ASEA - palackba zárt csodamolekulák?

2013.10.25., Szerző: j.norbert

Redox jelzőmolekulák, sejtszintű egészség, több billió palackbazárt molekula, tudományos áttörés, hihetetlen gyógyulások – ilyen és ezekhez hasonló jelzőkkel találkozhatunk az interneten, ha beütjük a keresőbe az „ASEA" szót. De vajon mi van mögötte, tényleg hatásos-e, vagy csak egyike az újabb szemfényvesztésnek?

Az ASEA születése két amerikai üzletember, Verdis Norton és James G. Pack nevéhez fűződik, az ő finanszírozásuk tette lehetővé, hogy állítólag 17 év laboratóriumi kutatás után a csodamolekulák eljuthassanak az emberekhez. Ehhez (szintén állítólag) 30 millió USD volt szükséges, ami összehasonlítva egy gyógyszer teljes kifeljesztésével (1-1,5 milliárd USD) nem is sok. De mit is állítanak, mire képes ez a szer?

A redox molekulák biztosítani tudják számunkra, hogy sejtjeink működése egészséges legyen. Ha valamelyik sejtünk, bárhol legyen az a testünkben, valamilyen segítségre szorul, a redox (jelző) molekulák a szükséges segítséget megadják számára. A beteg sejteket megjavítják, és ha ez már nem lehetséges, akkor azt eltávolítják, és a szomszédos sejtek felhasználásával új, egészséges szervazonos sejtet építenek.

A tudósok rájöttek arra, hogy a Mitokondriumok (sic! ) nem csak energiát termelnek, de még a sejtek optimális működését biztosító RedOx Jelzőmolekulákat is ők állítják elő. Azok a folyamtok, melyek során a Mitokondrium RedOx Jelzőmolekulákat termelnek, sós vizes közegben mennek végbe. A só és a víz is nagy mennyiségben megtalálhatóak a szervezetünkben, a sejtjeinken belül és azokon kívül egyaránt. A szervezetben minden biokémiai reakció ebben a sós vizes közegben megy végbe.

Tehát ezek vegyületek a mitokondrium nevű sejtszervecskében termelődnek, előállításuk sok tudósnak már sikerült (hivatkozás nincsen rá), de stabilizálni ezeket először Dr. Gary L. Samuelsonnak sikerült csak. Sajnálatos módon ezeknek a vegyületeknek összegképletéről, szerkezetéről egy szót sem szólnak, mindössze egy szerény dokumentucska ír a molekulák fluoreszcens detektálásáról. Valamint olvashatunk egy rövid, középiskolai biológiai ismeretekkel rendelkezők számára megmosolyogtató leírást ezen vegyületek jellegzetességeiről:

Ezek az egyszerű Redox jelzőmolekulák két csoportba oszthatók: Reaktív oxigén és Gyengített fajták. A Reaktív oxigén fajták felvértezik az immunrendszert, a Gyengített fajták pedig aktiválják az antioxidánsokat.

Samuelsonék állítása szerint sós vízből sikerült az előállítás:

Az ASEA gyógyszerkönyvi minőségű sóból (NaCl) és ultratiszta desztillált vízből készül, az orvosi célra használt sóoldatokhoz hasonlóan.

Samuelson elektrolízissel állította elő a molekulákat, és nanotechnológia segítségével „csomagolta be" őket. Itt érdemes megállni picit. Mi történik, ha konyhasóoldatot elektrolizálunk? Aki tanult egy kis kémiát, annak nem okoz gondot a reakcióegyenlet felírása:

2H2O + 2NaCl → Cl2 + 2NaOH + H2

Azaz elemi klór keletkezik reakció során, ez magyarázza a termék leírásakor említett „uszodaszagot". Tehát klóros vizet adnak el többezer forintért, nem rossz üzlet! (Jelen kémiai ismereteink szerint más vegyületek, köztük „redox molekuklák" sem képződnek sós víz elektrolízise során.) Állításuk szerint ugyanakkor a termék nem tartalmaz klórt vagy nátrium-hipokloritot (NaOCl):

Néhány a Redox Jelzők összetevői közül tartalmaz klórt. Ez nem azonos formában van jelen, mint a klór molekulák vagy a fehérítők (Cl2, NaOCl), melyeket a medencék fertőtlenítésére szokták használni. A kiegyensúlyozatlan formában lévő klórok irritálóak és mérgezőek. A tökéletesen kiegyensúlyozott Redox Jelző keverékek (ASEA) nem mérgezőek, nem irritálóak, sőt inkább nyugtatóak. Biztonságosak minden szövetre a testben, beleértve a szemeket is.

Szintén a honlapról származó információ szerint:

A szabványos ivóvíz esetén alkalmazott módszerek (például az EPA/600/330.3) nem megfelelőek az ASEA-ban található teljes klórmennyiség elemzéséhez. Ezek a módszerek azt eredményezhetik, hogy a Redox jelzőkomplexumok mesterségesen klórt szabadítsanak fel.

Ezek szerint csak az ő módszerükkel mérhető olyan eredmény, amelyet hajlandóak elfogadni. Értjük. Mi az a „kiegyensúlyozatlan" vagy „kiegyensúlyozott" klór? Sajnos az angol verzió sem segít ennek megértésében. A nanotechnológia alkalmazásáról több szó nem esik, nem tudjuk meg hogyan történik ezen állítólagos „csodamolekulák" csomagolása. Mint említettük, ugyanígy semmit nem tudunk meg arról sem, hogy pontosan mit és milyen mennyiségben tartalmaz a termék, azon kívül, hogy van benne só:

120 ml mennyiségű ASEA-ban hozzávetőlegesen 123 mg nátrium található. Ez körülbelül ugyanannyi, mint 4 átlagos sültkrumpli (1 sültkrumpli per 30 ml).

Hogy szerves anyag nincs benne, arra az is utal, hogy eléggé etrém körülmények között is stabil marad (akárcsak a sós víz):

Az ASEA 148 °C értékig stabil, túléli a mikrózást, a lehűtést vagy a lefagyasztást.

Márpedig ilyen alapvető információk hiányában akár az orosz rulettel azonos kockázatot is jelenthet a termék fogyasztása (hogy messzebbre nem menjünk, például bizonyos anyagokra allergiások számára). Szintén nem mellékes, hogy nem derül ki, hogy milyen termékkategóriában van forgalomban. A gyógyszerek, gyógytermékek, étrend-kiegészítők listáján mindenesetre nem található meg, így az is elképzelhető, hogy illegálisan van forgalomban. Mindebből azért már sejthető, hogy mennyi értéke lehet a terméknek. Azonban több egyéb állítás is van az ASEA-val kapcsolatban, érdemes néhányat górcső alá venni.

500 százalékkal emeli az antioxidánsok aktivitását

Jelesül a glutation-peroxidáz és a szuperoxid-dizmutáz enzimeket citálja a dokumentum. Sehol egy hivatkozás, a módszertani hiányosságok miatt az állítólagos mérés nem reprodukálható, nem ellenőrizhető. Azt azonban megjegyeznénk, hogy sós víz elektrolízisével nem válik antioxidáns hatásúvá a víz, és az antioxidánsok aktivitását sem fokozza. Ha van ilyen hatás, akkor azt valamilyen egyéb, hozzáadott anyag okozza.

A beteg sejteket "megjavítják", és ha ez már nem lehetséges, akkor azt eltávolítják, és a szomszédos sejtek felhasználásával új, egészséges szervazonos sejtet »építenek«.

Olyan nincsen, hogy „szervazonos" sejt. Minden szervünket különböző típusú sejtek és szövetek építenek fel, nincsen külön „agysejt", vagy „légcsősejt".

Az ASEA nem toxikus, ezért nem áll fent a túladagolás veszélye. Tény, hogy az ASEA biztonságosabb, mit a csapvíz, az ásványvíz vagy a lúgos víz. Talán nem is találni az ASEA-nál biztonságosabb dolgot a földön. Bizonyítottan biztonságos minden szövetre, szervre és egyben az egész szervezetre is.

Erősen hatásvadász reklámszagú megfogalmazás. A cég honlapján feltüntetett vizsgálatok ugyan sok mindenre kiterjednek, de ha tényleg úgy készül a termék, ahogy sejteni lehet, ne lepődjünk meg a biztonságosságán.
Szakirodalmi keresések (PubMed) nem hoznak eredményt, ha az „ASEA" keresőszóval próbálkozunk – márpedig ha egy termékről nincsenek szakmai folyóiratokban megjelent, ellenőrizhető cikkek, a cég honlapján feltüntetett vizsgálatok tudományos hitelesítése sem történt meg. Az egyik ASEA-val foglalkozó honlapon ennek ellenére több cikket is felhoznak (elég megmosolyogtató, hogy fordítógéppel fordították le a címeket!). A cikkekben szó sincsen ASEA-ról. Reaktív oxigén szpecieszekről (ROS) annál inkább: biokémiai folyamatok során keletkező peroxid és szuperoxid ionok nagy mennyiségben meglehetősen károsak lehetnek, szerepet játszanak az öregedésben, rosszindulatú tumoros folyamatokban (de a kórokozók elleni védekezésben is).
A Cochrane adatbázisban sem ad találatot az ASEA-ra, ellenben van egy videó az interneten, kettős vak tesztről, amit a Észak-Karolinai Research Campus Intézetben végeztek, Prof. Nieman vezetése alatt. Az erősen reklámszagú kisfilmben megszólalnak a cég vezető munkatársai, maga Nieman is. A (tudományos folyóiratokban szintén nem fellelhető) vizsgálat lényege a következő volt: kerékpározók anyagcseréjét vizsgálták, milyen hatással van rá az ASEA. A kapott eredmények szerint már egyszeri ASEA fogyasztás is krónikus hatást mutatott (Miféle krónikus hatás? Hogyan mutathattak ki krónikus hatást egy hét hosszúságú vizsgálat után?  Az epéből 43 anyagcseretermék eltolódást észlelték (Milyen eltolódás, biztosan jó hatású? Egyáltalán: epét önmagában nem szokásos vizsgálni) 150-200 vegyületből. Utána érdekes dologról beszél az egyik fehérköpenyes (A feliratban olvasható „micro araenalysis"-re egy találatot sem hoz a google, talán microanalysis, erre egy élettudományokhoz értő, magára adó fordító ügyelne. Azt már csak megemlítjük, hogy az angol „PhDs"-t állandóan orvosnak fordítja.), miszerint több mint ezer gént vizsgáltak meg, és általában egy-kettőben látnak változást (Miben? Expressziós szintben?). Majd utána megint visszatér az anyagcseretermékhez, mintha ezekről volna szó – akkor most mi is van? Gének, vagy metabolitok? A kettő nem ugyanaz... Hab a tortán az utána felvillantott grafikonok, az ASEA oszlopa mindig nagyobb (néhány szabad zsírsav és glicerin). Se tengelyfelirat, se mértékegység, így nem azonosítható be, hogy miről is van szó. A detektált zsírsavak megnövekedett vérszintjéből azt a következtetést vonták le, hogy az ASEA-tól többet tud az ember teljesíteni. A videóban sportolók számolnak be a szernek tulajdonított hatásról. A mozgókép utolsó harmadában beszámolnak, hogy heti 1,2 dl ASEA fogyasztása esetén a szervezet zsírraktárai mobilizálódnak, főleg a hasi területekről (hivatkozás persze nincsen). Ha mozgunk, gyorsabban fogyunk, de ha nem az sem baj! Az szervezet majd ezeket a zsírokat használja majd föl egy „életen" keresztül. Ráadásul mellékhatása sincsen, az viszont erősen önellentmondás, hogy nincs hatással az oxidatív stresszre – nem erről volt szó följebb?

Csak néhány kérdést tennénk föl: hány emberen végezték el a vizsgálatot? Hogyan osztották őket csoportokba? Milyenek voltak a laboratóriumi vizsgálatok? Volt-e szignifikáns eltérés a két csoport között? Egyáltalán: hol vannak a számszerű, pontos eredmények?

A videó végén nyilatkozó úriember adja meg a csattanót:

Az irónia ebben számomra az, hogy mikor az ASEA-ra gondolok, nem a tudományra gondolok.

Én sem.
Érdemes még egy pillantást vetni az árlistára is. Alig ötvenezer forint kicsengetése után már fogyaszthatjuk a csodamolekulákat! Élettudományokkal foglalkozóként nem feladatunk az árak értékelése, inkább ajánljuk azokat a fogyasztóvédelem, a nyilvánvalóan nagy forgalom után befizetendő adókat pedig az adóhatóság szíves figyelmébe.

Kép forrása: forbes.com