humánmeteorológia
Mostanában egyre több tévé- és rádióműsorban hallunk humánmeteorológiai tanácsokat, azaz útbaigazítást kapunk az időjárási frontok érkezéséről, a pollenhelyzetről és ezek emberi szervezetre kifejtett hatásáról. A humánmeteorológusok egy része ezzel nem elégszik meg, és továbbmennek: recepteket adnak, javaslatokat tesznek azzal kapcsolatban, hogyan lehet a kellemetlen tüneteket enyhíteni. Az általuk javasolt szerek jellemzően gyógynövények.
Megpróbáltam utánanézni, milyen képzést kapnak a humánmeteorológusok, ami alapján ilyen magabiztosan nyilatkoznak fitoterápiával kapcsolatos kérdésekben. Megtudtam, meteorológus képzés csak az ELTÉ-n folyik, és 10 féléves oktatás után kapnak diplomát a hallgatók. Arról azonban nem sikerült tájékozódnom, mi alapján minősül valaki humánmeteorológusnak: a cím megszerzéséhez tovább- vagy szakképzés szükséges-e, vagy ez csak egy jól hangzó, de az egyetemi mesterképzésen túli ismereteket nem feltételező titulus?
Többen jelezték, hogy az elhangzó tanácsokban nagyon sok a tévedés, ezért az mtv archívumában megnéztem az MM c. műsorban 2012. február 29. és március 8. között elhangzó humánmeteorológiai jelentéseket (Fejős Ádám és Komjáthy Eszter szereplésével). Sajnos, az ezekben gyógynövényekkel kapcsolatban elhangzó információk túlnyomó többsége téves. A következőkben ebből szemezgetek:
Mindez teljesen alaptalan. A csalán- és mentatea semmit nem ér fejfájás esetén, élénkítő gyümölcslé - hacsak nincs benne hozzáadott koffein - sem létezik.
Hogy a grépfrútmagról mit érdemes tudni, azzal hamarosan külön posztban foglalkozunk. Az mindenesetre bizonyos, hogy immunerősítő hatása nincs (legalábbis nincs bizonyítva).
Ez egy hatalmas, de sajnos széles körben elterjedt tévhit. A csillagánizsnak annyi köze van az influenzához, hogy az egyik benne megtalálható vegyület (sikimisav) az egyik influenzagyógyszer (oseltamivir) szintézisének kiindulási alapanyaga. Mint lent látható, a sikimisav (1) és az oseltamivir (8) nemcsak kémiailag különbözik jelentősen, hanem az átalakításhoz is többlépéses bonyolult kémiai reakciókra van szükség. A sikimisav és a csiillagánizs hatásában is különbözik az oseltamivirtól, egyáltalán nem védenek meg az infuenzától és kezelésre sem alkalmasak.
A feketeribizli- és bodzatea fogyasztása kellemes, csökkentheti a szubjektív tüneteket (pl. torokfájás), de a betegség ellen nem hatnak.
A szétszórtság, koncentrálási zavar nem magatartászavar (a magatartászavar kifejezés más betegségeknek van fenntartva). A levendulatea és -illóolaj nyugtató hatású, a citromfűnek csak a teája nyugtat, illóolaja nem. Előbbit tehát akkor érdemes párologtatni, ha feszültek vagyunk, utóbbit pedig csak illatosítóként. Szétszórtságra (hát még magatartászavarra) egyik sem jó.
A tévedések, félrevezető információk sorát még folytathatnánk, de nem cél a (feltehetőleg jó szándékú) műsorkészítők pellengérre állítása. Az azonban üdvös lenne, ha mindenki azzal foglalkozna, amihez igazán ért: a ködpiszkálón a jövőben sem adunk meteorológiai előrejelzéseket, és örömmel venném, ha a humánmeteorológusok sem nyújtanának gyógyítással, gyógynövényekkel kapcsolatos "tanácsokat".
Frissítés (2013. január 11.):
A humánmeteorológia álnéven futó gyógynövényes "tanácsadással" kapcsolatban épp egy éve kaptam választ a közmédia egyik vezetőjétől:
"Tisztelt Csupor Dezső Úr!
Most jutott el hozzám először az Ön levele. Köszönöm, hogy megosztja velünk a véleményét.
Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy megalapozott információkat közöljünk. Ezt kérjük valamennyi megszólalónktól. Ezt várjuk el a gyógynövényekkel kapcsolatban is.
Köszönöm a megértését és a türelmét."
A "tanácsadók" azóta másutt osztogatják tanácsaikat.
Szólj hozzá!