2013.10.01., Szerző:
kodpiszkalo
Fogyni kívánó emberek mindig voltak és lesznek, így az őket megcélzó termékek újra s újra meggazdagodást jelentenek az ügyes vállalkozóknak. Az USÁ-ban se szeri, se száma a jobbnál jobb módszereknek, és a legtöbb fogyókúrás termék is tőlük indul világhódító útjára. Nekünk sem kell azonban szégyenkeznünk: az internetes boltoknak köszönhetően a legújabb csodaszerek náluk is elérhetőek, sőt, van olyan hazai fitneszguru (?), akinek fogyókúrás termékcsaládja már-már a világsiker küszöbén van, ha hihetünk a híreknek.
Különös ugyanakkor, hogy ennek ellenére a fejlett világ országai közül az USÁ-ban a legmagasabb az elhízottak aránya, s Magyarországon is az
OECD átlag fölötti. Épp ezért mindig kétkedéssel fogadom, ha egy újabb,
biztosan hatásos fogyasztószerről olvasok. Ha minden, az elmúlt években bevezetett termék annyira jó, mint mondják, mi az oka annak, hogy az elhízottak száma folyamatosan nő?
Az egyik legújabb fogyasztószer, amely megváltoztathatja ezt a trendet, a zöld kávé. Sok jót
olvashatunk róla, ennek kapcsán érdemes megismerkednünk vele közelebbről:
A zöld kávébab a nevét természetesen a színéről kapta, a formája pedig hasonlít barna megfelelőjéhez, csak sokkal egészségesebb nála. Méghozzá azért, mert az ízletes kávé élvezete mellett zsírégető és antioxidáns hatása van, csökkenti az éhségérzetet és energikus leszel tőle egész nap, anélkül, hogy megdobogtatná a szíved. A zöld kávé a koffeintartalmának köszönhetően felfrissít, élénkít, aktivizál, pedig a benne található koffein nem ugyanaz, mint ami a fekete kávéban található. A fekete kávé más összetételű koffeintartalma csak rövidtávra és hirtelen aktivizálja a szervezetet, a zöld kávéban található koffein azonban lassan és hosszabb időre éri el ugyanezt a hatást.
Persze hogy hasonlít, hiszen ugyanannak a növénynek (
Coffea sp.; az arabica kávét a
C. arabica, a robustát a
C. canephora nevű faj szolgáltatja) a magjáról van szó, csak a zöldet nem pörkölik meg. Zöld kávé névvel illetik az éretlen és nem pörkölt, de az érett és pörköletlen magvakat is, annak ellenére, hogy utóbbiak színe nem zöld, hanem narancssárga vagy vörös. A zöld kávétermést leszedés után szárítják vagy fermentálják (általában utóbbit teszik), ennek fő célja, hogy a magokat kinyerjék a termésből. Ezt követi a pörkölés, ami egy sor kémiai átalakítást indít el, s amelyek közül a kávéfogyasztók szempontjából a legjelentősebb, hogy ilyenkor alakul ki a kávéital aromájáért felelős anyagok jelentős része - ebben nagy szerepe van a kávé fehérjéivel végbemenő
Maillard-reakciónak. És épp ezért nem iszunk zöld kávéból készült italt: bár
a pörkölt és a zöld kávé egyaránt élénkít, hiszen koffeintartalmuk nagyjából azonos (
1-2,5%, az arabicáé alacsonyabb, a robustáé magasabb), utóbbi íze meg sem közelítené a kedvelt
feketéét. (Van ugyan olyan cég, amely zöld kávéval reklámozza termékét, de jó ha tudjuk, hogy annak is túlnyomó része pörkölt feketekávé; a zöld kávé jelenlétét valószínűleg marketingszempontok miatt hangsúlyozzák).
A más összetételű koffeintartalom említése egyébként azonnal leleplezi, hogy a cikk szerzője nem mártózott meg különösebben mélyen a kémia és a kávé tudományában (a koffeinmolekula ugyanis nem lehet más összetételű: ugyanazok az atomok ugyanúgy kapcsolódnak össze benne, függetlenül attól, hogy kávéban, teában mutatjuk ki). Innentől kezdve már akár gyanút is foghatnánk...
És hogy miért lenne egészségesebb a zöld? A reklámokban azt hangsúlyozzák, hogy azért, mert magasabb az antioxidáns szintje. És valóban, az antioxidáns hatásért felelős polifenolok egy része átalakul a pörkölés során - részben szintén antioxidáns hatású molekulákká... Ezért nem meglepő az a
közlés, amely szerint ugyan a zöld kávé antioxidáns hatása némileg jelentősebb, mint a pörkölté, utóbbi egy másik módszerrel mérve hatékonyabban gátolja a lipidperoxidációt. Az enyhén pörkölt és a pörköletlen kávé sem antioxidáns anyagai (polifenolok), sem antioxidáns hatása szempontjából
nem különbözik jelentősen.
Némileg félrevezető, amikor a zöld kávé kivételesen előnyös összetételét, kiváló antioxidáns hatását állítják szembe a pörkölt kávééval; az pedig egyértelműen a parasztvakítás kategóriába sorolható, amikor a reklám azt akarja elhitetni velünk, hogy a zöld kávé polifenolja fognak megvédeni bennünket egy csomó káros dologtól. A mindennapi táplálékunkkal ugyanis szerencsés esetben jóval több antioxidánst fogyasztunk, mint ami néhány kávéban megtalálható...
De vajon a fogyasztó hatás szempontjából minek van jelentősége? Hát például a koffeinnek, amiből, mint láttuk, a zöld és a pörkölt ugyanannyit tartalmaz, mivel a különbség inkább az előállításra felhasznált kávéfajtól, nem pedig a feldolgozás módjától függ.
"Közismert tény", hogy a koffein fogyasztó hatású, mivel fokozza az anyagcserét, de meglepő módon ezt a hatást nem igazolják modern klinikai vizsgálatok: a PubMed-en fellelhető
találatok egyike sem igazolja ezt a vélt vagy valós hatást. Koffein-efedrin kombinációval, zöld tea kivonatokkal számos vizsgálatot végeztek, de azok nem adnak választ arra: tényleg fogyasztó hatású a koffein, és ez az anyag-e a felelős a kávé potenciális testsúlycsökkentő hatásáért?
Újabban, a zöld kávé kapcsán nem is a lerágott csontnak számító koffeint, hanem egy (sokak számára) új(nak tűnő) vegyületet, a klorogénsavat
sztárolják:
A klorogénsav, a zöld kávébab egyik fő összetevője, erős természetes antioxidáns, amely véráramba kerülve felveszi a harcot a szabad gyökökkel. Eredményeként lassul az öregedés folyamata és a keringés javulása, az izomzat erősödése jelentkezik.
A fő antioxidáns, amit a zöld kávéból készült kivonat tartalmaz a klorogénsav, lassítja a G6P enzim kiválasztódását, ezáltal kutatásokkal bizonyítottan stabilizálja a vércukor szintet, tehát a készítmény határozottan ajánlott cukorbetegeknek is. Különösen kedvező számukra is a súlyvesztés, amit a zöld kávé kivonat segítségével érhetnek el.
A klorogénsav egy nagyon régóta ismert, a növényvilágban széles körben előforduló, egyszerű szerkezetű vegyület. Megtalálható például a barackban a szilvában, a burgonyában, de kétségkívül a kávébab az, amely a táplálékunk részét képező növények közül jelentős koncentrációban tartalmazza. Antioxidáns hatása közismert, újabban akut vérnyomáscsökkentő (hosszabb távú adagolás esetén is) és vércukorszintet mérséklő (glükózfelszívódást csökkentő) hatásáról is jelennek meg humán vizsgálatok. Testsúlycsökkentő hatásáról viszont semmi (klinikai) adat. Ugyan valóban erősen gátolja a glükóz-6-foszfát-transzlokáz enzimet, ezáltal befolyásolhatja a vércukorszintet, ebből a legkevésbé sem következik, hogy a klorogénsavnak fogyasztó hatása lenne, s az sem, hogy a zöld kávé esetleges testsúlycsökkentő hatásában bármilyen szerepet játszana. Ráadásul klorogénsav nemcsak a zöld, hanem a pörkölt kávéban is van, bár mennyisége a pörkölés fokával arányosan csökken.
De lássuk, mit mond a reklám:
A szaksajtó (Diabetes, Metabolic Syndrome and Obesity Journal), publikációi szerint a zöld kávébabból származó kivonat lehet az első a történelemben, amely termék valóban segíti a fogyást és be is váltja a gyártó ígéreteit.
A hivatkozott cikk létezik, sőt, teljes szövege bárki számára hozzáférhető. Így könnyen ellenőrizhető, hogy a zöldkávétermékek propagálói által aduászként kezelt cikk több sebből vérzik. Ezek külön-külön nem feltétlenül kérdőjeleznék meg a cikk hitelességét, de együttes előfordulásuk figyelmeztet arra, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni. Íme a főbb gyengeségek:
- nagyon kevés (16) résztvevőt vontak be, ez gyengíti az eredményeket
- a vizsgálatot az abban tanulmányozott zöldkávé-kivonat gyártója finanszírozta (erről nem tettek említést a cikkben)
- a vizsgálatba való bevonás feltételeit nem közölték (azaz nem zárható ki, hogy a megfelelő eredmények elérése érdekében válogatott csoporttal dolgoztak)
- a szerzők állításaival ellentétben nem kettős vak vizsgálatról volt szó, mivel a kis dózisú kezelésben kezelők kevesebb kapszulát kaptak, mint a nagy dózist kapó résztvevők
- a vizsgálat során elfogyasztott táplálékot, a bevitt kalóriát nem regisztrálták objektív módon (azaz nem zárható ki, hogy az eredményekben szerepet játszott a diétázás)
- a kezelés és a súlycsökkenés közötti összefüggés bizonytalan: volt olyan kezelt csoport, amely a legnagyobb tömegveszteséget abban az időszakban regisztrálta, amikor placebót (hatóanyagot nem tartalmazó készítményt) kapott
- a vizsgálat protokollját nem tették közzé a clinicaltrials.gov oldalon annak megkezdése előtt (ez azért lényeges, mert ha ez elmarad, a vizsgálat megkezdése után az elérendő célnak megfelelően feltűnés nélkül változtathatóak a vizsgálat eszközei, szempontjai, végpontjai; komolyabb lapok már nem is közölnek humán vizsgálatot anélkül, hogy annak módszerei már a mérések megkezdése előtt ne lennének publikusak az említett honlapon).
A kutatásokban, melyek eredményét a nemrég publikálta az LA Times, a résztvevők zöld kávébab kivonatot szedtek és 12 héten keresztül megfigyelés alatt voltak. Átlagosan közülük mindenki 9 kilót fogyott. Ez a test zsírtartalmának 16%-a, valamint 10,5%-a a teljes testtömegnek. De az elképesztő hírek itt még nem érnek véget! A leginkább az a tény keltette fel érdeklődésünket, hogy a résztvevők nem változtattak szokásaikon, még az étkezés terén sem. Engedjétek meg hogy ezt megismételjem: A vizsgálat résztvevői átlagosan 9 kilót fogytak, bármely diéta vagy edzés nélkül.
Hát ez nem stimmel. Ha megnézzük a cikk főbb eredményeit taglaló
táblázatot,
jóval mérsékeltebb, kb. 2 kg-s súlycsökkenésről szóló adatokat találunk. A másik két %-os adat sem tükrözi a valóságot. (Azt már nem is merem megkérdezni, hogy miért lényeges az, hogy az eredményekről beszámolt egy politikai napilap?)
A teljes kép kedvéért meg kell említeni, hogy a fönt elemzett cikken kívül korábban 5 klinikai vizsgálatot végeztek a zöld kávé kivonatával, ezek eredményeit egy
metaanalízisben elemezték, s a szerzők megállapították, hogy
bár mérsékelt (kb. -2 kg) testsúlycsökkentő hatás kimutatható,a vizsgálatok gyenge tervezése miatt komolyabb humán vizsgálatok szükségesek a hatásosság felméréséhez.
Mindezek alapján az a benyomásunk támadhat, hogy a zöld kávéból készült termékekről szóló reklámok egy része némileg elrugaszkodik a valóságtól. A klorogénsav kiemelt szerepe megkérdőjelezhető, és ha létezik is a fogyasztó hatás, a mérsékelt bizonyító erejű humán vizsgálatok alapján nem várható a "
fogyasztói élménybeszámolókban" szereplő 12-35 kg-s (!) súlycsökkenés. Ha valóban ilyen drasztikus a hatás, jogosan merül fel a kérdés: valóban képes erre önmagában a zöld kávé, vagy hatása a termékhez hozzáadott egyéb komponenseknek is köszönhető?
És figyelem, itt következik a fogyasztóvédelmi felhívás:
mindazok, akik már kipróbálták valamelyik zöldkávéterméket, s kíváncsiak arra, hogy a mérsékelt/jelentős hatás vagy hatástalanság milyen minőségű készítménynek köszönhető, juttassanak el a termékből min. 3 kapszulát a csomagolással együtt a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete címére a "zöld kávé" jelige feltüntetésével. A beküldött minták elemzését az Intézet élelmiszer-biztonsági laboratóriumának szakemberei ingyen elvégzik, az eredményekről a blogon (is) beszámolunk.
Frissítés:
többen felhívták a figyelmemet az egyik termékkel kapcsolatos honlap "érdekességeire". Ugyanazt a jelentős fogyásról beszámoló hölgyet az angol verzióban Miranda Coulsonnak, a magyarban Jakab Mónikának hívják:
Mindez vajon növeli a termékkel szembeni bizalmat?
A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
22 komment