adassuk-e be a "méreginjekciót" a gyermekeinknek?
A 21. század embere számára talán már a feledésbe merült, hogy a védőoltások bevezetése milyen forradalmi módon változtatta meg az életkilátásokat, csökkentette a gyermekhalandóságot és növelte meg a születéskor várható élettartamot. Ma bizonyos csoportok, nem teljesen érthető motivációtól vezérelve, azon munkálkodnak, hogy a védőoltások vélt veszélyeire hívják fel a közvélemény figyelmét és minél többeket riasszanak el a beadásuktól. Valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy ha törekvéseik sikerrel járnának, olyan betegségek ütnék fel újra a fejüket, amelyek gyermekek és felnőttek ezreinek-millióinak halálát okoznák vagy nyomorítanák meg őket egy életre. Az oltások ellen áskálódók most éppen a vírusos májgyulladást megelőző védőoltás ellen kampányolnak, mivel jelenleg ennek van "szezonja":
Kedves Szülők, figyelem! Az iskolában szeptemberben adják be a 13-14 éves gyerekeknek a Hepatitis vakcinát, mely bizonyítottan programozott sejthalált okoz a májban. (...) A Hepatitis B méreginjekció („védőoltás") a legújabb, 2011-es kutatások szerint 144 gén működését változtatja meg, ebből 7 gén gyulladások kialakulásával és az anyagcserével van kapcsolatban. Így aztán érthető, hogy miért szenved oly sok gyermek és fiatal ízületi gyulladástól, amikor életkoruk egyáltalán nem indokolná. Ugyancsak többen jártak úgy ismerőseim körében, hogy a Hepatitis B vakcina után gizdává váltak a korábban mokány, izmos fiatalok.
A programozott sejthalál és a gének működésének megváltoztatása valóban félelmetesnek tűnhet, a valóság azonban az, hogy mindennek semmi köze nincs az oltás hatásához. Az ugyanis azáltal fejti ki védőhatását, hogy fokozza az immunrendszer sejtjeinek ellenanyag-termelését a vírussal szemben. A vérben keringő ellenanyag a vírussal találkozva működésképtelenné teszi azt. Szó sincs a gének működésének átprogramozásáról, és nincs alapja annak a feltételezésnek sem, hogy az oltástól a korábban "mokány" gyermekek "gizdává" válnának. Érdemes megnézni, milyen eredményekre hivatkozva kiált veszélyt az írás szerzője. A programozott sejthalállal kapcsolatban hivatkozott cikk enyhén szólva is félre van értelmezve: az apoptózist (programozott sejthalált) lombikban nevelt sejteken figyelték meg (nem emberen), és nem a védőoltás hatóanyagának, hanem egyik segédanyagának hatásával függhet össze. Az eredmények alapján semmi nem valószínűsíti, hogy ugyanez emberben is előfordul. A génműködés befolyásolásával kapcsolatos cikk konklúziója: az oltás hatására kialakulhat olyan enyhe májgyulladás, ami nem jár tünetekkel és amelyet a rutinszerűen alkalmazott labormódszerek sem mutatnak ki. Ennek kimutatására dolgoztak ki egy, a génexpresszió vizsgálatán alapuló módszert egereken. A cikk az oltás biztonságosságával nincs összefüggésben.
A védőoltások - mint minden más gyógyszer - mellékhatásainak listája nyilvánosan elérhető az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. A fertőző májgyulladás megelőzésre jelenleg alkalmazott oltásnál a következőket olvashatjuk:
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Ritka: lymphadenopathia (nyirokcsomógyulladás)
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: fejfájás
Gyakori: álmosság
Nem gyakori: szédülés
Ritka: paraesthesia (álérzékelés)
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: emésztőrendszeri tünetek (mint hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom)
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Ritka: csalánkiütés, viszketés, bőrkiütés
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei
Nem gyakori: myalgia (izomfájdalom)
Ritka: arthralgia (ízületi fájdalom)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Gyakori: étvágycsökkenés
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon gyakori: fájdalom és bőrpír az injekció beadás helyén, fáradtság
Gyakori: láz (37,5°C), rossz közérzet, duzzanat az injekció beadás helyén, helyi reakciók az injekció beadás helyén (mint keményedés),
Nem gyakori: influenzaszerű megbetegedések
Jó tudni, hogy a gyakoriságra vonatkozó kifejezések mit jelentenek: nagyon gyakori: több mint 1/10; gyakori: 1/100 - 1/10; nem gyakori: 1/1000 - 1/100; ritka: 1/10 000 - 1/1000; nagyon ritka: kevesebb mint 1/10 000. Sokak számára még így is ijesztő a fenti lista, azonban a helyes értelmezéshez érdemes tudni, hogy az itt leírt reakciók egy része az immunrendszer "áthangolódásának" (és az oltással épp ez a cél) következménye. A láz, az influenzaszerű tünetek, a bőrreakciók (kiütés), az emésztési panaszok, az izomfájdalom és a nyirokcsomó-duzzanat ebbe a sorba tartozik. Ezek a tünetek gyorsan múlnak, és az oltás előnyeihez képest a kellemetlenség elhanyagolható.
Érdemes külön foglalkozni az ízületi panaszokkal, mivel ezek akár hosszú távon is fennmaradhatnak. Az ezzel kapcsolatban gyakran idézett tudományos cikk reumatoid artritiszes esetekről és ízületi fájdalom jelentkezéséről számol be az oltással összefüggésben. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ízületi fájdalom átmeneti, a reumatoid artritisz pedig genetikai alapú betegség, amelynek nem kiváltója az oltás, hanem "csak" provokálhatja a tünetek jelentkezését. Arról van tehát szó, hogy egy "alvó" betegséget ébreszthet fel a védőoltás. Ennek esélye azonban nagyon kicsi, amit az is igazol, hogy az oltottak körében nem gyakoribb a betegség, mint az oltásban nem részesülőknél.
Az oltás kockázatai mellett érdemes tisztában lenni a megelőzendő betegséggel is, erről jó összefoglaló olvasható itt. A Hepatitis B vírus (HBV) fertőzés világszerte az egyik legelterjedtebb betegség. A világon 350 millióra becsülik a fertőzöttek számát és évente egymillió ember hal meg a fertőzés következtében. A klinikai kép a tünetmentes fertőzéstől (az esetek kétharmada) a májgyulladáson át a májrákig terjed. A tünetmentes fertőzés és a heveny májgyulladás általában gyógyul, utóbbi 1% halálozással jár, 10% krónikussá (elhúzódóvá) válik. A krónikus betegség kevés tünettel járó, évekig tartó enyhe betegség, meggyógyulhat vagy – 10–30%-ban – májcirrózisba torkollik, amely rákos betegséggé alakulhat. A vírust a vér és testnedvek, nyál, ondó, hüvelyváladék terjesztik. Gyakran szexuális úton terjed, de mivel küzdősportok során szerzett sérülések, közös borotva, fogkefe, törülköző használata, tetoválás, akupunktúra, testékszerek felhelyezése is átviheti a fertőzést, nyilvánvaló a tizenéves korosztály fokozott veszélyeztetése. A fejlett országokban a vírushordozók aránya 0,1–0,5%, Magyarországon 1% alatti. A vírust 100%-os biztonsággal kiirtó gyógyszer nem létezik, ezért különösen jelentős, hogy a védőoltással 95-100%-os védettség szerezhető.
Az oltási kötelezettséget előíró paragrafus alkotmánysértő, sárba tapos több nemzetközi egyezményt, de még magát az egészségügyi törvényt is szembeköpi. Az egészségügyi törvény bevezetője szerint ugyanis az Országgyűlés az egyén és a nemzet jólléte, egészsége érdekében és szolgálatában, felelősségtől ihletve törvénykezik – nos, az oltási kötelezettség mindezzel homlokegyenest ellentétes. Felelőtlen, egészség- és életellenes, kizárólag a vakcinalobbi érdekeit szolgálja – a gyártók gigaprofitját pedig egészségük elvesztésével, visszafordíthatatlan károsodásaikkal a gyermekek fizetik meg...
A csecsemőkori kötelező méreginjekciókat néhány család sikeresen megússza a rendszer adminisztrációs réseinek következtében. Az iskolai kampányoltások keretében azonban erre sokkal kisebb az esély. Célszerű lehet az oltási napokon a diákoknak otthon maradni, sőt, mivel az oltottak akár teljesen tünetmentesen fertőzhetnek is, ezért több napig is tanácsos messze elkerülni az iskola környékét. Értendő ez minden évfolyamra.
A felelősségteljes szülő feladata kideríteni tehát, mikor oltanák gyermekét, s megelőzni a bajt. Ha nincs rá mód, hogy a gyermek otthon maradjon, akkor magyarázzuk el neki, hogy törvénysértő és életellenes, visszafordíthatatlan beavatkozás az oltás, és ha megpróbálnák erővel leoltani, az súlyos bűncselekmény – erre érdemes figyelmeztetni a kakaskodó védőnőket, iskolaorvosokat, tanárokat.
Célszerű találni több haladó gondolkodású osztálytársat, s összetartani, támogatni egymást, hisz sok esetben ilyenkor pszichikai erőszakot követ el a lebutított többség, s tévinformációik által felhatalmazva érezve magukat lehülyézik, leősemberezik, leszektánsozzák a felvilágosultakat.
Nehéz ilyen helyzetben megértőnek lenni a támadó fellépést tanúsítókkal szemben, de gondoljunk arra, hogy beléjük plántálták a betegségektől való rettegést, mely betegségek miértjeivel nincsenek tisztában. Próbáljuk kedvesen, higgadtan elmagyarázni úgy, hogy megértsék: az oltások nem védenek, hanem temérdek gyógyíthatatlan betegséget okozhatnak, károsítják az immunrendszert, megváltoztatják a géneket, oda nem való anyagokkal mérgezik a testet-lelket. S hogy az oltatlan nem jelent semmiféle veszélyt, az oltottal ellentétben.
Jogi kérdésben nem tisztünk állást foglalni, azonban le kell szögeznünk: a vírusos májgyulladással és a védőoltással kapcsolatban rendelkezésre álló ismereteket mérlegre helyezve egyértelmű, hogy az oltás kötelezővé tételét nem lobbiérdek, hanem a tudományos érvek talaján álló józan mérlegelés eredményezte. Aki a "rendszer" ellen lázad, az nem tudja, mennyire szerencsés helyre és időben született: hazánkban - köszönhetően elsősorban a védőoltásoknak - számos halálos betegség megszűnt létezni (gyermekbénulás, feketehimlő stb.), mások gyakorisága pedig nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a védőoltást nem alkalmazó országokban. Amikor az oltások veszélyeire hivatkozva a beadás ellen kampányolnak, jó lenne, ha felelős szülőkként ezt is, és a megelőzendő betegség következményeit is mérlegelnék. Nem is beszélve arról, hogy a társadalom részeként az egyéni (rosszul értelmezett) érdekeken túl a társadalmi érdekeknek is alá kell vetnünk magunkat: a vírus terjedésének megakadályozása kétségkívül ilyen érdek, és ez - többek között - az oltás kötelezővé tételével érhető el. További etikai vonatkozású kérdés, hogy dönthet-e a szülő a gyermeke helyett az oltás megtagadásáról (jogilag egyébként erre nincs lehetősége)? És vajon erkölcsileg-szellemileg felnőttnek tekinthető-e az a szülő, aki a tudományos érvekre fittyet hányva, hályogkovácsként ténykedő, a szakmai alaptudással sem rendelkező aktivisták interneten terjesztett körleveleire hagyatkozva tagadja meg az oltást? A lehülyézés, leősemberezés természetesen nem fogadható el ellenérvként, de önmagáról állít ki bizonyítványt, aki (többek között) ilyeneket ír le: "mivel az oltottak akár teljesen tünetmentesen fertőzhetnek is, ezért több napig is tanácsos messze elkerülni az iskola környékét". Mivel is fertőzik meg az oltottak az oltatlanokat? Többször elolvasva és végiggondolva sem sikerült rájönnöm, mire gondolhatott a szerző.
Nem célunk meggyőzni azokat, akik úgy hiszik, hogy a természet hibásan lett megalkotva, s az emberi szervezet a vakcinaipar korrekciójára szorul. Azonban fogjunk össze mindnyájan, akik tudjuk azt, hogy az élet láthatatlan rend szerint működik, s védjük meg gyermekeinket az államilag támogatott oltási önkénytől.
Abból, hogy a védőoltásokra szükség van, még nem következik az, hogy a természet hibásan van megalkotva, és ezért szorul a vakcinaiparra. A fejfájás sem jelenti azt, hogy gond lenne az agyműködésünkkel, vagy a fejünk hibásan lenne megalkotva - mégis bevesszük a fájdalomcsillapítót, ha már nagyon fáj, talán még az oltások ellen kampányolók is... És ha egy rég "elfeledett" betegség, például a torokgyík veszélyeztetné a gyermekünk életét csak azért, mert nem oltattuk be, képesek lennénk-e a szerettünk elvesztését a természet törvényei szerinti elkerülhetetlen veszteségként értelmezni?
Kép forrása: http://www.orgoknight.com
Dr. Ványolós Attila 
219 komment · 2 trackback