vízbe teszi be a zokszigént

2019.09.23., Szerző: kodpiszkalo

kg15382sa1a21.jpgAz olcsó, "gyógyszeripar által eltitkolt csodaszerek" csapatának egyik markáns képviselője a hidrogén-peroxid. Szüleink, nagyszüleink tudták, hogy sebkezelésre alkalmazható, korunk retrólázban élő embere azonban olyan célokra használja, amire korábban soha, vagyis csak nagyon kevesen: minden betegség egyetlen gyógyszereként.

De mi is ez a csodás molekula? A szerkezete nem bonyolult: két oxigén- és két hidrogénatomból áll (H2O2), és tartalmaz egy úgynevezett peroxidkötést ( -O-O- ). Egy oxigénatommal tartalmaz többet mint a víz, innen a népies neve: oxigénes víz. Színtelen olajszerű folyadék, amely tiszta állapotban robbanékony - olyannyira, hogy rakéták üzemanyagaként is használják. Szerencsére ilyen formában nem találkozhatunk vele, mert a kereskedelemben csak vízzel hígítva érhető el. A vízzel hígított H2O2 még akkor sem robban, ha melegítjük: ilyenkor mindössze az történik, hogy oxigénfejlődés közben elbomlik:

2H2O2 = 2H2O + O2

A vegyület nemcsak hő, hanem fény hatására is bomlik. A H2O2 oldata gyenge sav, maga a vegyület pedig erélyes oxidálószer. Utóbbi tulajdonságának köszönheti ipari és gyógyászati felhasználását is. Mivel a festékanyagok egy részét is oxidálja, a textil- és papíriparban fehérítésre alkalmazzák. Igazi retró felhasználás lenne, ha a pár évtizeddel ezelőtti, szépészeti célú alkalmazása is divatba jönne. Ma már kevés hölgynek (és úrnak) jut eszébe, hogy hidrogén-peroxid oldatával szőkítsen hidrogénszőkére - viszont a legmodernebb szőkítő festékek is ezt az egyszerű molekulát tartalmazzák fő hatóanyagként. A fehérítő hatást az is élvezheti, aki fehér fogakat ígérő fogkrémet használ. Az iparban oxidálószerként alkalmazzák. Lakossági felhasználásra 3%-os, ipari célra 30%-s koncentrációban forgalmazzák. 

A H2O2 az emberi szervezetben is képződik, különböző anyagcsereutak, vagy például a szabad gyökök elleni védekezés részeként. A képződő hidrogén-peroxidot a kataláz nevű enzim "semlegesíti" vízzé, eközben egyéb vegyületek oxidálását elősegítve. Erre szükség is van, mert a fölös mennyiségű peroxid a szervezet saját molekuláit, pl. a DNS-t is károsíthatja. 

A kataláz peroxidot semlegesítő hatására alapoznak azok a katalázt tartalmazó étrend-kiegészítők, amelyeket az őszülés lassítására adnak el a hajszínüket védeni akaróknak. Logikusnak hangzik, hogy ezek megakadályozzák, hogy a szervezetben termelődő hidrogén-peroxid őszítő hatását, csak nem igaz - legalábbis nem bizonyított, ahogy az USA fogyasztóvédelmi hatóságának milliós bírsága is utal erre. 

Oxidáló hatása miatt a H2O2 kiválóan alkalmas fertőtlenítésre, ugyanis az erős oxidáló hatásnak a kórokozók, köztük a vírusok sem tudnak ellenállni. A környezetbarát fertőtlenítők közé tartozik, mivel bomlása után egyáltalán nem szennyezi a környezetet (a hátramaradó víz). Oldatát sebészeti eszközök, gőzét helyiségek fertőtlenítésére alkalmazzák. Azok  baktériumok, amelyek előállítanak kataláz enzimet, képesek védekezni az oxidáló hatás ellen, de hosszasabb kezelés és/vagy nagyobb koncentráció ellen nincs esélyük. A sebkezelésből azért kopott ki, mert kiderült, nemcsak a kórokozókat károsítja, hanem a bőr regenerációja során képződő sejteket is, azaz lassítja a gyógyulást. Bár ez akkor igazán jelentős probléma, ha a seben több alkalommal alkalmazzuk, a modernebb szerek korában alkalmazása visszaszorult. Kimutatták, hogy az a koncentráció (0,03%), ami biztosan nem hátráltatja a sebgyógyulást (sőt, elősegíti azt), nagyságrendekkel elmarad a fertőtlenítésre használt koncentrációtól. 

Miért kell egyáltalán beszélni erről a kétszáz éve felfedezett vegyületről (1818-ban állította elő Louis Jacques Thénard)? Hát azért, mert újabban világszerte gyógyászati célra is alkalmazzák - szájon át, belsőleg. Van néhány jóember (Neumivákin, Kovács, Douglass, aki aktívan dolgozott vagy dolgozik azon, hogy népszerűsítse alkalmazását - az ő részletes bemutatásuktól eltekintenék hely- és érdem hiányában. Közülük többen doktorként szerepelnek a médiában - egyikük esetén sem találtam bizonyítottnak, hogy orvosi vagy gyógyszerészi diplomával rendelkeznének. Az alapvető ismeretek hiányát igazolja, hogy némelyik arról prédikál, hogy a H2O2 erős antioxidáns, vagy éppenséggel arról, hogy a hidrogén-peroxid atomos ózon.

Javasolják fülbe csepegtetni (fülzsír ellen, ebben van is valami), orrba (az agy kiöblítésére (???)), végbélbe, beöntésként (talán a szórakozás kedvért), és ami a legveszélyesebb: szájon át, betegségek megelőzésére és kezelésére (AIDS-től a rákig). Jó lehet-e ezekre a célokra? Természetesen nem. Nincs olyan betegség, amely esetén célszerű lenne H2O2-t inni. Nemcsak bizonyíték nincs erre, de mindaz, amit az emberi test működéséről és a gyógyászatról tudunk, kizárja, hogy ez az anyag súlyos betegségeket gyógyítson meg.

Gyógyászati alkalmazása Indiában kezdődött jó 100 éve, ahol tüdőgyulladás kezelésére próbálták alkalmazni, kevés sikerrel. Felhasználásának nagy lendületet adott Richard Willhelm munkássága, aki szerint nemcsak a gyermekbénulást, mentális betegségeket és bőrbajokat gyógyít, de még a lourdes-i víznek is ez a "hatóanyaga". Daganatellenes hatása hátterében az a feltételezés áll, hogy a betegség oka a szervezet bizonyos részeinek oxigénhiányos állapota - ez egyszerűen nem igaz. 

De lehet-e veszélyes? Nos, igen. A H2O2 a szervezetben lévő kataláz enzim hatására vízzé és oxigéngázzá bomlik. Utóbbi a bélrendszerből nagy mennyiségben felszívódik, és a vérkeringésbe kerülve buborékokat formál. Ezek a buborékok elzárhatják az ereket, embóliát okozhatnak. Ha az embólia "jó" helyen alakul ki, komolyabb következmény nélküli szövetelhalást okozhat, kevésbé szerencsés esetben szélütés (sztrók) vagy szívroham lehet a végeredmény. Mindez nem a fantázia szüleménye: az USÁ-ban 2001-2011 között 300 mérgezési esetet regisztráltak, ezek közül 41-nél életveszélyes embólia alakult ki, az érintettek fele meghalt vagy megrokkant. A szakirodalomban bőséges számú esetleírás számol be a különböző szervek károsodásáról a peroxidivók körében. Bár a hazai sajtóban nem hallani peroxidkárosultakról, a nálunk is terjedő divat nem sok jóval kecsegtet.

Ahhoz, hogy ilyen károsodás kialakuljon, megfelelően nagy mennyiségű H2O2-t kell meginni. De hogy mennyi ez a megfelelően nagy (oxigénbuborékokat képző) mennyiség, azt nem tudni. Sok mindentől függ, de tömény hidrogén-peroxid esetén cseppekben mérhető ez a dózis. Az interneten számos tuti tipp található az adagolásról. Ezekkel kapcsolatban csak egy dologban lehetünk biztosak: a "szakértők", akik néha általános iskolás ismeretekkel sem rendelkeznek, semmilyen felelősséget nem vállalnak - semmiért.

5 komment

ezerjófüvek

2019.08.15., Szerző: kodpiszkalo

gyoker.jpgMisztikusnak tűnő neve ellenére az ezerjófű létező gyógynövény. Az ezerjófű név különböző írott forrásokban a 14. század óta fordul elő, s jellemzően a Centaurium nemzetség különböző fajait fedi. A mintegy 20 fajt számláló növénynemzetség egyik tagja, a kis ezerjófű (Centaurium erythraea) föld feletti része ma is gyógyszerkönyvi gyógynövénydrog. Ha használatának célját középkori forrásokból próbáljuk feltérképezni, nevéhez méltóan szerteágazó javallatokat találunk, a modern fitoterápiás szakkönyvekben azonban sokkal kevesebb gyógyhatásáról írnak: ezek elsősorban keserű ízével összefüggésbe hozható étvágy- és emésztésjavító hatásával kapcsolatosak.

Hová tűnt az ezerjófű gyógyhatása? Miért volt régen sok mindenre jó, ma meg alig valamire? Miért nem tartjuk számon a fontos gyógynövények között ma ezt a sokat ígérő nevű növényt? A jelenség megértéséhez néhány évszázadot vissza kell ugranunk az időben. Az ókorban és a középkorban a gyógyítás eszközei többnyire növényekből készültek. A növények hatásait jellemzően tapasztalat útján azonosították (azaz, ha például egy növény hasmenést okozott, akkor azt hashajtóként használták). Azoknak a növényeknek, amelyek hatása jól definiálható volt, már a régi korokban is kevesebb (de megalapozottabb) gyógyhatást tulajdonítottak. Ezzel ellentétben, azoknál a növényeknél, amelyeknek gyógyító hatása kevésbé volt „megfogható”, a vélt gyógyhatások köre általában szélesebb volt. A növényeket ugyanakkor számos olyan betegség esetén is alkalmazták, amely gyógyítására nem voltak alkalmasak, azonban jobb híján ezek jelenthettek legalább lelki támogatást a betegeknek. Így a legtöbb gyógynövény alkalmazási céljai között voltak racionális és irracionális elemek is. A modern fitoterápia kialakulásával a javallatok letisztultak, ma már a szakemberek csak olyan hatásokat kapcsolnak növényekhez, amelyeket kísérletes adatok vagy megalapozott tapasztalatok igazolnak. Mindez megfigyelhető az ezerjófűnél is: régebben ezerféle betegségre használták, ma viszont jóval körülhatároltabb gyógyászati alkalmazása. A növény tartalomanyagainak kémiai, farmakológiai jellemzőit ismerve ez érthető is.

parlagfüvet receptre?

2019.04.21., Szerző: kodpiszkalo

flu-1679104_640.jpgA parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) az egyik legismertebb növény Magyarországon. A növények között igazi celebnek számít: sokan átkozzák, egyesek áldják, de mindenki ismeri. Egyes felmérések szerint a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik, betegségek gyógyítására és megelőzésére egyaránt alkalmazzák. Nem kis teljesítmény ez, különösen úgy, hogy hazánkban alig több mint 100 éve honosodott meg. Amerikából származik, és az özönnövények közé tartozik, mivel Európába kerülése után gyors terjedésbe kezdett. Elsősorban a bolygatott területeket kedveli (építési telkek, művelés alól frissen kivont területek). Terjedésének oka nem teljesen ismert, de sikerének titka többek között az, hogy hiányoznak természetes kártevői, kórokozói. A visszaszorításával kapcsolatos erőfeszítések jobbára sikertelenek, az irtást propagáló kampányok ellenére egyre nagyobb területeket hódít meg. Balszerencsénkre Magyarország klímája nagyon kedvező a növénynek, a globális felmelegedés pedig tovább javítja az életfeltételeit.

az eltitkolt igazság a rákról

2019.04.13., Szerző: kodpiszkalo

cancer-cells-541954_640.jpgMiért mérgezik az orvosok a rákos betegeket, ahelyett hogy meggyógyítanák őket? Miért nem alkalmaznak hatásos, ugyanakkor mellékhatásmentes kezeléseket? Miért alkalmaznak olyan terápiákat, amelyektől a betegek legyengülnek, kihullik a hajuk, hányingerük van, és még egy sor mellékhatástól szenvednek? Nem lehet, hogy az igazság itt van az orrunk előtt, csak nem vagyunk hajlandóak észrevenni? Miért használnak a betegek kezelésére cseppfolyós mustárgázt ahelyett, hogy hasznosítanák a rákos sejtek működése során tett megfigyeléseket? Ilyen és hasonló kérdések sokakban felmerülhetnek, különösen, amikor hasonló, a józan paraszti ész szerint logikusnak tűnő gondolatmeneteket olvasunk: 

Tekintettel a speciális témára, a poszt elkészítéséhez segítségül hívtam dr. Zupkó István onkofarmakológust (az ő megjegyzései "idézőjelben, döntve" olvashatóak):

halló, mennyi???

2019.02.02., Szerző: kodpiszkalo

bear-biologist-and-paperfolder.jpgAz időskorúak számának gyarapodásával a halláscsökkenés egyre többeket érint. A hallásromlásnak számtalan oka lehet: a hallójárat elzáródhat (pl. fülzsír), a dobhártya trauma következtében kilyukadhat, de tartós orrdugulás esetén, ha a dobhártya behúzódik és a középfülben váladék halmozódik fel, esetleg ha a hallócsontok sérülnek (pl. krónikus középfülgyulladás következtében), egyaránt ún. vezetéses hallásromlás jelentkezik. Ha a hangvezető apparátus egészséges, de a belsőfül (szőrsejtek) vagy a hallóideg, esetleg az agy hallóközpontja nem működik jól, akkor idegi halláscsökkenés jelentkezik. Ez kialakulhat családon belül örökletesen, vagy toxikus gyógyszerek alkalmazásának következtében is, de akár fiatalon is hirtelen intenzív vagy tartós zajterhelés okán ( pl. fülhallgatók használata).

Az általában 50 éves kor felett elkezdődő, időskori hallásromlás csak évekkel később válik észrevehetővé. Zajos környezetben romlik a beszédértés, pl. ha többen beszélnek egyszerre, halljuk, de nem értjük a hozzánk szóló beszédhangokat. Először a magas hangok vesznek el és a kisgyerekek (unokák) és vékony hangú hölgyek hangja válik érthetetlenné. Az idősebbek gyakran ezért nem szívesen mennek társaságba, kerülik a beszélgetéseket, lassan befelé fordulnak, elszigetelődnek társaiktól. A legrosszabb, amikor már a telefont sem értik, és a kaput sem nyitják ki a vendégeknek, mert egyszerűen nem hallják a csengő hangját.

kannabiszt a várandós nőknek (is)?

2019.01.02., Szerző: kodpiszkalo

cx.jpgMinden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloe volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire ne lenne jó (a rajongók szerint), ugyanakkor teljesen biztonságos (szintén szerintük). Ha közelebbről megnézzük, a helyzet nem ennyire egyértelmű, ugyanis a sokféle gyógyhatás közül alig van olyan, amire lenne legalább némi racionális bizonyíték. Mindez bővebb elemzést is megér (ilyen is lesz majd a blogon), ez alkalommal egy egészen speciális, ám annál fontosabb kérdést elemzek: a terhesség alatti kannabiszfogyasztást.

Lehet, hogy meglepő, de vannak, akik a kenderfogyasztás veszélyeit zárójelbe téve, annak előnyeit kidomborítva jónak látnák, hogy a várandós nők (is) kannabiszt fogyasztanának, elsősorban a terhességi hányinger csillapítására:  

Ez majdnem túl tabu ahhoz, hogy vita tárgya legyen: a terhes nők és a kannabisz. Ez egy piszkos kis titok, amit a gyógyszerlobbi nem szeret hangoztatni! A világon minden várandós anya ismeri az úgynevezett “reggeli betegséget”, amikor a terhesség különböző fokú hányingert és hányást vált ki. (...) A 19. század közepére a kannabisz tinktúrák használta elterjedté vált a nyugati kultúrákban, a terhesség beindítására és a szülés előtti hányinger csökkentésére. A kannabisz használata a terhesség okozta fájdalom és egyéb szövődmények ellen olyan más kultúrákban is megjelent, mint az afrikai, az indiai és a délkelet-ázsiai. Akárhogy is, a történelem során gyakran támaszkodtak a kannabisz számos gyógyító tulajdonságaira. Ezt az anti-emetikus hatást már jól dokumentálták modern vizsgálatok segítségével, amelyek segítenek jobban megvilágítani a jelenséget.

Sántakutya-szindróma: az egész szépen felépített elmélet dugába dől, hiszen az utolsó mondat állításával szemben egyetlen modern vizsgálat sincs, amiben a terhesség alatti hányingerre kifejtett hatást vizsgálnák. S hogy miért? Természetesen azért, mert a kábítószerek közé sorolt (indiai) kender alkalmazása túlságosan nagy kockázatot jelent a magzatra ahhoz, hogy várandós nőkön kísérletezzenek vele. Ismert, hogy a kender hatóanyagai, köztük a hallucinogén tetrahidro-kannabinol (THC) hatnak a központi idegrendszerre - a magzat fejlődő idegrendszerére kifejtett hatás beláthatatlan következményekkel járhat. Nincs szó piszkos kis titokról, mindössze a kiszolgáltatott magzatok jogainak védelméről.

hatástalanok a köhögéscsillapítók - hazudik a statisztika?

2018.09.20., Szerző: kodpiszkalo

hammer-3175806_640.jpgNem, a statisztika nem hazudik. A statisztika egy eszköz: legfeljebb az ember hazudik, aki a statisztikai elemzés eredményeit interpretálja (félre). A statisztika ugyanakkor kiváló eszköz a manipulátoroknak, mivel az emberek zöme nem ért hozzá olyan szinten, hogy rájöjjön a turpisságokra. Ezzel könnyen vissza lehet élni: gyönyörű diagramokon bármit be lehet bizonyítani, és megfelelő manipulálással gyakorlatilag ennek ellenkezőjét is.

Pedig néha igen komoly dolgokról van szó, például arról, hogy hatásosak-e bizonyos gyógyszerek. Joggal várjuk el, hogy amikor egy hatóanyagot engedélyeznek, ellenőrizzék, hogy a hatásosságot alátámasztó statisztikai elemzések szakszerűek. A gyógyszerhatóságok bírálói igen szigorú és ilyen szempontból is szakértő emberek, de ha a diskurzus kevésbé ellenőrzött terepen (pl. a sajtóban, akár szaklapokban) történik, nagyobb az esély a ferdítésre.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.