a fluorid a fogaink ellensége?

2013.05.28., Szerző: pharma-girl

Újabb "ige" kering a közösségi oldalakon, most a fluorid veszélyeire hívva fel a figyelmet:

Keressétek a FLUOR mentes fogkrémet!

A legtöbb fogkrém fluoridot tartalmaz, amely egy potenciálisan mérgező vegyszer, ami elvékonyítja a fogzománcot. A fluorid annyira erős, hogy átmarja az üveget! Az ember fiatalkorában jeget tud törni a fogával, de egy középkorú embernek egy pohár hideg víz elfogyasztása is problémát okoz, mert a fogkrémekben található fluorid elvékonyítja a fogzománcát.

Az átlagos fogkrémek még sodium lauryl szulfátot (SLS) vagy ehhez hasonló összetevőket is tartalmaznak. Az SLS egy zsíroldó tisztítószer, amely túlságosan erős a nyálkahártyának, így irritálja azt, valamint ínysorvadást okozhat. Mivel a fogkrémek ilyen erős kémiai anyagokat tartalmaznak, a gyártók további vegyi anyagokkal „fedik el" őket – pl.: szaharin, mesterséges színezékek és ízesítők. Nem csoda, hogy a gyerekek megbetegednek, ha lenyelik a fogkrémet.

Először is, tisztázzuk a fogalmakat, mi a különbség a fluor, a hidrogén-fluorid és a fogkrémekben leggyakrabban található nátrium-fluorid között. A fluor a halogének közé tartozik, elemi állapotban halvány zöldes-sárga gáz. A hidrogén-fluorid vizes oldata kémiai reagensként használandó, jellegzetes tulajdonsága, hogy marja az üveget. (A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv azonosítási vizsgálati között szerepel ez a reakció.) Ugyanakkor a fogkrém nem tartalmaz ilyen vegyületet. A fogkrémekben leggyakrabban nátrium-fluoriddal (angolul sodium fluoride) találkozunk, de már szerves kötésű fluorid-aminokat tartalmazó készítmények is forgalomban vannak. A nátrium-fluorid (NaF) egy színtelen vagy fehér kristályos anyag, ami vízben jól oldódik, de a híresztelésekkel ellentétben, víz hatására nem alakul át hidrogén-fluoriddá és nem marja az üveget. Igaz, mérgező anyag, halálos dózisa 5-10 g (átlagos 70 kg-os emberre nézve) ami körülbelül azt jelentené, hogy kiskanállal kellene ennünk, hogy valóban életveszélyes legyen ránk. Természetesen sem a fogkrémekben sem a (mesterségesen fluorozott) ivóvizekben nincs ekkora mennyiségben. (Ivóvizek esetén a maximális mennyiség 4 mg/L = 4 ppm; a legtöbb fogkrém 1000-1450 ppm fluoridot tartalmaz, azaz 100 g fogkrémben körülbelül 0,1 g fluorid van)

A fluor(gáz), a hidrogén-fluorid, és a nátrium-fluorid közötti különbség talán még könnyebben megérthető egy másik halogén, a klór vegyületeinek példáján. A klór elemi állapotban egy mérgező gáz, a hidrogén-klorid, avagy a sósav egy igen erős sav, míg nátriumsója (a NaCl , azaz a konyhasó) nélkül el se tudnánk képzelni az életünket, de nagy mennyiségben a ez is káros az egészségünkre.

A fogszuvasodásról
A fogainkat a plakkot alkotó baktériumok (Streptococcus mutans, S. sorbinus, lactobacilli) lepik el, amelyek acidogének, azaz a szénhidrátokat (pl. cukor) bontják általában valamilyen szerves savra (ecetsav, tejsav stb.). Ezek a savak a fogban található kalcium-foszfát kioldásával (demineralizáció) károsítják a fogzománcot. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen először fehér, matt, pontszerű elváltozásokat figyelhetünk meg fogainkon (mivel az ásványi anyagok vesztésével megváltozik a törésmutatója a fogzománcnak), sérül a fogfelszín ami további károsodáshoz vezet, egyre nagyobb lyuk jön létre, ez a fogszuvasodás.

Fogainkban a kalcium apatit formájában van jelen, ami egy olyan ásvány, ami kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, kalcium-fluorid és kalcium-hidroxid keverékéből épül fel. Minél magasabb a fogzománc fluorid-tartalma, annál szilárdabbak, erősebbek a fogak, annál ellenállóbbak a saverózióval szemben. Kutatók kimutatták a fluorid demineralizációt gátló hatását, illetve az ásványi anyagok újraépülését is serkenti a fogzománcban.
Több klinikai vizsgálat is kimutatta, hogy a fogkrémmel történő fluorpótlás csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. Ugyanakkor a fejlett világ országaiban sokan kérdőjelezik meg az ivóvíz fluoriddal való dúsításának  létjogosultságát. Sokan pedig teljesen száműznék a fluoridot az ember által használt, fogyasztott termékekből. De vajon miért ez a nagy megosztottság?

Fluorózis
Ami tény, hogy a fluorid alkalmazása magas dózisban káros hatással van az emberi szervezetre, melynek tünetei: gyomorfájdalom, hasmenés, gyengeségérzet, légzésproblémák, szívritmuszavar és alacsony vérnyomás. Hosszú távon való magas dózisú alkalmazása során súlyvesztés, fáradtságérzet, anémia, csont- és fog elváltozások figyelhetőek meg. Ezt nevezik fluorózisnak.

Állatokon megfigyelték, hogy az intellektuális képességeket is csökkentheti a fluorid. Erre több vizsgálatot végeztek: egy patkánykísérletben rendszeresen, magas dózisú fluoriddal (100 mg NaF/L) illetve arzénnel (50 mg As2O3/L) dúsított ivóvizet adtak a patkányoknak, majd vizsgálták az agyuk méretbeli változását. Tény, hogy ekkora mértékű expozíció káros hatással volt az állatokra (emiatt alkalmazható patkányméregként a NaF), ugyanakkor egy kissé eltúlzottak az ezekből emberekre közvetlenül vonatkoztatott következtetések, hiszen az állatoknak beadott mennyiség többszöröse a legmagasabb, ember által fogyasztott fluoridos vizek fluoridtartalmának.

Ugyanakkor tény, hogy sok helyen a világban, például Kínában, a természetes vizekben is magas a fluorid (és az arzén) tartalom, van, ahol eléri a 21,5 mg/L-es koncentrációt, amely valóban adhat okot aggályokra. Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat is végeztek a kutatók, Kínában, különböző tájegységeken élő, fluoriddal különböző mértékben érintkezett gyerekek intelligenciáját mérték. Egy vizsgálattal bizonyították, hogy azokon a területeken, ahol az ivóvíznek magasabb a fluorid tartalma, magasabb az alacsonyabb intelligenciahányadosú (<89) gyerekek aránya. Ugyanakkor a szerzők elismerték, hogy az átlagos IQ-t tekintve a különbség nem szignifikáns (sőt az eredmények egy része ellentmond a következtetéseknek), illetve, hogy nem is lehet összehasonlítani a különböző  iskolák diákjait, hiszen a szociális környezetüket, a szülői nevelést és az egyéni adottságokat nem vették figyelembe a vizsgálat alatt. Ugyanakkor vizsgálat gyengeségeit figyelmen kívül hagyva ezt a cikket használta fel az egyik szervezet az internetes oldalán, amely többek között a fluorid ellen kampányol, hogy lám-lám, mit találtak a kutatók...de az is érdekes volt, hogy a szervezetet támogatók között sok olyan cég szerepelt, amely fluorid-mentes fogkrémeket gyárt...

Amerikában nagyon nagy ellenkampányt indítottak a fluorid ellen, csinos kis összeesküvés-elméletekkel tűzdelve („az amerikai kormány ezzel manipulálja a népet, agyatlan zombikká teszi tudtukon kívül az embereket" stb...), amelyek elemzése nem része a blog profiljának. A vizek fluorozásával kapcsolatosan egyetértek azzal a szakmai állásponttal, hogy a fejlett országokban szükségtelen az ivóvíz fluorozása, mivel ezzel a módszerrel nehezen szabályozható a napi fluoridbevitel. Ugyanakkor a fejletlen, alacsonyabb higiéniai kultúrájú országokban létjogosultsága lehet ennek a módszernek. Szerencsére hazánkban, az USA-val ellentétben nincs kampányszerű vízfluorozás. Ugyanakkor a fogaink egészsége érdekében fontos, hogy fluoridot tartalmazó fogkrémet használjunk, külsőlegesen. Oda kell figyelni, hogy kisgyermekünk ne nyelje le a fogkrémet, vagy, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben is szó volt, ha a gyerek édességnek tekinti a fogkrémet, ideiglenesen le kell váltanunk fluoridmentesre. Egyébként, egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban is folytattak az Egyesült Királyságban, hogy vajon mennyi fogkrémet, illetve fluoridot nyelnek le átlagosan a gyerekek fogmosáskor. Általános megfigyelés volt, hogy nem tartották be a „borsó-méretű" (angolul pea-sized) adagolást, 2-3-szorosát nyomták ki az ajánlott mennyiségnek a fogkefére. Átlagosan 0,36 mg fluorid került így a szervezetükbe fogmosásonként. Az 1-8 éves gyerekeknél a tolerálható határ napi 0,1 mg/testtömegkg, tehát az a mennyiség, amit véletlenül lenyelnek fogmosáskor nem jelent komoly expozíciót számukra. Mindez persze statisztika, a szülők felelőssége és feladata megtanítani kisgyermeküket a helyes fogmosásra és felügyelni, amíg szükséges.

Kép forrása: http://alpharettadentist.net/preventing-tooth-decay-children/ 

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr425328971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sophiataylor · http://transpowerfist.wordpress.com/ 2013.05.28. 19:12:00

Bizony, bizony, mondom néktek, a fluorid a fogak nagy ellensége... a saját példámból tudom. Mivel az óvodás majd általános iskolás koromban rendszeresen elrágatott fluoridos tabletták miatt olyan kemény lett a fogzománcom, hogy amelyik fogam elromlott, azon olyan picike lyuk keletkezett, hogy mire feltűnt a változás, belül, a zománc alatt a fél fogam odalett. És ez így volt az összes esetben. Mind a háromban. :D
Szóval tényleg rettenetes a veszély! ;)

sólyomszem2 2013.06.18. 22:11:27

Érdekes, hogy a lányom, amíg fluoridos fogkrémmel mosta a fogát, addig barnásan-foltos volt a foga. A fogorvos csak polírozta, mert nem tudta megmondani, hogy tényleg mi okozza. Kb. egy hónapja fluoridmentes fogkrémet használunk, s láss csodát, eltűntek a barnás foltok. Persze, ismét placebo, mint a parlagfűnél :), ennyi placebo nincs a világon, s ráadásul a lányom nem tudta, hogy miért más a fogkrém, hiszen gyerek még.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2013.07.30. 19:03:04

természetesen én is fluorid mentes fogkrémet használok, hiszen a fluornak semmi hatása nincs a fogakra... sokkal inkább az agyalapi mirigyre...
szóval a tudomány újabb maszlaga...

Herbarias **

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2013.07.30. 19:19:18

@wmiki: az agyalapi mirigy-fluorid összefüggésről hallhatnánk részleteket?

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2013.08.01. 18:02:03

már nem emlékszem hol olvastam, talán egy annunakikról szóló írásban :(
és lehet, hogy tobozmirigy volt... vagy pajzs...

de te biztosan könnyedén utána tudsz nézni **

captpicard 2013.08.03. 05:27:10

@wmiki:
"fluorid mentes fogkrémet használok, hiszen a fluornak semmi hatása nincs a fogakra... "

Ebből a mondatodból kiviláglik, hogy fogalmad sincs a kémiáról.
A fluor egy gáz, nincs fluor a fogkrémekben. A fluor egy rendkívül reaktív gáz, a természetben tiszta formában meg sem található.
Nincs hatása fogakra?
Ez így nem igaz.
Szippants be egy kis fluorgázt megnézem milyen hatással lesznek a fogaidra :D

A fogkrémekben NÁTRIUM-FLUORID van. Ez már egy kristályos anyag, ami segíti a kalcium beépülését a fogakba

zsuzsanon 2014.01.13. 01:50:06

Pici korom óta naponta többször mosom a fogam fluoridos fogkrémmel. > xxxx éve. Az öcsém mindig elbliccelte a fogmosást.
Az én IQ-m átlagnál jóval magasabb. Öcsémé átlagos.
>xxxx év után minden fogam megvan, hibátlan. Öcsém fogai hiányosak és rosszak.

Akkor most miről is okoskodnak egyesek? Összeesküvés?? Na nem már...

Gery.Greyhound · http://greyhound.blog.hu 2014.01.29. 12:47:45

Jó ez a blog :)

Azt amúgy tudtátok, hogy az összes fogrémben (sőt: még az otthonunkban is!) megtalálható a DHMO, vagyis dihidrogén-monoxid nevű vegyület, amelyet láthatatlan gyilkosnak is neveznek? Gáz halmazállapotban égési sérülést okoz, sőt, rákos betegekből kimetszett tumorokban is kimutatták - nagyon durva!

yikes.tolna.net/dhmo/

   2014.01.29. 13:32:19

@// Gery Greyhound:
Viccnek régi, trollkodásnak gyenge.

vomit 2014.03.12. 11:17:44

a benzin olmozasa 5 ponttal nyomta le tobb nemzedek IQ-jat, a fluor meg hettel. mindket esetben tiszteletremelto szakertok esku alatt tanusitottak, hogy artalmatlan.

Lancet Neurology reclassifies fluoride as developmental neurotoxin
ecochildsplay.com/2014/02/23/lancet-neurology-reclassifies-fluoride-as-developmental-neurotoxin/

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.03.12. 11:26:01

@vomit: itt olyan gyerekekről van szó, akik a csapvízbe adagolt fluoridot ittak

"A meta-analysis of 27 cross-sectional studies of children exposed to fluoride in drinking water, mainly from China, suggests an average IQ decrement of about seven points in children exposed to raised fluoride concentrations.”

Nálunk, sőt Európában sehol nem dúsítják a csapvizet fluoriddal. Többek között ezért.

Gabyszappan 2014.12.30. 00:41:47

Én lehet, hogy élve eltemettetem magam.

rr22 2015.03.05. 12:19:19

Mi a helyzet a "mindennapos" fogkrémek többi jellemző összetevőjével: SLS, triklozán, parabenek?

Általánosságban az egészségügyi határétékekkel kapcsolatban kérdezném: amikor a megállapított határérték alatt fogyasztunk valamit, akkor teljesen ártalmatlan, amikor pedig átlépjük a hárértéket, akkor hirtelen méreggé változik? Bizonyára nem. Ha a NaFl-nak kimutatták a káros hatásait, akkor azok kis dozisban nem lépnek fel egyátalán vagy a káros hatás is csak kisebb, esetleg csak hosszú távon lenne kimutatható? (Amilyen vizsgálat még talán nem készült.)

Szó esett a fluorid mentes fogkrém-lobbyról. Vajon a NaFl-os fogkrémeknek nincsen lobbyja? A fogkrémreklámokat látva azt hiszem, azok legalább annyira megérdemelnének egy leleplező bejegyzést a tárgyilagosság érdekében.
Ha egyszer a fogunknak fluoridra van szüksége, akkor nem arra kellene törekedni, hogy az megfelelő formában jusson a szervezetbe ill. a fogakba (ne patkányméreg formájában)? Ezt hogyan érhetjük el? Szerintem erről fontosabb lenne szakmai cikket írni. Általánosságban: nem elég a tévedésekre vagy szándékos megtévesztésekre felhívni a figyelmet. hanem fel kell mutatni azok helyett a helyes utakat, módszereket. Ezt sok cikkből hiányolom.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Anikó Hajdú 2017.02.05. 21:58:49

Úgy látom nagy a sötétség a fejekben (már bocsánat).
Nagyon sokan keverik a fluorral a fluoridot. A fluorid a fluor vegyülete, hidroxilapatit formájában épül be a fogzománcba. Hatása már praeruptive jelentkezik( sekélyebb barázda, kisebb csücsök, anatómialiag előnyösebb fog.) Poseruptive hatása a savoldékonyság csökkentése, a kristályszerkezet erősítése és a demineralizált területek remineralizációja. De még a fogszuvasodásért felelős cariogán flórát is elnyomja. Való igaz, a fogak fejlődésekor, egyidejűleg nagy mennyiségben bevitt fluorid tartalom fluorosishoz vezet. A fluorid amúgy a növekedés és a fejlődésben is fontos szerepet kapott.

Klinikailag bizonyított, hogy a fluoridmentes pasztával fogat mosók körében nőtt a szuvasodások kialakulásának száma.

Nem ajánlatos a fluoridmentes pasztákkal a cégtulajdonosok zsebét tömni. Behozták ezt a fluorid a gyilkos szlogent, és mindenki megörül. Én dentálhigiénikus vagyok, tehát nem vagyok laikus. Van rá látásom, és tudom miről beszélek.

Anikó Hajdú 2017.02.05. 22:01:58

Jah, azt elfelejtettem mondani, a gyógyszert a méregtől a bevitt mennyiség választja el. Még vízzel is lehet embert ölni, ha túl sokat iszik az ember. De mégis elengedhetetlen az élethez. Sóval is lehet gyilkolni, mégis szükséges a szervezetnek. Fluoriddal való gyilkolásról még nem hallottam, de ha túl nagy a mennyiség, akkor elszínezheti a fogakat és kevésbé ellenállóbbá teszi a zománcot. A mennyiségre figyeljetek. 6 éves kor alatt 500 ppm-nyi fluoridos fogkrém adható a gyermeknek, és egyszerre csak egy szisztémás és egy lokális fluoridálás használható.

Anikó Hajdú 2017.02.05. 22:03:35

@Gery.Greyhound: A dihidrogén-monoxid a víz =D Remélem nem mondtam túl nagy újdonságot ="D

Reactor 2022.12.22. 06:08:53

Aki ilyet állít, hogy a fluorid káros a fogakra, az inkább menjen el péknek vagy autószerelőnek, mert lószart se még az általános iskolai 7. osztályos anyagról se, nemhogy a fogászatról.
Igen, az elemi fluor baromi veszélyes, erős méreg. A hidrogén-fluorid szétmarja az üveget. Ezzel szemben a kalcium-fluorid gyönyörű színpompás köveket alkot, a tetrafluor-etilénen meg emberek százezrei készítenek ételeket. Rohadtul nem mindegy, hogy a fluor milyen kötésben van jelen az adott elemben.

A fogzománcról érdemes tudni, hogy az egészet nagyon szorosan álló apatitkristályok alkotják (a tejfogat is). Az apatit képlete Ca5(F(PO4)3), Mohs-keménysége 5, azaz pont félúton van a legpuhább (talk) és a legkeményebb (gyémánt) ásványok között. Az emberi test legkeményebb anyaga, tűvel és késsel nem karcolható, de a reszelő már fogja. Na már most, van egy olyan csúnya tulajdonsága, hogy a szervezet nem tudja újraképezni, azaz onnantól hogy valakinek megvan az összes állandó foga, annyi zománccal kell élnie. A sima evés önmagában nem koptatja a fogzománcot, de bizonyos ételek (cukor, savak) szépen koptatják, bizonyos rossz szokások - fogcsikorgatás - szintúgy. Ha a delikvens szarik bele, még fogszuvasodás nélkül is eljő majd a napja, amikor az evésből fájdalmas tortúra lesz, mert lekopott a zománc, az alatta lévő dentin pedig nemigen való rágásra...

Nekem pont hogy a fluoridos szájvizek váltak be amúgy: hosszú évek alatt azt vettem észre, hogy egyre jobban fájnak a fogaim evés közben, főleg gyümölcsök, nyers zöldségek rágásánál. Fogalmam se volt, mi a baj, minden nap kétszer mostam fogat "márkás" krémekkel, de pl. már a kenyérhéjra való ráharapásnál is csillagokat láttam, annyira fájt. Végigjártam jópár orvost, az egyik ezt mondta, a másik rámtukmált egy "hangsugárral" mosó fogkefét (ja, tisztára mint a Sonic Tank az Atreideseknél a Dűnében...), nem használt semmi. Végül aztán az egyik fogász rájött: túl erősen mostam a fogaimat erős sörtéjű kefékkel, lesúrolta a zománcot. Azóta napi kétszer használok szájvizet, két külön márkát, puha fogkefére váltottam és igenis beváltak. Messze nem tökéletes, de a zománc egy része visszaépült, és kevésbé fájdalmas művelet a rágás.

Az teljesen igaz, hogy barna lerakódást okoz egy idő után. Meglehet, de ezt meg be kell vállalni. Valamit valamiért. Dugni és szűznek is maradni...na AZ nehéz lesz.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása