ELKÖLTÖZTÜNK

2020.08.04., Szerző: kodpiszkalo

 

A ködpiszkáló blog 2020 márciusától új helyen, a PirulaKalauz oldalon folytatódik. Az itt található bejegyzések nem frissülnek, az újakat keressétek a PirulaKalauzon!


6 komment

Telefonos fogyasztószer-átverés

2020.04.19., Szerző: kodpiszkalo

nostalgia-4397880_640.jpgKi ne szeretne sportolás, diétázás nélkül fogyni? Ugye milyen jól hangzik, hogy mindössze arra van szükség, hogy magunkra ragasszunk egy tapaszt? Amiért még el sem kell menni otthonról, hiszen telefonos megrendelés után a postás házhoz hozza! Sőt, most még az ára is akciós! Ilyen a mesében sincs! Pontosabban: csak ott van...

Nem tudom, hogy összefügg-e a járvánnyal, de mintha újra virágkorukat élnék a telefonos átverések. A módszer nem új, de valószínűleg beválik. Felhív egy kedves női/férfi hang, érdeklődik, hogy nem vagyok-e elhízva - a válasz az esetek nagy részében igen, tekintve a hazai statisztikákat. De ugyanilyen biztosra lehet menni az ízületi fájdalmakkal, allergiás betegségekkel, magas vérnyomással, vércukorszinttel, amelyek hazánkban százezreknek-millióknak okoznak problémát. Ha a válasz igen, onnan már csak rutinmunka rábeszélni a gyanútlan vevőjelöltet valami kihagyhatatlan csakmost, csakönnek ajánlatra. Szintén régi trükk, hogy bemondanak egy csillagászati árat, amelynek töredékéért megkapható a termék, feltéve, ha a vevő azonnal rendel. És sokan azonnal rendelnek, anélkül, hogy lenne idejük végiggondolni a döntésüket.

A napokban egy fogyasztószert próbáltak hasonló módszerrel rám sózni....

A teljes bejegyzés elolvasható itt. A ködpiszkáló blog a PirulaKalauz oldalra költözik, írásainkat a jövőben ott olvashatjátok!

cukrosmadzag

2019.12.09., Szerző: kodpiszkalo

Az emberi találékonyságnak nincs határa, különösen, ha mások becsapásáról van szó. A beteg ember kiváló célpont: a gyógyulás reményében olyan ígéreteket is hajlandó elhinni, amelyek a józan (betegségtől nem érintett) szemlélő számára irreálisak. A beteg embereknél,  különösen a nehezen vagy nem gyógyítható betegségekkel küzdőknél sokszor az egyszerű, de jól hangzó hazugságok is beválnak. A "siker" pedig szinte garantált azoknak, akik kifinomult módszereket alkalmaznak a megtévesztésre.

Az utóbbi napokban egy ilyen kifinomult átverés szedi áldozatait. Olyan betegeket céloznak meg, akik a legmodernebb szerekkel sem gyógyíthatóak meg teljesen, ezért egész életükben kezelésre szorulnak - mit meg nem adna egy ilyen beteg, ha pár nap alatt elfelejthetné a betegségét! A történet tálalásához egy jól ismert és elismert oknyomozó újságírót "hívnak segítségül" - az ő neve és az általa képviselt műsor imázsa hitelesíti a történetet. A történet szereplője még egy jó nevű orvos és egy jó nevű rendelőintézet. Az átverés szervezői, haszonélvezői az emberi psziché jó ismerői: a történetben szóba kerül a gyógyszeripar összeesküvése, és némileg rájátszanak a magyar egészségüggyel, a gyógyszerek finanszírozásával kapcsolatos elégedetlenségre is. Az indulatok és remények csúcsra járatása után az olvasó megkapja a lehetőséget, hogy jutányos áron megvásárolhassa a szert, amely végleges gyógyulást hoz, mellékhatásmentesen. Minden tökéletesen profi módon van megszervezve: a félrevezető infókat tartalmazó és a termékforgalmazást szolgáló honlap lenyomozhatatlan, még archiválni sem lehet tartalmát az ilyen célra használható weboldalakon

élelmiszer-e a kender?

2019.11.15., Szerző: kodpiszkalo

cbd-4557418_640.jpgIgen is és nem is. És mindez nem szubjektív vélemény, hanem jogszabályokon alapuló álláspont; és nem a sajátom, hanem az Európai Unióé. Miért lényeges mindez? Hát azért, mert egyáltalán nem mindegy, mit eszünk, ugyanis a naponta rendszeresen elfogyasztott táplálék alapvetően befolyásolhatja egészségi állapotunk alakulását. Az élelmiszerbiztonság, az egészséges élelmiszerek előnyben részesítése, az egészségtelenek háttérbe szorítása jogalkotói feladat is. S bár ennek a feladatnak a jogszabályok írói és alkalmazói nem mindig tudnak megfelelni, ettől még elvárás lehet, hogy az aktuális tudásunknak megfelelően az említett célokat szolgálják a törvények.

Az élelmiszerek speciális csoportját képezik azok a termékek, amelyek nem tartoznak a klasszikus élelmiszerek (pl. kenyér, szalonna, hagyma) közé. Az innovatív cégek újszerű termékekkel próbálják felhívni a fogyasztók figyelmét, miközben a határokat feszegetik: olyan anyagokat próbálnak élelmiszerként forgalomba hozni, amelyek korábban nem voltak feltétlenül azok. Miért gond ez? Mindössze azért, mert míg a csiperkegomba, a házikolbász és a mentatea fogyasztásának előnyeit, veszélyeit ismerjük, de ez nem feltétlenül igaz a Xanthoparmelia scabrosa nevű zuzmóra. A mentateát régóta nagyon sok ember fogyasztja, kémiai összetétele,összetevőinek hatása ismert, az említett zuzmó esetén ez a tudás nagyon csekély. Persze lehet, hogy biztonságos és fogyasztása előnyös is, de ezt még nem tudhatjuk. Ezt előbb igazolni kell különféle vizsgálatokkal, és ha ezek pozitív eredménnyel zárulnak, akkor - elméletileg - ez a zuzmó is élelmiszerré válhat.

melyik halolaj veszélyes és melyik hasznos?

2019.11.11., Szerző: kodpiszkalo

fish-oil-1915425_640.jpgA jó félrevezetés alapja, hogy féligazságokkal operáljunk. A hazug ember és a sánta kutya esete ismert, a féligazságokkal manipulálókra viszont nem érvényes a közmondás, amit ők mondanak/írnak, az valamennyire hihető, elsősorban azért, mert részben igazat is állítanak. Azt azonban nem mindig könnyű eldönteni, hol ér véget az igazság és hol kezdődik a évinformáció. Jó példa erre az a cikk (a sok közül) , amely a halolajak tesztelésről szól:

Veszélyes halolajat szedsz? Így teszteld egy pohárral!

A halolaj készítményeken jelenleg nem kötelező feltüntetni, hogy természetes triglicerid formában vagy mesterségesen átalakított (és olcsóbb) etil-észter formában tartalmazz-e az omega-3 zsírsavakat.
Azért is fontos a természetes formát hangsúlyozni, mert kutatások bizonyítják, hogy az etil-észtert (EE) tartalmazó halolaj készítmények kevéssé hatásosak a szív-és érrendszeri problémákra. Sajnos azonban ezzel kapcsolatos információt nem kell közölnie a gyártónak, így egyetlen módszerrel lehet megtudni, hogy az általunk fogyasztott halolaj kapszula mit tartalmaz.
Ebben a hungarocell-teszt lesz segítségünkre.
Egy hungarocell darab is elegendő a kísérlet elvégzéséhez. A videóban három pohárra csepegtet három különféle halolaj készítményt a vlogger, és  jól  látható, hogy az etil-észtert tartalmazó készítmény rövid időn belül elkezdi szétmarni a poharat. A természetes formátumú Omega-3 készítmény viszont nem.

Ez a szöveg azért különösen hiteles, mert a"hungarocell-teszt" otthon is elvégezhető (vagy megnézető a neten terjedő számtalan videó valamelyikében, pl. a lent láthatóban), és az ember megtapasztalhatja: a termékek egy része oldja a műanyagot, más részük nem.

levegőt!

2019.11.08., Szerző: kodpiszkalo

natural-cosmetics-4004908_640.jpgAz illóolajok alkalmazása régóta része a természetgyógyászatnak. Az ún. aromaterápia a növényi illóolajok (növényekből lepárlással vagy egyéb módon kinyert, illékony, a növényre jellemző illatú anyagkeverékek) terápiás alkalmazását fedi. Eredetileg elsősorban az inhalálás (belégzés) volt a terápia módszere, de az olajokat gyakran alkalmazzák masszázs formájában is. Az illóolajok szájon át történő fogyasztása nem része a klasszikus aromaterápiának (jóllehet bizonyos olajok, így a borsosmenta olaja, bizonyítottan jótékony hatásúak, a mentaillóolaj például irritábilis bél szindrómában).

Az aromaterapeuták szerint az olajok hatása részben az illat érzékelése révén alakul ki. Kétségtelen tény,hogy az illat szubjektív hatással van a komfortérzetre, hangulatra, és ezt érdemes is lehet kiaknázni - ugyanakkor ez még nem gyógyhatás. Van olyan példa is, amikor az olaj szagolgatása gyógyhatásként érvényesül: a legismertebb példa a levenduláé, amelynek olaja igazoltan szorongásoldó hatású. Ugyan a növény kellemes illatú, de a hatás nem ehhez köthető, hanem az olaj egyik komponenséhez, a linaloolhoz, amely belégzés esetén is képes felszívódni olyan mennyiségben és eljutni az agyba, hogy kifejtse hatását. Egy levendulaolajból készült, szájon át alkalmazható termék szorongásoldó hatását klinikai vizsgálatok és azok kritikus értékelése is megerősítette

A masszázs során alkalmazott olajok hatása részben azon alapul, hogy fokozzák a helyi vérkeringést, ami különböző izomfájdalmak esetén a tapasztalat szerint jótékony. Erre a célra számtalan olaj használható a rozmaringtól a szegfűszegig - ízlés szerint. Fontos, hogy a tömény illóolajok irritálhatják a bőrt, így valamilyen hígított formában kell ezeket alkalmazni. A bőrre kent olajok közül gyulladáscsökkentő hatásuk miatt kiemelendő a kamilla és a cickafark, amelyeknek hatását számos kozmetikum hasznosítja. A fűszerek zöme tartalmaz illóolajat, ezek étvágy- és emésztésjavító hatása szorosan összefügg az olaj komponenseinek hatásával. A megfázásban (szakszerűbben: vírusos eredetű akut felső légúti fertőzésben) alkalmazott növények egy része (pl. a köptető kakukkfű) szintén az illóolaj révén jótékony hatású. Mindez azonban már egyáltalán nem aromaterápia, jóllehet a hatás az illóolajoknak köszönhető.

De mi a helyzet a többi illóolajjal, amelyeket döntően elpárologtatva, belélegezve alkalmaznak? Különböző szaküzletekben, webáruházakban tucatszámra találhatunk különféle olajokat ezerféle gyógyhatást ígérve - sajnos, az esetek nagy részében semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezek a vélt gyógyhatások léteznének. Ez nem jelenti azt, hogy az olajok biztosan hatástalanok, viszont azt igen, hogy nagyon keveset tudunk valós hatásukról. A kellemes illatú olaj még akkor is egy erős placebó, ha semmilyen farmakológiai, klinikai hatást nem fejt ki - ez azonban nem elegendő alap, hogy a körmök erősítésétől a gyomorégésig mindenre ajánlják.

A legújabb aromaterápiás szakkönyvekben  az illóolajok bizonyított hatásaival kapcsolatos fejezet nagy részét a gomba- és baktériumellenes aktivitásuk leírása teszik ki. Mindez nagyon fontos, ugyanis például a megfázásban alkalmazott olajok hatása részben pont azon alapul, hogy a szájüregben vagy a légutakban a kórokozókkal érintkezve elpusztítják azokat. Sajnos, olyan koncentrációt nem érnek el a mikrobaellenes komponenseik a vérben (legalábbis anélkül, hogy súlyos mérgezést ne okoznának), hogy az ott szaporodó kórokozókat is elpusztítsák, így a közhiedelemmel ellentétben az illóolajok nem helyettesítői az antibiotikumoknak. A tüneti kezelésben azonban igen hasznosak lehetnek (sok köhögésre, torokfájásra használt termék tartalmaz illóolajokat). Helyileg, a bőrön, körmön alkalmazva különböző kórokozók ellen is igen hatásosak lehetnek, erre kiváló példa a teafaolaj (amelyet szintén csak hígítva szabad a bőrre kenni).

Újabban - marketingszempontokat nem teljesen figyelmen kívül hagyva - nagy divatja van az illóolajok párologtatásának a megfázásos betegségek megelőzését célozva. Létezik olyan szülő, aki ne szeretné, hogy a gyereke kevesebbet legyen beteg télen? Van olyan kegyetlen apa vagy anya, aki ne lenne hajlandó pár ezrest áldozni arra, hogy az óvodában, iskolában a gyereke védve legyen a kórokozóktól? Mivel ezekre a kérdésekre a válasz egyértelmű, az is magától értetődő, hogy a védelem ígérete könnyen váltható forintokra.

De vajon tényleg megvédenek-e az illóolajok a megfázástól? A megfázást különböző vírusok okozzák, amelyek ellen nincsenek hatásos gyógyszerek, így ha az illóolaj párologtatása segítene, az nagyon üdvös lenne. Leginkább a citromillóolajat ajánlgatják erre, olyannyira, hogy a marketingben élen járó cég képviselői a haladó szellemű bölcsőde- és óvodavezetőknek, iskolaigazgatóknak címzett levélben nemcsak az olajat, hanem az ennek párologtatását szolgáló diffúzort javasolják megvételre - a gyermekek védelmében.

Mit tud a citromolaj? A hatásáról író honlap szerint:

Egy francia felmérés szerint a citromhéj illóolajának gőze a meningococcust (fertőző agyhártyagyulladás kórokozója) 15 perc alatt, a tífusz kórokozóját egy órán belül, a pneumococcust (tüdőgyulladás kórokozója) két-három óra alatt, a Streptococcus haemolyticust (mandulagyulladást, skarlátot, orbáncot, gyermekágyi lázat okozó baktérium) három-tizenkét óra alatt pusztította el (Rochaix és Morel kutatók kísérletei alapján).

A fenti állítás, különböző szövegezésben számtalan magyar és angol forrásban megtalálható. De vajon mi az ősforrás? Mit mondott Rochaix és Morel? Ha nem is ősforrás, de az internetes említések valószínű forrása az a könyv, ahonnan szó szerint átveszik/fordítják a különböző szerzők a citromolaj csodás hatásairól leírtakat. Kicsit tovább kutatva kiderül, hogy az említett szerzők az 1920-as években publikálták eredményeiket, azóta megszűnt lapokban. Sajnos, nem sikerült hozzáférnem az eredeti cikkekhez (gyanítom, az olajat népszerűsítőknek sem), egy 1928-as könyv alapján azonban feltételezhető, hogy nem párologtatott illóolajat vizsgáltak, hanem annak oldatát/emulzióját. Annyi azonban biztos: az, amit 100 éve igazoltak az akkor módszerekkel (amelyeket a cikkek hiányában nem is ismerhetünk), az feltétlen megerősítést igényelne napjainkban. Ilyen megerősítés márpedig sajnos nincs. A citromolaj vírusellenes hatásáról egyetlen cikk érhető el (herpeszvírus ellen hat, de nem elpárologtatva, hanem oldott formában). Légúti kórokozó vírusok elleni hatásáról semmi adat. Az persze érdekes lehet, hogy hatásos-e Meningococcus, tífusz vagy éppenséggel Streptococcusok ellen, de a vírusok okozta megfázás szempontjából ennek az égvilágon semmi jelentősége (a bakteriális szövődményekkel szemben azonban üdvös lenne!). És még egyszer: egy ismeretlen metodikájú, ismeretlen tartalmú, elérhetetlen cikkre hivatkozva nem állítható, hogy ezek a hatások léteznek. 

A citromolaj baktériumellenes hatásáról egyébként számos cikk beszámol. Ezekkel mindössze az a "baj", hogy a hatást nem párologtatás után mutatták ki, hanem az olaj oldatával/emulziójával. A kettő közötti különbség hatalmas, ugyanis oldva az olaj komponensei sokkal-sokkal nagyobb mennyiségben kerülnek kapcsolatba a kórokozókkal. Éppen ezért ami folyékony közegben hatásos, koránt sem biztosan hat akkor, ha elpárologtatjuk. Egy olyan cikkre akadtam rá, amelyben a citromolaj gőzfázisban baktériumellenes hatásáról számol be. Ebben légúti kórokozók (Legionella sp.) ellen találták hatásosnak az olajat 3,75 mg/liter levegő koncentrációban. Egy 30 nm-es, 3 m belmagasságú osztályteremben ennek a koncentrációnak az eléréséhez 337,5 gramm (!), azaz durván fél liter olajat kellene elpárologtatni. Ezzel szemben a citromolaj légfertőtlenítő hatásáról értekező weboldal ugyanekkora terembe 15 cseppet ajánl. A különbség hatalmas: 15 csepp illóolaj tömege bőven 1 gramm alatt van, azaz több százszoros a különbség a valamilyen kórokozó esetén bizonyítottan hatásos és az alkalmazásra javasolt dózis között. A Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársai részletesen is foglalkoznak az illóolajok antibakteriális hatásának vizsgálatával. Cikkeik szerint a leghatásosabb illlóolajok (a citromot nem vizsgálták) a 15-100 mikroliter/liter levegő koncentrációban voltak hatásosak a légúti kórokozók ellen  in vitro, azaz laboratóriumi körülmények között (ez kb. egy nagyságrenddel gyengébb hatás, mint amit a citromolajra más kutatók leírtak, de hozzá kell tenni, hogy az eltérő vizsgálati módszerekből is adódhat). 

Dr. Ács Kamilla, a pécsi kutatócsoport tagja szerint az általuk hatásosnak leírt dózisnál valamivel kisebb koncentrációban is elképzelhető természetesen a baktériumellenes hatás, az ő vizsgálataik ugyanis elsősorban a kórokozók teljes elpusztításához szükséges mennyiséget határozták meg. De vajon lehet-e probléma, ha egy óvodában folyamatosan párologtatnak? Ács Kamilla szerint az illóolajok elméletileg akár számos nemkívánt mellékhatást (pl. légúti irritáció) is eredményezhetnek, ezért - főként gyerekek esetén - a légúti tolerálhatóságot vizsgálni kellene a széles körú alkalmazás előtt. A citromolajjal kapcsolatban sajnos ilyen adatok nem érhetőek el.  A szakirodalom szerint a hosszabb távú inhaláltatás ezenfelül akár ellenkező hatást is eredményezhet, mint a terápiás indikáció, ezért nem is javasolt. Ennélfogva a folyamatos óvodai párologtatás hasznossága és biztonságossága is megkérdőjelezhető. Fontos kiemelni, hogy más, a citromolajnál részletesebben vizsgált illóolajoknál már leírták ezt a jelenséget. Ami biztos: kisgyermekek számára az eukaliptol-, mentol- és kámfortartalmú olajok (pl. borsosmenta, eukaliptusz) kerülendőek, a citrusfélék olajai (így a citrom is) fokozott óvatossággal alkalmazhatóak tartósan a lehetséges irritáció miatt. A cseppben mérhető dózis esetén ettől valószínűleg reálisan nem kell tartani, azonban töményebb illóolajpára esetén valószínűleg már igen.

Mi a tanulság mindebből? Elsősorban az, hogy nem mind arany, ami fénylik: a jól hangzó, egyszerű megoldás nem feltétlenül ad védelmet a betegséggel szemben, viszont némileg megkönnyítheti a pénztárcát. Továbbá: egy szer hatásossága, az illóolajokat is beleértve alapvetően függ a dózistól és az alkalmazás módjától. Lehet, hogy kellemes dolog egy citromillatú teremben tölteni a napot, de a kellemes illat még önmagában nem véd meg semmitől. Igaz, vélhetően ilyen kis mennyiségben nem is árt, legföljebb hamis biztonságérzetbe ringat.

vízbe teszi be a zokszigént

2019.09.23., Szerző: kodpiszkalo

kg15382sa1a21.jpgAz olcsó, "gyógyszeripar által eltitkolt csodaszerek" csapatának egyik markáns képviselője a hidrogén-peroxid. Szüleink, nagyszüleink tudták, hogy sebkezelésre alkalmazható, korunk retrólázban élő embere azonban olyan célokra használja, amire korábban soha, vagyis csak nagyon kevesen: minden betegség egyetlen gyógyszereként.

De mi is ez a csodás molekula? A szerkezete nem bonyolult: két oxigén- és két hidrogénatomból áll (H2O2), és tartalmaz egy úgynevezett peroxidkötést ( -O-O- ). Egy oxigénatommal tartalmaz többet mint a víz, innen a népies neve: oxigénes víz. Színtelen olajszerű folyadék, amely tiszta állapotban robbanékony - olyannyira, hogy rakéták üzemanyagaként is használják. Szerencsére ilyen formában nem találkozhatunk vele, mert a kereskedelemben csak vízzel hígítva érhető el. A vízzel hígított H2O2 még akkor sem robban, ha melegítjük: ilyenkor mindössze az történik, hogy oxigénfejlődés közben elbomlik:

2H2O2 = 2H2O + O2

A vegyület nemcsak hő, hanem fény hatására is bomlik. A H2O2 oldata gyenge sav, maga a vegyület pedig erélyes oxidálószer. Utóbbi tulajdonságának köszönheti ipari és gyógyászati felhasználását is. Mivel a festékanyagok egy részét is oxidálja, a textil- és papíriparban fehérítésre alkalmazzák. Igazi retró felhasználás lenne, ha a pár évtizeddel ezelőtti, szépészeti célú alkalmazása is divatba jönne. Ma már kevés hölgynek (és úrnak) jut eszébe, hogy hidrogén-peroxid oldatával szőkítsen hidrogénszőkére - viszont a legmodernebb szőkítő festékek is ezt az egyszerű molekulát tartalmazzák fő hatóanyagként. A fehérítő hatást az is élvezheti, aki fehér fogakat ígérő fogkrémet használ. Az iparban oxidálószerként alkalmazzák. Lakossági felhasználásra 3%-os, ipari célra 30%-s koncentrációban forgalmazzák. 

A H2O2 az emberi szervezetben is képződik, különböző anyagcsereutak, vagy például a szabad gyökök elleni védekezés részeként. A képződő hidrogén-peroxidot a kataláz nevű enzim "semlegesíti" vízzé, eközben egyéb vegyületek oxidálását elősegítve. Erre szükség is van, mert a fölös mennyiségű peroxid a szervezet saját molekuláit, pl. a DNS-t is károsíthatja. 

A kataláz peroxidot semlegesítő hatására alapoznak azok a katalázt tartalmazó étrend-kiegészítők, amelyeket az őszülés lassítására adnak el a hajszínüket védeni akaróknak. Logikusnak hangzik, hogy ezek megakadályozzák, hogy a szervezetben termelődő hidrogén-peroxid őszítő hatását, csak nem igaz - legalábbis nem bizonyított, ahogy az USA fogyasztóvédelmi hatóságának milliós bírsága is utal erre. 

Oxidáló hatása miatt a H2O2 kiválóan alkalmas fertőtlenítésre, ugyanis az erős oxidáló hatásnak a kórokozók, köztük a vírusok sem tudnak ellenállni. A környezetbarát fertőtlenítők közé tartozik, mivel bomlása után egyáltalán nem szennyezi a környezetet (a hátramaradó víz). Oldatát sebészeti eszközök, gőzét helyiségek fertőtlenítésére alkalmazzák. Azok  baktériumok, amelyek előállítanak kataláz enzimet, képesek védekezni az oxidáló hatás ellen, de hosszasabb kezelés és/vagy nagyobb koncentráció ellen nincs esélyük. A sebkezelésből azért kopott ki, mert kiderült, nemcsak a kórokozókat károsítja, hanem a bőr regenerációja során képződő sejteket is, azaz lassítja a gyógyulást. Bár ez akkor igazán jelentős probléma, ha a seben több alkalommal alkalmazzuk, a modernebb szerek korában alkalmazása visszaszorult. Kimutatták, hogy az a koncentráció (0,03%), ami biztosan nem hátráltatja a sebgyógyulást (sőt, elősegíti azt), nagyságrendekkel elmarad a fertőtlenítésre használt koncentrációtól. 

Miért kell egyáltalán beszélni erről a kétszáz éve felfedezett vegyületről (1818-ban állította elő Louis Jacques Thénard)? Hát azért, mert újabban világszerte gyógyászati célra is alkalmazzák - szájon át, belsőleg. Van néhány jóember (Neumivákin, Kovács, Douglass, aki aktívan dolgozott vagy dolgozik azon, hogy népszerűsítse alkalmazását - az ő részletes bemutatásuktól eltekintenék hely- és érdem hiányában. Közülük többen doktorként szerepelnek a médiában - egyikük esetén sem találtam bizonyítottnak, hogy orvosi vagy gyógyszerészi diplomával rendelkeznének. Az alapvető ismeretek hiányát igazolja, hogy némelyik arról prédikál, hogy a H2O2 erős antioxidáns, vagy éppenséggel arról, hogy a hidrogén-peroxid atomos ózon.

Javasolják fülbe csepegtetni (fülzsír ellen, ebben van is valami), orrba (az agy kiöblítésére (???)), végbélbe, beöntésként (talán a szórakozás kedvért), és ami a legveszélyesebb: szájon át, betegségek megelőzésére és kezelésére (AIDS-től a rákig). Jó lehet-e ezekre a célokra? Természetesen nem. Nincs olyan betegség, amely esetén célszerű lenne H2O2-t inni. Nemcsak bizonyíték nincs erre, de mindaz, amit az emberi test működéséről és a gyógyászatról tudunk, kizárja, hogy ez az anyag súlyos betegségeket gyógyítson meg.

Gyógyászati alkalmazása Indiában kezdődött jó 100 éve, ahol tüdőgyulladás kezelésére próbálták alkalmazni, kevés sikerrel. Felhasználásának nagy lendületet adott Richard Willhelm munkássága, aki szerint nemcsak a gyermekbénulást, mentális betegségeket és bőrbajokat gyógyít, de még a lourdes-i víznek is ez a "hatóanyaga". Daganatellenes hatása hátterében az a feltételezés áll, hogy a betegség oka a szervezet bizonyos részeinek oxigénhiányos állapota - ez egyszerűen nem igaz. 

De lehet-e veszélyes? Nos, igen. A H2O2 a szervezetben lévő kataláz enzim hatására vízzé és oxigéngázzá bomlik. Utóbbi a bélrendszerből nagy mennyiségben felszívódik, és a vérkeringésbe kerülve buborékokat formál. Ezek a buborékok elzárhatják az ereket, embóliát okozhatnak. Ha az embólia "jó" helyen alakul ki, komolyabb következmény nélküli szövetelhalást okozhat, kevésbé szerencsés esetben szélütés (sztrók) vagy szívroham lehet a végeredmény. Mindez nem a fantázia szüleménye: az USÁ-ban 2001-2011 között 300 mérgezési esetet regisztráltak, ezek közül 41-nél életveszélyes embólia alakult ki, az érintettek fele meghalt vagy megrokkant. A szakirodalomban bőséges számú esetleírás számol be a különböző szervek károsodásáról a peroxidivók körében. Bár a hazai sajtóban nem hallani peroxidkárosultakról, a nálunk is terjedő divat nem sok jóval kecsegtet.

Ahhoz, hogy ilyen károsodás kialakuljon, megfelelően nagy mennyiségű H2O2-t kell meginni. De hogy mennyi ez a megfelelően nagy (oxigénbuborékokat képző) mennyiség, azt nem tudni. Sok mindentől függ, de tömény hidrogén-peroxid esetén cseppekben mérhető ez a dózis. Az interneten számos tuti tipp található az adagolásról. Ezekkel kapcsolatban csak egy dologban lehetünk biztosak: a "szakértők", akik néha általános iskolás ismeretekkel sem rendelkeznek, semmilyen felelősséget nem vállalnak - semmiért.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Vitaminkirály: @kodpiszkalo: A fenilefedrin (lánykori nevén fenilpropanolamin vagy norefedrin) minden jel szerint... (2024.12.04. 08:51) legális drogok
  • Mesterséges Geci: @Mesterséges Geci: bocs, négy és negyed év... (2024.10.25. 08:48) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @kodpiszkalo: "hamarosan" - magysr módra? Négy és fél év telt el azóta... :( Vagy csak firefox ala... (2024.10.25. 08:47) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @tesz-vesz: gondolod, hogy azok az agyatlan vadbarmok, akik bedőlnek a gődény-félék ökörségeinek, ... (2024.10.25. 08:42) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Színgyógyász: Azért elég merész vállalkozás a cikk írója részéről ( pontosan ki is ő? ) ilyen elánnal nyilatkozn... (2024.08.01. 18:06) ASEA - palackba zárt csodamolekulák?
  • Utolsó 20

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása