mire jó a grépfrútcsepp?
Egyáltalán: jó-e valamire a grépfrút (azon kívül, hogy kellemes ízű, értékes összetételű gyümölcs)? Ha igen, melyik részét érdemes felhasználni? Mit érdemes tudni a tucatszámra forgalomban lévő grépfrútcseppekről?
A hazánkban bejegyzett étrend-kiegészítők listáján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 73 grépfrútmag-kivonatot tartalmazó terméket tart nyilván - a legértékesebbnek tartott növényi rész tehát a mag. A készítmények nagy száma arra utal, hogy a grépfrúttermékek meglehetősen népszerűek, és ezt a benyomást csak erősebbé válik,a bioboltok, drogériák polcain fellelhető széles választék. A forgalmazók internetes oldalait böngészve a legfontosabb (legtöbbször említett) alkalmazási célként az immunrendszer működésének fokozása és a baktériumellenes hatás azonosítható, de ha valaki ennél "kimerítőbb" információra vágyik, legjobban akkor jár, ha felkeresi Antal Vali hatóanyag-elemző, fitoterapeuta és mesterkozmetikus honlapját, vagy más, hasonlóan sokat ígérő oldalakat:
Belsőleg a következő problémákra javasolt:
Emésztési problémák, gyomor-bél rendellenességek, hasmenés, ételmérgezés, paraziták, baktériumok, vírusok és gombák által okozott fertőzések, candidiázis ellen. Szájfertőzések, foglepedék, fogíny problémák kezelésére. Nagyon kellemes leheletet eredményez, de hatásos köhögés, megfázás, torokfájás, fülgyulladás, orrmellék-gyulladás gyógyításában is. Eredményes csontritkulás kezelésében is, hiszen minimálisra csökkenti a csontveszteséget azáltal, hogy semlegesíti a szabadgyököket.Külsőleg a következő problémákra javasolt:
Pattanások, lábujjak közötti gombás fertőzés, körömgomba fertőzés, különféle bőrproblémák vágás, seb, szemölcs, kiütés, viszketés, korpa, nátha, herpesz, fejtetű, bárányhimlő, kicserepesedett ajak és egyéb más problémák kezelésére.
Egyik legfontosabb felhasználási módja, az immunrendszer védelme és erősítése a krónikus immunproblémákkal szemben, mint az AIDS és a candidiázis.
Ha azonban ennél autentikusabb információforrást választunk, kellemetlen csalódás érhet. A fitoterápiával (a gyógynövények tudományosan megalapozott felhasználása) foglalkozó mértékadó szakkönyvekben ugyanis még említés szintjén sem foglalkoznak a grépfrútmag állítólagos gyógyhatásaival. Könnyen megérthető, hogy ennek mi az oka, ha megnézzük, hogy a tudományos szakirodalomban milyen vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre a növény magjáról:
- Baktérium- és gombaellenes hatású, de ezt nem emberi alkalmazás során bizonyították, hanem lombikban. (Hogy ennek mi a jelentősége, az könnyen belátható a hipó példáján: a jól ismert fertőtlenítőszer kiválóan elpusztítja a kórokozókat egy lombikban, de senkinek nem jut eszébe, hogy ezzel a veszélyes méreggel gyógyítsa magát. Természetesen nem feltételezzük, hogy a gréfrútmag kivonata a hipóhoz hasonlóan veszélyes lenne, az azonban könnyen megeshet, hogy a baktériumöléshez szükséges mennyiség jóval nagyobb annál, mint ami néhány cseppben megtalálható - a hipó analógiájánál maradva: 1 vödör vízben 1 csepp már nem pusztítja el a kórokozókat a padlón). Baktériumellenes hatásával kapcsolatban egyetlen, embereken végzett vizsgálat ismert: egy Nigériában végzett esettanulmányban húgyúti fertőzésekre alkalmaztak grépfrútmagot. A vizsgálat alá vont 4 (!) betegnek két héten keresztül 5-6 grépfrútmagot kellett elrágniuk 8 óránként, aminek eredményeként a vizeletük baktériummentessé vált és a tünetek megszűntek. Ez a meglehetősen kétes értékű vizsgálat (nem tudni, hogy a húgyúti fertőzés kezelés nélkül nem gyógyult volna-e ugyanilyen arányban, ezen kívül a vizsgált betegszám is nagyon alacsony) nem igazolja, hogy a grépfrút valóban hatásos lenne bakteriális fertőzésekben (az egyéb fertőzésekről nem is beszélve).
- Antioxidáns hatású: ez jó, de önmagában ebből semmiféle gyógyhatás nem következik.
- Egyéb hatásairól, így pl. immunstiumuláns hatásáról sem állatkísérletes, sem embereken végzett vizsgálati eredmények nincsenek (!).
Mindezek alapján úgy tűnik, a grépfrút sokszínű gyógyhatásaira nincs bizonyíték, sokkal inkább egyesek fantáziájának gyümölcsei. De vajon mi lehet az oka, hogy mégis sokan vásárolják az állítólag hatásos termékeket? Az egyik magyarázat az lehet, hogy bár a grépfrút számos kedvező hatással rendelkezik, ezeket a tudomány még nem tárta fel. Egy másik lehetőség pedig az, hogy a hatás nem a grépfrútnak, hanem a termékekben található egyéb, fel nem tüntetett összetevőnek tulajdonítható. Kézenfekvőnek tűnik tehát megvizsgálni: mi a grépfrútmag-kivonatok valódi összetétele? A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognóziai Intézetében hat, kiskereskedelemben beszerezhető gépfrútcseppet analizáltunk, és a következő eredményre jutottunk:
- két készítményből kimutatható a grépfrútmag jelenléte
- négy termékben nem volt kimutatható a mag jelenléte. Ezek közül
-
- egy termékben nem mag, hanem az attól teljesen eltérő héj volt kimutatható,
- három készítményben a grépfrútra jellemző vegyületek nem voltak azonosíthatóak (=nem grépfrútból készült), ezek közül pedig
- egy termékben nagy mennyiségű, fel nem tüntetett, szintetikus baktériumellenes hatóanyag volt azonosítható, amit feltehetőleg a baktériumölő hatás fokozására adott hozzá az élelmes gyártó.
Eredményeinket eljuttattuk az illetékes népegészségügyi intézetnek. Az eljárás folyamatban van, a hatósági vizsgálat lezárulta után várhatóan a fogyasztókat is informálja a hatóság a feltárt minőségi problémákról.
Mi következik mindebből? Egyrészt az, hogy a grépfrút további vizsgálatokra érdemes növény, mivel magjának hatásai nincsenek teljesen feltárva - embereken szinte egyáltalán nem végeztek vizsgálatokat. Másrészt viszont mindaddig, amíg nincsenek megfelelő bizonyítékok, minden alap nélkülinek kell tartanunk az egyes internetes oldalakon felsorolt gyógyjavallatok zömét. Aki ilyeneket terjeszt, az jó esetben lelkes sarlatán, rossz esetben pedig nagyon is tudatosan terjeszti túl jó hírét az általa forgalmazott terméknek. Harmadrészt pedig igen elgondolkodtató, hogy milyen lehetőségei vannak a fogyasztóknak a rossz termékek elkerülésére, felismerésére? Mindegyik általunk vizsgált termék megfelelt az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos formai elvárásoknak (bármilyen hihetetlen, a jogszabályok csak ezek ellenőrzését követelik meg), összetételüket tekintve viszont már voltak problémák. Amíg ebben (mármint a jogszabályokban) nem történik változás, a készítmények jó minőségét elsősorban a gyártók jó szándéka és lelkiismerete garantálja.
Frissítés (2012. 07. 13):
Új fejlemények grépfrút ügyben: egy készítmény eltűnik a polcokról.
Ezt a tájékoztatót az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedő adta ki ma reggel: "Jelen tájékoztatóval szeretnénk tisztelt Partnereinket értesíteni, hogy a Naturprodukt Kft. a Citro grapefruitmag kivonat csepp 30 ml étrend-kiegészítő készítményét kivonja a forgalomból. Indoklás: a Naturprodukt Kft. saját döntése alapján a Citro csepp étrend-kiegészítő készítményt minden kereskedelmi partnerétől visszagyűjti a hatóanyag feltételezett tartósítószer-tartalma miatt."
Ezek után már csak néhány kérdés maradt:
1. Miért "feltételezett"? A bejelentés után nem ellenőrizték hatósági laboratóriumban?
2. Ha igen, és az eredmény pozitív volt, miért saját döntés alapján történik a kivonás? Ha az eredmény negatív volt, akkor miért vonják ki? Vagy előfordulhat, hogy hónapokkal a bejelentés után még mindig nem fejeződött be a hatósági laborvizsgálat?
3. Mi a helyzet a többi, szintén aggályos összetételű készítménnyel?
4. És végül a legfontosabb: elfogadható-e az, hogy erről az ügyről mindössze az egyik gyógyszer-nagykereskedő (csak patikáknak terjesztett) hírleveléből értesüljünk? Nem lenne-e elvárható, hogy a kivonásról és annak okáról a legszélesebb közvélemény (=vásárlóközönség) is tájékoztatást kapjon? Nem jogos az az elvárás, hogy mindazok, akiket a hangzatos reklámok elérnek, a termékekkel kapcsolatos valós hírekről is értesüljenek?
A témával részletesen foglalkozik a Csupor D. és mtsai által
a Gyógyszerészet c. folyóirat májusi számában megjelent írás.
Kép forrása: www.FreeDigitalPhotos.net
Az utolsó 100 komment: