a víz biztonságosságának növekedése, a higiéniai és az egészségügyi infrastruktúra javulása, 1-2 generációval megelőzte a nyugati társadalmi értékek liberalizálódását. Ez az 50-es, 60-as években szexuális forradalomhoz, a szabadabb szexuális viselkedés toleranciájához, a leszbikusok és homoszexuálisok jogainak részbeni elismeréséhez vezetett. Megfigyelhetjük, hogy alacsony parazita-stressz esetén erősödik az individualizmus, a demokrácia, a női emancipáció, általában a társadalmi értékek liberalizálódása, az emberek nyitottsága az új felé.

A demokrácia a fertőzéses betegségek visszaszorulásának terméke? Az tény, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések visszaszorulása szerepet játszott a szexuális forradalomban, de van-e összefüggés a női emancipáció, a melegek jogainak elismerése és a parazitastressz csökkenése között?

És itt jön a legmeglepőbb ugrás: a kórokozókkal szemben hatékony gyógygombákkal csökkenthető a betegségekkel szembeni félelem. 

A fertőző kórokozók legszélesebb körével szemben hatékonyak a gyógygomba kivonatok, melyek növelik a szervezet ellenálló képességét, ennél fogva csökkentik a fertőző betegségekkel szembeni félelmet is. További információért keresse fel Gyógygomba Információs Központjainkat, vagy hívja információs vonalainkat: xxxxxxxxx.

Az igaz, hogy egyes gombáknak leírták kórokozó-ellenes hatását, de a hatóanyag-szakértő cége által forgalmazott termékek egyikéről sem találunk ilyen adatokat a szakirodalomban. És ez egyáltalán nem mellékes, mert lehet, hogy egy adott gombának leírták antibakteriális hatását bizonyos kísérleti körülmények között (lombikban), de ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a hatás emberen is kialakul egy készítmény alkalmazása során. Emberi alkalmazás során a kalapos gombák hatékony kórokozó-ellenes hatásáról alig-alig találunk adatot (a PubMed 9 találatot ad a mushroom AND antimicrobial keresőszavakra a klinikai vizsgálatok között, és ezek egy része sem releváns). És még ha lennének is pozitív eredmények, ebből nem következik az, hogy minden termék hatásos, amiben benne van a kísérletileg hatásos gomba, hiszen a feldolgozás, az adagolás is befolyással van a hatásra. Előfordulhat, hogy a feldolgozás során olyan hatás éri a nyersanyagot, hogy a kórokozó-ellenes hatás megszűnik, és ha az adagolás nem megfelelő (alacsony a dózis), ugyanez a következmény. Mivel a reklámozott termékekről vizsgálati adatok nincsenek, és mivel étrend-kiegészítőként forgalmazva hatásosságukat nem kell bizonyítani, a szépen felépített és levezetett teória ingatag talajra épült...

Kép forrása: atrapoint.com

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr395101040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2013.02.24. 08:59:49

Jujj de fárasztó (mármint az eredeti).

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.02.24. 09:11:57

Showing results for mushroom antimicrobial. Your search for mushroom antimicrobal retrieved no results.
Results: 1 to 20 of 881

Amúgy nem ezekre érdemes keresni. A gondolatmenet nem eredeti, logika is van benne. Csak le van egyszerűsítve, el van torzítva.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.02.24. 09:16:52

Az kiderül, hogy felületesek az ismeretei. Téves: "Megfigyelhetjük, hogy alacsony parazita-stressz esetén erősödik az individualizmus", "Ahol viszont alacsonyabb a parazita terheltség, ott nagyobb a nyitottság, a kíváncsiság, a kísérletező készség."

A könyvemben is utalok erre a témára, kapcsolódhat a sporthoz:

Proc Biol Sci. 2006 November 7; 273(1602): 2749–2755.
Published online 2006 August 1. doi: 10.1098/rspb.2006.3641
PMCID: PMC1635495
Can the common brain parasite, Toxoplasma gondii, influence human culture?

Kevin D Lafferty*

I.Gitta (törölt) 2013.02.24. 09:25:48

Aztamindenit! :) vagy inkább :(
Egy dologgal azonban nem lehet vitatkozni: "a gyógygomba kivonatok csökkentik a fertőző betegségekkel szembeni félelmet". Aki hisz benne, nem fél. Csak éppen ezek nem biológiai-biokémiai tényezők

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.24. 09:32:44

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: klinikai vizsgálat alig van, erre szerettem volna utalni. Persze ib vitro adat van egy halom, de miről nincs? A teória valóban létezik, de ha megnézzük az erről szóló cikkeket, tele vannak "may"-t tartalmazó mondatokkal, itt meg szinte minden határozott kijelentésként szerepel.
Az meg, hogy mindez konkrét termékpromócióval van összekötve, felettébb elgondolkodtató.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2013.02.24. 09:34:37

@kodpiszkalo: Az alap feltételezésed (én így értettem), hogy ez a gondolatmenet biztosan téves és tudománytól távoli ez téves:

"A különböző nyelvek és vallások azért jöttek létre, hogy megvédjenek a fertőzésektől??

Az idegeneket gyakran a betegségekkel azonosítják, hiszen olyan ismeretlen kórokozókat, betegségeket hurcolhatnak be, melyekhez a bennszülöttek immunrendszere nem alkalmazkodott. Az idegenek más higiéniával rendelkezhetnek, megsérthetnek olyan helyi szokásokat, amelyek megakadályozzák a betegségek terjedését. Az idegenek akár undort is kiválthatnak, azt az érzést, amely eredetileg a mérgek és káros anyagok fogyasztásával szemben alakulhatott ki. Az ilyen helyeken az emberek óvatosabbak, konzervatív a hozzáállásuk az ismeretlen dolgokhoz, szexuális viselkedés területén is elővigyázatosabbak. Ahol viszont alacsonyabb a parazita terheltség, ott nagyobb a nyitottság, a kíváncsiság, a kísérletező készség."

Az eredeti források:

Evolved Disease-Avoidance Mechanisms and Contemporary Xenophobic Attitudes
Jason Faulkner, Mark Schaller, Justin H. Park
and Lesley A. Duncan
University of British Columbia
Group Processes &
Intergroup Relations
2004 Vol 7(4) 333–353

www2.psych.ubc.ca/~schaller/Faulkneretal2004.pdf

www2.psych.ubc.ca/~schaller/SchallerMurray2010(Chapter).pdf

www.waset.org/journals/waset/v66/v66-58.pdf

stb.

Csak az problémás, ahogyan átadja torzítva azt amit olvasott. A gyógygombákkal sincs gond, csak a félreértésekkel, hypolással.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.24. 11:57:21

@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Köszönöm, ez hasznos kiegészítés a tájékozódáshoz! Érdekes elmélet, de elég sok a "may", suggest", hypothesis" kifejezés - teljesen természetesen, hiszen ez a feltételezés, egyen bármennyire is érdekes és részben alátámasztható tényekkel, nem törekedhet kizárólagosságra az eredeti írásban vázolt jelenségek okaként.
Az írásban elég határozott összefüggésekről olvashatunk, és mindezt tetézi a gyógygombák képbe hozása.

maycontainnuts 2013.02.24. 14:02:29

Úgy érzem erős undort tudok érezni, Varga és hasonló lókötők irányába.

Undorom lehetséges oka az, hogy gyógyhatásúként próbálnak eladni igazolatlan hatású és mellékhatású étrendkiegészítőket.

Vagy mert vírusfertőzöttek.

Még hezitálok melyik lehet a valódi ok.

okoska törp 2013.02.24. 19:38:13

Az idézett cikk érdekes, de sajnálatos hogy a szerző sem igazán van otthon a témában. Ez egy "kisszínesnél" azért elmegy. Én sem vagyok szakértő, de van több olyan találmány ami brutálisan megváltoztatta a modern társadalmakat, például a fogamzásgátló szerek. Egy misét megérne az orvosi technológiák szociológiai hatásának elemzése.
Másrészt, számomra nyilvánvaló hogy a cikk csupán felvezető egy termékreklámhoz, egy egyszerű marketingfogás. Ez nem szokatlan, ilyet több más termék esetében is használnak. Elfogadható.
Harmadrészt, a gyógygombákról beszélünk. Erről gyógyszervegyész kollégáktól jó lenne egy kis összefoglalót olvasni. Mi a valós hatás, mi a kuruzslás.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.24. 20:13:33

@okoska törp: nem teljesen értek egyet. Ne tudom elfogadni, ha pusztán marketingcélokból csúsztatnak, megfélemlítenek, még akkor sem, ha ez manapság bevett gyakorlat. A említett írás már készül, valószínűleg az lesz a következő bejegyzés.

okoska törp 2013.02.25. 21:01:47

félreértettél.
én az ismeretterjesztés+reklám kapcsolatot tartom elvileg elfogadhatónak, nem a cikk színvonalát

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.02.25. 21:36:08

@okoska törp: bocs, akkor valóban félreértettelek. Örülök, hogy egyetértünk!

captpicard 2013.02.26. 18:15:04

A rákot gyógyítja?

pounderstibbons 2013.02.26. 20:40:26

@captpicard:
Nem hinném, hogy lenne ilyenre bizonyíték, de azért a Kékgolyó utcában van egy üzletük.

Avatar 2013.03.02. 14:37:34

@maycontainnuts: Lehet, hogy valami vírus miatt ilyen a viselkedésük... :)

Egyébként meg: Jesus was a mushroom! :)

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása