a dohányzás megvéd a tüdőráktól?

2014.01.29., Szerző: kodpiszkalo

A gyerekek is tudják, hogy a dohányzás károsítja az egészséget. Vagy mégsem? Egyesek szerint ez is csak egy olyan hazugság, amelyet valamilyen érdekcsoport az emberiség kiirtása érdekében (vagy miért is?) terjeszt. Az, aki az interneten szerzi ismereteit, könnyen zavarba jöhet, mert valaki hazudik, mégpedig nagyot. Lássuk csak, mit is állítanak az újokosok:

A dohányzás megvéd a tüdőráktól és valószínűleg sokakat az Alzheimer-kórtól is.
A hazugságokkal kialakított közfelfogás azt sulykolja az emberekbe, hogy aki dohányzik, kidobott a szemétbe hihetetlen mennyiségű pénzt, hozzájárult az állam adóbevételeihez, ami Magyarországon évi kb. 300 milliárdot tesz ki - amiből talán 2 milliárdot a dohányosok érdekében használnak fel - és szándékosan rongálja az egészségét.
Én húsz év dohányzás után láttam először belülről a tüdőmet. A hajlékony bronchoscopos vizsgálatot egy amúgy dohányos orvos végezte altatás nélkül. Felkészültem a legrondább látványra, ami megjelent lelki szemeim előtt. A fekete üszök alól itt-ott kibukkanó hörgők sikoltozását előre hallottam.

A jó minőségű monitoron hamarosan feltűnt a tüdőm belseje. A jól megvilágított belső felületen nyoma sem volt a kátránynak, az egész felület szép rózsaszínben pompázott, csak a hörgők felületét borító habos váladék nem illett a képbe. Mivel én nem a National Geograpich magán mindent kipróbáló öngyilkosjelölt sztárjaihoz hasonlóan kerültem a székbe, hanem betegként, informálódásom nem csak a kíváncsiságom kielégítését, vagy a hatásvadász filmkészítői vágyat szolgálta. Azóta 16 év telt el.

Az igazság az, hogy a koszorúér-és érrendszeri betegségekre, előnyös hatása lehet a nikotinnak. Ezzel a tájékoztató írással arra akarok rámutatni, hogy a dohányzás nem csak a tüdőrák, de az Alzheimer-kór ellen is hatásos védekezés. A világ NATO által gyakran permetezett területein riasztóan megnövekedett az utóbbi megbetegedések száma, miközben sorra halnak meg körülöttünk olyan emberek tüdőrákban, akik életükben sohasem dohányoztak. Bár nagy számokat emlegetnek halálozási okként a tüdőrákot megnevezve, de patalógus és korboncnok ismerőseim, és barátaim nem tudják ezt megerősíteni. Talán ezért dohányzik szinte mindegyik az általam ismertek közül.

Na tessék. A névtelen szerző állítólagos egyéni tapasztalata alapján messzemenő következtetéseket von le. Még ha igaz is lenne a bronchoszkópos vizsgálat, miért kellene jelentőséget tulajdonítanunk egy olyan ember véleményének, aki életében először látott belülről tüdőt? Honnan tudhatná, hogy hogyan néz ki egy nem dohányzó ember tüdeje? Mihez képest szép az ő tüdeje? Nem kell szakirányú végzettség ahhoz, hogy belássuk, egy ilyen vélemény értéke közelít a nullához (ha hozzávesszük azt is, hogy teljesen ellenőrizhetetlen az anonim szerző sztorija, el is éri a nullát). 

Bronchoszkópos vizsgálatot (magyarul: légúti tükrözést) egyébként más módon nem tisztázható légúti-tüdő eredetű panaszok okának kiderítésére végeznek. Még ha tetszett is az illetőnek a tüdő szép rózsaszín színe, a 20 évnyi dohányzás valószínűleg nem múlt el nyom nélkül: valamilyen komolyabb tüdőpanasza lehetett, ha ezt a vizsgálatot elvégezték rajta.

A dohányzás egészségkárosító hatása régóta ismert, többszörösen bizonyított tény. A dohányfüsttel belélegzett égéstermékek (kátrány) ugyanis olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek rákkeltő hatásúak, azaz daganatos sejtek kialakulását eredményezhetik. Nem minden dohányos lesz rákos, de körükben jelentősen magasabb a daganatos betegek aránya. A daganatos betegségek aránya a teljes halálozáson belül a fejlett országokban nő, ennek oka az egészségtelen életmód (táplálkozás, elhízás, alkoholfogyasztás, dohányzás, egyéb rákkeltő anyagok a környezetünkben), de a társadalom elöregedése is jelentős tényező. Az életkor előrehaladtával a rák előfordulásának kockázata nő, mivel az öregedő szervezet sejtjeinek osztódásába növekvő eséllyel csúszik be olyan hiba, amely korlátlan sejtosztódáshoz, azaz rák kialakulásához vezet.

Nem vélemény-, ténykérdés: 2004-ben a Földön 58 millió ember halt meg, 13%-uk rákban. Évente mintegy 1 300 000 ember hal meg tüdőrákban. Szintén nem vélemény kérdése, hanem tény: a tüdőrákos esetek 80-90%-a a dohányzásra vezethető vissza. A dohányzó nők 13-szor, a férfiak 23-szor nagyobb eséllyel lesznek tüdőrákosak, mint nem dohányzó társaik (sajnos a passzív dohányzás is komoly veszélyforrás: mintegy 20-30%-kal fokozza a rák kockázatát). Lehet hozni példákat kivételekre (100 éves bácsi napi két doboz cigit szív 3 éves kora óta és hasonló hihető vagy hihetetlen sztorik), de még ha van is kivétel - mert az mindig van -, a nagy átlag egészen biztosan csökkenti saját életkilátásait a dohányzással. A dohányzás más daganattípusok kockázatát is fokozza, de leginkább a tüdőrákét, ami érthető, ugyanis a füst rákkeltő anyagai leginkább ezt a szervet károsítják. 

A dohányfüstben nem csak égéstermékek, de a dohánylevél elpárolgó nikotintartalma is megtalálható. Ez az alkaloid egy fontos idegi ingerületátvivő anyag, az acetil-kolin bizonyos hatásait képes utánozni (szerkezeti hasonlóságuk révén). A nikotin szív-érrendszerre kifejtett hatásai ezzel magyarázhatók - hogy miért előnyös a vérnyomás- és pulzusszám-emelés, ez az ismeretlen szerző titka. A nikotin erős méreg, de a dohányzás káros hatásai elsősorban nem ehhez a vegyülethez, hanem a rákkeltő égéstermékhez köthetőek. A nikotin egy szempontból mégis veszélyesebb a dohányfüst bármely más anyagánál: fogyasztása súlyos függőséghez vezet, amelynek mértéke a kábítószerfüggéssel (kokain, heroin) mérhető össze. 

A fent idézett szöveg is követi azt az általános szabályt, hogy a legnagyobb badarságok közé is keverni kell legalább egy igazságcsírát, így ugyanis el lehet bizonytalanítani az olvasók egy részét. Az igazságcsíra ebben az írásban a dohányzás és az Alzheimer-kór kapcsolata. Bizonyos megfigyelések szerint a nikotinkezelés (nem a dohányzás!) mérsékelheti a betegség tüneteit, ugyanakkor az is igazolt, hogy a dohányzás - a füst egyéb komponenseinek tulajdoníthatóan - jelentősen fokozza ennek a központi idegrendszeri károsodással járó betegségnek a kockázatát.

Nem ez az első eset. hogy a tények nem zavarták egy írás anonim szerzőjét. Nem ez az első eset, hogy tudatlan, felelőtlen emberek felmérhetetlen károkat okoznak azzal, hogy másokat félrevezetnek, és olyan magatartási formákat erősítenek, amelyek a félrevezetettek életét veszélyeztetik. Az viszont meglep, hogy ezt a minden alapot nélkülöző írást milyen sokan osztják meg honlapjukon, facebook-oldalukon, küldik tovább levélben - és nem csak a NATO-permetezésben hívő, dohányzó patalógusok. 

Kép forrása: health-news.com