mire való a maca?

2013.12.06., Szerző: kodpiszkalo

mc.jpgBárki játékos fantáziáját beindíthatja ez a kérdés, és a legmerészebb ötletek nem is esnek messze a valóságtól, hiszen az Andok országaiban őshonos maca (ejtsd: maka, magyar neve: perui zsázsa, latinul Lepidium meyenii) nevű növény Európában potencianövelő hatásáról híresült el. Újabban a „férfikedv" növelésére szánt étrend-kiegészítő készítmények több mint felében megtalálhatjuk, legalábbis ha a megállapítást a terméktájékoztatókban leírtak alapján tesszük.

Mit is lehet tudni valójában a növényről? Ismereteink szerint gumóját mintegy kétezer éve termesztik elsősorban táplálkozási célból az Andok 4000-4500 m-es tengerszint feletti magasságában, tápértéke a rizshez, kukoricához hasonlatos. Nyersen a helyiek szerint káros az egészségre, a gumó kiszárítását követően megfőzik, esetleg kenyérbe, süteményekbe sütve vagy turmixként fogyasztják. Bár jóval kisebb mértékben, de gyógyászati célokra is használták és használják ma is az andokiak. Általános vitalizáló szerként, betegségek utáni lábadozás idején, házi állatok és az ember termékenységének fokozására alkalmazzák, valamint az inkák fogyasztották erejük növelésére háborúba indulás előtt. A hódítások idején a spanyolok használták Európából hozott házi állataik magashegyi klíma hatására lecsökkent szaporodóképességének növelésére.

Magas tápértékének köszönhetően a szegényebb, alultáplált gyermekekkel teli andoki területeken, ahol az élemiszerforrások nem olyan változatosak és bőségesek igazi kincs lehet akár a mindennapi táplálkozásban, akár a fogyasztott mennyiséget megnövelve a legyengült immunrendszert helyreállító szerként. Más kérdés, hogy mi a valódi értéke a magyar ember számára, ahol Peru vagy Bolívia átlagos életszínvonalával összehasonlítva jóval több lehetőségünk van a tápanyagokban gazdag változatos táplálkozásra.

A maca termékenységfokozás célú felhasználásának a tradicionális alkalmazáson túl is van némi alapja. Állatkísérletes modelleken mind hím, mind nőstény állatokban leírtak termékenységnövelő aktivitást. Maca hatására megnövekedett a spermák száma és mozgékonysága egészséges és kóros körülmények között is. Emberen mindössze egy, kis esetszámú, összesen kilenc férfival végzett vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként a spermatérfogat mintegy másfélszeresére növekedett, a spermaszám duplájára, a megfelelő motilitású mozgó spermiumok száma pedig több mint duplájára nőtt. A vizsgálatban nem volt kontroll csoport. Ezek az eredmények nagyon izgalmasak, de korántsem bizonyítékok, ám azt mutatják, érdemes a növényt továbbkutatni. Az étrend-kiegészítő gyártók egy része számára inkább azt jelentik, hogy van mit lobogtatni, amikor termékeiket népszerűsíteni próbálják, hisz „már a tudósok is bebizonyították".

A tradicionális felhasználást taglaló irodalomban nem esik szó a férfipotenciál alkalmi növeléséről. A kapszulázott növény forgalmazói mégis ezt a felhasználást emelik ki a legjobban, hisz ez a legjobban eladható. Pl. „Maca hatására átlagosan 180%-kal nő a szexuális vágy (libidó)." Valóban vannak ehhez hasonló adatok a szakirodalomban, ám mind az állatkísérletekben, mind a szintén nagyon kevés résztvevővel végzett klinikai vizsgálatokban napi 1,5-3 gramm maca gumó por vagy kivonat 6-8 héten át történő fogyasztása hozott javulást. Ezzel szemben egyes termékek dobozán olvashatjuk, hogy fél órával a tervezett aktivitás előtt ajánlott bevenni, a hatás pedig napokig eltarthat. Ilyen esetben érdemes gyanakodni, hisz növényi anyagok esetében ilyen markáns hatás nem várható, ellenben a termékhez adott szintetikus gyógyszerhatóanyagok képesek ekkora aktivitás kiváltására.

A készítményeken ajánlott dózisok sok esetben jóval alatta maradnak az eredményes vizsgálatokban használt napi 1,5-3 grammnak, az andokiak által fogyasztott mindennapi mennyiségnek (20 grammtól felfelé) meg pláne, így a növény segítségével áldott állapotba vagy férfiasabb hangulatba kerülni vágyóknak esélye sem marad, hogy tapasztalják a maca lehetséges hatásait. A termékkészítők másik fogása, hogy összeszednek minden egzotikus növényt, amelyek potenciafokozó, esetleg teljesítménynövelő aktivitásáról az interneten olvasni lehet, és telerakják velük termékeiket. Azt hihetnénk, ha már ennyi féle növényt tartalmaz egy szer, akkor biztosan hatásos. Mivel a különböző anyagok többnyire különböző hatásmechanizmussal hatnak, így az „egy kicsi ide, egy kicsi oda" ahhoz vezethet, hogy egyik összetevő sem fejt ki jelentékeny aktivitást, mert mindegyikükből túl keveset tartalmaz a szer. Többszörösen összetett készítményekbe olykor csak 60-100 mg maca kerül, ami a 1,5 grammhoz képest beláthatjuk, hogy nagyon alacsony.

Akiknek a fantáziáját mégiscsak izgatja e növény, és pénztárcájuk is engedi, azok bátran kísérletezhetnek, hisz a növénynek egészség károsító hatása nincsen. Ehhez olyan termékeket ajánlanék, amelyek kizárólag maca gumó port tartalmaznak ömlesztett formában, és legyen kitartásuk hónapokon át fogyasztani a port napi több grammos mennyiségben. Kiváló süteményrecepteket lehet találni angol nyelvű honlapokon.

A bejegyzés szerzője Hajdu Zsanett biológus

Kép forrása: lerablog.org

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr555677803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása