hatásosabbak a rákgyógyszerek a nemtudjuk-miknél?

2017.08.16., Szerző: kodpiszkalo

cancer-389921_640.jpgA daganatos betegeket megtévesztők elleni küzdelem fontos dolog, de nem mindegy, hogy milyen módon és ki ellen küzdünk. Az első szempontnál maradva: jogos igény, hogy csak olyan szereket, módszereket alkalmazzanak a betegek kezelésére, amelyek hatásosságát, biztonságosságát megfelelő minőségű vizsgálatokkal igazolták. 

A hivatalos gyógyászat eszközei a gyógyszerek; minden, ami ezen kívül van: alternatív szer. Szokás néha alternatív és komplementer szerekről is beszélni attól függően, hogy a gyógyszerek mellé, vagy azok helyett alkalmazzák ezeket a készítményeket. Az alternatív szerek és módszerek spektruma rendkívül széles: megtalálhatóak rajta teljesen képtelen, garantáltan hatástalan és veszélyes szerek, és potenciálisan olyanok is, amelyek hatásosak, csak ezt nem igazolták (még?) megfelelő módon. Ha az alternatív szer hatástalan, akkor a beteg rosszul jár, hiszen (ha jól van megválasztva a kezelés) a hatásos gyógyszer szedésének előnyeitől esik el a beteg. S ha daganatos betegségről van szó, ez az életébe is kerülhet.

6 komment

sosemvolt vitaminok

2017.08.13., Szerző: kodpiszkalo

nutrient-additives-505124_640.jpgA huszadik században, a vitaminok felfedezése után a vitaminhiányból adódó betegségek aránya jelentősen csökkent a nyugati világban. A lakosság zöme rendszeresen vagy rendszertelenül multivitamin-készítményeket fogyaszt, a tudatosan táplálkozók pedig törekszenek arra, hogy az étkezéssel fedezzék vitaminigényüket (amennyire lehet). Ma már egy általános iskolás is tudja: a vitamin olyan anyag, amelyre kis dózisban szükségünk van az egészségünk megőrzéséhez, s amelyet a szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani. 

A vitaminok fogalma, az ebbe a kategóriába sorolt anyagok köre az elmúlt évtizedekben változott. Jelenleg 13 vitamint tartunk számon, de a vitaminkutatás történetét tanulmányozva számuk jóval jelentősebbnek tűnhet. A vitaminok száma ugyanis egy ideig nőtt, majd csökkenésnek indult. Vannak vegyületek, amelyeket korábban vitaminnak tartottak, ma viszont már nem. Ennek oka lehet az, hogy az adott anyagból nagyobb mennyiség rendszeres bevitelére van szükség (ezek az elfogyasztandó  mennyiség miatt nem minősülnek vitaminnak), de az is megesett, hogy kiderült: a vitaminnak gondolt vegyület nem esszenciális. A vitaminkutatás hőskorában (ez a 20. század első évtizedeire tehető) extrém összetételű étrendek alkalmazásával, állatkísérletekben próbálták bizonyítani, hogy bizonyos anyagok hiánya hiánybetegséget okoz, pótlásuk viszont tüneteket szüntet meg. Gyakran előfordult, hogy két vagy több vitaminról kiderült, kémiailag lényegileg azonosak, de az sem volt ritka, hogy a vitaminnak titulált anyagról kiderítették: kémiailag nem egységes, hanem vegyületkeverék, amelynek csak egyetlen komponense aktív biológiailag.

végleg bezárják az antalvali.com-ot!?!

2017.06.25., Szerző: kodpiszkalo

kep1.jpgNa jó, csak én zártam be épp az előbb a böngészőm bezár gombjára kattintva. Talán nem hazudtam túl nagyot, csak a hatásvadászat kedvéért nem bontottam ki a az igazság minden részletét. Egy biztos: sokkal többen kattintottak így az írásra, mintha csak azt írtam volna: Antal Valira hivatkozva részben indokolatlanul ijeszgetnek a paracetamollal.

Ma már a komolyabbnak tűnő lapok, weboldalak is alkalmaznak hatásvadász címeket. Ennek oka egyszerű: a figyelmefelkeltő, sokat ígérő címre többen kattintanak, ami viszont hirdetési forintokként realizálódik. Lassan hozzászokunk ehhez, és egy rettenetes, borzalmas, hátborzongató tartalmat ígérő cím hatására nem megy fel a vérnyomásunk. Nagyobb baj, hogy az olvasók jelentős része csak címeket olvas (még ha rá is kattint az adott hírre), így számukra a hír a hatásvadász címnek megfelelően elferdítve rögzül.

Jó példa erre tudatosanelok.hu nemrég közzétett "híre", amelyben Antal Valéria kozmetikusra hivatkozva közlik: 

Visszahívnak több paracetamol tartalmú gyógyszert, mert kiderült életveszélyesek!

Le mernék fogadni, hogy számos olvasó a cím elolvasása után bólint: hát persze, ez sejthető volt, csak baj van a gyógyszerekkel, megetetik velünk ezt a sok szemetet, a szemét gyógyszerlobbi, régen minden jobb volt, nagyapámék jól megvoltak a sok szemét gyógyszer nélkül, ésatöbbi, ésatöbbi. A cím természetesen ferdít, mint ahogy az írás többi része is (előbbiért a tudatosan élők, utóbbiért a kozmetikus a felelős).

vigyázat, paraziták!

2017.06.16., Szerző: kodpiszkalo

710252.jpgA paraziták igen veszélyesek, akár halált is okozhatnak. Szerencsére a nálunk élő paraziták nagy része nem ennyire veszélyes, többnyire csak megkeserítik az életünket. Például kicsalják a gyanútlan internetezők pénzét. Az ilyen csalásoknak sokféle módozata van, az egyik leghatásosabb, amikor a kliensre úgy ráijesztenek, hogy önként átulatalja a pénzét a rajta élősködőknek. Különösen aljas módszer, ha az ijesztgetés tárgya az egészség megőrzése - mert az egészség sok, nagyon sok pénzt megér...

A hazug embert könnyű utolérni, mégis sokan bedőlnek az átlátszó hazugságoknak. Erre jó példa az az oldal, amely parazitafertőzésekkel riogatva sóz rá a kliensekre egy (jó esetben csak) hatástalan teát. Ahhoz, hogy rájöjjünk, arra, hogy hazudnak nekünk, nem szükséges a téma szakértőinek lennünk: elegendő lenne rákeresni az interneten a "Közegészségügy Országos Intézményé"-re és idézett "vezető kutatójának" nevére, s rájönnénk: egy nem létező intézmény nem lézető kutatója nevében hazudnak nekünk...

Részletek és cáfolatok lent:

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az élősködők okozzák a halálos betegségek nagy részét az emberi testben. A betegségek a májgyulladástól és a gyomorfekélytől, akár a rákos daganatokig is terjedhetnek. Minden évben, 15 millió ember hal meg a paraziták miatt.

Elég magas labda, könnyű lecsapni. Egyrészt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a legtöbb haláleset oka szív-érrendszeri eredetű betegség; másrészt nem 15, hanem "csak" 1 millió ember hal meg évente paraziták által okozott betegségben; harmadrészt az említett betegségeket (fekélytől a daganatig) NEM paraziták okozzák. Ha valaki nagyon aggódik a paraziták miatt, megnyugtathatom: Magyarországon alig fordul elő olyan eset, amikor valaki halálát parazitafertőzés okozza. A leggyakoribb parazita-eredetű betegségek ugyanis elkerülnek bennünket - szerencsére a magyarországi klimatikus és higiénés körülmények nem kedveznek a terjedésüknek. A nálunk előforduló parazitafertőzések túlnyomó zöme csak enyhe panaszokat okoz, jól gyógyítható.

a parlagfű mégsem az istenek eledele?

2017.05.05., Szerző: kodpiszkalo

tn960c720.jpgA parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) évről évre sok százezer ember életminőségét rontja a növény virágzásának idején, mivel virágpora a jelentős allergének közé tartozik. A mintegy 100 évvel ezelőtt, Észak-Amerikából behurcolt parlagfű agresszíven terjeszkedik, és ennek a folyamatnak az egyre melegedő légkör jelentősen kedvez. Mára már majdnem minden kontinensen megvetette a lábát, ezzel egyre nagyobb ökológiai és közegészségügyi problémát okoz. Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta.

Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik. A növény hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. A parlagfüvet ősi gyógynövényként tartják számon, tévesen feltételezve, hogy neve is csodálatos hatásaira utal (az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel). A népszerűvé váló növényben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon.

Címkék: parlagfű tévhit

figyelem, (nincs) védőoltás cukorbetegség ellen!

2017.04.03., Szerző: kodpiszkalo

gg.jpgVan (jó) néhány betegség, amely gyógyítása a legmodernebb gyógyszerekkel és módszerekkel sem lehetséges. Ezek közé tartozik a cukorbetegség is: a betegek állapota javítható, de teljes gyógyulásra jelenleg nincs esély. A világ sok millió cukorbetege reménykedve várja az áttörést: a bulvárhíradókban megszellőztetett "csodaszerek" azonban könnyen köddé válnak - így történt a pár napja a hírekbe került diabéteszvakcina esetén is.

A mértékadónak semmiképpen nem mondható Blikk számolt be a hírről:

Úgy hiszik, hogy a diabétesz elleni vakcina lesz a közeljövő megoldása a betegség kezelésében. Azonban Salvador C. Ramirez, és Lucila Z. Ortega, a program szakértői kihangsúlyozták, az oltóanyag nem gyógyítja meg a betegséget, csak megállítja a káros folyamatokat, illetve egy bizonyos fokig visszafordítja azokat!

Ezek közé tartozik például, hogy a jövőben elkerülhetőek lesznek a cukorbetegség súlyos következményei, mint a végtagok amputációja, vakság vagy veseelégtelenség. Első alkalommal sikerült létrehoznunk egy sós oldatot, amit bármilyen típusú cukorbetegségnél tudunk alkalmazni!” - mondja Ramirez. Ehhez azonban szükség van egy kezelésre, ami egy évig tart. Ez egy orvosi eljárás, nem pedig csoda! A betegeknek segítségre van szüksége, és együtt kell működniük edzésprogramunkkal, követniük kell bizonyos táplálkozási szokásokat, és a kezeléssel járó feladatokat!”

Kezdjük ott: a hír nem hír, legalábbis abban az értelemben, hogy semmiképpen nem friss. 2015 novemberében jelent meg egy híradás egy mexikói sajtótájékoztatóról, ahol először szellőztették meg Ramirez és társai a "korszakalkotó felfedezést". A mexikói sajtótájékoztató nyomán a Blikkhez hasonló megbízhatóságú healthtipsportal.com közölt egy írást közel egy évvel később (2016 szeptemberében). Az elképesztően dilettáns módon megírt szövegből az derül ki, hogy Ramirezék 5 cm (!) vért vesznek a betegektől, lehűtik 5 °C-ra, majd ebből 55 mm-t (!) visszainjektálnak. A hűtés során valamilyen sokk éri a vért, amelynek eredményeként a betegség immunometabolizálódik, az oltás hatása pedig 60 napig (vagy egy évig?) tart. Az eljárás neve autokemoterápia, ezzel bármilyen fajta diabétesz kezelhető.

Természetesen (sajnos) az immunometabolizáció és az autokemoterápia ebben a formában nettó marhaság, más szóval hatalmas blöff. Az immunometabolizmus egyébként létező fogalom: az immunrendszer sejtjei anyagcserefolyamatainak összességét értik ez alatt, amelyek befolyásolásával az immunrendszer működése is módosítható lehet. Mivel a cukorbetegség egyik típusa (I. típus) az immunrendszer rendellenes működése miatt alakul ki (az immunrendszer elpusztítja az inzulint termelő sejteket), elméletileg az immunometabolizmus befolyásolásával siker érhető el. De - jelen tudásunk szerint - csak elméletileg, ugyanis ha már a betegség kialakult, azaz a sejtek elpusztultak, az immunrendszer további befolyásolása semmilyen előnnyel nem jár. A betegség pedig egészen biztosan nem immunometabolizálódik.

A cukorbetegség másik fő típusa, a II. típusú diabétesz jellemzően idősebb korban, elhízott emberekben alakul ki. Ilyen esetben az inzulintermelés lassan csökken, vagy az is előfordul, hogy a szervezet érzéketlenné válik az egyébként jelen lévő inzulinra. Azaz hiába van megfelelő mennyiségű inzulin, nem képes fokozni a szervezet sejtjeinek glükózfelvételét, és a vércukorszint nem csökken. Újabb kutatások szerint az elhízás (és közvetve az inzulinrezisztencia) kialakulásában a szervezetben, ezen belül is a zsírszövetben és a májban is végbemenő enyhe, tünetekkel nem járó gyulladásos folyamatok is állhatnak. Mindez szintén összefügghet az immunmetabolizmus zavaraival, de az összefüggések és a beavatkozás lehetősége nem ismert, arról pedig egyáltalán nincs szó, hogy a terápiában alkalmazható eszköz állna rendelkezésre - például egy védőoltás.

A témában nemrég megjelent egy nagyon jó összefoglaló cikk, amely bemutatja, hol tart most a tudomány az I. típusú cukorbetegség ellen vakcináció ügyében. A védőoltásnak két célja lehet: védjen a cukorbetegség kialakulásában kockázatot jelentő vírusfertőzésekkel szemben, vagy pedig állítsa helyre az immunrendszer normál működését a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeivel kapcsolatban (azaz hangolja át úgy az immunrendszert, hogy az ne támadja ezeket a sejteket). Sajnos, egyik célt sem sikerült még elérni, az eddigi kísérletek vagy kudarcot vallottak (amelyekből tanulni is lehet), vagy pedig a nagy hangon bejelentett áttörésekről kiderült: inkább szélhámosok akciójáról van szó, mintsem a cukorbetegek számára gyógyulást jelentő módszerről. A II. típusú cukorbetegséggel kapcsolatban sincsenek jobb hírek: bár folynak ígéretes próbálkozások állatokon növekedési faktorok (FGF-1, fibroblaszt növekedési faktor 1) injektálásával, ezek még nagyon távol vannak a humán alkalmazástól. 

Sajnos, a magyar sajtóban most szárnyra kelő hír is inkább a bűnügyi rovatba tartozik: a nagy bejelentést követő napokban (még 2015-ben) a mexikói hatóságok bezáratták a vakcinával zsonglőrködő szervezet irodáját, és közölték: csalásról van szó, nem létezik diabéteszellenes védőoltás, sőt, a bejelentés  tevő Live Your Diabetes Foundation sem működik legális alapítványként.

A mexikóiak által emlegetett autokemoterápia szintén nem létezik. Lehet, hogy ebben az esetben csupán elírás történt: autohemoterápia nevű eljárás ugyanis van (vagyis volt). Ennek során a pácienstől levett vért adták vissza kezelésként (elsősorban bőrgyógyászati panaszokban), de ma már nem alkalmazzák, ugyanis hatástalannak bizonyult. 

A végére azért van egy jó hírem is. Akik attól tartanak, hogy éppenséggel a védőoltásoktól kapnak cukorbetegséget, fellélegezhetnek, mivel egy friss cikk arról számolt be, hogy több mint 20 000 egyén adatainak vizsgálata azt mutatta, hogy a gyermekkori védőoltások nem fokozzák az I. típusú diabétesz rizikóját.

az élet iskolája

2017.02.05., Szerző: kodpiszkalo

16508896_10206765271204250_2731900292463809031_n.jpgMi értelme van iskolába járni? Az életnek tanulunk, nem a tanárok kedvéért - elméletileg. A valóság persze néha ennek szöges ellentétét mutatja: előfordul, hogy olyan emberek, akikről feltételezhető, hogy kémiából legalább kettest kaptak az általános iskolában és a középiskolában, épp a lényeget nem értik. Azt a lényeget, amely birtokában képesek lennének értelmezni a körülöttük lévő világot. Ha az ehhez szükséges minimális tudás és készség hiányzik, akkor az ember nem érti, félelmetesnek találhatja környezetét: csupa fenyegető jelenség, vegyület, s hajlamossá válhat a szorongásra, paranoiára, rosszabb esetben összeesküvés-elméletek gyártására. S ha van közönsége, terjesztésére is... Kétségtelen, hogy az élet iskolájában is sokat lehet tanulni, de van, ami mégiscsak alapvetően az iskolapadban sajátítható el.

Jó példa minderre Schobert Norbert fitneszguru egyik facebook-bejegyzése.

C17H21NO4 ez a kokain vegyjele.C12H22O11 ez pedig a répacukoré. Érdekes, nem? Patkánykísérletekben a cukor az egyedek 80%-a esetén addiktív volt, míg a kokain csak a 20% esetében. Elgondolkodtató.

Később módosította a bejegyzést:

Két képlet és milyen hasonló. Érdekes, hogy patkánykísérletben a szacharóz addiktívabb.

Valóban elgondolkodtató. Kár, hogy nem gondolkodott el, mielőtt mindezt kiposztolta... Ahelyett, hogy mélyebb fejtegetésbe mennék, röviden leírom, mi lenne az a tudás, amellyel a középiskolai tananyag sallangjainak elfelejtése után is rendelkezni kellene:

  • A vegyjel a kémiai elemek egy- vagy kétbetűs rövid neve. Így például a H a hidrogén, a C a szén, az N a nitrogén, az O az oxigén vegyjele.
  • A szerves molekulák több atomból állnak, legegyszerűbben összegképlettel jellemezhetjük őket. Az összegképlet megmutatja, hogy egyetlen molekulában miyen atomok találhatóak, s azokból hány építi fel a vegyületet. Így a répacukor (szacharóz) összegképletéből megtudhatjuk, hogy 12 szén-, 22 hidrogén- és 11 oxigénatom összekapcsolódásával keletkezik. Az összegképet azonban nagyon kevéssé jellemez egy vegyületet: nem derül ki, hogy az atomok hogyan kapcsolódnak egymással, nem ismert a molekula térszerkezete sem. Pedig mindennek nagyon nagy jelentősége van: a szervezetünkben található receptorok, enzimek nem az összegképlet, hanem a szerkezet alapján ismerik fel a molekulákat, azaz ez az alapja annak, hogy egy anyagra hogyan reagál a szervezet.
    Ha mindezt egy nagyon suta hasonlattal szeretném megvilágítani: a testtömeg, a zsírszövet és az izomtömeg aránya ugyan jellemezhet egy embert, azonban ez alapján lehetetlenség megmondani, hogy rólam van-e szó, Pista bácsiról, vagy Rózsika néniről... 
  •  A kémiai összegképletek hasonlatossága szerves anyagok esetén nem meglepő. Bár a szerves vegyületeknek sokféle definiciója létezik, az bizonyos, hogy a legtöbb szerves vegyület tartalmaz szenet, hidrogént és oxigént. Ha tehát ránézünk egy molekula összegképletére, és van benne C, H és O, ne lepődjünk meg: ez még semmiféle valós hasonlóságot nem bizonyít...
  • De még akkor sem beszélhetünk valósi hasonlóságról, ha az összegképlet azonos: a C2H6O összetétellel az etanol és a dimetil-éter is jellemezhető. Míg előbbi számos szeszesital "hatóanyaga", utóbbi szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, és egyéb kémiai, biológiai jellemzőiben is teljesen különbözik az etil-alkoholtól. Csúnya kifejezéssel ezeket szerkezeti izomereknek is nevezhetnénk, de ha ez már nem is rémlik, legalább annyira érdemes lenne emlékezni, hogy az összegképlet önmagában nem elegendő egy vegyület jellemzésére.

  • A kokain és a répacukor összegképletében (ha a számokat nagyvonalúan figyelmen kívül is hagyjuk) van egy "aprócska" különbség: az N betű. A nitrogéntartalmú szerves vegyületekre jellemző, hogy általában markáns élettani hatásokkal rendelkeznek. Ennek az az egyik oka, hogy a  szervezetben számos ingerületátvivő anyag, és egyéb, a szabályozásban fontos vegyület nitrogént tartalmaz. Azok az anyagok, amelyekben nitrogén található (például a növényi alkaloidok) képesek lehetnek az ingerületátvivő anyagok receptoraihoz kapcsolódni, azon hatást kifejteni - ez sokszor mérgező hatásként figyelhető meg. A kokain is egy növényi alkaloid, amely a dopamin, noradrenalin és szerotonin szintjátt befolyásolja az agyban, ezzel magyarázató hatása.
  • Ha más hasonlóság: a csimpánz és az ember DNS-e között kisebb az eltérés, mint a Norbert által hozott példában...

Frissítés: A bejegyzés megjelenése után rájöttem, hogy elkövettem egy hibát: az utolsó bekezdés túlságosan felületesre sikerült, ezért felhasználható a szacharózfüggőséggel kapcsolatos féligazságok igazolására (ez meg is történt Norbi Update facebook-oldalán). Ezért úgy döntöttem, ezt a bekezdést ma (2017. február 8-án) törlöm. Akit érdekel, hogy mi szerepelt a törölt részben, az alábbi szövegrész kijelölésével láthatóvá teheti.

Mint minden féligazságnak, az itt elemzett tömör bejegyzésének is van némi valóságtartalma. A répacukor a diszacharidok közé tartozó olyan vegyület, amely bizonyos dózisig nem károsítja a szervezetet. Ez a vegyület számos növényben természetes módon megtalálható. A répacukor a szervezetben glükózzá és fruktózzá alakul. Ha túl sok répacukrot (szacharózt) eszünk, a vérünkben túl magas lesz a vércukorszint (ez a glükóz koncentrációját jelöli), ami hosszú távon II. típusú cukorbetegséghez vezethet. Ez a betegség (nagyon leegyszerűsítve) azért alakul ki, mert a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei (ez a vegyület csökkenti a glükózszintet a vérünkben) a tartósan magas glükózszint esetén kimerülnek, károsodnak és el is pusztulhatnak. A tartósan magas glükózszint ilyen esetben állandósul, és károsítja a különböző szerveket, szöveteket, rontja az életkilátásokat. A túl sok répacukor fogyasztása nem jó, ez egyértelmű. Az is igazolt, hogy létezik szacharózfüggőség (ezt némelyek eufemisztikusan "édesszájúságnak" nevezik), s sajnos ezt a vegyületet a kölönböző cukrozott élelmiszerekben túl gyakran fogyasztjuk. Veszélyessége azonban nem említhető egy napon a kokainnal: a cukorfogyasztók jelentős része nem pusztul bele a függőségbe, míg a kábítószerfüggők testi és lelki leépülése, az egyéb szerek iránt is kialakuló függőség jól dokumentált. A szacharóz azáltal veszélyes igazán, hogy míg a kábítószerek a köztudatban veszélyes anyagokként vannak jelen, addig a cukor(túl)fogyasztás veszélyeivel sokszor még maguk a cukorbetegek sincsenek tisztában. S ha pedig igen, sokszor nincs elég akaraterejük, hogy kevesebb cukrot fogyasszanak. A cukor és a kokain addiktív potenciálját össze lehet hasonlítani (ezzel kapcsolatban történtek vizsgálatok), de az egésznek semmi köze a két anyag kémiai hasonlóságához. A cukorfogyasztás elleni harcnak számos módja van, de a tévinformációk terjesztése nem tartozhat az elfogadható eszközök közé...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.