mire jó a málnalevél?

2014.10.28., Szerző: j.norbert

A málna (Rubus idaeus) közismert és közkedvelt tápláléknövény. A félcserje termését jó íze miatt szívesen fogyasztják, gazdag C-vitaminban és mangánban. Más vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, de kisebb arányban. Polifenoljai (amelyek piros színét is kölcsönzik) in vitro antioxidáns hatásúak, igaz, élő szervezetben még nem vizsgálták kedvező hatásaikat. A gyümölcsöt nagy mennyiségben dolgozza fel az élelmiszeripar, de a gyógyszeripar is, ízesítőszerként nyer felhasználást. A málnaszirup (Sirupus rubi idaei), valamint ennek alapanyagaként szolgáló málnabor (Vinum rubi idaei) hivatalos a gyógyszerészi Szabványos Vénygyűjtemény (Formulae Normales) aktuális, hetedik kiadásában is.

A növénynek nemcsak a termése rendelkezik kedvező élettani tulajdonságokkal. A málnalevél (Rubi idaei folium) gazdag cserzőanyagokban, ezek fertőtlenítő, fehérjéket (köztük a kórokozók fehérjéit) koaguláló hatása jótékony hasmenés esetén, teaként fogyasztva. Emellett enyhe görcsoldó hatású is. Forrázatát bőrgyulladások, torokgyulladás kezelésére is használják.

A népi gyógyászatban várandós, szülés előtt álló kismamáknak is javasolják: állítólag ellazítja a kismedencei izomzatot, az könnyeben tágul a málnalevél hatására, s így kevésbe lesz nehéz a szülés. Több fórumon is ajánlják, nem véletlen, hogy már gyógyszerészek is foglalkoztak már a kérdéssel. Számos kismamáknak szóló honlapon olvasható az, hogy a málnalevél teája könnyíti a vajúdást és a szülést, emellett segíti a tejelválasztást is.

Ha jól emlékszem Nathalie-nak hívták azt a francia asszonyt, aki először mesélt nekem a málnalevél csodájáról. Felemelte a mutatóujját és a szeme alá érintette, nagyobb nyomatékot adva mondandójának, miszerint a vöröslő bogyók harsogó öld levelét májustól érdemes gyűjteni. Frissítő teáját itta nagymamája, édesanyja és ő is, a terhesség utolsó hónapjába.

(...) 

A leveliből készült főzet, egyéb jó tulajdonságai mellett, erősíti a méhfalat, enyhíti a vajódás fájdalmait, csillapítja a görcsöket, a vérzést, egyszóval könnyíti a szülést.

(...)

Már a harmadik nap éreztem jótékony hatását, és nem görcsölt, nem feszült annyira a méhem. (...) Már napi egy csésze tea is hatékonyan segíti a méh regenerációját, csökkenti a vérzést, jótékony hatással van a bélműködésre, nem utolsó sorban pedig megnövekszik általa az anyatej kolosztrum tartalma.

Earl Mindell így ír a Gyógyfüvek bibliájában (281. oldal) a málnalevél jótékony hatásáról az áldott állapotban lévő nők számára: „A régi időkben a nyolcadik hónaptól kezdve a nap folyamán több csésze málnalevél teát szürcsöltek, hogy erősítsék a méhüket a vajúdásra. A vajúdás alatt csombormenta- és málnalevél teát kortyolva segítették elő a méhizomzat összehúzódását. Bár ezek a gyógynövények valószínűleg nem enyhítették a fájdalmat, de talán meggyorsították a vajúdást, ami bizony már fél győzelem. Beszéltem a szülésznőjével, hogy »gyógyfüves szülést« szeretnék. A málnalevél tea méhlazító hatását legelőször 1941-ben bizonyította tudományosan is J. H. Burn és E.R. Withell, a kutatás eredményeit, pedig a brit orvosi lapban, a Lancet-ben is publikálták. Azóta is számos tanulmány foglalkozott a témával, és csak megerősíteni tudták kedvező hatását a várandósság utolsó heteiben. Sőt, a szoptatásra gyakorolt kedvező hatása is bizonyított tény.”

(...)

 A terhesség kezdeti szakaszában a tea hiába enyhíti a hányingert, a méhet annyira fellazítja, hogy a tea használata az első hét hónapban ellenjavallt.

Görcsoldó hatása miatt valóban jótékony lehet enyhe menstruációs panaszok esetén, ahogyan az Európai Gyógyszerügynökség is ajánlja (4. pont). A terápiás indikációk között ugyanitt felsorolják még a torok- és szájüreggyulladást, valamint az enyhe hasmenést is. A szakirodalomban található cikkek szerzői vizsgálták (ha nem is kiterjedten) a málnalevél fogyasztása és a szülés lefolyása közötti esetleges kapcsolatot. 2001-ben placebókontrollált, kettős vak vizsgálatot végeztek 192 ausztrál szülő nő bevonásával. Egy részük placebót kapott, a másik csoport - szintén tablettában - málnalevelet (a betegek és az orvosok sem tudták, hogy ki mit kap, ezért nevezik az ilyen vizsgálatokat kettős vaknak). A kúra a terhesség 32. hetétől egészen a szülésig tartott. A szülés második (kitolási) szakasz hosszában csökkenést figyeltek meg (9 és fél perccel volt rövidebb, de a különbség nem szignifikáns). A  szülészi fogó használata is kevesebbszer volt indokolt, de ez sem volt szignifikáns. Más hatást nem figyeltek meg, nem kívánt mellékhatásokat sem. A cikk szerzői további vizsgálatokat javasoltak, annak eldöntésére, hogy valóban hasznos-e a málnalevél teája. Egy 2009-es összefoglaló tanulmány is hasonló következtetésekre jutott. Mi a helyzet a fenti idézetben citált 1941-es Lancet cikkel? Az eredmények ellentmondásosak: görcsoldó és simaizom-összehúzó hatást egyaránt megfigyeltek: valószínűleg a kivonat komponensei bírnak ellentétes hatással. Ezt a jelenséget később mások is megerősítették. A tejelválasztásra sem gyakorol hatást az eddigi tudományos tapasztalatok szerint; a tejelválasztást segítő hagyományos teakeverékek egyébként más gyógynövényeket tartalmaznak (jellemzően édesköményt és ánizst).

A málnalevélről az eddig végzett kísérletek alapján nem egyértelmű, hogy hatása előnyös vagy inkább veszélyekkel járhat, a klinikai vizsgálatok pedig nem szolgáltak elég bizonyítékkal a hatásosság mellett (azaz nem igazolt, hogy megkönnyítené a szülést). Fontos lenne a hatásért felelős vegyületek azonosítása, s további klinikai vizsgálatok elvégzése. Addig is használjuk a málnalevet ott, ahol már bizonyított: enyhe hasmenés esetén, görcsoldóként - vagy egyszerűen egy jó ízű élvezeti teaként.

Kép forrása: Wikimedia commons.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel, és szavazz a ködpiszkálóra a goldenblogon a Tech+Tud kategórián belül!