csodákra képes-e a tyúkhúr?

2013.08.01., Szerző: kodpiszkalo

A ruhadivat világának, a trendek, divatszínek váltakozásának hátterében nagyon jól kiszámított, megtervezett döntések húzódnak. A trendek alakítása néhány nagy cég, "divatdiktátor" döntésének eredménye, akik évekkel előre jól tudják, milyen ruhaanyagokat érdemes beszerezni, a gépeket milyen szabásmintákra kell átállítani.

Valahogy így van a gyógynövényekkel is. A gyógynövénydivat "diktátorai" azonban sokszor a ruhadivaténál is láthatatlanabbak, gyakran lehetetlen kideríteni, pontosan kinek köszönhető egy-egy gyógynövény népszerűvé válása. A tartós népszerűség csak akkor lehetséges, ha az adott növény tényleg hatásos, de néhány hónapig-évig az irracionálisan alkalmazott növények is "divatban lehetnek". Az is megtörténhet, hogy egy divatnövény klasszikus darabbá válik: ez történt például a kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) esetében, amelyet Maria Treben az 1970-es években tett népszerűvé. Bár a füzike nem tartozott a tradicionális, nagy múltú, közismerten hatásos növények közé, divatossá válása után elvégzett vizsgálatok sok mindent igazoltak vélt hatásaiból. Bizonyos szempontból ugyanilyen "divatnövény" az aloe - sikerének hátterében nagyon jól felépített marketingstratégia (is) azonosítható.

öngyilkossághoz vezet a pattanás elleni gyógyszer?

2013.07.24., Szerző: kodpiszkalo

Szomorú történet, de vajon van-e, s ha igen, mi a tanulság?

James Sillcock vidám srác volt, az életét 16 éves koráig egész tökéletesnek tartotta, leszámítva, hogy kissé pattanásos volt az arcbőre. Erős gyógyszert kezdett szedni rá, 18 éves koráig folytatta a kúrát, de a kedélyállapota annyira leromlott, hogy abba kellett hagynia. 26 éves korára odáig juttatta a gyógyszer utóhatása, hogy egy dokumentumfilm után öngyilkos lett. A film egy gyógyszer miatt öngyilkos férfiről szólt.

A 26 éves brit James Sillcock megfojtotta magát pár nappal azután, hogy megnézett egy dokumentumfilmet egy hasonló esetről – írja az SWNS. James Sillcock esete annyiban furcsa, hogy mentális állapotát egy gyógyszer, egy pattanások ellen kifejlesztett bikaerős antibiotikum okozta. Ő 16-18 éves kora között szedte, és azért hagyta abba, mert szorongani kezdett, kimerült volt és homályos volt a látása. A családja csak fokozta ezt, mondván a gyógyszer sose fog kiürülni a szervezetéből. Sillcock a következő nyolc évben mentális zavaroktól szenvedett.

A Roaccutane nevű szerről a BBC készített egy dokumentumfilmet Dying for Clear Skin (Meghalni a tiszta bőrért) címmel, amiben elbeszélték a 24 éves Jesse James halálát. Ő a szer által okozott lelki zavarok miatt lett valószínűleg öngyilkos. Tíz napra rá Sillcock apja holtan találta szobájában már 26 éves fiát.

zellerrel a magas vérnyomás ellen?

2013.07.20., Szerző: kodpiszkalo

Mire jó a zeller azon túl, hogy a magyar konyhában levele nélkülözhetetlen fűszer? Mielőtt rátérnénk esetleges gyógyászati felhasználására, érdemes összefoglalni, hogy a konyhában mire használható ez a növény. A zeller ugyanis sokszínűbb, többféleképpen felhasználható, mint elsőre gondolnánk. Először is, a zellernek három fő típusa van: a gumós, a halványító- (helyesebben halványított, ui. a név arra utal, hogy a levélnyelek halvány színét a termesztés során takarással, felföldeléssel érik el) és a metélőzeller. Nálunk és Közép-Európában az első változatot termesztik, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Észak-Amerikában pedig inkább a halványítózellert kedvelik. A metélő típusnak kisebb a jelentősége - tudhatjuk meg a Zöldségtermesztők kézikönyvéből. A három említett típus ugyanannak a fajnak (Apium graveolens) a különböző változata, így az A. graveolens. convar. rapaceum a gumós zeller, az A. graveolens. var. dulce a halványított zeller, az  A. graveolens var. silvestris secalinum a metélőzeller. A gumós zellernek gumóját, levelét, a halványított zellernek akár 30-40 cm hosszú, húsos levélnyelét, a metélőzellernek levelét használják fel ételkészítésre. Ritkán a zeller termését is felhasználják fűszerként, pl. a Bloody Mary koktél ízesítésére.

De ha ez nem elég, lássuk, mire lehet még jó: 

máriatövis, az Év Gyógynövény 2013-ban

2013.06.27., Szerző: kodpiszkalo

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának célja, hogy tevékenységével hozzájáruljon a gyógynövények szakszerű alkalmazásának terjedéséhez. Ennek jegyében a Gyógynövény Szakosztály 2013-ban új kezdeményezést indított útjára. Az Év Gyógynövényének megválasztásával évről évre újabb gyógynövényre irányul a figyelem, és a kiválasztott növénnyel kapcsolatos ismeretek, hatásával, alkalmazásával összefüggő fontosabb információk az érdeklődők széles köréhez juthatnak el. Első alkalommal, 2013-ban az Év Gyógynövényének az MGYT Gyógynövény Szakosztályának vezetősége a máriatövist választotta.

A kezdeményezés kapcsán a növényt ismertető cikket jelentetnek meg a Gyógyszerészetben, más szakmai (gyógyszerészi, orvosi lapokban), laikusoknak szóló sajtótermékekben. A növénnyel kiemelten foglalkozik a Gyógynövény Konferencia 2013 rendezvény, és az ismeretterjesztés fontos eszköze a most elindult honlap is: evgyogynovenye.hu 

A máriatövissel kapcsolatos tényekről, tévhitekről hamarosan írással jelentkezünk a k'piszkálón!

panacea-e a diófalevél?

2013.06.12., Szerző: kodpiszkalo

Az újságírás alapvető szabálya, hogy már a címmel fogjuk meg az olvasót, de ugyanilyen fontos, hogy az első néhány, gyakran kiemelt sor (ún. lead) is érdekfeszítő legyen. A Népi gyógyászat: Gyuri bácsi gyógyteái című írás az első kívánalomnak nem felel meg, azonban a bevezető olyannyira szórakoztatóra sikerült, hogy nem tudtam megállni, hogy újra végigolvassam Szabó Gyuri bácsi egyszer már feldolgozott gyógynövényes katekizmusát. Íme az ominózus bevezető (kiemelve az érdekesebb részek):

Már 500 évvel ezelőtt is volt népi-gyógyászat, az őseink nagyon jól tudtak agyat műteni, ezek bizonyíthatóak egyes múzeumok leletei alapján. Rajtuk kívül van még egy asszony, akit úgy hívnak, hogy Reza asszony.

Az Egészségügyi Világszervezet Konferenciája összefoglalta, hogy tanítani kell a népi gyógyászatot, de az Európai Unió ellensége ennek a tevékenységnek.

2011-től nem ismeri el az EU a gyógyfüvekkel való gyógyítást, csak a termék-kiegészítőket.

Az 1300-as években Magyarországon már volt három orvosi egyetem, ebből 2 egyetem egyházi, egy pedig világi volt. A sámánok és táltosok voltak a legjobb gyógyítók. Nemzetünkön kívül még Olaszországban volt 3 orvosi egyetem.

Miért nem használja Magyarország a rengeteg gyógynövényt, hiszen 400 féle gyógynövényünk van? Később Mária Terézia alapított egy orvosi egyetemet Nagyszombaton.

Gyuri bácsi elmesélte, hogy a Bükkben nagyon sokat tartózkodik napon, és így kapott az arcán egy melanomát. Az orvos azonnal azt mondta, hogy meg kell műteni ezt a rákos foltot és cemotherápiát kell adni neki. 3 hónap kezelés után saját magát gyógyította meg Gyuri bácsi.

Az agyműtő őseinket, bizonyos Reza asszonyt, az ellenségként fellépő EU-t, a 4 egyetemet és 400 gyógynövényt magában foglaló vízión túllépve eljutottam a lényegig, a gyógynövények bemutatásáig.

gyógyítható a cukorbetegség?

2013.06.02., Szerző: kodpiszkalo

Cukorbetegek számára reményt jelentő, érdekes hírt olvashattunk a napokban több hírportálon: 

A Harvard Egyetem munkatársai egy olyan hormont fedeztek fel, mely a hasnyálmirigy béta-sejtjein keresztül képes lehet kijavítani a cukorbetegségben jelentkező anyagcserezavart.

A 2-es típusú cukorbetegség lényege, hogy a szervezet perifériája nehezen reagál az inzulin nevű hormonra, így a szóban forgó sejtek nem képesek a vérből felvenni a cukrot. Az állapot hosszabb távon a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeinek kimerüléséhez vezet.

Egy új kísérlet, egy eddig nem ismert hormonról, a bétatrofinról számol be, mely nagymértékben serkenti a béta sejtek képződését.

Az így nyert inzulintöbblet vélhetően ki tudja küszöbölni a cukorbetegség negatív hatásait, például a végtagok elfertőződését, vagy a vaksághoz vezető szemelváltozásokat. A kutatók bizakodnak az 1-es típusú cukorbetegség esetén is, amikor az alapproblémát az jelenti, hogy a szervezet saját immunrendszere fordul a béta-sejtek ellen. Ugyan az állatkísérletek ígéretesnek tűnnek, azonban a humán alkalmazhatóságig még rengeteg vizsgálat szükséges.

Kideríthetetlen, hogy az eredeti hír hol jelent meg ("jó szokás szerint" forrást általában nem tüntetnek fel), azonban egy dologban különböznek az írások: a címben.

a fluorid a fogaink ellensége?

2013.05.28., Szerző: pharma-girl

Újabb "ige" kering a közösségi oldalakon, most a fluorid veszélyeire hívva fel a figyelmet:

Keressétek a FLUOR mentes fogkrémet!

A legtöbb fogkrém fluoridot tartalmaz, amely egy potenciálisan mérgező vegyszer, ami elvékonyítja a fogzománcot. A fluorid annyira erős, hogy átmarja az üveget! Az ember fiatalkorában jeget tud törni a fogával, de egy középkorú embernek egy pohár hideg víz elfogyasztása is problémát okoz, mert a fogkrémekben található fluorid elvékonyítja a fogzománcát.

Az átlagos fogkrémek még sodium lauryl szulfátot (SLS) vagy ehhez hasonló összetevőket is tartalmaznak. Az SLS egy zsíroldó tisztítószer, amely túlságosan erős a nyálkahártyának, így irritálja azt, valamint ínysorvadást okozhat. Mivel a fogkrémek ilyen erős kémiai anyagokat tartalmaznak, a gyártók további vegyi anyagokkal „fedik el" őket – pl.: szaharin, mesterséges színezékek és ízesítők. Nem csoda, hogy a gyerekek megbetegednek, ha lenyelik a fogkrémet.

Először is, tisztázzuk a fogalmakat, mi a különbség a fluor, a hidrogén-fluorid és a fogkrémekben leggyakrabban található nátrium-fluorid között. A fluor a halogének közé tartozik, elemi állapotban halvány zöldes-sárga gáz. A hidrogén-fluorid vizes oldata kémiai reagensként használandó, jellegzetes tulajdonsága, hogy marja az üveget. (A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv azonosítási vizsgálati között szerepel ez a reakció.) Ugyanakkor a fogkrém nem tartalmaz ilyen vegyületet. A fogkrémekben leggyakrabban nátrium-fluoriddal (angolul sodium fluoride) találkozunk, de már szerves kötésű fluorid-aminokat tartalmazó készítmények is forgalomban vannak. A nátrium-fluorid (NaF) egy színtelen vagy fehér kristályos anyag, ami vízben jól oldódik, de a híresztelésekkel ellentétben, víz hatására nem alakul át hidrogén-fluoriddá és nem marja az üveget. Igaz, mérgező anyag, halálos dózisa 5-10 g (átlagos 70 kg-os emberre nézve) ami körülbelül azt jelentené, hogy kiskanállal kellene ennünk, hogy valóban életveszélyes legyen ránk. Természetesen sem a fogkrémekben sem a (mesterségesen fluorozott) ivóvizekben nincs ekkora mennyiségben. (Ivóvizek esetén a maximális mennyiség 4 mg/L = 4 ppm; a legtöbb fogkrém 1000-1450 ppm fluoridot tartalmaz, azaz 100 g fogkrémben körülbelül 0,1 g fluorid van)