szintetikumallergia

2014.04.21., Szerző: kodpiszkalo

1113CW-FEATURE_Chemophobia_630tb.jpgRasszizmus: politikai-történelemfilozófiai elmélet, amely az egységes emberi fajon belül egyes csoportokat, emberfajtákat rangsorol; egyes csoportok a más csoportba tartozók antropológiai adottságait, viselkedését, szokásait, erkölcseit, kultúráját - a sajátjukhoz viszonyítva - alacsonyabb rendűnek. Nem, a blog nem váltott profilt, de a rasszizmus, mint fogalom a kémiai vegyületek minősítésénél is felmerül: egyesek annak alapján tartanak jónak vagy rossznak, veszélyesnek vagy jótékony hatásúnak egy vegyületet, hogy az természetes vagy szintetikus eredetű. Az ilyen jellegű, mélyebb ismereteket nélkülöző, előítéletes gondolkodás leírására talán nincs is jobb kifejezés, mint a molekuláris rasszizmus*.

Miről is van szó? Ha kémiai, biokémiai ismeretek nélkül egyes (szintetikus) vegyületeket úgy stigmatizálunk, hogy közben más (természetes) anyagokat kritikátlanul kizárólag pozitív tulajdonságokkal ruházunk fel, az nem más, mint molekuláris rasszizmus. Pusztán származás alapján, egyéni érdemek és hibák mérlegelése nélkül ítélünk.

Az egyre terjedő jelenség egyik magyarázata az lehet, hogy hétköznapokban használt termékekbe (élelmiszerekbe, háztartási tisztítószerekbe) olyan sebességgel épülnek be a vegyipar újabb és újabb "csodái", hogy az sokakban averziót kelt. És talán nem véletlenül: a gyorsabb  hatású vízkőoldás, a még selymesebbé tevő kézkrém előállítása érdekében olyan adalékokat alkalmaznak a gyárak, amelyek életünket ugyan kényelmesebé tehetik, de tulajdonképpen jól meglennénk nélkülük is. Nagyon nehéz megtalálni a technikai fejlődéshez szükséges termékfejlesztés és a szükségtelen, vélt (valójában nem létező, hanem inkább generált) fogyasztói érdekeket szolgáló, az elérhető haszonnál több környezeti kárt eredményező kutatás-fejlesztési tevékenység között. Ha az átlagfogyasztó attitűdjét vizsgáljuk, úgy tűnik, ez nem is sikerült.

Ha a vásárlói tudatosság alapján képeznénk halmazokat, legtöbbünket az alábbiak valamelyikébe lehetne sorolni:

  • elsődlegesen árérzékeny, a termékek összetétele iránt nem érdeklődők
  • a modern vegyipar által nyújtott kényelmet és előnyöket élvezni kívánó kemofilek
  • az elsősorban a reklámok által orientált vásárlók
  • környezettudatos, a természetes anyagokat (esetenként racionális okok nélkül) előnyben részesítők - ennek részhalmazát képezik a vegyi anyagoktól irtózó kemofóbok
  • környezettudatos, józan mérlegelés alapján döntő vásárlók.

Az utóbbi két halmaz között látszólag nincs nagy különbség. A valódi eltérés az, hogy a józan mérlegelés alapján döntők nem utasítják el ab ovo a kemikáliákat, de ha lehetséges, a környezetet kevésbé terhelő termékeket vásárolnak. Nem biztos ugyanis, hogy a lakás tisztán tartásához 27 különféle tisztítószerre van szükség; sok minden megoldható a jó öreg ecettel. És abban sem vagyok biztos, hogy szükségünk van a 4 hétig friss bejglire vagy az ilyenolyanízű, gyümölcsöt sose látott szörpökre. Ugyanakkor a fundamentalistákkal ellentétben (az utolsó csoportba tartozóként) indokolt esetben fenntartás nélkül veszem be a kémiai úton előállított fájdalomcsillapítót, kenem magamra a csúnya szintetikus anyagokat is tartalmazó arckrémet. 

Tény, hogy az élelmiszer- és vegyipar olyan anyagokat is felhasznál, amelyek nélkül jól meglennénk. Ki gondolná például, hogy a "hagyományos, házi" savanyúságokat nem lehet elkészíteni mesterséges édesítőszer nélkül? (A boltokban, piacokon kaphatók alapján ez lehet a benyomásunk...)  Az sem feltétlenül szükséges, hogy a tusfürdőnk a tavaszi rét minden illatában illatozzon, hiszen az illat a fürdővízzel együtt rövid úton úgyis a lefolyóba kerül... Bár vannak vitatott biztonságosságú összetevők, a probléma alapvetően nem az ízért/illatért/állagért/stb. felelős vegyi anyagokkal van, hanem azok szükségtelen felhasználásával. Nem hinném, hogy reális esély lenne arra, hogy a kereskedelemben kapható tömegtermékek összetételét valóban racionálisan alakítsák ki: az esetek zömében a gazdaságossági- és marketingszempontok, vélt vagy valós fogyasztói igények alapján készülnek a receptúrák. 

Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy sokan, "némileg" túlreagálva a helyzetet, a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntve, a molekuláris rasszisták táborát gyarapítják. Csak 100%-ban természetes anyagokat használnak, C-vitaminból is csak a természetes eredetűt hajlandóak bevenni, és akik igazán komolyan veszik az elveiket, a lázukat is inkább fűzfateával csillapítják, mint lázcsillapító gyógyszerrel. Több indokot fel tudnak hozni a természetes mellett a mesterséges anyagok ellen. Egyesek szerint a természetes vegyületek hatásosabbak, ártalmatlanabbak, a szintetikusak hatástalanok, vagy éppenséggel mérgezőek (erről majd máskor értekezünk). Mások viszont azzal érvelnek, hogy a szintetikus azért veszélyes, mert allergizál, sőt, előfordulhat, hogy valaki az összes szintetikus anyaggal szemben allergiás. Mi igazolhatná jobban a mesterséges anyagok ártalmas voltát, mint ez a tény? Az interneten számos meggyőző írást olvashatunk ezzel kapcsolatban: 

Nekem van egy nagyon érdekes születési betegségem: szintetikum allergiával születtem. Ami az jelenti, hogy semmiféle szintetikus anyag nem juthat be a szervezetembe, mert az végzetes lenne számomra. Azt, hogy ez valójában szintetikum allergia, csak 18 éves koromban derült ki, egészen addig gyógyszerallergiákat állapítottak meg nálam. Gyakorlatilag minden gyógyszerre allergiás vagyok. (...) Arra nagyon vigyáztam, hogy ne jusson semmiféle szintetikum a szervezetembe olyannyira, hogy még a tinédzserkori italozásomat is mindig házi
borból és pálinkából kellett megoldanom. 

Lehet ezen mosolyogni (különösen a házipálinka melletti érvelésen), de ehhez hasonlóakat olvashatunk a sokak számára orákulumnak számító Antal Valéria kozmetikus oldalán is

Feldagadtam, kiütéses lettem, és 41°C-os lázat produkáltam. Persze azonnal bevetették a mindenható lázcsillapítót és a penicillint. De ahelyett, hogy javult volna a helyzet, még rosszabbul lettem. (...) Mint utóbb kiderült, súlyos antibiotikum és szintetikum allergia miatt történt, ami történt, és a doktornénim megrendülten közölte édesanyámmal, hogy ez a gyerek soha nem szedhet semmilyen gyógyszert.

Az egész jól hangzó elmélet ott bicsaklik meg - de nagyon! - , hogy ilyen széles körű allergia egyszerűen nem létezik. Ilyen diagnózist (ti. hogy valaki az összes gyógyszerre és/vagy szintetikus anyagra allergiás) épeszű szakember nem állapít meg, és nem csak azért, mert erre diagnosztikai lehetőség sincs. Az allergia (az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről) ugyanis meghatározott kémiai szerkezetű anyagokkal szemben alakul ki. Ezek az ún. allergének, amelyek köre meglehetősen széles, s amelyek zöme egyébként természetes anyag (pollen, spóra, por, szőr, rovarméreg, fém, atkák stb.). Egyéni adottság kérdése, hogy ezek közül ki melyikre érzékeny. Szerencsére a populáció nagy része semmilyen anyaggal szemben nem túlérzékeny, bár az allergiások száma egyre nő. Olyan nem fordulhat elő, hogy valaki az összes szintetikus vegyületre allergiás, mert az az illető azonnali halálát jelentené. A szintetikus anyagok ugyanis olyan sokféle szerkezetűek, s olyan nagy az átfedésük a természetes anyagokkal, hogy a szintetikumokra (en bloc) allergiás a természetes anyagokra, azaz a földön található összes anyagra érzékeny lenne. Másfelől meg a szervezetünk tökéletesebb működésű annál, hogy sejtjeink különbséget tegyenek s indokolatlan immunválasszal reagáljanak minden szervezetidegen anyagra. Ilyenre csak a gondolkodó ember képes...

Kép forrása: rsc.org

*a molekuláris rasszizmus kifejezés Dr. Gaál Tamás
(az University of Wisconsin-Madison Bakteriológiai Intézetének kutatója) leleménye 

43 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr984805833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsuzsanon 2014.04.22. 01:31:44

Nagyon találó a kifejezés, tényleg. :)

Én naponta beleütközöm ebbe a "mindenből a természeteset" mondatba, nekem gyakran az jut az eszembe, hogy akár "életek" árán is ragaszkodnak hozzá, persze az nem jut az eszükbe.

Egy példa: Cruelty free, szintetikus mentes, de egy üveg természetes (szintetikusan könnyen leutánozható) illatért letarolnak egy csomó növényt, megtépáznak több hektárnyi bokrot, fát, ami esetleg még jobban allergizál, esetleg fogalmuk sincs, hogy az illat több száz összetevőjével mi történik a feldolgozás során...

j.norbert 2014.04.22. 09:13:32

@zsuzsanon: Az még csak hagyján, hogy letarolják, mennyire "természetes", hogy egy gyógynövény levelét megszárítják, majd forró vízbe dobják és megfőzik. Ha úgy tetszik ez is egy "mesterséges" eljárás...

kovácspéterke 2014.04.22. 11:42:14

Plusz, attól, h valami természetes, még nem lesz jó, nem válik be mindenkinek. Sőt ha most nem a szélsőségeket nézzük, az illóolajok elég allergének, de mondjuk egy természetes szappanokban hívőnek ezt nem lehet mondani, mert habzani kezd a szája :D

Genius2 2014.04.22. 13:43:27

Már vártam ezt a cikket!
Jómagam a cikkben említett utolsó vagy néha az utolsó előtti csoportba tartozónak vallom magam - már ami a kozmetikumokat, tisztítószereket illeti.
Mindig megnézem a termékek összetevőit, és a legkevesebb káros (=szintetikus) anyagot tartalmazót veszem meg. A kozmetikumok esetén van választék dögivel, szerencsére, lehet válogatni, hála a webshopoknak, ennek örülök. A tisztítószerekkel kapcsolatban már más a helyzet: hatékonyságban sajnos nem veszik fel a versenyt a szintetikumokkal.
Még egy érdekes dolog, az élelmiszer. Örülök, hogy egyre több bio termék kapható! Aggodalomra ad okot ugyanis, hogy élelmiszereink legtöbbje a birka társadalom igényeit szem előtt tartva a mennyiségi és nem a minőségi termelés felé tendál. Nézzetek csak meg egy felvágottat, miből áll??? Hitetlenül sok (persze, engedélyezett...vicces, ki engedélyeztette, ki fizetett érte, és miért?) adalékanyagból, ami aztán a szervezetbe épülve különféle allergiát, betegséget okozhatnak. Ezt persze senki nem tudja bizonyítani (én sem), mert a rengeteg "anyag" kölcsönhatására egyszerűen lehetetlenség bármiféle klinikai és egyéb vizsgálatot végezni!!!
Félreértés ne essék, nem vagyok sem "antalvalista" (az üzleti modellje azért lássuk be, a naív,hiszékeny emberekre építve igen sikeres, csakúgymint "ápdétnorbi"), sem megrögzött bio-s, de nekem szimpatikusabb, ha egy termék pl. nincs tele mindféle szintetikus tartósítószerrel, amit még kimondani sem lehet, és ne magyarázza meg senki, hogy pl. a kenyérbe kell 20 sornyi összetevő...
Ez mind csak markecolás...:.)

Genius2 2014.04.22. 13:44:47

@Mrs. Jackman: az illóolaj lehet allergén, egyeseknél, higítatlanul pl. Másoknál nem okoz gondot.

Genius2 2014.04.22. 13:51:52

@j.norbert: kedves norbert. Miért lenne mesterséges eljárás? A gyógynövények feldolgozása a népi gyógyászat szerint is így történt. A kamillateát hogyan másképp készítenénk el, minthogy ne forraljuk fel a virágzatot??? Elég rossz példát hozott fel...
És ugyan már, ne túlozzunk, mi az hogy "letarolják"??? Betakarítják, kézzel szedik, learatják - ugye, lehetett volna ezeket a szavakat is használni, csak akkor rögtön nem az "ellenséges", pusztító hangvételt üti meg, ugye???
Sajnos, manapság az emberekben rögtön a negatív dolgok jelennek meg...:-(

j.norbert 2014.04.22. 13:53:52

@Genius2: Nem negatív szerettem volna lenni, csupán arra akartam rávilágítani, hogy a "természetes" és a "mesterséges" (idézőjel nem véletlen most sem) közötti határvonal egyáltalán nem éles.

Genius2 2014.04.22. 13:56:37

@j.norbert: igen, elnézést kérek, a "negatív" szót a "letarolásra" értettem,és az nem az Ön hozzászólása volt.

j.norbert 2014.04.22. 14:02:35

@Genius2: Semmi gond.

Egyébként, ha már említette a kamillateát, az is felfogható valamennyire "műtermékként", ugyanis hő hatására egyes illóolaj-komponensek átalakulnak, és az így keletkezett vegyületeknek is fontos szerepe van a hatásban -- de az eredeti növényben nem találhatóak meg! Ezért is nehéz a kettőt (mármint a "mesterségest" és a "természetest") különválasztani. Nem a kamilla az egyedüli példa erre.

fordulo_bogyo 2014.04.22. 14:11:24

@Genius2: " Miért lenne mesterséges eljárás? A gyógynövények feldolgozása a népi gyógyászat szerint is így történt. A kamillateát hogyan másképp készítenénk el, minthogy ne forraljuk fel a virágzatot??? "

Hol talalsz a termeszetben kamillateat? Labost, benne forro vizzel, amiben kamillaviragok aznak?
Ennyi: ezek bizony mesterseges dolgok. Akkor is az, ha mar regen igy keszitik.

Nagyon jo pelda arra, hogy logikatlan, pusztan erzelmi alapu a mesterseges/termesztes dolgok szetvalasztasa.

fordulo_bogyo 2014.04.22. 14:13:51

@Genius2: "És ugyan már, ne túlozzunk, mi az hogy "letarolják"??? Betakarítják, kézzel szedik, learatják - ugye, lehetett volna ezeket a szavakat is használni, csak akkor rögtön nem az "ellenséges", pusztító hangvételt üti meg, ugye???"

A kamillanak (vagy mas gyogynovenynek) a szempontjabol bizony durva eroszak a nemi szervenek a letepese, kiszaritasa, forrazasa. ;-)
Meg ha gyengeden, kezzel teped le, akkor is.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2014.04.22. 14:22:45

@Genius2: nagyjából egy platformon vagyunk. Soha nem ettem még olyan finom kenyeret, mint amit apai nagyanyám sütött - pedig nem tett bele semmi mást, csak ami szükséges: jó alapanyagot, energiát, időt...ez az, amivel manapság spórolnak, s tök felesleges adalékokkal pótolják a költségtakarékosság, eltarthatóság stb. nevében. Van egy rossz hírem: a boltokban kapható élelmiszerek egy/nagy része bár legálisan forgalomban lévő termék, de minőségileg selejt, ipari hulladék. Sajnos, az üzemi konyhákon kondicionált vásárlóközönségnek sok mindent le lehet nyomni a torkán.
Nem vagyok kemofób, szükség van a szintetikus anyagokra, de nem mindenhol és nem kritikátlanul, korlátlanul. Ugyanígy annak sem örülnék, ha fűrészporral hamisítanák a lisztet (bár az egy természetes anyag).
Egy dologban vitába szállnék: a 20%-os ecetsav csodákra képes, különösen, ha az ár/érték arányát hasonlítjuk össze a drága tisztítószerekkel (mi is használunk sokfélet tisztítószert, de az ecet sok mindent képes kiváltani).

fordulo_bogyo 2014.04.22. 14:39:57

Egyaltalan: mit nevezunk szintetikusnak?
Naiv kerdesnek tunik, de probaljuk meg meghatarozni?

Viki azt mondja:
"szintézis: kémiai folyamat vagy eljárás, amelynek során egy vegyület molekulái kémiai reakciók útján, kisebb tömegű molekulákból épülnek fel"

Hm... amit a hetkoznapokban szintetikus anyagnak gondolnak, az nem szintetikus!

Ugyanakkor az otthon konyhaban keszitett karamell az szintetikus, mert a kisebb cukormolekulakbol kemiai reakciok utjan nagyobb polimer molekulakat allitottunk elo.

Tagabb ertelemben barmi, amiben emberi beavatkozas hatasara kemiai valtozas keletkezett az a szintetikus? Ez sem jo! A sutes-fozes soran nagyon sok kemiai reakcio jatszodik le, a fott vagy sult etelt megsem tekintjuk szintetikusnak.

Szintetikus az az anyag amit gyarban keszitenek. Akar az antibiotikum is, pedig azt bakteriumok vagy gombak termelik a fermentorban.
De akkor a sor, a bor a palika is szintetikum.

Nem tudom, mirol van szo, mi a szintetikus anyag?

[Prolixus] 2014.04.22. 15:04:27

@fordulo_bogyo:

Ja, pont ezt akartam én is írni, hogy még pontos definíciók sincsenek, akor egyáltalán mi alapján teszünk különbséget? Ey több helyen is támadható, érzelmi alapon létrejött (logikátlan?) logikai rendszer alapján, slussz-passz.

Amúgy nekem úgy tűnik, hogy a molekuláris rasszizmussal gyakran párosul a különböző konspirációs teróiákban való feltétel nélküli hit. A gonosz gyógyszeripar, gonosz vegyipar meg akar mérgezni minket mert bla-bla-bla. Mondani sem kell, hogy mindkét jelenség a kritika nélküli gondolkozás és az objektív megítéléshez szükséges tudásanyag hiányának következménye.

Genius2 2014.04.22. 15:25:24

A gonosz gyógyszeripar, gonosz vegyipar meg akar mérgezni minket mert

Sajnos, elsősorban az elmúlt évszázadban rengeteget lehetett hallani, olvasni ezekről, egy csomó film is készült arról, hogy egyes cégek gátlástalanul, mindent a profitnak és a hírnévnek alárendelve az emberek ellen tettek.

De ha nem így lenne, akkor miért nincs még mindig ellenszere (értsd: GYÓGYszere) a ráknak, az AIDS-nek, és egy csomó betegségnek??? Valóban nem volt elég 100 év arra, hogy kikísérletezzék a "csodaszert", amely milliók életét mentheti meg? Na?

zsuzsanon 2014.04.22. 16:04:46

:))))

Az fél a szintetikustól, aki nem tudja, mi is az.
Nekem az a szintetikus, amit a természet nem alkot meg magától (itt molekulára gondolok, nem éppen főzésre), mondjuk pl. tenzidek.
Nekem szintetikus termék pl. a vazelin is, mégsem tartom veszélyesnek.

Veszélyesnek tartom tudatlanságot, a nép anyagi érdekből való becsapását.

Visszatérve "cruelty free": A méz, méhviasz, kecsketej stb. igencsak kérdéses....
Továbbá: pl. fenyőgyanta, rózsaolaj... (több tonna rózsaszirom egy liter olajért, ami óriási mennyiség, fák esztelen csapolása)

Én inkább veszek szintetikus rózsaolajat, ha már ilyen luxusra támad kedvem.
Nem hiszem, hogy bajom lenne tőle, viszont egy lúggal reakcióba lépett valódiról már elgondolkodnék...

Genius2 2014.04.22. 16:40:48

@zsuzsanon:
Neked ajánlom a most megjelent szintetikus kecsketejet, mézet, hidd el van olyan jó, mint az "igazi". :-) Nem is fogod észrevenni a különbséget, hiszen miért is vennéd, te meg vagy győződve róla, hogy jó a szintetikus. Ugyanaz, mint a természetes.

Nem tudom, mi a baj a kecsketejjel.
És a méhviasszal.
Ezeket majd magyarázd meg légyszíves.

A cruelty-free-ről egy mókás termék jut eszembe, a BoCsi = BoldogCsirke. Igen, ő is valóban boldogan élt, amíg a vágóhídra nem került. :-)

Nekem szimpatikus, hogy nem tesztelik állatokon. Teszteljék önkéntes embereken, gondolom, te is lennél tesztalanya egy ismeretlen "kozmetikumalapanyagnak".

És a végére egy példa. Kókuszolaj = Sodium Coco Sulfate. Természetesből szintetikus. Fogadni mernék, hogy ott van a fürdőszobádban...

fordulo_bogyo 2014.04.22. 16:41:33

@zsuzsanon: "Nekem szintetikus termék pl. a vazelin is, mégsem tartom veszélyesnek. "
Hm. Ugy tudom, hogy az elofordula termeszetben, a koolajban, csak tisztitani kell, mert mas vegyuletek is vannak mellette a keverekben.

Tehat nem (csak) az eloallitas modja, hanem (inkabb) a tisztitas kell ahhoz, hogy valamit szintetikusnak tekints? Vagy onmagaban a tisztitas is eleg hozza?

Ilyen alapon a kristalycukor is szintetikum? Tisztan azt sem talasz a termeszetben.

"Nekem az a szintetikus, amit a természet nem alkot meg magától (itt molekulára gondolok, nem éppen főzésre), mondjuk pl. tenzidek."

Hm. Tenzidek: naturkence.hu/spl/960966/Tenzidek
vagy gondolj a szappanfure, a mosodiora...

Es akkor mi van, ha egy termeszetben elofordulo anyagot vegyesz allit elo laborban, vagy gyarban? Az termeszetes, vagy szintetikus?

Lehet, hogy erre talaltak ki a "termeszetazonos" jelzot? Szoval a termeszetazonos az szintetikum vagy sem?

zsuzsanon 2014.04.22. 16:46:19

@Genius2: A példát azért hoztam, mert valahol az örökös fejés, a méz- és méhviaszszerzés is valahol kínzás.
Ez nem a szintetikushoz való példa volt. Az nem "cruelty free" kategória. Két dologról írtam.

zsuzsanon 2014.04.22. 16:55:17

Én nem vagyok se kemofób, sem "naturadikalista" :)

Szintetikuson meg azt értettem, ami. Olyan kémiai reakcióval előállított új molekulát, amit nem találsz meg a természetben. Igen, eszerint nagyon sok minden az. Mégis jók, nem?

Tenzidek igen, vannak, én most csak az ember által előállítottakat akartam felhozni példának, azt, amit írtál, és igen, itt is vannak jók és rosszak, környezetkárosítók, allergének, stb.

Vannak természetes mérgek, vannak szintetikusak. Kösz, de nekem egyiket sem. Vannak jó szintetikus dolgok, vannak jó természetes dolgok.

Csak nem szeretem, ha tájékozatlanságból meg akarják magyarázni, hogy minden természetes jó és minden szintetikus rossz. Azért van agyunk, hogy gondolkozzunk vele, és használjuk is. Ezt kaptuk a természettől. :)

zsuzsanon 2014.04.22. 16:56:09

@fordulo_bogyo: Igen, szerintem az a természetazonos.

Baj van vele?

zsuzsanon 2014.04.22. 17:06:18

@fordulo_bogyo: Ha az általad említett és hasonló oldalakon megemlíted a kőolajat, mint természetest, a minimum, hogy letiltanak. :D

A vazelint, ahogy veszed, azzal is elkövettek egy ármányt, hogy úgy használd, ahogy, és ne a természetest kend magadra. :)

Vincente82 2014.04.22. 17:07:58

@Genius2: A cikknek pont az a lényege, hogy nem attól jó vagy rossz valami, hogy szintetikum-e vagy sem, hanem hogy mi a hatása. Illetve hogy fölöslegesen nem célszerű adalékanyagot alkalmazni (legyen az természetes vagy szintetikus) mert annak az előállítása terheli a környezetet.
A "gyógyszergyárak meg akarnak mérgezni minket" nos ez véleményem szerint már antalvalis hozzáállást tükröz. Attól hogy valki nem ismeri a gyógyszergyártás során alkalmazott követelményrendszereket, minőségbiztosítási szinteket, az nem azt jelenti hogy nincsenek. Hogy miért nincs a ráknak ellenszere? Nos azért mert nincs olyan, hogy "a rák". Számtalan daganatos megbetegedés van, számtalan terápiás beavatkozási lehetőséggel, eltérő eredményességgel. Van ahol ez nagyon alacsony, de van ahol kiemelkedően magas. Ugyanez a hibás megközelítés az AIDS-nél is, mert ugyan az AIDS-et nem tudjuk gyógyítani, de hatásos HIV ellenes szerek már léteznek.
A profitot azért nem érdemes szóba hozni, mert egyrész működnek a már korábban említett minőségbiztosítási korlátok, másrészt mert a bizonyítékokat nélkülöző "gyógymódok" közül jópárat ugyancsak pénzért - nem is kevésért - osztogatnak. Harmadrészt - ahogy mindig mondani szoktam - a biztonsági övet is pénzért gyártják, esetek többségében nincs is rá szükség, mellékhatásként szoríthat, meg a szabadságomban is korlátoz, de azért mégis jó ha van, mégsem támadja senki a "biztonsági-öv lobbit".
Én egyébként attól (is) akadok ki amikor természetes kalciumot, vasat, vagy egyéb elemet keresnek. Ezek mit gondolnak, hogy a "szintetikus szelént" a szeléngyárban gyártják?
Az összetevők, adalékanyagok kérédésről még annyit, hogy nagyon gyakran irtóznak az E-számoktól, holott más formában történő elnevezésük esetén meg csodaszerként tartják számon. (Konkrét példával: szódabikarbóna, C-vitamin). Illetve ide tartozik az alábbi írás: divany.hu/alapkonyha/2014/02/18/termeszetes/#
Egyébként ha a szintézis fentebb idézett mondatát veszem, akkor a növény szekunder anyagcseretermékei is szintetikusak, hiszen szintézis során állítja elő azt. :)

Vincente82 2014.04.22. 17:09:13

@zsuzsanon: Ez a "naturadikalista" kifejezés honnan van? Saját találmány? Használhatom?

fordulo_bogyo 2014.04.22. 17:09:22

@zsuzsanon: "Baj van vele?"
Nekem semmi bajom nincs vele, csak nem tudom eldonteni, hogy szintetikus vagy termeszetes? ;-)

"Olyan kémiai reakcióval előállított új molekulát, amit nem találsz meg a természetben. Igen, eszerint nagyon sok minden az. Mégis jók, nem? "

Es ha valahol megtalaljuk a termeszetben, akkor atsoroljuk a termeszetes anyagook koze, tobbe nem lesz szintetikum?
Valtozik ettol valamilyen tulajdonsaga? Nem.

Melysegesen egyetertek, hogy a felosztas
-nem definialt, nem egyertelmu
-semmi ertelme

zsuzsanon 2014.04.22. 17:11:26

És igen, a kőolaj ugye természetben előfordul. Az tabu. A szilikátok is előfordulnak, mint agyag (némelyikben ugye van némi alumínium-hidroxid is, remélem nem ezt keverik be a szappanba, a szorgalmas természetből gyűjtögetők), azt mégis istenítik. Érdekes dolgok ezek.

zsuzsanon 2014.04.22. 17:12:19

@Vincente82: Hát persze, pár perce találtam ki. De nem akarom levédetni. :D

fordulo_bogyo 2014.04.22. 17:14:28

@zsuzsanon: "Ha az általad említett és hasonló oldalakon megemlíted a kőolajat, mint természetest, a minimum, hogy letiltanak. :D"

Csak azt mutatja, hogy a kemia mellett a gazdasagi foldrajz oran sem figyeltek. ;-)

"A vazelint, ahogy veszed, azzal is elkövettek egy ármányt, hogy úgy használd, ahogy, és ne a természetest kend magadra. :)"

Mire gondolsz? Ugy tudom, kemiailag nem modositottak, plane nem szintetizaltak. Vakumdesztillacioval tisztitjak es kesz.

zsuzsanon 2014.04.22. 17:20:38

@fordulo_bogyo: Megmondom őszintén, tanultunk róla (valaha), de engem mindig taszított az üzemi vegyészet, a kőolajgyártás és társai. Ezért ki is hullott a fejemből minden érettségi után. Azonnal. Ennyi rémlett róla, esetleg utánaolvasok. Úgyhogy biztos igazad van, arra emlékeztem, hogy gyártás során keletkező melléktermék, amivel valamit elkövetnek. De nem igazán akarok utánaolvasni, a benzin szagát is utálom gyerekkorom óta. :)

[Prolixus] 2014.04.22. 17:52:30

@Genius2:

@Genius2:

Látod, pont erről beszéltem. Az a tény, hogy ezeket a banális kérdéseket egyáltalán felteszed, erősen arra enged következtetni, hogy esetedben például a megfelelő szakismeret hiánya a "probléma".

Miért nincs a ráknak ellenszere? Egyszerű: Olyan betegség nincs is, hogy rák, éppen ezért gyógyszert sem lehet fejleszteni ellene. A rák egy halmaz, egy összefoglaló elnevezés, amibe számtalan kór tartozik bele. Ezek pedig meglehetősen diverzek a szövettani eredetüket, makroszkópos megjelenésüket, genetikai hibaállományukat, és a kontrollálatlan sejtosztódást lehetővé tevő molekuláris mechanizmusaikat tekintve. A rákok elleni gyógyszerek többsége ma aspecifikus, nem az adott rák ellen hat, egyszerűen a sejtosztódást nehezíti különböző módon, így a "valószínűségeknek hála" lassítja a rák terjeszkedését, a mellékhatása viszont az, hogy az egészséges szövetek normális és szüksége sejtosztódására is káros mellékhatással van. Innen jönnek a klasszikus kemoterápiás mellékhatások, a hajhullás, hasmenés, legyengülő immunrendszer, pocsék sebgyógyulás stb. Vannak ugyan specifikus gyógyszerek, ezek azonban csak bizonyos ráktípusok ellen, és azon belül is csak bizonyos molekuláris elven "működő" verziók ellen hatásosak, a többi rákra teljesen hatástalanok (cserébe a klasszikus mellékhatások ezeknél nincsenek meg). A fentiekből következik, hogy univerzális gyógyszer, ami minden rák ellen hatásos, sosem lesz.

Az AIDS szintán nem egy betegség, az elnevezés csak egy szindrómát takar, amit a HIV fertőzés okoz. A HIV fertőzés ellen pedig két okból nehéz hatásos gyógyszert fejleszteni. Az egyik, hogy a HIV genom mutációs rátája nagyon magas, így hiába csinálnak újabb és újabb antiretrovirális gyógyszereket a vírus enzimjei ellen (HIV reverz transzkriptáz és a proteáz), a magas mutációs ráta és a gyógyszer jelenlétévben a víruspopulációra gyakorolt, a terápia hatásossága szempontjából kedvezőtlenül megnőtt szelekciós nyomás együttesen gyakran eredményezi a gyógyszerre rezisztens varionsok megjelenését, amik ezáltla értelemszerűen kikerülik a kombinált kezeléseket, és a fertőzés (ezzel együtt a betegség) progressziójához vezetnek. A másik ok a HIV fertőzés közismert, mocskos kis trükkje, miszerint pont az immunrendszer sejtjeit fertőzi, azokban replikálódik, ezáltal azokat pusztítja. Márpedig különböző mértékben ugyan, de minden antimikrobiális gyógyszernek "szüksége van" az immunrendszer közreműködésére a klinikai értelemben vett hatékoynsághoz, a HIV tehát még ezt a támogató, elimináló rendszert is erőteljesen legyengíti, ami duplán megnehezíti ellene a védekezést. Ha úgy tetszik, nyugodtan mondhatjuk, hogy a HIV övön alul támad, és sokszor egy-egy lépéssel előttünk jár. Ezekeből már nem következik teljesen egyételműen (mint a ráknál), hogy a HIV-nek sem lesz sosem ellenszere, de én ezzel kapcsolatban elég szkeptikus vagyok. Akkor már inkább nagyobb esélye van az oltásnak, de ahogy a HIV ellenes gyógyszereknek, úgy a HIV ellenes oltásoknak is speciálisan nehezített helyzetük van.

Egyébként nem közismert, de tény, hogy nagyon kevés vírus ellen van oki terápiát jelentő gyógyszerünk. Influenza A és B (a hatékonyságuk mondjuk nem túl jó ezeknek sem), HSV (herpes) 1 és 2, Varicella zoster, Hepatitis B és C. Ennyi, slusszpassz. Nagyságrendekkel több emberre patogén vírus van, ami ellen semmilyen oki terápiával nem rendelkezünk. A kakukktojás a HIV, ami ellen van oki terápia, csak a hatékonysága extrém rossz, a fent taglalt tényezők miatt.

[Prolixus] 2014.04.22. 17:53:40

@Genius2:

„Sajnos, elsősorban az elmúlt évszázadban rengeteget lehetett hallani, olvasni ezekről, egy csomó film is készült arról, hogy egyes cégek gátlástalanul, mindent a profitnak és a hírnévnek alárendelve az emberek ellen tettek.”

Ez az „érved” meg infantilis világképre utal. Most komolyan?! Lehetett hallani, olvasni ezekről? Hol? Olyan oldalakon, ahonnan a ködpiszkáló blog is rendszeresen csemegézni szokott? Szerinted ezek mennyire nagy kapitális baromságok? Sok film készült ezekről? Amik kb. annyira nevetségesen bárgyúak és nyilvánvalóan vagy kevésbé nyilvánvalón hazugságokra, ferdítésekre és csúsztatásokra építenek, mint pl. a híres „Pszichiátria a halálipar” (vagy mi volt annak a rettenetnek a címe)? Sok film készült arról is, hogy Los Angelesben minden második zsaru korrupt. Film készült arról is, hogy a világot az emberkehez megszólalásig hasonló űrlények irányítják, akik dominálják és irányítják a fogyasztói társadalmat, ezzel leszedálják a szkeptikus gondolkodást és csak egy spéci napszemcsivel láthatóak. Film készült arról is, hogy az egész világ csak egy virtuális valóság, a valóságban mi pedig édesden alszunk, miközben a gonosz robtook kihasználják a tetsünk energiatermelő képességeit. Ezeknek a filmeknek miért nem hiszel? Csak mert nem voltak eléggé hitelesen megcsinálva ahhoz, hogy hihetőek legyenek? Vagy mert olyan dolgokat tartalmaznak, amelyek a te reálisnak gondolt világképedbe nem illeszthetőek bele? Amit a filmekben látsz, az különböző mértékben totális, alaptalan fikció, vagy a valóság csak egy szeletének, nem a teljes igazságnak a prezentálása. Attól, hogy neked hihetőnek tűnik, még nem feltétlen valóságos.

[Prolixus] 2014.04.22. 18:16:37

@Vincente82:

Annyit "korrigálnék" a hozzászólásodon, hogy a "hatásos" HIV ellenes terápia annyit jelent, hogy 5-10-15 évvel meghosszabbítják a az érintettek élettartamát, de a vírus eliminálása a szervezetből extrém ritka kombinált teráia mellett is.

A minőségbiztosításról és felügyeletről egyébként meg azt mondják a "hívők", hogy az is mindig meg van korrumpálva, hogy kábé olyan a jelenség, mint amikor a jogászok nem olyan törvényeket hoznak, amik a társadalom érdekeit szolgálják, hanem olyan törvényeket, amik a saját érdekeiket szolgálják. Nem egyszer hallottam már olyat, hogy XY és társai szerint a klinikai tesztek is mind kamuk, az eredmények meg vannak hamisítva, a gonosz gyógyszergyárak tehát kenőpénzekkel úgy alakítják a minőségbiztosítási rendszert ahogy nekik kedvez, a farmakovigilancia is csak egy látványpékség stb. Sajnos akinél ezek a konspriációs elméletek elérik a pszichiátriai értelemben kóros szintet (vagyis amikor már kórosan túlérétkelt eszmékrők, súlyosabb esetben valódi doxasmákról van szó) lehetetlen rávilágítani a logika és világkép alapvető hiányosságaira és hibáira.

zsuzsanon 2014.04.22. 18:35:40

@[Prolixus]: " Nagyságrendekkel több emberre patogén vírus van, ami ellen semmilyen oki terápiával nem rendelkezünk."

AZONNAL írni szeretnék (privát) Neked. Meg Ködpiszkálónak is, de még nem írt vissza, én meg engedély nélkül nem akarok.
Szabad?

[Prolixus] 2014.04.22. 18:38:34

Persze. Bár még nem kaptam a blog.hu rendszerén privátot, remélem megtalálom. :D

Vincente82 2014.04.22. 21:21:12

@[Prolixus]: Köszönöm a korrigálást a HIV-vel kapcsolatban.

Igen tisztában vagyok hogy sokan a kívánt végeredményhez (árnyékszéken trónoló árnyékkormány irányította gyóccercosanostra) igazítják a bizonyítékokat, de egyrészt az ilyen fórumon történő viták gyakran nem is azoknak szólnak, akikkel a párbeszédet folytatjuk hanem azoknak a néma, még bizonytalan, de észérvek alapján döntő/dönteni akaró embereknek akik számára így lehet bemutatni a szükséges bizonyítékokat, érveket. Továbbá gyógyszergyártásban dolgozó ismerőseimtől hallottam olyan példákat, amik elég meggyőzőek lehetnek (volt már eset, hogy annak bizonyultak. Habár tisztában vagyok vele, hogy az anekdotikus érvelés nem a legjobb módszer, vannak esetek, amikor csak evvel a módszerrel lehet megfelelő megvilágításba helyezni a dolgokat.

chatte 2014.04.22. 21:51:53

@Genius2: marketingeskent mondom, nincs nagyobb atveres jelenleg, mint a bio elelmiszer. ha egy etel 5%-a szarmazik termeszezes tartasbol, akkor az mar viselheti az organikus megjelolest. a biohoz pedig csak annyi: a vegyszeres eso idejen esernyot tartanak a gyumolcs fole a talajviznek pedig megmondjak, hogy a szomszed permetes foldjebol nem folyhat at?

+mondom 2014.05.11. 09:18:25

Erről a molekuláris rasszizmusról az jut eszembe, hogy mintha kb. 200 évet visszaszáguldottunk volna az időben és újra meg kellene győzni az embereket, hogy márpedig nem létezik "vis vitalis"...

Az lehet egy magyarázat, amit Prolixus írt a margarinos cikk kapcsán:
-vagy a mesterséges/szintetikus anyag tartalmazott valami olyat, ami káros hatás okozott (hány ilyen létezik a bizonytalan eredetű anyagok esetén)
-vagy pedig a természetes forrásban nem csak egy hatóanyag van, ami felelős a pozitív hatásért, hanem a gyógynövényben vagy másban előforduló többi molekula is részt vesz.
Csak sajnos a hívők ezt nem gondolják így végig...

Untermensch4 2014.05.19. 17:02:28

@chatte: a bio-hoz: a 70-es években 2,5-szeresére növelt hektáronkénti termésátlagoknak az ára kb 12-szeres műtrágya- és 50-szeres üzemanyag-felhasználás volt. nem vagyok róla meggyőződve hogy annyira "bio"-dolgokat egyáltalán lehetséges lenne termeszteni...

zsuzsanon 2014.05.26. 15:41:02

@Untermensch4: Úgy hallottam, 50 év vegyszermentesség kell (bizonyítottan), aztán lehet. Ez ausztriai norma, itt nem tudom.
A másik nagymamám két kézzel szórta a DDT-t az uborkájára, hogy le tudjon jó sokat adni a gyűjtőhelyre. Veserákja lett, lehet, hogy ezért. Ennyit a háztáji termelésről.

Tompika27 2014.11.29. 16:31:56

@fordulo_bogyo:
"Hol talalsz a termeszetben kamillateat? Labost, benne forro vizzel, amiben kamillaviragok aznak?"

Biztos fáradt vagyok :-), de öt perce röhögök ezen. Elképzeltem, amint a réten barangolva forró kamillateát szüretelek. >:-)

sabrage 2014.11.30. 14:38:42

Szerintem van olyan vegyület ami szintetikus és nem lehet ráfogni, hogy természetes lenne. Pl.: acetil-cisztein

A probléma ott van, hogy a természetben előforduló vegyületeket előállítjuk és akkor az sokak számára nem természetes. A molekulára nincs felcímkézve az eljárás, ahogy előállt. És mi van akkor ha az eljárás is azonos?

A tárgyak vizsgálatánál sokkal problémásabb a helyzet, ha fából ajtót készítesz az természetes? A természetben biztos nem találok olyan ajtót. Az anyag bizonyos formái nem állnak elő a természetben emberi vagy más élőlények beavatkozása nélkül.

Szóval számomra általában alapvetően az a természetes ami a természetben előfordul, úgy magától. Ami természetes összetevőket tartalmaz csak az nem feltétlenül tekinthető természetesnek. De van pl. terméshigany ami abszolút természetes anyag, mert nem igényel élőlényt, szemben pl. a szénnel ami nem annyira természetes. Hányan tartják vajon az elemi higanyt természetesnek?

nr74 2015.04.30. 15:19:35

Pár éve voltam egy termékbemutatón, étrendkiegészítők, vitaminok voltak terítéken. Mindenáron C-vitamin tablettát akartak rám sózni, de akkor az egyik gyógyszergyárban dolgoztam és szinte korlátlanul hozzáfértem. Mondtam is az üzletkötőnek, hogy ne fáradjon, rengeteg C-vitamin van otthon. A válasz: lehet, de a tiétek biztos tele van aszkorbinsavval...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása