kórokozó..vallás..demokrácia..gyógygomba?
Régóta készülök, hogy sokak kérésének eleget téve foglalkozzak a népszerűségük csúcsán lévő gyógygombákkal: mire jók, mire nem, igaz-e az a sok jó, amit róluk állítanak? Azonban ma egy olyan levél pottyant a levelesládámba, amely némileg borította a tervet: egy ismerősöm a hazai gyógygombaguru, Varga Gábor hatóanyag-szakértő egyik cikkére hívta fel a figyelmemet. Annyira lebilincseltek az abban található eredeti gondolatok, hogy nem állom meg, hogy mindenkivel megosszam azokat. A legutóbbi bejegyzéshez hasonlóan itt sem lesz elmélyült szakmai elemzés, mivel nem érzem magam polihisztornak, aki ilyen, egymástól távoli szakterületeken egyaránt magabiztosan mozog. A segítő válaszokat, reakciókat várva kérdezem: követhető-e az eszmefuttatás, van-e logika a gondolatmenetben? És ha igen, akkor gyógygombát kellene vennünk? És ha megvesszük, annak milyen kihatása lesz a demokráciára, a vallásokra?
Az immunrendszer és a kórokozók viszonya az emberi társadalmak fejlődésében jelentős szerepet tölt be. Az európaiak a távoli kontinensek meghódítását nem annyira fegyvereiknek, hanem a behurcolt betegségeknek köszönhették. (...) A múlt században az átlagos élettartam – a higiénia, a vízminőség javulásának, a védőoltásoknak és az antibiotikumoknak köszönhetően – kb. 30 évvel nőtt. Korunkban számos súlyos, gyógyíthatatlan betegség kiváltó okaként, illetve súlyosbító tényezőjeként azonosították, illetve gyanítják a vírusok, baktériumok, paraziták jelenlétét a szervezetben. Ilyen betegségek például a rák, a szív és érrendszer betegségei, atheroszklerózis, túlsúly, szklerózis multiplex, cukorbetegség, Alzheimer kór, skizofrénia, Parkinzon kór stb.
Az eleje OK. De az már egyáltalán nem stimmel, hogy a felsorolt betegségek mindegyikének az oka fertőzés lenne! Ezek nagy része multifaktoriális, sok esetben genetikai eredetű, azt sejtetni, hogy a fertőzéseknek kialakulásukban, súlyosbodásukban jelentős szerepe van, erős csúsztatás.
Az USA-ban a szívinfarktust elszenvedők 25%-ának semmilyen szív-érrendszeri rizikófaktora (pl. túlsúly, magas vérnyomás, dohányzás) nincs. Magasabbak viszont náluk a gyulladást jelző értékek (CRP). A tudósok ebből is arra következtetnek, hogy az atheroszklerózis részben fertőző.
Tény,. hogy egyes vírusok, baktériumok kimutathatóak az érelmeszesedésben szenvedők véréből és az erek falán található lerakódásokból, és ezek hatására gyulladás alakulhat ki (erre utal a normálisnál magasabb C-reaktív protein (CRP) szint), de még nem teljesen világos, hogy a fertőzések milyen arányban és milyen súllyal játszanak szerepet az érelmeszesedés kialakulásában.
És itt hirtelen ugrás következik a gondolatmenetben:
Az előző lapszámban már kitértünk az egyén túlélését segítő viselkedési és kulturális immunrendszerre, melynek egyik fontos eleme az undor, ami a paraziták, kórokozók érzékelt vagy vélt jelenlétének következtében lép fel az átlagostól, normálistól eltérő esetekben. A jelentősen túlsúlyos emberek is gyakran undort váltanak ki, ami részben azzal is magyarázható, hogy a túlsúly vírusfertőzés hatására is kialakulhat, felerősödhet. Akik sérülékenyebbnek tartják magukat a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, jobban tartanak azoktól, akiknek arcvonásai valamilyen betegségre utalnak, inkább a szimmetrikusabb, egészségesebb arcokhoz vonzódnak.
Igaz, hogy az elhízás kialakulásában szerepet játszhat vírusferőzés is, de a fejtegetés további része nem csak meglepőnek, de megalapozatlannak is tűnik. Azért undorodunk (?) a túlsúlyosoktól, mert tudat alatt félünk a fertőzéstől?
Ahol alacsonyabb az egészségügyi ellátás színvonala, nagyobb a kórokozók mennyisége, s az egészségügyi problémák jobban veszélyeztetik a túlélési esélyeket, ott a nők ösztönösen a férfiasabb vonásokkal, magasabb tesztoszteron szinttel és erősebb immunrendszerrel rendelkező, férfiakat részesítik előnyben. A férfiak ugyancsak felfedezik a női arcon a termékenységre és az egészségre utaló jeleket, melyek az ösztrogén szintjével állnak összefüggésben.
Természetes, hogy a férfiak zöme a magasabb ösztrogénszintű (= nőiesebb) nők, a nők többsége meg a magas tesztoszteronszintű (=férfiasabb) férfiak iránt vonzódik, de hogy ennek köze lehet a kórokozók mennyiségéhez, az egészségügyi ellátás színvonalához is?...
A fertőzésekkel, parazitákkal szembeni védekezés a magatartás és a kultúra szintjén is megnyilvánul. Melegebb éghajlaton sokkal többféle vallás osztja meg, tartja távol egymástól az embercsoportokat. Brazília és Kanada kiterjedése például hasonló, de míg Kanadában 15, addig Brazíliában 159 vallást tartanak számon. Összességében, a vallások sokrétűsége nagyobb azokon a területeken, ahol a fertőző betegségek is sokrétűbbek. A vallások a különböző csoportok közötti kulturális határokból, a fertőzés ellenes viselkedésnormákból erednek. Ezek jellemzője a lakhelytől való eltávolodás korlátozása (pl. hazaszeretet), az immunológiailag hasonló emberekkel való érintkezés, a másságtól, idegenektől való tartózkodás. A parazitaellenes viselkedés nemcsak a vallások, hanem a különböző nyelvek sokrétűségében is megmutatkozik, a trópusi országok felé haladva egyre növekszik, elősegítve a csoportok közötti határok fenntartását.
A különböző nyelvek és vallások azért jöttek létre, hogy megvédjenek a fertőzésektől??
Az idegeneket gyakran a betegségekkel azonosítják, hiszen olyan ismeretlen kórokozókat, betegségeket hurcolhatnak be, melyekhez a bennszülöttek immunrendszere nem alkalmazkodott. Az idegenek más higiéniával rendelkezhetnek, megsérthetnek olyan helyi szokásokat, amelyek megakadályozzák a betegségek terjedését. Az idegenek akár undort is kiválthatnak, azt az érzést, amely eredetileg a mérgek és káros anyagok fogyasztásával szemben alakulhatott ki. Az ilyen helyeken az emberek óvatosabbak, konzervatív a hozzáállásuk az ismeretlen dolgokhoz, szexuális viselkedés területén is elővigyázatosabbak. Ahol viszont alacsonyabb a parazita terheltség, ott nagyobb a nyitottság, a kíváncsiság, a kísérletező készség.
Az idegenektől való tartózkodás a fertőzésektől való védelmet szolgálja, és ez annál erősebb, minél alacsonyabb szintű a higiénia?
Fentiekből nyilvánvaló, hogy a demokráciák fejlődésében is jelentős szerepet játszott a parazita-stressz csökkenése. Az antibiotikumok, oltások megjelenése és széleskörű alkalmazása, az élelmiszerek és a víz biztonságosságának növekedése, a higiéniai és az egészségügyi infrastruktúra javulása, 1-2 generációval megelőzte a nyugati társadalmi értékek liberalizálódását. Ez az 50-es, 60-as években szexuális forradalomhoz, a szabadabb szexuális viselkedés toleranciájához, a leszbikusok és homoszexuálisok jogainak részbeni elismeréséhez vezetett. Megfigyelhetjük, hogy alacsony parazita-stressz esetén erősödik az individualizmus, a demokrácia, a női emancipáció, általában a társadalmi értékek liberalizálódása, az emberek nyitottsága az új felé.
A demokrácia a fertőzéses betegségek visszaszorulásának terméke? Az tény, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések visszaszorulása szerepet játszott a szexuális forradalomban, de van-e összefüggés a női emancipáció, a melegek jogainak elismerése és a parazitastressz csökkenése között?
És itt jön a legmeglepőbb ugrás: a kórokozókkal szemben hatékony gyógygombákkal csökkenthető a betegségekkel szembeni félelem.
A fertőző kórokozók legszélesebb körével szemben hatékonyak a gyógygomba kivonatok, melyek növelik a szervezet ellenálló képességét, ennél fogva csökkentik a fertőző betegségekkel szembeni félelmet is. További információért keresse fel Gyógygomba Információs Központjainkat, vagy hívja információs vonalainkat: xxxxxxxxx.
Az igaz, hogy egyes gombáknak leírták kórokozó-ellenes hatását, de a hatóanyag-szakértő cége által forgalmazott termékek egyikéről sem találunk ilyen adatokat a szakirodalomban. És ez egyáltalán nem mellékes, mert lehet, hogy egy adott gombának leírták antibakteriális hatását bizonyos kísérleti körülmények között (lombikban), de ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a hatás emberen is kialakul egy készítmény alkalmazása során. Emberi alkalmazás során a kalapos gombák hatékony kórokozó-ellenes hatásáról alig-alig találunk adatot (a PubMed 9 találatot ad a mushroom AND antimicrobial keresőszavakra a klinikai vizsgálatok között, és ezek egy része sem releváns). És még ha lennének is pozitív eredmények, ebből nem következik az, hogy minden termék hatásos, amiben benne van a kísérletileg hatásos gomba, hiszen a feldolgozás, az adagolás is befolyással van a hatásra. Előfordulhat, hogy a feldolgozás során olyan hatás éri a nyersanyagot, hogy a kórokozó-ellenes hatás megszűnik, és ha az adagolás nem megfelelő (alacsony a dózis), ugyanez a következmény. Mivel a reklámozott termékekről vizsgálati adatok nincsenek, és mivel étrend-kiegészítőként forgalmazva hatásosságukat nem kell bizonyítani, a szépen felépített és levezetett teória ingatag talajra épült...
Kép forrása: atrapoint.com
Dr. Ványolós Attila 
15 komment