bőrrákot okoz-e a naptej?

2012.04.29., Szerző: kodpiszkalo

A napokban egy olvasónktól érdekes körlevelet kaptunk, a következő kísérőlevéllel: "Sziasztok! Nemrég kaptam ezt a felháborodott levelet egy ismerőstől, akit én a "véranya" kategóriába sorolok, ezért elég szkeptikusan fogadtam azt, hogy a naptej ilyen káros lenne, hogy senki sose kenje... Az anyukáról annyit tudok, hogy valamilyen egészségügyi végzettsége van. Próbáltam utánakeresni annak, amit ír, hogy a "zinnamat" milyen veszélyes. Ilyeneket találtam a keresőben, mint etil-cinnamát, benzil-cinnamát, metoxi-cinnamát. Ez utóbbi van elméletileg a napolajokban, és célja a fény útjának elállása. Amennyire én értem a témát, nem sikerült arra vonatkozóan anyagot találnom, hogy valóban káros-e. De pl. a benzil-cinnamátot az egyik krémben is használják, ami ismert babapopsikenőcs, szóval nem gondolnám :) (abszolút laikus vagyok, csak keresni tudok :) Bár nem látom sok értelmét hadakozni vele, még úgy sem, ha vannak kézzelfogható érveim, de azt sem szeretném, ha ebből új lánclevél lenne (nagyjából az összes ismerősének elküldte, akinek tudja, hogy van gyereke)."

És a körlevél: 

Kedves Mindenki!
Az imént  hallottuk a rádióban, hogy mostantól az óvodák ingyen igényelhetnek naptejet  (természetesen a márka is megvan) arra az esetre, ha nyáron kimennek az udvarra. NAGYON KÉRLEK BENNETEKET, NE DŐLJETEK BE ENNEK!!! A naptej RENDKÍVÜL KÁROS! Amíg a flakonban van, addig semmi baj vele, de rögtön, ahogy a bőrünkre kenjük, és a nappal reakcióba lép, káros és visszafordíthatatlan (rákkeltő!) folyamatok indulnak be! Különösen egy zinnamat nevű anyag, ami különféle vegyületek formájában van jelen a naptejekben. Ez adja a naptejek faktorszámát. Minél magasabb faktorú naptejet használunk, annál több van ezekből a vegyületekből a naptejekben.
A legegyszerűbb és ártalmatlan naptej, amit tudok nektek ajánlani, a gyógyszertárakban kapható  hagyományos kakaóvaj. De jó a tiszta napraforgó vagy extra szűz oliva olaj is. A legjobb, ha fél 12 és fél 3 között nem mentek ki a gyerekkel, EZT BE KELL TARTANI!
Bocsánat, de bedühödtem!
Mindenkinek küldjétek tovább!!!

Ha egy kozmetikai cég vagy egy kozmetikumokat forgalmazó bolthálózat ingyenesen napvédő krémeket oszt az óvodásoknak, az egyesek számára ellenszenves lehet, mivel nem emberbaráti cselekedetnek, hanem sokkal inkább nagyon is tudatos marketingtevékenységnek tartják. Ezzel persze lehet vitatkozni, de blogunk ebben a kérdésben nem kíván állást foglalni. A napvédő krémek rákkeltő hatásáról szóló híresztelések mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül.

A bőrrák aránya az összes daganatos megbetegedés között folyamatosan nő. Ennek az a fő oka, hogy a rákkeltő UV-sugarakat kiszűrő légköri ózonréteg a környezetszennyezés hatására vékonyodik. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg évente több mint 2 millió embernél alakul ki bőrrák, és becslések szerint az ózonréteg 10%-os vékonyodásával az új esetek száma évente több mint 300 ezerrel fog nőni .

A bőrrák megelőzésének érdekében nagyon fontos, hogy elkerüljük a magas UV-terhelést. Ezért nem szabad nyári napokon a déli órákban napozni, és a leégés elkerülésére fejlesztették ki a napvédő krémeket is. Ezek alkalmazásának racionalitása bizonyított, ezt nagy epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják. És vajon van-e alapja a napvédő termékek rákkeltő hatásával kapcsolatos híreszteléseknek? Ezzel kapcsolatban a Schrödinger kutyája c. blogon tavaly megjelent kiváló írást idéznénk: "Létezik olyan tanulmány, amely azt állapította meg, hogy a naptejet rendszeresen használóknál gyakoribb a rosszindulatú melanoma, mint a nem használóknál. Több olyan vizsgálatot is találunk, amelyek azt állapították meg, hogy a fehérbőrűek több naptejet használnak és gyakoribb náluk a bőrrák előfordulása. Azonban mi a közös ezekben a tanulmányokban? Az, hogy egyik sem foglalkozott az ok-okozati viszonnyal. Ne feledjük a korreláció (együtt járás) nem egyenlő az okozással. Az, hogy két esemény követi egymást nem jelenti azt, hogy ok-okozati kapcsolat lenne köztük, ezt következtetésnek levonni súlyos érvelési hiba lenne." Számos olyan nagy összefoglaló cikk jelent meg, ami cáfolja a napvédő termékek feltételezett rákkeltő hatását, az ellenoldal azonban ezeket "természetesen" nem idézi. Az egyik legátfogóbb közlemény az 1966-2003 közötti vizsgálati eredményeket összegezve azt állapította meg, hogy a naptejek rákkockázatot növelő hatására semmilyen bizonyíték nincs.

Az ún. faktorszám a napvédő termékek hatáserősségének mérésére szolgál. Minél nagyobb faktorszámú terméket használunk, annál hosszabb ideig tartózkodhatunk leégés nélkül a napon. 100%-os védelem azonban nem létezik: még a 70 feletti faktorú termékek sem védenek meg teljesen a nagyon intenzív UV-sugárzástól, és hogy kicsit bonyolítsuk a dolgot, nem mindegyik termék szűri ki az UV-sugarak mindhárom altípusát (A, B és C). Az azonban leszögezhető, hogy minél magasabb a faktorszám, a készítmény annál jobban véd a leégés és így a bőrrák kockázata ellen is.

A napvédő hatás fizikai vagy kémiai védelem eredménye lehet. Előbbi úgy alakul ki, hogy a termékben jelen lévő kis "szemcsék" visszaverik a napsugarakat; ilyen módon védi a bőrt pl. a cink-oxid és a titán-dioxid. Ezek hátránya, hogy alkalmazásuk nem túl esztétikus, ugyanis fehér réteget alkotnak a bőrön. A kémiai védelmet nyújtó anyagok speciális szerkezetüknek köszönhetően "megkötik" az UV-sugarakat. A felhasználható anyagok listája meglehetősen hosszú. Ezek között megtalálhatóak fahéjsav-származékok (cinnamátok) is, például az oktinoxát és a cinoxát. Ezek veszélyességének hangsúlyozása megalapozatlan: potenciális rákkeltő hatásukat olyan, sejttenyészeten végzett vizsgálatra alapozzák, amely a termékek rendeltetésszerű használata szempontjából irreleváns. Bőrön alkalmazva ugyanis nem szívódnak föl olyan mértékben, ami bármiféle veszélyt jelenthetne. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy egyáltalán nem rendelkeznek mellékhatással. Leggyakrabban allergiás reakció jelentkezhet, ami természetesen kellemetlen, de nem keverendő össze a rákkeltő hatással. Akik pedig a kemofóbia ezen altípusának gyógyíthatatlan formájában szenvednek, válasszanak olyan terméket, amelyik nem tartalmaz fahéjsav-származékot.

A kísérőlevélben említett etil-cinnamát és benzil-cinnamát nem napvédőként, hanem kellemes (fűszeres,fahéjra emlékeztető) illata miatt nyer felhasználást. Előbbi a fahéj illóolajának egyik meghatározó komponense, utóbbit illata mellett hámképződést fokozó hatása miatt használják fel krémekben.

És hogy valóban védenek-e a növényi olajok a leégéstől? Egy ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálat szerint van ilyen hatásuk, de ez eléggé mérsékelt: a leghatásosabb olívaolajé fényvédő faktora is csak 7,5, ami az EU-ban elfogadott beosztás alapján alacsony védőhatást jelent, azaz ezek nem alternatívái a magasabb védőhatású naptejeknek, -krémeknek (a kakaóvaj napvédő hatásának mértékéről a szakirodalomban, a fontosabb tudományos adatbázisokban nincs adat).    

És ami a legfontosabb: mindenkinek küldjétek tovább! ;-)

fénykép forrása: fotopedia.com