év végi könyveső!

2012.11.29., Szerző: kodpiszkalo

konyveso.jpg

Köszönjük, hogy ebben az évben ilyen sokan olvastátok, osztottátok,kedveltétek a ködpiszkáló (kodpiszkalo.blog.hu) írásait.

Köszönetünk jeléül szeretnénk benneteket megAJÁNDÉKozni: a Medicina Könyvkiadó felajánlásának köszönhetően a ködpiszkáló Facebook oldalát (http://www.facebook.com/kodpiszkalo) kedvelők között 2012. december 15-én 10 értékes (több mint 13 ezer forint értékű, 3 útikönyvet tartalmazó) könyvcsomagot sorsolunk ki - karácsonyi ajándéknak sem utolsó!

Cserébe nem kérünk, nem várunk semmit, de annak örülünk, ha a jövőben is olvastok, ajánlotok minket!

Szólj hozzá!

óvatosan a gyógynövényekkel?

2012.11.09., Szerző: kodpiszkalo

A gyógynövények ártalmatlanságáról, veszélyességéről két nvny.gifszélsőséges vélekedés van: egyesek szerint mellékhatásoktól mentes, teljesen veszélytelen kezelési lehetőséget jelentenek, mások viszont előszeretettel hangsúlyozzák (túl) az alkalmazással járó kockázatokat. A HáziPatika.com-on nemrég megjelent cikk egy olyan tudományos közlésről számol be, amely az utóbbi nézőpontot tükrözi:

Óvatosan a gyógynövényekkel!
Egyes alternatív gyógymódok veszélyessé tehetik a gyógyszereket

A vényköteles gyógyszerekkel párhuzamosan szedett echinacea, kalcium vagy vas a legújabb kutatás szerint mellékhatásokat okozhat. Az eredmények alapján az orbáncfű, a lenmag, a magnézium és a ginkgo is rosszat tehet, ha ilyen gyógyszerekkel ötvözik.

Az International Journal of Clinical Practice szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a népszerű alternatív orvosságok enyhe-súlyos szívpanaszokat, mellkasi fájdalmat, hasi fájdalmat és fejfájást okozhatnak különösen olyan betegekben, akik ezzel párhuzamosan központi idegrendszeri vagy szív-érrendszeri rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszereket szednek. A warfarint, inzulint, acetil-szalicilsavat, digoxint és tiklopidint szedő betegek számoltak be a legtöbb mellékhatásról az alternatív orvosságokkal illetve étrend-kiegészítőkkel együtt alkalmazva.

A kutatást vezető Dr. Hsiang-Wen Lin, a tajvani Gyógyszerésztudományi Egyetem munkatársa elmondta, hogy a kettő ötvözése befolyásolja bizonyos típusú gyógyszerek felszívódását, eloszlását, feldolgozását és kiürülését a szervezetben. A szakértők ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy az eredmény valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, és az embereknek tisztában kell lenniük az ezzel járó egészségügyi kockázatokkal. (...)

Lin azt is hozzátette, hogy a gyógynövény alapú orvosságok és az étrend-kiegészítők használata rendkívüli mértékben megugrott az elmúlt két évtizedben. Az Egyesült Államokban például a becslések szerint a krónikus és daganatos betegségekben szenvedők több mint 50 százaléka fogyaszt ilyen készítményeket, és a többség a vényköteles gyógyszerekkel párhuzamosan szedi ezeket.

Hát ez így tényleg elég rosszul hangzik. Ha egyes gyógynövények ilyen veszélyesek, szükség van-e rájuk egyáltalán? De vajon tényleg ilyen veszélyesek-e, vagy csak a tények félreértelmezésének, téves beállításának lehetünk tanúi?

Félek, utóbbira elég nagy az esély. Kezdjük azzal, hogy - amint az eredeti cikk címéből és összefoglalójából is kiderül -  nem a gyógynövények mellékhatásairól, hanem gyógyszerek és gyógynövények kölcsönhatásairól van szó. A különbség hatalmas, mert kölcsönhatás csak akkor jelentkezik, ha a beteg egyszerre két szert szed. És hogy a kölcsönhatásba lépő szerek közül melyiket tekintjük bűnösnek, csak nézőpont kérdése.

Mint oly sokszor előfordul, a cikk szerzői a gyógynövényekre húzzák rá a vizes lepedőt. Pedig a felsorolt tünetek csak akkor jelentkezhetnek (és ez fontos, mert nem mindig és mindenkinél alakulnak ki!), ha a beteg a növényt_ÉS_a_gyógyszert együtt szedi.

Ha egy "állampolgár" rendszeresen köt bele másokba és verekszik a kocsmában, akkor általában verekedős alaknak tartják. Ugyanígy, ha X szernek sok másik szerrel van kölcsönhatása, akkor nem alaptalan elsősorban X-et felelőssé tenni az interakciókért. Ha innen nézzük, akkor a legtöbb kölcsönhatási esetben szereplő warfarin sokkal inkább tekinthető "hibásnak", mint a vele interakcióba lépő növények. A warfarin, amelynek hírhedten sok (több tucat gyógyszerrel leírt) kölcsönhatása van, jelentős véralvadásgátló hatása miatt azonban a mai napig fontos gyógyszer. Hozzá képest a kölcsönhatások szempontjából "legveszélyesebb" gyógynövény, az orbáncfű is kismiska. 

A cikkben az öt leggyakrabban kölcsönhatást produkáló növényként az orbáncfüvet, a páfrányfenyőt, a kavát, a gyűszűvirágot és a fűzfát azonosították. Kezdjük onnan, hogy a kavát az EU-ban és az USÁ-ban már betiltották, a gyűszűvirágot ma már egyáltalán nem használják a terápiában, Európában a fűzfakérget is alig. Marad tehát két igen jelentős gyógynövény, az orbáncfű és a páfrányfenyő. E kettőnél a gyógyszerkölcsönhatások megléte egyáltalán nem meglepő, és mivel hatásuk módja jól ismert, előre jósolható (és persze már alaposan dokumentált is), hogy mely gyógyszerek hatását gyengítik vagy fokozzák. Ha a kölcsönhatások ténye és jellege köztudott, könnyű kivédeni kialakulásukat, vagy megfelelő adagolással elkerülhetőek a nemkívánatos következmények. Egyetlen, a cikkben leírt kölcsönhatás sem hat az újdonság erejével, minden ott szereplő eset jól ismert tankönyvi példa. 

Ismert, hogy az orbáncfű fokozza bizonyos májenzimek működését, így több más gyógyszer gyorsabban bomlik le, ezért hatásuk gyengül. Az érintett gyógyszerek listája az orbáncfüvet tartalmazó gyógyszerek (!!!) tájékoztatójában megtalálható, és a kölcsönhatásokról a szakembereknek is tudniuk kell. A páfrányfenyő esetén még egyszerűbb a helyzet: annak vérkeringést javító hatása összefügg azzal, hogy fokozza a véralvadásgátlók hatásosságát, tehát egyáltalán nem meglepő és váratlan a cikkben leírt kölcsönhatás. (A magyar fordításban az Echinaceát és a lenmagot tévesen említik, ugyanis azoknak nincs sok kölcsönhatása, viszont sok esetben ellenjavalltak.)

És hogy mi mindebből a tanulság? Egyrészt az, hogy a gyógynövény-gyógyszer kölcsönhatások bemutatása meglehetősen egyoldalúra sikerült az angol cikkben, amelyben a növények a jó gyógyszerek hatását elrontó negatív szereplőként jelennek meg. Ugyanilyen erővel fordított is lehetne a szereposztás... Másrészt viszont igaza van a magyar címet adó szerkesztőnek: óvatosnak kell lenni a gyógynövényekkel (is), hiszen ezek között is vannak markáns hatású, figyelemre érdemes kölcsön- és mellékhatásokkal rendelkezők. Éppen ezért szerencsés, ha az ilyen növényeket megfelelő betegtájékoztatás után, szakember javaslata, mérlegelése alapján, kontrollja mellett használja a beteg. Az étrend-kiegészítők terjedésével ez a kontroll lazul, megszűnik, de ennek ellenére nem hinném, hogy "az embereknek" kellene tisztában lenni minden, az alkalmazással járó kockázattal... 

ártalmas-e a mikrosütő?

2012.10.20., Szerző: kodpiszkalo


mkrst.jpgA macskákra mindenképpen, különösen akkor, ha az állatot a mikrosütőben szárítjuk. Egy több változatban terjedő városi legenda szerint ugyanis az USÁ-ban megtörtént, hogy egy gondos gazdi a mikróban szárította meg elázott házikedvencét, majd miután az állat elpusztult, jogi úton szeretett volna elégtételt venni a vevőket nem eléggé körültekintően tájékoztató gyártón. Állítólag azóta szerepel az Amerikában forgalmazott sütők használati utasításában, hogy élő állat szárítására nem alkalmazhatók.

De mi a helyzet az emberekkel? Vajon az emberre is ártalmas a mikró - és akkor is, ha nem ülünk bele? Egy széles körben terjesztett körlevél szerint igen: egyrészt, mert a mikrohullámú sugárzás hatása a sütő közelében nagyon erős, és károsítja az élő szervezetet, másrészt pedig azért, mert a mikróban elkészített étel egészségtelen. És most lássuk az említett levelet, amelyben keverednek a valóságtartalommal bíró és légből kapott állítások.

adassuk-e be a "méreginjekciót" a gyermekeinknek?

2012.09.29., Szerző: kodpiszkalo

vkcn.jpegA 21. század embere számára talán már a feledésbe merült, hogy a védőoltások bevezetése milyen forradalmi módon változtatta meg az életkilátásokat, csökkentette a gyermekhalandóságot és növelte meg a születéskor várható élettartamot. Ma bizonyos csoportok, nem teljesen érthető motivációtól vezérelve, azon munkálkodnak, hogy a védőoltások vélt veszélyeire hívják fel a közvélemény figyelmét és minél többeket riasszanak el a beadásuktól. Valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy ha törekvéseik sikerrel járnának, olyan betegségek ütnék fel újra a fejüket, amelyek gyermekek és felnőttek ezreinek-millióinak halálát okoznák vagy nyomorítanák meg őket egy életre. Az oltások ellen áskálódók most éppen a vírusos májgyulladást megelőző védőoltás ellen kampányolnak, mivel jelenleg ennek van "szezonja":

a tej: halál, gyengeség, betegség?

2012.09.28., Szerző: kodpiszkalo

tgy.jpgBár nem teljesen tartozik a blog profiljába az élelmiszerekkel kapcsolatos tévhitek boncolgatása, van, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Újabban egyre többet hallani, hogy a tehéntej ártalmas: allergiát okoz, autizmushoz, cukorbetegséghez vezet fogyasztása - és még sorolhatnánk a tejnek tulajdonított, de többnyire bizonyítatlan vagy tudományosan cáfolt állításokat. Ma már evidenciának számít, hogy a csecsemők táplálására az anyatej a legalkalmasabb, és az is általánosan elfogadott, hogy a kalciumbevitel egyik legfontosabb forrása a tej - még ha jelentőségét egyesek vitatják is. Ezzel együtt olyan hír(esztelés)eket is hallani/olvasni, hogy más állatok teje viszont kifejezetten egészséges: a kecsketejet némelyek az allergia egyetlen ellenszerének tekintik.

A tejfogyasztás előnyeiről és hátrányairól szóló vita lefolytatására nem ez a blog a megfelelő színtér, kérjük, ezt a felületességet ne is kérjék számon rajtunk. A tejjel kapcsolatos nyilvánvaló hazugságok, félrevezető állítások megcáfolása ugyanakkor nem csak a táplálkozástudomány feladata. Mostani bejegyzésünkben ilyen aprómunka elvégzésére vállalkozunk. 

mennyire veszélyes a hagyma?

2012.09.17., Szerző: kodpiszkalo

hgym_1.jpgHa mérgező növényeket kellene felsorolnom, a vöröshagymát valószínűleg mág a sor legeslegeslegvégén sem említeném. Ehhez képest a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztást propagáló Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet által üzemeltetett honlapon és az általuk országos hetilapokban elhelyezett egész oldalas, színes hirdetésekben egészen ijesztő állítások jelennek meg erről az (egyesek szerint) büdös, de ízletes növényről:

1919-ben, amikor az influenzajárvány megölt több millió embert (valószínű az USA-ban), volt egy orvos, aki sok farmert meglátogatott, hogy megpróbáljon segíteni a járvány elterjedésében. Egyszer egy családhoz érkezett, és csodálkozott, hogy mindenki egészséges. A feleség közölte, hogy egy edényben hámozatlan hagymát tartanak a szobában. Az orvos nem akarta elhinni, és kérte, hogy vizsgálhassa meg a hagymát mikroszkóppal. A hagymában megtalálta az influenza vírust. Szemmel láthatóan a hagyma bevonzotta a mikrobát, így tartva a családot egészségesen. A cikk írója hallott egy történetet a fodrászától. Néhány éve az alkalmazottai és sok kuncsaftja is influenzások voltak. A következő évben több edényben hagymát helyezett el különböző helyre a fodrász helyiségben. Meglepetésére senki sem betegedett meg az alkalmazottai közül.

Egy másik eset: Egy illetőnek tüdőgyulladása volt. A hagyma mindkét végét levágta, majd az egyik végét felszúrta egy villára majd a villa nyelét beleállította egy vázába és a beteg paciens mellé helyezte az éjszakára. Reggelre a hagyma fekete lett a mikrobáktól. A cikk írója is kipróbálta ilyen esetben a hagymát, és utána jobban érezte magát.

A megmaradt szeletelt nyers hagyma MÉRGEZŐ! Vagy süssük le azonnal, vagy dobjuk ki. A szendvicsbe rakott hagyma is másnap veszélyes. A fenti cikk szerint a megmaradt hagyma bevonzza a mikrobákat még egy éjszaka is, és másnap elkészítve nagyon mérgező lehet a mikrobák toxinjai miatt: gyomorrontást, epegyulladást és ételmérgezést okoz (nem okozhat!) A romlott majonézes hagymás krumpli sem a majonéztől romlott!

 Mi igaz mindebből? Annak természetesen lehetetlenség utánajárni, mi történt az USÁ-ban egy farmerrel 1919-ben, az azonban ma is érdekes lehet, van-e a hagymának ilyen markáns víruselllenes hatása. Nos, a válasz eléggé egyértelműen nem. A PubMed adatbázisban az "onion antiviral" és "onion influenza" keresőszavakra egyetlen releváns találat sincs, de még ha lenne is, akkor is teljesen irreális feltételezés, hogy egyetlen hámozatlan (!) hagyma képes megvédeni az influenzától, mégpedig úgy, hogy magához vonzza a vírusokat. Ugyanilyen elképesztő butaság, hogy a felvágott hagyma a tüdőgyulladás kórokozójától feketedett volna meg. A színváltozást ilyen esetekben általában a növény egyes vegyületeinek oxidációja okozza, ennek semmi köze nincs a mikróbákhoz.

De a legszebb az utolsó bekezdés, amelyben azzal ijesztgetnek, hogy a szeletelt hagyma már másnap mérgező a "bevonzott" kórokozóktól. Ez a feltételezés teljesen abszurd és légből kapott, és remélhetőleg nem sokan hiszik el azok közül, akik már ettek "másnapos" hagymát, és komolyabb betegség nélkül túlélték. Nem kell hozzá tudományos tanulmányokat folytatni, a konyhában sürgölődők jól tudják tapasztalatból, hogy a hagyma nem tartozik a különösen romlékony konyhai nyersanyagok közé, még több napos állás után is felhasználható. Remélhetőleg, a tapasztalatot és a józan észt nem írják felül az ilyen rendíthetetlenül keringő, oktondiságuktól súlytalan körlevelek.

Az viszont jogos és elgondolkodtató kérdés, hogy mi érdeke fűződik egy zöldségfogyasztást népszerűsítő szervezetnek ahhoz, hogy a hirdetéseiben az embereket a hagymával ijesztgesse? Az idézett írás 2011 márciusában került fel a honlapra, de körlevélként szóról-szóra megegyező szöveggel már 2010 októberében keringett a neten (bizonyíték itt). Sajnálatos, hogy egy szakmai (szakmaközi?) szervezet, amely honlapján az Örszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet is feltünteti partnerként, ilyen színvonalú, egyébként forrásmegjelölés nélkül (etikátlanul) és kritikátlanul átvett írások leközlésével igyekszik betölteni nemes feladatát. Sajnos, a Fruitveb más növényekkel kapcsolatban is hasonló zöldségeket ír, de nem tervezzük külön rovat indítását a ködpiszkálón ezek megcáfolására - inkább az egészséges kételkedést javasoljuk hasonló esetekben.

kép forrása: freedigitalphotos.net

mire jó a szilvalekvár?

2012.09.11., Szerző: kodpiszkalo

szlvlkvr.jpgA népi tapasztalat szerint székrekedésre, és aki próbálta, tanúsíthatja, hogy szorult helyzetben valóban hatásos. Enyhe (vagy túladagolva nem is annyira enyhe) hashajtó hatása annak köszönhető, hogy magas cukor- és gyümölcssavtartalma miatt ozmotikusan aktív (vizet "vonz"), így lazább székletet eredményez.

Újabban azonban ennél érdekesebb híreket is olvashatunk a szilvalekvárról:

Szabó Gyuri bácsi a bükki füvesember azt is elmondta, hogy rákban nem lehet meghalni. Mert a szervezet öngyógyító, ilyenkor az immunrendszert kell erősíteni és az adott rákra való növényeket használni. Testünkben mindig vannak rákos sejtek és ezeket a szervezet normális esetben kordában tartja. Ha gyengül az immunrendszer, akkor képesek csak az elburjánzásra. Nagyon fontos, hogy higgyük, sőt, tudjuk, hogy a rák nem halálos ítélet. Abszolút gyógyítható. 

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Vitaminkirály: @kodpiszkalo: A fenilefedrin (lánykori nevén fenilpropanolamin vagy norefedrin) minden jel szerint... (2024.12.04. 08:51) legális drogok
  • Mesterséges Geci: @Mesterséges Geci: bocs, négy és negyed év... (2024.10.25. 08:48) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @kodpiszkalo: "hamarosan" - magysr módra? Négy és fél év telt el azóta... :( Vagy csak firefox ala... (2024.10.25. 08:47) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @tesz-vesz: gondolod, hogy azok az agyatlan vadbarmok, akik bedőlnek a gődény-félék ökörségeinek, ... (2024.10.25. 08:42) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Színgyógyász: Azért elég merész vállalkozás a cikk írója részéről ( pontosan ki is ő? ) ilyen elánnal nyilatkozn... (2024.08.01. 18:06) ASEA - palackba zárt csodamolekulák?
  • Utolsó 20

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása