műanyag-e a margarin(e)?

2014.05.02., Szerző: kodpiszkalo

ants-vs-margarine-vs-butter-72011599196.jpegAkar Ön műanyagszatyrot enni? Esetleg kőolajból készült ételeket? Ugye, hogy nem? És a margarint megenné-e? Az utóbbi kérdésre adott válasz nem csak az egyéni ízléstől függ, hanem attól is, mit tudunk (rosszul) a margarinról. Ettől függ ugyanis, hogy tudatos vagy tudatlan vásárlók vagyunk-e. Vannak, akik az előbbi csoportba tartozónak gondolják magukat, ugyanakkor ilyeneket terjesztenek:

A Margarine eredetileg a pulyka hízlalásához lett előállitva. Amikor a pulykák meghaltak a Margarintól a befektetők, akik ennek az anyagnak kikisérletezéséhez adták a tőkéjüket vissza akarták szerezni a pénzüket és ezért ezt a fehéres anyagot, ami nem hasonlít semmilyen étkezési anyagra megkeverték egy kis sárga színezékkel és elkezdték értékesíteni, hogy a vajat felváltsa. Hogy tetszik? Egy ügyes ötlettel új ízesitett változatok láttak napvilágot.

Hát, nem egészen... (Közbevetés: mennyire bízhatunk meg annak a szakértelmében, aki a helyesírás elemi szabályaival sincs tisztában?) A margarin III. Napóleon francia császárnak (1808-1873) köszönheti létrejöttét, aki 1869-ben egy felhívást tett közzé, amelyben a hadsereg számára a vaj helyettesítésére egy olcsó, nem avasodó termék kifejlesztését célozta meg. A pályázat nyertese Hippolyte Mège-Mouriès francia élelmiszervegyész volt a margarin nevű termékkel (nevét a 17 szénatomos telítetlen zsírsavról, a margarinsavról kapta, amely mintegy 1 százaléknyi mennyiségben fordul elő a kérődzők zsírjában).  Mège-Mouriès termékének nem sok köze volt a ma kapható margarinokhoz. Az "ősmargarin" tej, aprított tehéntőgy és marhafaggyú felhasználásával készült. Piacra kerülését a francia-porosz háború hátráltatta, így végül néhány évvel később a holland Brabant tartományban alapították meg a világ első margaringyárát. 

Tudod mi a különbség a Margarine és a vaj között? 

A vaj szaturális zsírtartalma kicsit magasabb mint 8 gramm összehasonlítva a Margarine 5 gramm-jával.
A Margarine fogyasztása a nőknél 53% növeli meg a szív és keringési rendelleneségeket szemben az ugyannyi mennyiségü vaj elfogyasztásával a Harvard orovsi kutatásai szerint.
A vaj fogyasztása elősegíti a különböző tápanyagok felszívódását és felhasználását az emberi szervezetben. A vaj nagyon sok tápértékkel rendelkezik. A vaj íze nemcsak sokkal finomabb, hanem ízfokozóként is használható. A vajat évezredek óta használja az emberiség szemben a Margarine, ami kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt fejlesztettek ki.

És most a Margarine-ról: Nagyon magas a telített zsírtartalma! A szívkoszorúér betegségek kialakulásánk veszélye megháromszorozodik! Megnöveli a koleszterolt és azon belül is a „rossz" LDL –t és lecsökkenti a „jó" koleszterolt! A rákos megbetegedések veszélye ötszörösére növekszik! Csökkenti az anyatej minőségét! Csökkenti az immunrendszert! Csökkenti az inzulin szintjét!

Hát, nem egészen... A margarin, mint láthattuk, eredetileg állati eredetű termék, amelynek összetétele az idők folyamán változott, az állati zsírok helyét átvették a növényi olajok. Ez az ún. olajkeményítés módszerének kifejlesztése révén vált lehetségessé. Az olajkeményítés során (amely kémiai szempontból hidrogénezés) a folyékony, telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok szilárdabb telített zsírsavakká alakulnak át. Ezeket használják fel a margaringyártásban.

(Megjegyzés: a névtelen szerző szakértelmét jól mutatja, hogy az első bekezdésben a vaj magasabb szaturális (= telített, csak helytelenül leírva) zsírsavtartalmáról ír, a harmadik bekezdésben ennek ellenkezőjét állítja...Tény egyébként: a vajak telítetlenzsírsav-tartalma általában magasabb, mint a margarinoké.)

A margarin (csakúgy, mint a vaj) nem csak zsírokat, hanem vizet is tartalmaz. A nagyon apró víz- és olajcseppeket alaposan összekeverik (emulgeálják), hűtik, a végtermék a margarin. A cseppek jó eloszlását segítik az zsír és víz keveredését javító ún. emulgeálószerek, pl. a szójából kinyert lecitin. A  margarinok további adalékot tartalmazhatnak (pl. az ízesítőként, tartósítószerként, színjavítóként). Újabban vannak olyan margarinok is, amelyek bizonyos, az egészségmegőrzés szempontjából hasznos anyagokat tartalmaznak - ezeket funkcionális élelmiszerként hirdetik.

A fő komponenseket tekintve a vaj és a margarin eléggé hasonló: mindkettő víz és telített zsírsavakat tartalmazó zsírokból áll. A fő különbség az, hogy a vaj esetén a zsír forrása a tehéntej, míg a margarinnál a jellemzően telítetlen növényi olajból állítanak elő telítettet (csak így lehetséges félszilárd terméket előállítani a folyékony olajokból).

A "zsírkeményítés" (a zsírsavak telítetlen kötéseinek telítése, azaz a hidrogénezés) nem várt melléktermékek képződéséhez vezethet.  A telítetlen zsírsavak kettős kötéseinek térállása szerint különböztetjük meg a cisz- és transz-zsírsavakat. A margaringyártásban hosszú ideig használt olajkeményítési eljárásban magas nyomáson és hőmérsékleten, nikkel katalizátor jelenlétében végezték a telítetlen zsírsavak hidrogénezését (telítését). Ennek során a cisz-kötések egy része nem telítődik, hanem transz térállásúvá alakul. Transz-zsírsavak egyébként a természetben is előfordulnak, például a tehéntej (és így a vaj is ) tartalmaz néhány százaléknyit

A különböző zsírsavak (és a belőlük felépülő zsírok) egészségmegőrzésben betöltött szerepe élénk viták tárgya. Ami bizonyos: néhány telítetlen zsírsav elengedhetetlenül fontos a normális életműködésekhez - ezek az esszenciális zsírsavak. Abban is (nagyjából) közmegegyezés van, hogy a telítetlen zsírsavak egészségesebbek, mint a telítettek. Ha viszont egy telítetlen zsírsav transz térállású kettős kötést tartalmaz, azt sokan a legártalmasabb zsírsavaknak tartják. Az ún. transz-zsírokkal  kapcsolatos vita és törvényi változások ismertetésébe itt nem mennék bele: egyébként is született már erről egy alapos írás.Tény, hogy ma már a legtöbb fejlett országban törekszenek a transz-zsírok mennyiségének csökkentésére az élelmiszerekben, és ez a margarinok esetén a gyártástechnológia módosításával el is érhető. Sőt, legújabban egyáltalán nem használnak hidrogénezésből származó, transz-zsírsavakat tartalmazó zsírokat, hanem folyékony növényi olajokat és szilárd növényi zsírokat (pl. kókuszzsír) emulgeálnak vízzel. További fejlemény, hogy a korábbi, mintegy 80% zsírt tartalmazó termékek helyett ma már a 40-60% zsírt tartalmazó margarinok a gyakoriak, sőt vannak rendkívül alacsony, kb. 20% zsírtartalmúak is.

A margarin kedvezőtlen hatásainak (a szerző szerint gyakorlatilag mindent csökkent) felsorolásával nehéz bármit is kezdeni. Adatok, tények bemutatása nélkül az egész nem más, mint egyszerű rémhírterjesztés.

És most jön a legdurvább: A MARGARINE egyetlen egy molekula kivételével már majdnem műanyag! Ha azonos lenne ez az egy molekula is, akkor már 100%-ban azonos lenne egy bevásárlő szatyorral! Így azonban CSAK 99%-ig azonos! 27 komponense vagyis összetevője azonos a festékkel.

Hát ez tényleg durva, de számomra ebben az a durva, hogy a szerző alapvető kémiai ismeretek és minimális utánajárás nélkül terjeszti a butaságot. Amit ír, az egyszerűen abszurd, butaság. Vajon melyik molekula nem műanyag a margarinban? És melyik festékhez hasonlít ennyire ez a termék?

Ha ez még mindig nem elég arra, hogy elgondolkodjál az étkezéseden, akkor itt van még két érdekesség:
Kipróbálhatod magad is....helyezz el egy MARGARINE-t az utcán vagy a garázsban (lehetőleg ne a napon) és pár nap múlva vizsgáld meg! Észreveszed majd, hogy senki sem nyúlt hozzá még azok a kis muslincák is elkerülik. Az illata sem változik mert nem rendelkezik semmilyen tápanyagértékkel és egyetlen baktérium sem tud megtelepedni rajta éppenezért!
Hogy miért? MERT MŰANYAG! Rákennéd a kenyeredre a műanyag bevásárló szatyródat????

Hű. Ha. Ez ütős érv. Ugyan a kísérletet nem végeztem el, de van néhány tippem. Mivel a vaj tejből készül, a zsíron és a vízen kívül (kis mennyiségben) tartalmazza a tej egyéb összetevőit is: fehérjét, cukrokat - mindezek a margarinokban nincsenek jelen. Nem lennék meglepve, ha ezek jelentenék a vonzerőt a muslicák, hangyák és egyéb állatkák számára.

Tény, hogy az élelmiszerbiztonság javítása érdekében még sok a tennivaló. Az is tény, hogy a margarin esetében számos olyan lépés történt (hazánkban is), amelyek a jelen tudásunk szerinti minél egészségesebb termékek előállítását szavatolják. Nem vagyok híve az élelmiszer-adalékanyagok indokolatlan használatának, maximálisan megértem, ha a fogyasztók viszolyognak az összetevőket 20 sorban felsoroló margarinoktól, különösen, ha nem értik, mit is fednek az egyes kémiai nevek. Jó (azaz maga telítetlenzsírsav-tartalmú, transzzsír- és fölösleges adalékoktól mentes) margarint ugyanis viszonylag kevés összetevőből is elő lehet állítani, és erre számos példa van a magyar piacon is. Ennek ellenére én a vajat favorizálom: egyszerűen jobb íze van - szerintem. Mi ez, ha nem tudatos vásárlói magatartás?

A bejegyzés elkészítésénél nagyban támaszkodtam a Száz kémiai mítosz c. könyv margarinnal kapcsolatos fejezetére, amelynek szerzője Dr. Kovács Lajos.

Kép forrása: www.sodahead.com

56 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr865009924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Néni 2014.05.02. 23:24:59

Nem lenne egyszerűbb, ha a kompetens hatóságok segítenék az átlagembert eligazodni abban a bizonyos 20 soros összetevő listában? Miért kell kémikusnak lennünk, hogy ne tudjanak megetetni minket mindenféle sz.- ral? Még a tévéműsort is kategorizálták a gyengébbek kedvéért (korhatár), úgy látszik a testi egészségünk nem ér ennyit...

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.02. 23:27:21

@Néni: van benne valami... mert pl. ha csak annyit lát a fogyasztó, hogy:

színezék (béta-karotin)

akkor lehet, hogy valami félelmetes kemikálira gondol, pedig csak a sárgarépa színanyagát tették a margarinba a gusztusosabb (már akinek) szín eléréséért...

Néni 2014.05.03. 00:01:36

@kodpiszkalo: a béta-karotin még nekem is megy :)
Azt viszont nem tudom pl., hogy jó- e nekem ha kálium-szorbátot eszek...esetleg a vajkrémemben levő E415-öt?

[Prolixus] 2014.05.03. 00:11:31

Ha az összetevőket nem csak megneveznék, hanem leírnák, hogy az kvázi micsoda, "mit tud" stb, akkor az élelmiszerek többségéhez lenne egy min. 5 oldalas dokumentáció mellékelve, amit megnézném, hogy hányan is olvasnának el valójában. Az igény abszolút jogos, csak hát a kivitelezés eléggé nehézkes szerintem.

Én a kettő közül mellesleg egyiket sem favorizálom. :)

A cikkben amúgy úgy tűnik nekem, hogy maradt egy-egy hiba (hiányzó szóköz, hiányzó kötőjel, néhány a kontextusba nem illeszthető szó). Nem tudom lesz-e ideje a szerzőnek átolvasni és javítani őket, de ha már meg van pedzegetve a helyesírás téma, akkor talán érdemes lenne átfutni. Nehogy pont ebbe kössön belem valamelyik önjelölt nagyokos megmondóember...

Benoke2 2014.05.03. 13:17:24

"Közbevetés: mennyire bízhatunk meg annak a szakértelmében, aki a helyesírás elemi szabályaival sincs tisztában?" -> Senkinek a megbízhatósága nincs kapcsolatban a helyesírásával! Ez szándékos megtévesztés! Magyarul manipuláció!!! Aki ezt feltételezi bárkiről az önmaga eleve megbízhatatlan! Témától és cikktől függetlenül!

Benoke2 2014.05.03. 13:21:08

A cikkhez hozzászólva, mindegy milyen a margarin, vagy a vaj, a gyárakban előállított termékek lehetnének minőségik, de ez nem cél, úgyhogy mindegy melyiket veszik az emberek a boltban, a minőség biztosan nem erős oldaluk. Az pedig szubjektív megítélés, hogy vajpárti vagyok. Nem csak kenyéren, de süteményekben is jobban működik szerintem, már a bolti is.

[Prolixus] 2014.05.03. 13:50:20

@Benoke2:
Nem éppen. Egyirányú "kauzalitás" azért van. Önmagában attól valóban senki nem lesz autentikus, vagy megbízható, csak mert jó a helyesírása. Azonban én még egy olyan embert sem láttam, aki valamilyen tudományterületen publikál (akár nyomtatótt sajtóban, szaklapokban, akár online blogolás formájában), és nem tud helyesen írni.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.03. 15:01:03

@Benoke2:
A helyesírásról (közben prolixus megelőzött): személyes tapasztalatom alapján mondom, hogy nem láttam én olyan szakmainak jellegű szöveget, amely csapnivaló helyesírású, de szakmailag rendben van. Az viszont nem igaz, hogy ami helyesen van leírva, feltétlenül igaz is...

A minőségről: a gyártók egy része törekszik a minőségre (jogszabályi kötelezettség nélkül is), mások a törvényi minimum betartatására, megint mások erre sem. Azért kell a jogszabályokat a jelen tudásunk szerinti elvárásoknak megfelelően megalkotni, hogy a 2. csoport termékeinek nívója javuljon. Az 1. csoport esetén erre nincs szükség, a 3. menthetetlen...

Benoke2 2014.05.04. 13:50:16

Szóval a nyelvi kifejező képesség az mindig maximálisan együtt jár az adott szakmában magas tudással? Meglehetősen erős kétségeim vannak, tekintettel arra, hogy az egyetemeink/főiskoláink tele vannak nagy tudású emberekkel akik képtelenek magukat kifejezni. (Egy nyelvhelyesség ellenőrző programon átfuttatnak minden publikációt aztán annyi. Ez pedig tökéletesen elegendő.) Biztos vagyok benne, hogy van olyan akinek megy, de abban is biztos vagyok, hogy olyanok is vannak szép számmal akiknek ez a kettő két külön fogalom. Hány és hány olyan ember van aki különbözik a másiktól. Több millió. Szóval ilyen sztereotípia közé szorítani valamit, az max kötözködésnek jó. Elvárásnak oké lehet, de akkor másoknak is lehet elvárásuk.

A minőségről a nagy nyilvánosság felé valóban az a mese, hogy törekednek erre meg arra, de a vezetőség döntései biztos vagyok benne, hogy közelében sincsenek ennek a képnek, különben minőségi árukat is lehetne kapni nagy mennyiségben, a valóságban viszont az hogy pont a szemét van nagy mennyiségben. A jogszabály egy dolog, a magyar élelmiszer könyv is egy dolog, ugyanis, hiába van jogszabály ha nem tartatják be igazán, és hiába van élelmiszer könyvünk ha annak tartalma nem élelmiszerről szól, hanem moslékról csúnyán fogalmazva. Elég ha valaki mondjuk most Húsvét alkalmával végig nézi a boltok sonka és torma kínálatát. Hát boltban nem találtam olyat amiben ne lett volna ilyen olyan adalék, persze elhiszem én, hogy ilyen meg olyan ártalmatlan, de valahogy elvoltak eleink ezek nélkül is... Aztán a modern kor egyre terjedő crohn betegsége az új civilizációs betegség amire nincs gyógymód, csak el kell kerülni azokat az anyagokat amikre érzékeny az ember, na de ha minden tele van velük, hogy kerülje el? Ameddig a Magyar élelmiszerkönyv gyakorlatilag adalék határozó, addig nem beszélhetünk minőségről. Szememben az a minőség mikor nincs benne semmi adalék. Ebben a szellemben írtam a fenti sorokat is. Ezért is inkább vaj, és az is csak akkor ha nem bolti.

zsuzsanon 2014.05.05. 01:54:47

@Benoke2:

Én még nem láttam ilyen helyesírással író diplomást. Most komolyan, elhiszed, hogy az idézett szöveget szakértő írta????

Az, hogy egy asztalos gyönyörűen dolgozik, de nem ír helyesen, az oké. De aki molekulaszerkezetről, élelmiszerkémiáról magyaráz, annak helyesen kell írnia is.

Szerintem különben diplomát sem kapna.
Én írtam anno helyesírásfelmérő tollbamondást másodévesként (nem volt nyelvhelyesség ellenőrző program, de nem ám), egy hiba kettes, két hiba egyes.
Oké, nem ma volt, de akkor is. Meg egyébként is, egy diploma megszerzése rengeteg könyv átolvasása után lehetséges (meg amúgy is sokat olvas az ember), tehát a helyesírás automatikusan berögződik.
Nem hiszem, hogy sok könyvet olvasott volna az idézett "szakértő".

zsuzsanon 2014.05.05. 02:00:26

Valamennyi adalékra azért szükség van, különben rohadó, gombás, penészes, élelmiszerekkel lennének tele az üzletek.
Eleink lehet, hogy elvoltak adalék nélkül, de nem is a multik polcairól vásároltak be.

Benoke2 2014.05.05. 10:51:35

@zsuzsanon: Nem az a lényeg hogy szakértő írta -e mert ezt a bejegyzést sem szakértő írta.

"Az, hogy egy asztalos gyönyörűen dolgozik, de nem ír helyesen, az oké. De aki molekulaszerkezetről, élelmiszerkémiáról magyaráz, annak helyesen kell írnia is."

Kéne, de ha nem megy neki, akkor az akkora hatalmas gáz? Ez egy olyan szőrszál hasogatás ami aztán semmire nem jó csak kötözködésre. A helyesírás huszárok ebben élik ki magukat. Vajon ezen huszárok ezen kívül értenek még valamihez? :)

"Szerintem különben diplomát sem kapna."
A legtöbb diplomát nem helyesírásra osztják. A jó szakemberek és szakdolgozatok esetén egyszerűen nem veszik figyelembe, mert ezek apróságok. Az egyetem és a fősuli nem erre van. Tekintettel arra hogy a legtöbb szakon ez nem is létező tárgy.
A diploma nem észt vagy képességeket ad, hanem szélesebb látókört és/vagy nagyobb tudást.

"tehát a helyesírás automatikusan berögződik."
Bocs de ez nettó hülyeség. Olvasással soha nem fog. Max gyakorlással. Az emberek 2/3 -nak problémát jelent a helyesírás, nem Itthon, hanem a világban. Nem azért hogy kifejezetten arra érzékenyek lelkivilágát piszkálják. Másnak a matematika egy leküzdhetetlen valami, van akinek meg nem az.

"Nem hiszem, hogy sok könyvet olvasott volna az idézett "szakértő". "
Na ezt honnan veszed? Kötelező sok könyvet olvasni? És ha nem könyvet hanem mást olvas? Ez meg szimpla előítélet.

A helyesíráson lovagolni a tartalom helyett szimplán szűklátókörűség.

Félre értés ne essék, nem baj ha tud valaki, és az oktatásból sem venném ki, de az emberek nagy része nem ír és nem fog helyesen írni, mert egyszerűen nem mindenki tud mindent megtanulni az elvárt szinten.

Benoke2 2014.05.05. 11:05:50

@zsuzsanon: Most sem kötelező a multik polcairól és termékeiből vásárolni. Másrészt már régen túlzásba vitték az adalékolást, amikor egy sajt kis cetliét elolvasod vihetsz magaddal egy E határozót is. Ezek után nem is fogom megvenni, nem számít milyen adalék, nagy részben felesleges, tele van tartósítóval a sajt meg térfogat növelővel. (Most is olyat veszünk amiben nincs tartósító, és tovább eláll mint az amiben van...) Az ember meg nem tudja mitől van rosszul, magától a tej terméktől vagy az adalékoktól. Meg lehet említeni még az összes élelmiszer ipari terméket is. Ahogyan a viccben, a teába citrom pótló valami, a mosogató szerbe meg igazi citrom...

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.05. 11:19:10

@Benoke2: javaslom, hogy a hitvita lezarasara mutasson egy szakmailag rendben levo, publikalt, csapnivalo helyesirasu szoveget. Rossz helyesirasu, tudomanytalam butasagbol eleg soknidezetet talal a bejegyzesekben.

Zb74 2014.05.05. 12:55:38

"Abban is (nagyjából) közmegegyezés van, hogy a telítetlen zsírsavak egészségesebbek, mint a telítettek."

Nincs tudomásom efféléről. Arányokról olvastam csak. Eszerint az számít egészségesnek, ha a telített zsírsavak aránya az össz-zsírbevitel kb. egyharmadát teszi ki, a többi egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsav. Számomra még az sem világos, hogy ebben közmegegyezés van-e, vagy ez csak egy mostanában divatos ajánlás. Az, hogy a telített zsírsavak az arányuktól és mennyiségüktől függetlenül egészségtelenebbek lennének a telítetleneknél, mindenesetre eléggé valószínűtlen.

[Prolixus] 2014.05.05. 12:58:05

@Benoke2:
Senki nem írta, hogy "a nyelvi kifejező képesség az mindig maximálisan együtt jár az adott szakmában magas tudással". Itt valamit nagyon félreértett. Pont azt magyarázzuk, hogy a jó helyesírás önmagában még nem jár együtt semmivel, így a szakmai tudással és hitelességgel sem. Fordított irányú összefügés viszont van!

Az lényegtelen, hogy az illető maga mennyire ír helyesen. Az számít, hogy egy tudományosan hiteles személy nem fog semmit megjelentetni botrányos helyesírással, különben eleve nem veszik komolyan, még ha egyébként szakmailag korrekt dolgokat is ír. Lehet, hogy valamilyen nyelvhelyesség ellenőrző programon futtatja át (bár megjegyzem, tudomásom szerint ezek csak a nagyon szembetűnő hibákra való figyelmeztetésre képesek jelenleg, de magam nem használok ilyet, így lehet tévedek), lehet, hogy megkéri a feleségét, vagy a kollégát, hogy nézze át neki és javítsa ki a hibákat...a lényeg, hogy a cikket nem fogja úgy megjelentetni, akár szó szerinti értelemben, akár egy ilyen blogon úgy, hogy az hemzsegjen a helyesírási hibáktól.

A nyelvi kifejezőkészség pedig nem egyenlő a helyesírással. Lehet, hogy valamelyik nagy tudású főiskolai/egyetemi tanárnak nem éppen a legjobb a verbiális kifejezőkészsége, nem éppen a legjobb a fogalmazókészsége, de nyugodt lehet benne, hogy a helyesírás elemi szabályaival akkor is tisztában van, még ha nyersen, íztelenül, nehézkesen megfogalmazott mondatokkal ír, akkor is. A citált "cikk" írója még ezekkel az elemi szabályokkal sincs tisztában és arra sem vette a fáradtságot, hogy átfuttassa egy nyelvhelyesség ellenőrző programon, vagy megkérje az XY ismerősét, hogy ellenőrizze le neki nyelvtanilag amit ír.

[Prolixus] 2014.05.05. 13:27:28

@Benoke2:
Ez a Crohn-os dolog meg lövésem sincs, honnan jött, de szerintem eléggé nem fedi le a valóságot. A táplálkozással nincsenek tömeges, egyértelmű összefüggések, gyógymód pedig van rá. Az igaz, hogy nem oki terápia van, de egyértelműen kezelhető a betegség.

Én még a "civilizációs betegség" státuszt is megkérdőjelezném, egyrészt mert nem tudjuk identifikálni a pontos okot (okokat), így azt sem tudjuk, mennyire lehet összefüggésben a betegség a modern civilizációs ártalmakkal. Másrészt ezt a stigmát olyan betegségekre szokták rásütni, amelyeknek elég magas a morbiditása. Ilyen tekintetben a Crohn szerencsére messze elmaradt pl. egy 2-es diabetestől, ami valóban civilizációs betegség.

Benoke2 2014.05.05. 14:55:43

@kodpiszkalo: Ez nem hit vita akart lenni aztán az lett, csupán megjegyeztem, hogy probléma van a bejegyzéssel. Az hogy valaki leírt valamit valahol ami nem publikáció, az eleve nem minősül publikációnak, vagy tudományos szövegnek. Valóban az a minimum, hogy egy ilyet megfelelő helyesírással publikálják, ezt egy egyszerű software segítségével megtehetik, és meg is teszik. A viták elkerülése végett elég ha nem teszel ilyen megjegyzést :)

Benoke2 2014.05.05. 15:16:40

@[Prolixus]: "Fordított irányú összefügés viszont van!"
Bocs de ez messze nincs így.

"Az számít, hogy egy tudományosan hiteles személy nem fog semmit megjelentetni botrányos helyesírással"
Ez viszont így van.

Hány és hány nyelvtanilag hibás jegyzet megy szanaszét amit a tanár, vezető tanár... stb kiad a diákoknak. Kézzel írott papírokon hemzseg a hiba. Nem lehet általánosítani! Ráadásul Egyetemeken és főiskolákon már eleve nem is tanítják így elvárni sem lehet ilyen szinten. A nyelvi kifejező képesség valóban nincs összefüggésben a helyesírással, helytelenül írtam. A citált cikk valóban nem a legjobb, de hányan citálják a fősodrású médiát ugyanezért? Tele van hibákkal, és slussz poénként elütésekkel amiket nem javítanak, még akkor sem ha ír nekik az ember.

"Crohn" egy példa akart lenni az adalékokra. Ellenben nincs rá gyógymód, tüneti kezelés létezik, a kettő közelítőleg sem ugyan az. A gyógymód azon élelmiszerek, vagy adalékok kerülése amik a panaszokat okozzák. Vagy a környezet szennyezéstől messze költözve adalékokat elhagyva, drámaian enyhülnek a tünetek, akár el is múlnak.

Mivel a betegek száma évről jelentősen nő, és szinte kizárólag a civilizált világot érintik, ez adja magát. A diabétesz más téma, de az súlyosabb és sok kiváltó oka lehet, valamint az elmaradottabb régiókban is jelenlévő betegség.

[Prolixus] 2014.05.05. 15:50:31

@Benoke2:
Nem tudom te milyen egyetemre járhattál, de én eddig egy olyan egyetemi tanár által írt cikkel, jegyzettel, de még blogbejegyzéssel sem találkoztam, ami hemzsegett volna a helyesírási hibáktól. Elgépelés-elírás mindnehol előfordul, de durva helyesírási hibába nehéz azért belefutni. Nekem legalábbis eddig nem sikerült, pedig már pár jegyzetbe volt alkalmam belenézni, és nem csak a "saját" egyetememről.

És különben is, mit értesz azalatt, hogy eleve nem tanítják, így elvárni sem lehet? Ha a helyesírásra gondolsz, azt általános iskolában, középiskolában mindnehol tanítják. Egyetemeken pedig tanári pozícókat nem a "korábbi leggyengébb tanulók" szoktak megszerezni. Lehet nem tűnt fel, de a jobb tanulók átalában tudnak helyesen is írni.

Crohn: A VZV azon kevés vírusbetegségek egyike, amely ellen létezik oki terápia. A vírust azonban nem lehet ilyen gyógyszerrel sem eliminálni a szervezetből, a VZV okozta betegségek okát tehát nem lehet teljesen felszámolni, a ganglionokban ugyanúgy megtalálható lesz egy kiadós ganciclovir terápia után is, és bármikor aktivizálódhat a betegség. Na most akkor a varciella ellen van gyógymód vagy nincs gyógymód? Nem véletlen találták ki az "oki" és "tüneti" terápia kifejezést, ugyanis ezek jelentése egyértelmű. A gyógymódé már kevésbé, és szerintem mindkettőt jelentheti.

Node, hagyjuk a szavakonvaló lovaglást, beszéljünk inkább a tényekről. Úgy tűnik nagy szakértője vagy a betegségnek (legalábbis a Crohn-nak), és olyan dolgokat tudsz, amit nekem anno "elfelejtettek" oktatni. Úghogy kérlek, linkeld már be azon kutatásokat, amik igazolják a következő állításaidat:

-A tünetek táplálkozási tényezőkre vezethetők vissza.
-Az adalékanyagok elhagyása drámaian enyhíti a tüneteket.
-A betegek számra évről évre *jelentősen* nő.

Természetesen azok a releváns társaságok által elfogadott terápiás ajánlások, protokollok is érdekelnek, amik alapján a terápia érdemi részét az étrendváltoztatás teszi ki.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.05. 15:55:43

@Benoke2: úgy tűnik, ebben a kérdésben nem egyezik a véleményünk. Ettől függetlenül az enyémet fenntartom. :-)

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.05.05. 17:30:31

@Zb74: ezért írtam, hogy nagyjából. Arra ui. már rájöttem, ha túl nagyot akarok markolni, vagyis túl hosszú az írás, kevesen olvassák el. A telített/telítetlen zsírsavak kérdése külön írást érdemelne. Tény az, hogy a telítetlen zsírsavak számos biokémiai folyamatban, eikozanoidok bioszintézisében stb. szerepet játszanak. Tény az is, hogy arányuk a zsírbevitelen belül csökkent ahhoz képest, amihez több ezer éven át hozzászoktunk. Tény az is, hogy a MUFA/PUFA bevitel jelentőségének eltúlzása egy jól azonosítható ipari szektor érdeke, akik nyilván sok kutatást kezdeményeznek és finanszíroznak. Az arány a lényeg valóban, de ha ezt nézzük, a telítetlen zsírsavak bevitelére jelenleg jobban oda kell figyelni, mint a telítettekre.

zsuzsanon 2014.05.06. 11:27:30

@Benoke2:
""tehát a helyesírás automatikusan berögződik."
Bocs de ez nettó hülyeség. Olvasással soha nem fog. Max gyakorlással."

Mint egy picit hozzáértő mondom, hogy azok a diákok, akik elegendő mennyiséget olvasnak, azoknak ez simán működik. Ha pl. százszor vagy akárhányszor elolvasod, hogy "bója", akkor automatikusan úgy is fogod írni, és nem úgy, hogy "bólya". Csak azért írtam le éppen ezt a példát, mert ez az egy hiba miatt lett kettes a helyesírás felmérőm másodévesen. Nem sokat olvastam a bójákról valószínűleg.
Az egyetemeken nem tanítanak helyesírást, viszont számon kérik.

zsuzsanon 2014.05.06. 11:30:41

@Benoke2:
"Kéne, de ha nem megy neki, akkor az akkora hatalmas gáz?"

Erről írtam, hogy ez egy asztalosnál nem gáz.

zsuzsanon 2014.05.06. 11:34:00

@Benoke2:

"Másrészt már régen túlzásba vitték az adalékolást"

Azt írtam, hogy VALAMENNYI adalékanyag kell.
A túlzásra vonatkozó megjegyzéssel különben egyetértek. Ez már a versenyről szól, kié simább, selymesebb, finomabb, kenhetőbb, más ízű, verseny(profit)képesebb.

hagymi 2014.05.06. 11:42:36

@zsuzsanon: Azért létezik a diszgráfia is. Nálunk családban van, ráadásul pont annál, aki hetente akár több száz oldalt is ír, és a gyerekkorát végigolvasta. Semmi probléma egyébként, van helyesírás-ellenőrző, és valaki mindig átolvassa elküldés előtt.

zsuzsanon 2014.05.06. 12:28:09

@hagymi: :O

Persze, kivételek vannak.
De itt nem arról volt szó.

H3rold 2014.05.06. 14:23:14

Hát ezen jót röhögtem. Mármint a rémhírterjesztős idézeteken.

FVB 2014.05.06. 14:59:47

Szépítés ide vagy oda, a mai élelmiszerek, nem egészségesek az emberek számára.
Csak egy pl. deó= felsorolja az összetételeket, és a végén azt írja " stb.", hogy az mit takar nem tudom.
Felhasználás: amikor a terméket felhasználja, közben el színeződhet, de ha már felbontotta, az egészet használja fel! (Miért?)
A Kínaiak videón bemutatták, hogyan lehet elkészíteni a műtojás, " Miért nem lehet a (margarin is mű?)"

Pozsenai bácsi 2014.05.06. 15:38:35

@kodpiszkalo: Ja. Csak a sárgarépában levő béta-karotin nagy valószínűséggel természetes anyag, a margarinban levő pedig valószínűleg mesterségesen előállított béta karotin, amiről már bebizonyították, hogy ellentétben a természetes béta-karotinnal, nem használ, viszont árt.

S bár az alapmű egy vicces kirohanás (elképzelem az íróját, amint fontossága teljes tudatában, roppant komoly arccal alkot...) a lényeg, ne együnk margarint, mert többféleképpen is rossz. Oszt annyi.

Nem kevés munka, mire az ember megtalálja a forrásokat, de meg lehet, aztán már egyszerűen be lehet szerezni a lehetőségekhez mérten legegészségesebb alapanyagokat, amiből kis odafigyeléssel meglehetősen egészségesen lehet táplálni a családot. A margarin nincs közte.

Vincente82 2014.05.06. 21:33:49

@Pozsenai bácsi: A mesterséges béta-karotin rossz, míg a természetes jó? Ez érdekes. Bebizonyították? Erre van esetleg valami hivatkozás? A szervezet milyen alapon tudná felismerni, hogy hol készült, ha a molekula ugyanaz? Számomra ez nem tűnik túl megalapozottnak.

Pozsenai bácsi 2014.05.06. 22:02:13

Tök mindegy, minek tűnik, tény. Én egy angol orvosi kiadványban olvastam erről már jó régen, de ha beírom a gugliba akár, hogy mesterséges béta-karotin, kiad egy csomó erről szóló hírt meg cikket.

Nagyon nem mindegy egy csomó esetben, hogy természetes, vagy mesterséges vitaminok, elővitaminok, nyomelemek, antioxidánsok, meg mifenék kerülnek belénk. Nyilván van olyan is, amikor a mesterséges cucc stabilabb, könnyebben beépül, etc. de ez nem az az eset. Sőt.

[Prolixus] 2014.05.06. 22:43:37

Ha a molekula ugyanaz, semmilyen különbség nem lehet és nincs is a mesterséges és a természetes béta-karotin között. A gordiuszi csomó megoldására itt 3 lehetőség kínálkozik: Vagy az értelemzés ment félre, vagy nem maga a molekula volt a felelős a negatív hatásokért, hanem valamilyen, a az előállítás során keletkező, a végtermékbe bekerülő melléktermék, vagy nem teljesen ugyanaz kémiailag a természetes eredeti és a mesterséges úton előállított másolat. Akárhogy is, a természetes béta-karotin jó, a mesterséges rossz megfogalmazás az utóbbi 2 esetben erősen félrevezető, hisz a második esetben valójában nem a karotin a hunyó, a harmadik esetben pedig valójában nem is karotinról van szó, csak valami "hasonlóról"!

A gugli sok mindent kidob, de nem kell mindent első kanyarból bevenni. Nem árt megnézni, ki írta, hol írta, és hogy mit is írt pontosan. Ködpiszkálónak és a hasonló blogoknak pont az a kollektív üzenete, hogy megszámlálhatatlan kapitális baromság van az interneten, és nem árt szkeptikusnak lenni, hozzáértőt megkérdezni, mivelőtt bármilyen következtetést is levonnánk.

Caenorhabditis elegans 2014.05.07. 01:23:00

@zsuzsanon: "Az egyetemeken nem tanítanak helyesírást, viszont számon kérik. "
Bocs de ez így általánosságban egyszerűen nem igaz. Az én képzésem során például x sok év alatt sem fordult elő ilyesmi, szóval nem, nem kérik számon. Bizonyos egyetemeken, esetleg, de én még biológuséknál is nehezen tudom elképzelni hogy tényleges számonkérés lenne, tollbamondással, ahogy írtad. Esetleg egyes tanároknak lehet ez a heppje szakfüggetlenül, de tantervben biztos vagyok benne hogy nincs ilyen.

Ha valaki elmegy kémiát tanulni egyetemre, úgy is bekerülhet hogy épphogy nem bukott meg helyesírásból középsuliban, mivel nem viszi a jegyeket. Színötös lehet végig és maradhat pocsék a helyesírása.
Más kérdés hogy ha publikál, akár blogbejegyzésben is, valószínűleg figyel rá hogy nagyjából rendben legyen amit ír, mert olyanok elismerését is igényli, akiknél ez számít.

fordulo_bogyo 2014.05.07. 03:39:34

@Pozsenai bácsi: " Csak a sárgarépában levő béta-karotin nagy valószínűséggel természetes anyag, a margarinban levő pedig valószínűleg mesterségesen előállított béta karotin, amiről már bebizonyították, hogy ellentétben a természetes béta-karotinnal, nem használ, viszont árt. "

Molekularis rasszizmus. :-(

zsuzsanon 2014.05.07. 09:09:49

@Caenorhabditis elegans: Aha, értem. Nekem pedagógus diplomám van, ott keményen számonkérték.

Vincente82 2014.05.07. 12:04:05

@Pozsenai bácsi: Beírtam gugliba. Kijött csomó antalvali, meg hasonlóan alacsony színvonalú találat. Pubmed-en kerestem, ott nem találtam. Természetesen ha valaki tud mutatni nekem olyan vizsgálatot, ami a fenti állítást alátámasztja, azt köszönettel fogadom.
Tapasztalatom szerint nagyon sokan azért terjesztik ezt a természetes kontra mesterséges teóriát, mert maguk azt állítják, hogy az ő készítményeikben csak természetes alapanyagok vannak. Aztán hogy ez igaz-e vagy sem, azt nem lehet tudni, mert az étrend-kiegészítőket nem ellenőrzik alapból, így rengetegen visszaélnek ezzel.

Exemplary 2014.05.07. 12:52:35

@Benoke2: Látom fogtad a lényeget.... hidd el ez a bejegyzés nem neked íródott ha ezt mind sikerült magadból kipréselned....

[Prolixus] 2014.05.07. 13:06:49

@Caenorhabditis elegans:
Így van, hivatalosan nem elvárás természettudományos képzéseken például (nálunk legalábbis nem volt, és soha senkitől nem is hallottam ilyet), egy diplomamunkát is elfogadnak szerintem helyesírási hibákkal, ha szakmailag rendben van. Az már más kérdés, hogy alapvető igényesség kérdése is, hogy legalább az anyanyelvünkön tudjunk helyesen írni, és ne az legyen az első reakciója annak, aki a kezébe veszi a munkákat, hogy "nézd már, miféle xy ez, meg írni sem tud a szerencsétlen".

Vincente82 2014.05.07. 16:10:40

@fordulo_bogyo: Igen, tudom én, csak próbáltam gyermeki ártatlansággal (nem röhög) rávilágítani a kérdés indokolatlanságára. :)

2014.05.08. 20:21:48

@zsuzsanon: Nem tudom, hogy milyen egyetemre tetszett járni, de a PTE-n úgy nézett ki a számonkérés, hogy 20 súlyos nyelvtani hiba vagy értelemzavaró helyesírási hiba esetén a dolgozatot elégtelenre kell értékelni automatice. (de külön nem pontozzák, de részben súlyos pontokat is lehet miattuk veszteni, mert a stílust, terminológiát és az összbenyomást is pontozzák, így egy-egy hiba elég súlyos következményekkel járhat)

zsuzsanon 2014.05.08. 21:38:25

@Piere de La Croix: NYME Apáczai Kar

Újságból diktáltak nehezebb szövegű cikkeket. Kifejezetten a helyesírást nézték.

Benoke2 2014.05.09. 09:32:23

@Exemplary: Na ná hogy rajtad kívül mindenki hülye. Már csak azt nem értem ekkora arccal hogy férsz be otthon az ajtón. Az tiszta sor, hogy egy szót sem értettél abból amit írtam.

+mondom 2014.05.11. 09:24:08

"És most jön a legdurvább: A MARGARINE egyetlen egy molekula kivételével már majdnem műanyag! Ha azonos lenne ez az egy molekula is, akkor már 100%-ban azonos lenne egy bevásárlő szatyorral! Így azonban CSAK 99%-ig azonos! 27 komponense vagyis összetevője azonos a festékkel."
Erről a részről a klasszikus vicc jutott eszembe: azt tudjátok-e, hogy ha a mama szó egy betűjét kiveszem és hármat kicserélek, azt kapom, hogy SÖR!! Nem csodálatos? :)

@Néni: abból a szempontból egyetértek, hogy aki nem tudja mi micsoda annak tényleg zavaró lehet az összetétel lista. (Jó párszor én is a kezembe kapom a páromtól valamelyik háztartási vegyszert, hogy nézzem meg, hogy szerintem jó lesz-e arra, amire neki kell :)) Viszont mindent részletesen leírni sem lehet egy üvegre. Az lehetne megoldás, hogy valamelyik központi szervezet (ÁNTSZ, OÉTI vagy valami hasonló) a honlapján elérhető lenne egy lista, hogy mi micsoda. Vagy (javaslat a gyártóknak!) lenne a terméken egy QR kód egy oldalra, ahol részletesen olvashatnál az összetevőkről. Mondjuk a marketing szöveg mellett (helyett).

Untermensch4 2014.05.19. 14:53:25

"És most jön a legdurvább: A MARGARINE egyetlen egy molekula kivételével már majdnem műanyag! Ha azonos lenne ez az egy molekula is, akkor már 100%-ban azonos lenne egy bevásárlő szatyorral! Így azonban CSAK 99%-ig azonos! 27 komponense vagyis összetevője azonos a festékkel."
hát akik ezt nagyon-nagyon komolyan veszik, azoknak javasolnám a víz és a hidrogénperoxid(hajfesték/rakétaüzemanyag) beillesztését az adott mondatokba...

zsuzsanon 2014.05.25. 18:26:30

Hej, de jó írást találtam! :)

www.mdche.u-szeged.hu/~kovacs/Gunda_bevezetes.pdf

Azt mondta a nagymamám, mindenből ehetsz, de semmiből sem sokat. 92 évet élt. 90 éves korára kezdett kopni a térde, mérges is volt érte. :)))

zsuzsanon 2014.05.25. 21:55:40

Itt bővebben is van, nagyon jó, mintha ehhez a bloghoz tartozna. :)

www.gunda.hu/e_num/index.html

HedvigT · http://www.dicserni.blogspot.com 2014.05.27. 13:56:21

Mi a különbség a margarin es azok között a dolgok között, amelyeket vele egy polcon árulnak, u.az a kiszerelésük és csomagolásuk, de NEM írják rájuk, hogy margarin, hanem csak a márkanevet, vagy "kenhető növényi zsír"?

Néni 2014.05.29. 16:58:41

@+mondom: Én is egy kódra gondoltam, de konkrétan az élelmiszer csomagolásán egy "tojáskód" szerű számozást. Pl. t1: csak természetes összetevőkből...

kvegh17 2014.09.23. 13:05:56

"Sőt, legújabban egyáltalán nem használnak hidrogénezésből származó, transz-zsírsavakat tartalmazó zsírokat, hanem folyékony növényi olajokat és szilárd növényi zsírokat (pl. kókuszzsír) emulgeálnak vízzel."

Na aki használt már kókuszzsírt, az tudja, hogy 24 fokon olvad, folyékony, tehát nincs értelme a margarinhoz keverni. Ha mégis, akkor az is hidrogénezett. A kör bezárult. Hidrogénezés nélkül nem nagyon tudnak olajból szilárd anyagot előállítani. Láttam már üzletben kókuszzsírt olyan papír csomagolásban, mint a vajat szokták. Tudják, hogy nem fog olvadni, mert hidrogénezett.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.09.23. 13:36:28

@kvegh17: mivel a kókuszzsír döntően telített zsírsavakat tartalmaz, nem szokás hidrogénezni.
Egyébként meg attól függően, hogy a termés mely részéből (magból, mezokarpiumból) készül az olaj, az op. a 35 fokot is elérheti. És bármily meglepő: a viszonylag alacsony op-jú olajból és a vízből megfelelő emulgensekkel előállítható magasabb op-jű termék.

kvegh17 2014.09.26. 09:34:58

Hát sajnos szokás a hidrogénezés, nézz utána légy szíves jobban. Akit jobban érdekel a téma, annak pár linket megadok.

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3kuszolaj
shop.builder.hu/egy-jo-bodon-zsir-a1436
www.kokuszdieta.hu/20090208170/elethelyzetek/Sziv-es-errendszeri-betegsegek-kezelese-kokuszzsirral.html

És egy link ahonnan megtudhatjuk, hogy miből nyerik a zsírt.
terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/kokusz.html

beflower 2015.09.12. 16:09:26

Azért nem olyan nagy hülyeség a műanyaghoz hasonlitani a margarint!A telitett zsirsavak egészségkárositó hatását kétségbe vonni meg egyenesen butaság.Mesterségesen eléállitott termékről van szó.Tágabb értelemben igenis műanyagról van szó!A hidrogénezés rendkivül elterjedt eljárás a vegyiparban.Manapság már a természetes és mesterséges vitaminok között is különbséget tesznek,pedig kémiai összetételük azonos...Nos,éljen a vaj!

fordulo_bogyo 2015.09.14. 23:06:31

@beflower: "Manapság már a természetes és mesterséges vitaminok között is különbséget tesznek,pedig kémiai összetételük azonos..."
Oktalanul teszik a kulonbseget. Butasagbol, vagy reklam cellal.

"Azért nem olyan nagy hülyeség a műanyaghoz hasonlitani a margarint!"
Akkor minden amit az ember keszit, muanyag? A rantott hus, a vereshurka, a hazi kenyer is.

"A telitett zsirsavak egészségkárositó hatását kétségbe vonni meg egyenesen butaság."
Valamit keverni tetszel. Semmi baj a telitett zsirsavakkal. a transz zsirsavak azok amiket celszeru kerulni, de azok is elofordulnak teljesen termeszetes uton a vajban is (a vaj muanyag-e?).

"A hidrogénezés rendkivül elterjedt eljárás a vegyiparban."
Ahogy az oldas, a melegites, hutes, keveres stb is az... ettol ezek anem rossz gonosz dolgok.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása