a fluorid a fogaink ellensége?

2013.05.28., Szerző: pharma-girl

Újabb "ige" kering a közösségi oldalakon, most a fluorid veszélyeire hívva fel a figyelmet:

Keressétek a FLUOR mentes fogkrémet!

A legtöbb fogkrém fluoridot tartalmaz, amely egy potenciálisan mérgező vegyszer, ami elvékonyítja a fogzománcot. A fluorid annyira erős, hogy átmarja az üveget! Az ember fiatalkorában jeget tud törni a fogával, de egy középkorú embernek egy pohár hideg víz elfogyasztása is problémát okoz, mert a fogkrémekben található fluorid elvékonyítja a fogzománcát.

Az átlagos fogkrémek még sodium lauryl szulfátot (SLS) vagy ehhez hasonló összetevőket is tartalmaznak. Az SLS egy zsíroldó tisztítószer, amely túlságosan erős a nyálkahártyának, így irritálja azt, valamint ínysorvadást okozhat. Mivel a fogkrémek ilyen erős kémiai anyagokat tartalmaznak, a gyártók további vegyi anyagokkal „fedik el" őket – pl.: szaharin, mesterséges színezékek és ízesítők. Nem csoda, hogy a gyerekek megbetegednek, ha lenyelik a fogkrémet.

Először is, tisztázzuk a fogalmakat, mi a különbség a fluor, a hidrogén-fluorid és a fogkrémekben leggyakrabban található nátrium-fluorid között. A fluor a halogének közé tartozik, elemi állapotban halvány zöldes-sárga gáz. A hidrogén-fluorid vizes oldata kémiai reagensként használandó, jellegzetes tulajdonsága, hogy marja az üveget. (A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv azonosítási vizsgálati között szerepel ez a reakció.) Ugyanakkor a fogkrém nem tartalmaz ilyen vegyületet. A fogkrémekben leggyakrabban nátrium-fluoriddal (angolul sodium fluoride) találkozunk, de már szerves kötésű fluorid-aminokat tartalmazó készítmények is forgalomban vannak. A nátrium-fluorid (NaF) egy színtelen vagy fehér kristályos anyag, ami vízben jól oldódik, de a híresztelésekkel ellentétben, víz hatására nem alakul át hidrogén-fluoriddá és nem marja az üveget. Igaz, mérgező anyag, halálos dózisa 5-10 g (átlagos 70 kg-os emberre nézve) ami körülbelül azt jelentené, hogy kiskanállal kellene ennünk, hogy valóban életveszélyes legyen ránk. Természetesen sem a fogkrémekben sem a (mesterségesen fluorozott) ivóvizekben nincs ekkora mennyiségben. (Ivóvizek esetén a maximális mennyiség 4 mg/L = 4 ppm; a legtöbb fogkrém 1000-1450 ppm fluoridot tartalmaz, azaz 100 g fogkrémben körülbelül 0,1 g fluorid van)

A fluor(gáz), a hidrogén-fluorid, és a nátrium-fluorid közötti különbség talán még könnyebben megérthető egy másik halogén, a klór vegyületeinek példáján. A klór elemi állapotban egy mérgező gáz, a hidrogén-klorid, avagy a sósav egy igen erős sav, míg nátriumsója (a NaCl , azaz a konyhasó) nélkül el se tudnánk képzelni az életünket, de nagy mennyiségben a ez is káros az egészségünkre.

A fogszuvasodásról
A fogainkat a plakkot alkotó baktériumok (Streptococcus mutans, S. sorbinus, lactobacilli) lepik el, amelyek acidogének, azaz a szénhidrátokat (pl. cukor) bontják általában valamilyen szerves savra (ecetsav, tejsav stb.). Ezek a savak a fogban található kalcium-foszfát kioldásával (demineralizáció) károsítják a fogzománcot. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen először fehér, matt, pontszerű elváltozásokat figyelhetünk meg fogainkon (mivel az ásványi anyagok vesztésével megváltozik a törésmutatója a fogzománcnak), sérül a fogfelszín ami további károsodáshoz vezet, egyre nagyobb lyuk jön létre, ez a fogszuvasodás.

Fogainkban a kalcium apatit formájában van jelen, ami egy olyan ásvány, ami kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, kalcium-fluorid és kalcium-hidroxid keverékéből épül fel. Minél magasabb a fogzománc fluorid-tartalma, annál szilárdabbak, erősebbek a fogak, annál ellenállóbbak a saverózióval szemben. Kutatók kimutatták a fluorid demineralizációt gátló hatását, illetve az ásványi anyagok újraépülését is serkenti a fogzománcban.
Több klinikai vizsgálat is kimutatta, hogy a fogkrémmel történő fluorpótlás csökkenti a fogszuvasodás előfordulását. Ugyanakkor a fejlett világ országaiban sokan kérdőjelezik meg az ivóvíz fluoriddal való dúsításának  létjogosultságát. Sokan pedig teljesen száműznék a fluoridot az ember által használt, fogyasztott termékekből. De vajon miért ez a nagy megosztottság?

Fluorózis
Ami tény, hogy a fluorid alkalmazása magas dózisban káros hatással van az emberi szervezetre, melynek tünetei: gyomorfájdalom, hasmenés, gyengeségérzet, légzésproblémák, szívritmuszavar és alacsony vérnyomás. Hosszú távon való magas dózisú alkalmazása során súlyvesztés, fáradtságérzet, anémia, csont- és fog elváltozások figyelhetőek meg. Ezt nevezik fluorózisnak.

Állatokon megfigyelték, hogy az intellektuális képességeket is csökkentheti a fluorid. Erre több vizsgálatot végeztek: egy patkánykísérletben rendszeresen, magas dózisú fluoriddal (100 mg NaF/L) illetve arzénnel (50 mg As2O3/L) dúsított ivóvizet adtak a patkányoknak, majd vizsgálták az agyuk méretbeli változását. Tény, hogy ekkora mértékű expozíció káros hatással volt az állatokra (emiatt alkalmazható patkányméregként a NaF), ugyanakkor egy kissé eltúlzottak az ezekből emberekre közvetlenül vonatkoztatott következtetések, hiszen az állatoknak beadott mennyiség többszöröse a legmagasabb, ember által fogyasztott fluoridos vizek fluoridtartalmának.

Ugyanakkor tény, hogy sok helyen a világban, például Kínában, a természetes vizekben is magas a fluorid (és az arzén) tartalom, van, ahol eléri a 21,5 mg/L-es koncentrációt, amely valóban adhat okot aggályokra. Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat is végeztek a kutatók, Kínában, különböző tájegységeken élő, fluoriddal különböző mértékben érintkezett gyerekek intelligenciáját mérték. Egy vizsgálattal bizonyították, hogy azokon a területeken, ahol az ivóvíznek magasabb a fluorid tartalma, magasabb az alacsonyabb intelligenciahányadosú (<89) gyerekek aránya. Ugyanakkor a szerzők elismerték, hogy az átlagos IQ-t tekintve a különbség nem szignifikáns (sőt az eredmények egy része ellentmond a következtetéseknek), illetve, hogy nem is lehet összehasonlítani a különböző  iskolák diákjait, hiszen a szociális környezetüket, a szülői nevelést és az egyéni adottságokat nem vették figyelembe a vizsgálat alatt. Ugyanakkor vizsgálat gyengeségeit figyelmen kívül hagyva ezt a cikket használta fel az egyik szervezet az internetes oldalán, amely többek között a fluorid ellen kampányol, hogy lám-lám, mit találtak a kutatók...de az is érdekes volt, hogy a szervezetet támogatók között sok olyan cég szerepelt, amely fluorid-mentes fogkrémeket gyárt...

Amerikában nagyon nagy ellenkampányt indítottak a fluorid ellen, csinos kis összeesküvés-elméletekkel tűzdelve („az amerikai kormány ezzel manipulálja a népet, agyatlan zombikká teszi tudtukon kívül az embereket" stb...), amelyek elemzése nem része a blog profiljának. A vizek fluorozásával kapcsolatosan egyetértek azzal a szakmai állásponttal, hogy a fejlett országokban szükségtelen az ivóvíz fluorozása, mivel ezzel a módszerrel nehezen szabályozható a napi fluoridbevitel. Ugyanakkor a fejletlen, alacsonyabb higiéniai kultúrájú országokban létjogosultsága lehet ennek a módszernek. Szerencsére hazánkban, az USA-val ellentétben nincs kampányszerű vízfluorozás. Ugyanakkor a fogaink egészsége érdekében fontos, hogy fluoridot tartalmazó fogkrémet használjunk, külsőlegesen. Oda kell figyelni, hogy kisgyermekünk ne nyelje le a fogkrémet, vagy, mint ahogy egy korábbi bejegyzésünkben is szó volt, ha a gyerek édességnek tekinti a fogkrémet, ideiglenesen le kell váltanunk fluoridmentesre. Egyébként, egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban is folytattak az Egyesült Királyságban, hogy vajon mennyi fogkrémet, illetve fluoridot nyelnek le átlagosan a gyerekek fogmosáskor. Általános megfigyelés volt, hogy nem tartották be a „borsó-méretű" (angolul pea-sized) adagolást, 2-3-szorosát nyomták ki az ajánlott mennyiségnek a fogkefére. Átlagosan 0,36 mg fluorid került így a szervezetükbe fogmosásonként. Az 1-8 éves gyerekeknél a tolerálható határ napi 0,1 mg/testtömegkg, tehát az a mennyiség, amit véletlenül lenyelnek fogmosáskor nem jelent komoly expozíciót számukra. Mindez persze statisztika, a szülők felelőssége és feladata megtanítani kisgyermeküket a helyes fogmosásra és felügyelni, amíg szükséges.

Kép forrása: http://alpharettadentist.net/preventing-tooth-decay-children/