Nobel-díj egy növényi molekuláért

2015.10.06., Szerző: kodpiszkalo

arti.pngAz orvosi-élettani Nobel-díjat 2015-ben a fertőző betegségek kutatása területén elért eredményeiért három kutató megosztva kapta. William C. Campbell ír és Omura Szatosi japán tudós a fonálféreg-fertőzések kezelésének kidolgozásáért (szűkebben véve az ivermektin nevű parazitaellenes szer felfedezéséért és kifejlesztéséért), Juju Tu kínai kutató pedig a malária elleni egyik gyógyszer felfedezéséért részesült az elismerésben.

Bár az érdemek összehasonlítása értelmetlen lenne, a ködpiszkáló irányultsága miatt csak a kínai díjazottat és munkáját mutatjuk be részletesebben. Tu ugyanis egy növényi molekuláért kapott Nobel-díjat - és ez a szintetikus gyógyszergyártás korában nem kis fegyvertény. A szintetikus vegyületekre alapozó gyógyszeripar ugyanakkor épp válságát éli, és a kínai kutató Nobel-díja akár szimbolikusnak is tekinthető. A forgalomba kerülő új gyógyszermolekulák száma az elmúlt években mélypontot ért el, a gyógyszerkutatás új utakat keres. Most úgy tűnik, a biotechnológiai úton előállított szereké a jövő (pontosabban: ott van a legnagyobb fejlődési potenciál), de az is lehet, hogy újra nagyobb figyelem irányul a természetes eredetű vegyületek kutatására.

A 20. század utolsó néhány évtizede a gyógyszerkutatásban a nagyszámú szintetikus molekula előállításán és biológiai tesztelésén alapuló kutatások korszaka volt. A kombinatorikus kémiai módszerek segítségével ezerszámra készültek a tesztelendő vegyületek, és a gyárak sorra zárták be az alacsonyabb termelékenységű, kevesebb új vegyületet produkáló természetesanyag-kutatóközpontokat. Egy baj volt csak: a szintetikus anyagok zöme nem volt kellően hatásos ahhoz, hogy gyógyszerré váljon (vagy éppenséggel mellékhatásaik akadályozták meg ezt). A kombinatorikus kémia egyetlen igazi sikersztorija a daganatellenes hatású gyógyszerként forgalomba került szorafenib.

Bár a növényi és egyéb természetes eredetű anyagokat kutató laborokból kevesebb új molekula kerül ki (egy növény feldolgozása akár több évet is igénybe vehet, és jó esetben néhány új vegyület felfedezésével jár), ezeknek jóval nagyobb hányada tekinthető ígéretes gyógyszerjelöltnek. Ez azzal magyarázható, hogy a növényi hatóanyagok az evolúció folyamán úgy "választódnak ki", hogy valamilyen módon hatást gyakoroljanak környezetükre - szerencsés esetben ez gyógyhatásként is hasznosítható.

Ez történt jelen esetben is. Tu és munkatársai az 1960-as években kezdett bele a malária kórokozója (Plasmodium sp.) ellen ható növényi anyagok kutatásába Mao Ce-Tung utasítására. A munkát siker koronázta: a kutatók az Artemisia annua nevű növényből (amely Magyarországon is honos, magyar neve egynyári üröm) azonosítottak egy kínaiul qinhaosunak nevezett (artemizinin néven is ismert) hatóanyagot, amely rendkívül hatásos volt a kórokozó ellen. Az akkori (világ)politikai viszonyok ismeretében nem meglepő, hogy Kína évekig titkolta a szer létezését, és csak 1988 után vált lehetővé, hogy a világ más részein is alkalmazzák. Azóta a szer világszerte forgalomban van, és sok százmillió beteg életét mentette meg. A molekula módosított változatai is forgalomban vannak gyógyszerként (ezeket a jobb biohasznosulás érdekében és az artemizininnel szemben kialakuló rezisztencia miatt fejlesztették ki). Az artemizinin nagy előnye, hogy előállítása olcsó, így a maláriától sújtott fejlődő országok lakói számára is elérhető. (Zárójeles megjegyzés: a növényi maláriaellenes anyagok kutatásával egyidejűleg Kínában elindítottak egy szintetikus vegyületek vizsgálatát célzó programot is, az annak keretében tanulmányozott sok tízezer vegyület egyike sem vált gyógyszerré).

art.gif
Az artemizinin története nemcsak a fentiek miatt érdekes, hanem azért is, mert a kutatások a kínai kulturális forradalom idején indultak, és ma már elképzelhetetlen körülmények között folytak (a qinghaosu regénybe illő történetéről nemrég kiváló cikk jelent meg).  A kutatócsoport vezetőjévé kinevezett Tu kislányát gyermekotthonban helyezték el, hogy anyja jobban koncentrálhasson a munkájára (férjét átnevelés céljából kényszermunkára kötelezték). A vegyületről az első cikk 1977-ben jelent meg - a szerzők nevének feltüntetés nélkül. Az ezt követő néhány cikket ugyanígy publikálták, jellemzően kínai nyelven megjelent lapokban. Ez az alapja annak, hogy egyesek kétségbe vonják azt, hogy Tu volt az, aki felismerte az egynyári üröm maláriaellenes hatását és azonosította az ezért felelős vegyületet. Annyi bizonyos, hogy a sok száz fős kutatócsoportnak ő volt a vezetője, így a dicsőség nem méltánytalan.

Hogy van-e tanulság? A politikai-történeti szálakat figyelmen kívül hagyva is bőven akad. Az artemizinin példája jól mutatja, hogy a természetes anyagok kutatása sikeres gyógyszerek felfedezéséhez vezethet. Mivel a növényvilág fajainak csak töredékét vizsgálták megfelelő mélységben, ez a forrás még kiapadhatatlanak tűnik. S még egy tanulság: a népi gyógyászat megfigyelései is hasznos útmutatóul szolgálhatnak. A kínaiak is azért kezdték kutatni az Artemisia annuát, mert a hagyományos kínai gyógyászatban malária ellen (is) használták. De nem csak ők: Diószegi Sámuel kétszáz éve ezt írta:

"az üröm igen jó sárgaságban, máj- és lépdagadásban és a napos hideglelésben (azaz maláriában)"

Más kérdés, és külön írás témájául szolgálhatna, hogy élelmes vállalkozók az egynyári ürmöt és hatóanyagát speciális, gyógyászati célra szánt tápszerként ajánlják és forgalmazzák. Már azon is csodálkozom, hogy erről az ilyen típusú készítményeket nyilvántartó intézet (OÉTI) nem tud, hiszen a szer nincs rajta a listájukon, de az is meglepő, hogy a forgalmazó honlapján ilyeneket olvashatunk: 

további kutatások bebizonyították daganatellenes hatását. A kutatások alapján kiemelhető jelentősége a tüdőrák, emlőrák és a myeloid leukémia ellenes hatása miatt. A kutatások szerint az artemisin különleges szerkezete révén eredményesen pusztítja a ráksejteket. 

Hmm.. De inkább abbahagyom az ünneprontást.

Kép forrása: edubilla.com

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr737895242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

diagnozis 2015.10.06. 15:25:11

A hír hallatán nekem is a "hatóanyagszakértő" Szabó jutott eszembe és az ő nagyon drága készítménye, melyet 2014-ben kezdett forgalmazni, egy daganat ellenes kutatás alapján, melyről az első jelentések még 2008-ban láttak napvilágot, bár azt már nem említik a termékleírásban, hogy ezek a vizsgálatok még nem fejeződtek be és betegeken nem is végeztek még vizsgálatokat. Vajon megint lecsap a nagy "lehetőségre"?

Az OÉTI nem vesz észre semmit, hiába folyik már minden az orra előtt. Nem ez az egyetlen terméke a cégnek, ami nincs bejelentve és nem is ez az egyetlen cég, amelyik ilyen módszerekkel dolgozik.

fordulo_bogyo 2015.10.06. 23:31:49

Hadd egeszitsem ki azzal, hogy ma mar az artemizint gyorsabban es olocsobban (es nem utolsosorban biztonsagosabban, es tetszoleges mennyisegben) elo tudjuk allitani szintetikus biologiai modszerekkel, genetikailag modositott elesztovel vagy colibakteriummal.
Egy volt kollegam, baratom a tanszekrol ezen a teman dolgozott miutan doktoralt es Jay D. Keasling csoportjahoz csatlakozott.
A teljes anyagcsereuthoz szukseges geneket beepitettek ezekbe a mikrobakba.
Igen, ez is GMO.

www.nature.com/scitable/blog/bio2.0/artemisinin_a_synthetic_biology_success
www.nature.com/nrmicro/journal/v12/n5/box/nrmicro3240_BX2.html

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2015.10.07. 09:49:34

@fordulo_bogyo: köszönöm szépen, ez nagyon hasznos információ volt! A növények sokszor nem is mint nyarsanyagforrás fontosak (legalábbis egy idő után), hanem mint "ötletadók" - mint ebben az esetben is.

Epaciens 2015.10.13. 09:03:54

Kedves Ködpiszkáló! Elnézést, hogy ide írok, mert nem a témához kapcsolódik, de amikor a kapcsolat ikonra kattintok, akkor a blog főoldalát adja be. Hitelesnek tartom, amiket írnak, ezért kérdezem, hogy mi a helyzet a kenderolajjal? illuzio.cafeblog.hu/2015/08/11/a-ferfi-aki-ezreket-gyogyitott-ki-a-rakbol-video/ Köszönöm előre is a választ. Tímea

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása