hennaveszély?

2014.10.29., Szerző: kodpiszkalo

Egyik hennás hajfestés alkalmával - nem tisztán hennát, hanem henna tartalmú festéket ("Henna color") használtam - a vizeletem is besötétedett. Ez egy barna színű festék, egy nagyon sűrű massza, és amíg a hajamon volt, egyre sötétedő vizelet ürült, fájdalommentesen. Megnéztem tesztcsíkkal, de semmi eltérést nem mutatott - kicsit ijesztő volt a látvány. Ezt követő alkalommal (3 héttel később, kb egy hete) csak 3,5 órát hagytam a hajamon a festéket, és ez idő alatt is sötétebb vizeletet produkáltam, bár nem volt olyan durva, mint először. Mindkét hajfestés előtt és után a vizelet színe teljesen normális volt. Szerintem nagyon érdekes eset, még nem hallottam hasonlóról, remélem sikerül megfejteni!

Valóban az. Egyetértek a fenti levél írójával: érdekes, magyarázatot követelő eset. Ha az ember beírja a gugliba, hogy henna green urine, egy halom esetleírást talál hajat festőktől. Ezekből a fentihez hasonló döbbenet, meglepetés olvasható ki - magyarázatot azonban természetesen itt nem találunk. Ha a szakkönyvekben, tudományos cikkekben keresgélünk, szintén kevés sikerrel járunk. Ott ugyanis általában arról olvashatunk, hogy a henna használata milyen bőrtüneteket válthat ki és öngyilkossági szándékkal szájon át fogyasztva milyen károsodásokat okozhat. Ha azonban kicsit mélyebbre ásunk, a zöld vizelet magyarázatát is megtalálhatjuk.

mire jó a málnalevél?

2014.10.28., Szerző: j.norbert

A málna (Rubus idaeus) közismert és közkedvelt tápláléknövény. A félcserje termését jó íze miatt szívesen fogyasztják, gazdag C-vitaminban és mangánban. Más vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, de kisebb arányban. Polifenoljai (amelyek piros színét is kölcsönzik) in vitro antioxidáns hatásúak, igaz, élő szervezetben még nem vizsgálták kedvező hatásaikat. A gyümölcsöt nagy mennyiségben dolgozza fel az élelmiszeripar, de a gyógyszeripar is, ízesítőszerként nyer felhasználást. A málnaszirup (Sirupus rubi idaei), valamint ennek alapanyagaként szolgáló málnabor (Vinum rubi idaei) hivatalos a gyógyszerészi Szabványos Vénygyűjtemény (Formulae Normales) aktuális, hetedik kiadásában is.

A növénynek nemcsak a termése rendelkezik kedvező élettani tulajdonságokkal. A málnalevél (Rubi idaei folium) gazdag cserzőanyagokban, ezek fertőtlenítő, fehérjéket (köztük a kórokozók fehérjéit) koaguláló hatása jótékony hasmenés esetén, teaként fogyasztva. Emellett enyhe görcsoldó hatású is. Forrázatát bőrgyulladások, torokgyulladás kezelésére is használják.

A népi gyógyászatban várandós, szülés előtt álló kismamáknak is javasolják: állítólag ellazítja a kismedencei izomzatot, az könnyeben tágul a málnalevél hatására, s így kevésbe lesz nehéz a szülés. Több fórumon is ajánlják, nem véletlen, hogy már gyógyszerészek is foglalkoztak már a kérdéssel. Számos kismamáknak szóló honlapon olvasható az, hogy a málnalevél teája könnyíti a vajúdást és a szülést, emellett segíti a tejelválasztást is.

ne nézzé', kérdezzé'!

2014.10.14., Szerző: kodpiszkalo

Aposztróf. Kinek mi jut eszébe erről a szóról? Egy írásjel - de vajon tudjuk-e, mit jelöl? Az aposztróf görög nyelvtani műszó, egy kihagyott hangot, illetőleg betűt jelölő hiányjel. Az aposztróf a pongyola beszédben elhagyott hangok jelölésére is használható: "Ne nézzé’, kérdezzé’!"

De hogy jön ez ide? Amikor először hallottam az aposztrófos doktorokról, nem tudtam, viccről van-e szó, vagy valaki komolyan gondolja mindezt. Utóbbi esetben persze gyanítható: pénzről, komoly pénzekről is szó lehet. S láss csudát: bizony, komoly dologról van szó, aposztrófos doktorok nem csak a mesékben vannak! A mno.hu-n nemrég megjelent írás kiválóan összefoglalja a problémát, de a történet nem most kezdődik: az aposztrófos doktorok már évek óta köztünk élnek és alkotnak.

Abbahagytam a nézést és elkezdtem kérdezni. Kik ezek az aposztrófosok és mit akarnak? A Parabolikus/Szimbolikus Doktorok Társaságának honlapjáról kiderül: Hu-Man Medica Tradicionális Gyógyászok Közhasznú Egyesülete adományozza a parabolikus tiszteletbeli doktori címet. Persze nem akárkinek - de erről majd később.

mi történik, ha éhgyomorra meleg vizet iszol mézzel?

2014.10.04., Szerző: kodpiszkalo

Akinek van egy kis józan paraszti esze, erre azt válaszolja: semmi különös. Ha tovább feszegetik a kérdést, esetleg hozzáteszi: az illetőnek emelkedik a vércukorszintje, ideiglenesen csökken az éhségérzete, de ha rendszert csinál a mézes víz ivásából, esetleg elhízhat. 

De vajon mit mond az, aki a józan paraszti ész koordinátarendszerének másik végpontja felől közelít? Hát valami ilyesmit: 

A legtöbben tudják, hogy milyen csodálatos egészségügyi hatásokkal rendelkezik a méz, de keverjük össze azt meleg vízzel. Az eredmény fantasztikus. A méz vízzel kombinálva egy olyan vegyületet eredményez, mely növeli a víz gyógyítóképességét.

A cikk írója valószínűleg épp hiányzott az iskolából, amikor kémiából a vegyület és a keverék fogalmát tanulták.

Nobel-díjasok a homeopátia mellett?

2014.09.28., Szerző: kodpiszkalo

Az újszülöttnek minden vicc új. Bár nem mai keltezésű a jelen bejegyzésben elemzett cikk, biztosan vannak mások is rajtam kívül, akikhez csak évekkel megszületése után jut el a szenzációs hír: két Nobel-díjas kutató kiáll a homeopátia mellett! Mivel a lenti írás iskolapéldája annak, hogyan lehet manipulálni a T. Olvasókat, úgy gondoltam, megér egy elemzést.

Dr. Luc Montagnier, aki 2008-ban kapott Nobel díjat az AIDS vírus felfedezéséért, ismét alaposan meglepte a tudományos köröket. A Science magazin 2010. december 24-i számába írt cikkében a professzor támogatta a homeopátiát, ezt a gyakran félreértett és mellőzött orvosi módszert. Bár a homeopátia több, mint kétszáz éve létezik, és az európai orvosok körében a leggyakrabban használt alternatív terápia, szkeptikusok és tudósok gyakran megkérdőjelezik a hatékonyságát, mivel nagyon kis mennyiségű hatóanyaggal dolgozik.

Montaignerről később. Itt csak annyit jegyeznék meg: a homeopátia hatékonyágát nem azért kérdőjelezik meg, mert kis mennyiségű hatóanyagokkal dolgozik (sok hagyományos gyógyszer is nagyon kevés, millligrammos dózis alatti hatóanyagot tartalmaz). Hanem azért, mert a sok ezer homeopatikum hatásossága (azaz hogy tényleg képes-e a beteg embert meggyógyítani, állapotán javítani) néhány kivételtől eltekintve nem bizonyított.

az átverés magasiskolája

2014.09.21., Szerző: kodpiszkalo

A fogyasztók megtévesztésének technikái napjainkra a végletekig kifinomulttá váltak. A csodára váró fogyasztó (különösen, ha beteg) az űrkorszakban ugyanúgy bedől a pénzére pályázó csalóknak, mint középkori elődei az akkori kuruzslóknak. Bár az átlagember ma elvileg mélyebb természettudományos ismeretekkel rendelkezik és az internetnek köszönhetően majdnem korlátlan tudásanyaghoz fér hozzá, az átverés technológiájának fejlődésével lehetetlen lépést tartani.
Az egészségéért aggódó emberek kiemelt célpontjai a csalóknak. Az elmúlt jó pár év tapasztalatai alapján megpróbáltam röviden összefoglalni, mi is a „siker” receptje:

forr a bor...

2014.09.15., Szerző: kodpiszkalo

...ezért most van szezonja a mustgázmérgezésnek. A bor erjedése során keletkező, az oxigénnél nagyobb sűrűségű, ezért a pincékben feldúsuló ún. mustgáz (szén-dioxid) évről-évre halálesetek oka Magyarországon. Nagyon helyes hát, hogy a Kossuth Rádió is foglalkozott a témával a Napközben 2014. szeptember 15-i műsorában. Elhangzott, hogy a mérgezés könnyen megelőzhető, ha a pincébe égő gyertyával megyünk le: ha ez elalszik, akkor a széndioxid-koncentráció veszélyesen magas (vannak korszerű, precíz széndioxid-detektorok is - persze jó pénzért...).

Mindezt remélhetőleg mindenki tudja, aki borászkodik vagy borospincébe jár. Nem is született volna meg a bejegyzés, ha a rádióműsorban a szakértőként megszólaló Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője nem hangsúlyozza többször is: a szén-dioxid nem mérgező, pusztán azért veszélyes, mert kiszorítja az oxigént, és ez fulladáshoz vezet. Tisztelettel jelentem, a Százados Úrnak nincs teljesen igaza.