nagydózisú C-vitamin - a jövő rákgyógyszere?

2016.11.07., Szerző: JéBarbi

Időről időre találkozhatunk a C-vitamin rákellenes hatásáról szóló írásokkal, amelyek a vegyületnek csodálatos hatást tulajdonítanak, és azonnali, mellékhatásmentes gyógyulást ígérnek a betegeknek. Számos, az alternatív gyógyászat iránt érdeklődő orvos is ajánlja betegeinek a C-vitamint nemcsak fertőzések esetén, de a tumorellenes kezelés kiegészítéseként is. Egy nemrég megjelent cikk a vitamin daganatellenes hatásairól szóló kísérleteket és vizsgálatokat foglalja össze. A tanulmány rávilágít arra, hogy a vegyület hatása eltérő lehet a különböző elváltozások kezelésében.

A C-vitamin szerepe és hiánya

A C-vitamin (L-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban, és számos enzim működését segíti elő. Kiemelkedő szerepet tölt be a kollagén szintézisében, így hozzájárul a fogak, a csontok, a kötőszövet és a kapilláriserek falának felépüléséhez és egészséges működéséhez. Súlyos C-vitamin hiány (skorbut) ma már nagyon ritkán fordul elő, elsődleges oka az egyoldalú, vitaminhiányos diéta. A skorbut rossz közérzettel, levertséggel, fogínyvérzéssel, apró bőrvérzésekkel és lassú sebgyógyulással jár. Tartós C-vitamin hiány esetén az ízületek megduzzadnak, izom- és csontfájdalom jelentkezik. Mivel a C-vitamin elősegíti a vas felszívódását, ezért a C-vitaminban szegény táplálkozás vérszegénységet okozhat.

Számos növény és állat tud egyszerű cukrokból (D-glükóz, D-galaktóz) C-vitamint előállítani, az ember azonban erre nem képes, ezért a hiánybetegség megelőzése érdekében napi néhány tíz mg C-vitamin bevitele szükséges. A szervezetben nagyjából 1500 mg C-vitamin raktározódik, teljesen feltöltött raktárak mellett a napi 200 mg felett bevitt C-vitamin jelentős része a vesén keresztül kiürül a vizelettel.

A kezdetek

A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában való előnyös hatásait több, mint 40 éve vizsgálják. A vizsgálatok kiindulópontja egy 1959-ben megjelent közlemény volt, amely feltételezi a C-vitamin hiányában kialakuló kötőszöveti elváltozások kiemelkedő szerepét a tumoros betegségek létrejöttében. A C-vitamin daganatellenes terápiában történő alkalmazása kapcsán gyakran előkerül Linus Pauling, Nobel-díjas tudós neve, aki a ’70-es években részt vett a vegyület ilyen célú felhasználásának első vizsgálataiban. A tudós a saját szakterületétől távol álló „hobbiként” foglalkozott a vegyülettel, fontos tisztázni, hogy Linus Pauling Nobel-díjainak semmi köze nincs a C-vitaminhoz. Az elismert tudós először 1954-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért, és ezeknek a komplex vegyületek szerkezet-meghatározásban történő felhasználásáért”, majd 1962-ben Nobel-békedíjjal jutalmazták a nukleáris fegyverek tesztelése elleni munkásságát. A gyakori tévhittel ellentétben azonban nem rendelkezik fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal. 

A beviteli mód szerepe

Ha valóban nagy dózisú C-vitaminhoz szeretnénk juttatni az emberi szervezet sejtjeit, nem mindegy, hogyan adagoljuk a vegyületet: szájon át még irreálisan nagy adagokkal sem érhető el a kívánatos (?) cél. A vérben mérhető C-vitaminmennyiség nagyban függ a beviteli módtól, a közvetlenül a véráramba adott (intravénás) vitamin több, mint 60-szor akkora maximális vérkoncentrációt képes elérni (20 mM), mint a szájon át bevitt C-vitamin (0,3 mM). Az intravénás nagydózisú C-vitamin jól tolerálható, ugyanakkor alkalmazása vesebetegségekben szenvedőknél veseelégtelenséghez vezethet. Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz enzimhiányos betegek számára sem javasolt a terápiás mennyiségű C-vitamin alkalmazása, mivel az fokozhatja a vörösvérsejtek szétesését. A C-vitamin javítja a vas hasznosulását, ezért hemokromatózisban szenvedőknek sem ajánlott nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása. Azoknál, akik nem rendelkeznek semmilyen, kockázatot jelentő társbetegséggel (enzimhiány, vesebetegség stb.) testsúlykilogrammonként naponta 1,5 g C-vitamin (intravénásan) biztonsággal alkalmazható. Kérdés, van-e értelme...

In vitro vizsgálatok

In vitro vizsgálatok során a terápiás mennyiségű C-vitamin (0,1-100 mM vérkoncentráció) csökkentette számos tumoros sejt (prosztata, hasnyálmirigy, máj, vastagbél, mezotelióma, neuroblasztóma) osztódását, valamint fokozta több tumorellenes szer és a sugárterápia hatását. A C-vitaminkezelés hatására nőtt a petefészektumor-sejtek érzékenysége arzén-trioxid kezelésre, továbbá a vitamin fokozta a gemcitabin hatását hasnyálmirigyrák és mezotelióma sejteken. Jelentősen nőtt az egyik legagresszívabb agydaganat, a glioblastoma multiforme érzékenysége a sugárterápia iránt, ha a sejteket előzőleg nagy dózisú C-vitaminnal kezelték. Az aszkorbinsav hatásában szerepet játszhat több sejten belüli jelátviteli út, valamint a vegyület direkt sejtpusztító (citotoxikus) hatása is. A prosztatatumorsejtek pusztulása részben a C-vitamin által fokozott önemésztés (autofágia) révén jön létre.

Ugyanakkor nem minden in vitro kísérlet zárult pozitív eredménnyel. Azok a leukémia- és limfómasejtek, amelyeket előzőleg C-vitaminnal kezeltek, csökkent érzékenységet mutattak több kemoterápiás szerre, például doxorubicinra, metotrexátra és ciszplatinra. A bortezomid kemoterápiás vegyület mielóma multiplex sejtekre kifejtett hatása is csökkent egyidejű C-vitamin alkalmazásával. A szerek iránti érzékenység esetenként akár 30-70%-kal is mérséklődött. Ha csak a lombikban nyert adatok alapján akarnánk megítélni a C-vitamin kezelés hatását (ami hiba lenne, mivel az in vitro tesztek nem helyettesíthetik az állatkísérleteket és humán vizsgálatokat) megállapíthatnánk: az aszkorbinsav kezelés egyes esetekben hasznos lehet, máskor azonban kifejezetten veszélyes.

Állatkísérletek

Több állatkísérlet igazolta a nagy dózisú C-vitamin előnyös hatásait hasnyálmirigy-, máj-, prosztata- és petefészektumor, valamint szarkóma és mezotelióma kezelésében. A gemcitabin tumorellenes hatását egerekben előidézett hasnyálmirigytumorban fokozta a C-vitamin. Egy 2012-ben megjelent tanulmány szerint az aszkorbinsav fokozta a mellrákos sejtek fotodinámiás terápia iránti érzékenységét egerekben. Állatkísérletek során két fontos, petefészektumor kezelésére alkalmazott szer, a karboplatin és a paklitaxel hatása is fokozódott C-vitamin együttes adása esetén. Az aszkorbinsav tumorellenes hatásának kialakulásához hozzájárulhat az is, hogy gátolja a daganatokat tápanyaggal és oxigénnel ellátó új erek képződését (azaz az angiogenezist).

A C-vitamin kedvezőtlen, a tumorellenes szerek hatását gátló tulajdonságát nemcsak in vitro eredmények igazolják, hanem állatkísérletek is. Az aszkorbinsav mérsékelte két kemoterápiás szer hatását: csökkentette a doxorubicin limfómára kifejtett hatását, és a bortezomib mielóma multiplex-ellenes hatását is. Állatkísérletekben és in vitro tesztek során a C-vitamin oxidált formája, a dehidroaszkorbinsav gátolta egyes kemoterápiás szerek (pl. doxorubicin, vinkrisztin, metotrexát) hatását.

Humán vizsgálatok

Már a ’70-es évektől folynak humán klinikai vizsgálatok a C-vitamin daganatellenes hatásának felderítésére, azonban a korai tanulmányok eredményeiből – a megfelelő dokumentáció és kontrollcsoport hiánya miatt – nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az első vizsgálatok során a betegek napi 10 g C-vitamint kaptak 10 napon keresztül szájon át, vagy közvetlenül a véráramba juttatva. A vizsgálatban résztvevőknél különböző eredményeket tapasztaltak; egyes betegeknél nem volt változás, másoknál a tumor mérete csökkent, de előfordult a tumor bevérzése is. Szarkómás betegeknél C-vitaminkezelés hatására előnyös változások (tumor méretcsökkenés, jobb közérzet) voltak tapasztalhatók, amelyek a vitamin adása után megszűntek. Egy 1976-ban publikált vizsgálat során 100, különféle szervi érintettségű (pl. gyomor, tüdő, nyelőcső, vastagbél, végbél, petefészek, mell, húgyhólyag, epehólyag, prosztata), végstádiumú tumoros betegségben szenvedők túlélési idejét 300 nappal meghosszabbította a terápiás mennyiségű (10 g/nap) C-vitamin. Sajnálatos módon ezeket a biztató eredményeket később nem sikerült placebókontrollos vizsgálatokban megismételni. Egy esetleírás szerint, vesetumorban, húgyhólyagtumorban és B-sejtes limfómában szenvedő betegeknél a betegség prognózisa nem javult ugyan az intravénásan adott C-vitaminnal (15-65 g/heti 1-2 alkalom) kezelés hatására, de a kezelés hosszú, akár 9 év túlélési időt biztosított a betegek számára. A nagydózisú C-vitamin több vizsgálat során is mérsékelte a kemo- és sugárterápia mellékhatásait (pl. hányinger, hányás, étvágytalanság, kimerültség).

Klinikai vizsgálatokban tanulmányozták a C-vitamin és a terápiában már alkalmazott tumorellenes szerek együttes hatását is. A C-vitaminkezelésnek minimális mellékhatásai voltak, és hasnyálmirigytumor esetén biztonságosan kombinálható volt gemcitabinnal és erlotinibbal. Az intravénásan alkalmazott C-vitamin csökkentette a karboplatin és paklitaxel mellékhatásait 3. és 4. stádiumú petefészektumorban szenvedőknél.

A korábbi in vitro és állatkísérletekhez hasonlóan, a humán klinikai vizsgálatok során is tapasztaltak negatív eredményeket. A nagydózisú C-vitaminnal kiegészített arzén-trioxid kezelés nem minden esetben bizonyult előnyösnek. Habár a kombináció jól tolerálható volt mielóma multiplex kezelésére, a C-vitamin hozzájárulása a hatáshoz nem egyértelmű. Ugyanakkor a kombinációs kezelés során súlyos mellékhatásokat és a betegség jelentős progresszióját tapasztalták akut mieloid leukémiában, melanómában és vastagbéltumorban szenvedő betegeknél. A C-vitamin számos tumorellenes szer hatását befolyásolja, amely kedvezőtlen kölcsönhatást leginkább a bortezomib esetén tanulmányozták.

Összefoglalás

A C-vitamin olcsó és „fájdalommentes” megoldást jelenthetne a tumoros betegségekben szenvedők számára, azonban a vegyület hatása nem általánosítható a betegségek összes fajtájára. Látható, hogy vannak olyan esetek, amikor előzetes vizsgálatok szerint a kombinációban alkalmazott C-vitamin fokozza a hagyományos kemo- és/vagy sugárterápia hatását, és mérsékli a mellékhatásokat. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak azok az esetek sem, amikor az aszkorbinsav fogyasztása vagy intravénás alkalmazása kifejezetten káros, és csökkenti a hatásos kemoterápiás szerek hatékonyságát. Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy bizonyos esetekben a kombináció súlyos mellékhatásokkal is járhat. A nagydózisú C-vitamin tumorellenes terápiában történő alkalmazhatósága jelenleg nem kellően alátámasztott. Az viszont tény, hogy számos daganattípus esetén vannak bizonyítottan hatásos gyógyszerek, amelyek mellőzése (például a C-vitamin favorizálása miatt) biztosan rontja a túlélési esélyeket! Ahhoz, hogy az aszkorbinsav a kezelés részéve válhasson további széleskörű, megfelelően kivitelezett és dokumentált klinikai vizsgálatok szükségesek. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok szerint erre leginkább kombinációban alkalmazva és csak bizonyos daganattípusoknál van reális esély.