elkerülhető-e a másnap?
Szilveszter környékén sok újságcikk foglalkozik a másnaposság megelőzésének, kezelésének lehetőségeivel. Évről évre egyre több új módszerről olvashatunk, macskajajos embertársaink láttán azonban mégis az lehet az érzésünk, hogy nincs új a nap alatt, az új módszerek sem jobbak, mint a régi (nem) jól beváltak.
Az Index címlapján megjelent írás, miszerint spárgával (mármint a növénnyel) kezelhető a másnaposság, adta az apropót ahhoz, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a másnaposság okait, megelőzésének és enyhítésének lehetőségeit.
Kezdjük az alapokkal: a másnaposság az alkohol (kémiailag pontosabban: etanol) fogyasztásának következménye. Jóllehet az etanol is rendelkezik toxikus hatásokkal, a másnaposságot (és a hosszú távú károsodásokat) nem elsősorban maga a vegyület, hanem lebontási termékei okozzák. Az etanol lebontásának első lépésében két enzim, a CYP2E1 és az alkohol-dehidrogenáz (ADH) játszik szerepet. Az enzimek feladata, hogy az egyébként "magától" is lejátszódó átalakulást (az etanol oxidációját) igen lényegesen meggyorsítsák. Az említett két enzim közül utóbb a jelentősebb, hatására acetaldehid képződik az etanolból, amelyet egy további enzim, az acetaldehid-dehidrogenáz (ALDH) ecetsavvá alakít.
A fő problémát az acetaldehid felhalmozódása jelenti, ugyanis ha több alkohol kerül a szervezetbe, mint amit az ALDH átalakítani képes, a feldúsuló acetaldehid sejtekre kifejtett mérgező hatása a jól ismert tünetekben (hányinger, hányás, izzadás, szédülés, gyors pulzus) manifesztálódik. A másnapossághoz az alkohol okozta kiszáradás is hozzájárul (ezt fejfájásként éljük meg). Rossz minőségű ital fogyasztása esetén egyéb jelen lévő vegyületek is okozhatnak panaszokat. Az etanol mellett ugyanis egyéb alkoholok, aldehidek, ketonok is megjelenhetnek a házilag erjesztett, desztillált italokban, amelyek nem csak másnapossággal, hanem komolyabb következményekkel is járhatnak. A legveszélyesebb vegyület a metanol, amelyből az óvatlanul főzött házipálinkák akár jelentős mennyiséget is tartalmazhatnak (különösen, ha a cefre nem megfelelő, ráadásul a spórolós főző nem különíti el a metanolban dús rézelejét, alszeszt és előpárlatot a pálinkától...). A metanol az elmúlt hónapokban a bűnügyi rovatokban is szerepelt, de a cseh halálesetek oka nem a szakszerűtlen főzés, hanem a hamisítás volt.
A másnaposság kezelésére ajánlott módszerek sora végtelen, elég csak számba venni az ismerősöktől hallott tippeket és körülnézni az interneten (több mint 70 000 Google találat!). Néhány módszer magától értetődően hatásos: a kiszáradás vízivással, a fejfájás fájdalomcsillapítóval, a hányinger hányingert csillapító szerrel (például gyömbérrel) csökkenthető, de vajon van-e olyan csodaszer, amely garantáltan megelőzi vagy elfújja a macskajajt?
Elméletileg a panaszok csökkenthetőek egy olyan szerrel, amely fokozza az ADH és az ALDH enzimek működését. És éppen ez az, amit a spárgáról igazoltak az Index által idézett cikkben. A probléma "mindössze" annyi, hogy ezt patkánymájból kinyert enzimen bizonyították, és sajnos, ami a laboratóriumban, lombikban hatásos, nem mindig (sőt, az esetek többségében nem) hatásos emberen. Nos, hogy mire képes a spárga, nem tudhatjuk, mivel a bejegyzésünk alapját képező írás megjelenése (2009) óta újabb cikkel nem jelentkeztek a kutatók.
Egy módszer hatásossága úgy ítélhető meg a legbiztosabban, ha a gyógyszerek vizsgálatára kidolgozott módon, azaz randomizált, kontrollos vizsgálatban tanulmányozzák. Ezek lényege, hogy a módszert egy másik, már bizonyított módszerrel hasonlítják össze (aktív kontroll), vagy placebó (azaz valóságosnak látszó, de hatóanyagot nem tartalmazó) termékkel történik az összevetés. Aktív kontrollos vizsgálat esetén akkor tarthatjuk hatásosnak a vizsgált szert/módszert, ha legalább az aktív kontrollhoz hasonlóan hatásos, placebókontroll esetén a placebónál nagyobb hatásosság az elvárás. A hatásosság összehasonlítása természetesen sosem "ránézésre", szubjektíven történik, hanem statisztikai módszerekkel. Mindezen túl, a legmegbízhatóbbak azok a vizsgálatok, amelyek kettős vak elrendezésűek: sem a vizsgáló, sem a vizsgálatban részt vevő nem tudja, hatásos kezelést kap-e, így a szubjektív befolyás minimálisra csökkenthető.
Nos, mindez ismeretében lássuk a medvét, azaz az embereken történő bizonyítást. Egy cikkben 15 olyan módszer hatásosságát vizsgálták, amelyről rendelkezésre álltak randomizát, kontrollos, kettős vak humán vizsgálatok. A vizsgált szerek gyógyszerek (propranolol, tropiszetron, tolfenaminsav), glükóz, fruktóz, borágóolaj, articsóka, fügekaktusz vagy élesztő kivonatát tartalmazó készítmények voltak. Az elemzés adatai lelombozóak: egyetlen kezelést sem találtak bizonyítottan hatásosnak, csupán a tolfenaminsav, a borágóolaj és az élesztőkészítmény eredményeit ítélték reményt keltőnek. Sajnos, az elemzés megjelenését követő években sem jelent meg olyan, áttörést jelentő cikk, amely alapjaiban változtatná meg a másnaposság kezelésének lehetőségeit.
Mit tehetünk akkor? Legjobb, ha követjük a fent említett elemzés szerzőinek tanácsát:
The most effective way to avoid the symptoms of alcohol induced hangover is thus to practise abstinence or moderation.
Azaz: a legjobb módszer az absztinencia vagy az alkoholfogyasztás mérséklése. És ha ez mégse sikerülne, válasszunk egy régi, többé-kevésbé jól bevált módszert...
Kép forrása: http://fitnessanddefense.com/remedy-for-hangover/
Címkék: alkohol másnaposság spárga gyógynövény
48 komment