gyógynövényveszély?
Mire jók azok a figyelmeztetések, amelyek a valós tények, veszélyek helyett/mellett felületes vagy tévinformációkat tartalmaznak? Semmire. Azazhogy dehogyis: pánikkeltésre és az előítéletek gerjesztésére kiválóak. Ez jutott eszembe, amikor az alábbi cikket elolvastam. Mondhatjuk, hogy ez az írás a maga nemében klasszikus, de nem belső értékei miatt. Először valamikor 2011-ben jelent meg, de úgy tűnik, még ma is aktuális.
Figyelem! A gyógynövénykészítmények lehetséges veszélyei
Egy tanulmány szerint a kereskedelmi forgalomban lévő gyógynövényekből készített termékek 75%-a semmiféle figyelmeztetést, vagy betegtájékoztatót nem tartalmaz, pedig bizonyos gyógynövények akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak.A kutatók az öt legnépszerűbb gyógynövény különböző változatait vették górcső alá: az orbáncfűt, az ázsiai ginzenget, a kasvirágot (echinacea), a fokhagymát és a ginkgót, vagy más néven páfrányfenyőt.
Való igaz, megfelelő tájékoztató nélkül nem csak a gyógynövények, még a mikrohullámú sütő is veszélyes lehet.
A boltok valamennyi gyógynövényt mindenféle egészségügyi figyelmeztetés nélkül hozzák kereskedelmi forgalomba.
Ez nem igaz, hiszen pl. a növényi gyógyszereken és gyógytermékeken megfelelő tájékoztató olvasható.
Az orbáncfűt hangulatjavító hatása miatt rossz közérzet ellen használják széles körben, viszont gyengíti a fogamzásgátló tabletták hatékonyságát.
Ez így igaz, és még számos más gyógyszerrel is kölcsönhatásba lép. Egyébként nem hangulatjavító, hanem antidepresszáns hatása van, és mivel a depresszió diagnózisát szerencsés esetben nem a beteg, hanem az orvos állítja fel, elméletileg a kölcsönhatásokra vonatkozó figyelmeztetés sem maradhat el. Vagy ha az orvos nem is mondja, majd mondja a gyógyszerész - de nem minden esetben, ugyanis az orbáncfű számos étrend-kiegészítőben is elérhető, amelyek használata nem mindig egészségügyi szakember kontrollja alatt történik. (Megjegyzés: bár hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nem javasolja az orbáncfű használatát étrend-kiegészítők előállítására, a tiltás többeket nem tart vissza, a külföldön üzemeltetett webshopokat pedig teljesen hidegen hagyja a hazai szakmai álláspont.) Ez esetben jogos a cikk figyelemfelhívása.
A ginkgo serkenti a véráramlást és éberséget okoz, miközben érszűkítő hatása van, és nem szabadna más gyógyszerrel kombinálva szedni.
A páfrányfenyőnek (Ginkgo biloba) nincs érszűkítő hatása, és igenis szabad más gyógyszerrel együtt szedni. Egyedül elsősorban a véralvadásgátlók esetén van szükség kiemelt figyelemre, mert hatásuk fokozódhat.Az viszont nem igaz, hogy nem szabad más gyógyszerrel kombinálni. A gyógyszerek 99,9%-a esetén nincs reális kölcsönhatásveszély.
Az ázsiai ginzenget az immunrendszer megerősítésére használják elsősorban, a kasvirágot megfázás ellen alkalmazzák, pedig mindkét gyógynövénynek megvannak a maga veszélyei.
Jó lenne erről részletesebben olvasni. Egyik növény (Panax ginseng, Echinacea sp.) sem tartozik a kifejezetten veszélyesek közé.
Még a fokhagyma is veszélyes lehet nagy mennyiségben, amit egyébként a magas vérnyomás ellen használnak előszeretettel.
Meg fűszerként. Persze ha nagyon-nagyon sokat eszünk belőle, veszélyes lehet (a csapvíz is az lehet!), de egyébként egyáltalán nem az. Egyetlen jelentős gyógyszerkölcsönhatása van: a ginkgóhoz hasonlóan fokozza a véralvadásgátlók hatását.
A Leedsi Egyetem gyógyszerészeti iskolájának kutatói összesen 68 kereskedelmi forgalomban lévő gyógynövénytartalmú terméket vizsgáltak meg, melyek közül 51 (75%) semmiféle tájékoztató információt nem tartalmazott az esetleges veszélyekről, mellékhatásokról, vagy hogy milyen gyógyszerrel együtt nem ajánlatos szedni.
A termékek 70%-át, a 68 termék közül 48-at, erőteljes hatásuk ellenére étrend-kiegészítőként dobtak piacra. Mindössze három esetben tartalmazott a gyógynövényalapú termék csomagolása kielégítő mennyiségű információt a kockázatokkal és a mellékhatásokkal kapcsolatban, foglalta össze a felmérés eredményeit Theo Raynor professzor, a tanulmány vezetője.
Sajnos, ez a jelenség Európa-szintű, így olyan, valóban kockázatot hordozó növényekkel is találkozhatunk étrend-kiegészítőként, amelyeknek semmi helye nem lenne ebben a termékcsoportban. Ideális esetben csak gyógyszerként lenne szabad forgalmazni azokat, amelyek biztonságos használatához nélkülözhetetlen a szakember felügyelete. Hogy nem így van, annak oka a rossz jogi szabályozás, csakúgy, mint a csomagolásokon való tájékoztatás, figyelmeztetések elmaradásának.
Egy idén áprilisban elfogadott Európai Uniós direktíva alapján bizonyos gyógynövényalapú készítményeket csak engedéllyel lehet forgalomba hozni, és tartalmazniuk kell az egészségügyi kockázatokat, de a vizsgált öt gyógynövény közül csak az orbáncfű és kasvirág, vagy echinacea forgalmazása kötött engedélyhez.
Nem világos, melyik év áprilisáról és milyen direktíváról van szó. Olyan jogszabály, amely a fenti szigorítást tartalmazná, nem létezik.
Mindenféle gyógyhatású készítmény, amely hatással van a szervezetünk működésére, potenciálisan ártalmas is lehet, ha nem megfelelő módon alkalmazzák, ezért különösen fontos, hogy orvosunkat mindig tájékoztassuk arról, hogy milyen gyógynövényeket szedünk, mondta Raynor professzor.
Így van. S ha az orvos bizonytalan, jó esetben a gyógyszerészhez utal, aki hivatásából, képzettségéből adódóan a gyógynövények szakértője is.
Egyébként meg tény, hogy a gyógynövények - amennyiben szakszerűen alkalmazzuk őket - a gyógyítás legbiztonságosabb eszközei közé tartoznak. Ehhez két dolog szükséges: jó minőségű termék és a használathoz szükséges tudás. Sajnos, mindkettővel vannak problémák: a több ezres választékban vannak kétes minőségű készítmények, az önjelölt "gyógynövényszakértők" népes táborára meg ráférne egy alapos gyomlálás. De mindezért persze nem a gyógynövények a hibásak, nekik "csak" a nimbuszuk tépázódik folyamatosan...
Kép forrása: gossipgamers.com
Dr. Ványolós Attila 
7 komment