mit ér a hatóanyag-szakértő, ha magyar?
Bár ma már sokan az internetet tekintik elsődleges információforrásnak, a többség még ma is a televízióból nyeri a fontos és kevésbé fontos információkat. Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy az ismeretterjesztő műsorokban hiteles információk hangozzanak el. Ezzel általában nincs is probléma. Sokkal inkább azzal van a baj, hogy egyre szaporodik azon műsorok száma, amelyek (jól vagy alig) bújtatott termékpromóció benyomását keltve szakértőként szólaltatnak meg olyan személyeket, akik végzettségük, képesítésük, teljesítményük alapján nem tekinthetőek annak. Sőt, mivel a műsorban bemutatott/reklámozott (vagy a riporthoz asszociálható) termék forgalmazásától - óvatosan fogalmazva - nem függetlenek, véleményük a legkevésbé sem tekinthető elfogulatlannak és autentikusnak.
Az alternatív gyógyászati módszerek (antioxidánsok, gyógygombák) két, gyakran nyilatkozó "szakértője" ebbe a kategóriába tartozik. Varga Gábor történész és közgazdász végzettségű, Szabó László végzettségéről nincsenek nyilvánosan elérhető adatok az interneten (honlapja szerint főiskolára járt). A szakirányú végzettség hiánya még nem lenne baj (a szakértelem vagy a kutatási teljesítmény persze nem ártana), az viszont már igen, ha a témához értő tévénéző rövid idő után úgy érzi, téves, megalapozatlan vagy félrevezető információk hangzanak el. A laikus nézők százezrei számára mindez nem tűnik fel, számukra a megszólalókat hitelesíti a képernyő alján feltüntetett titulus: hatóanyagszakértő/hatóanyagkutató.
A fentiek apropóján született meg az alábbi, a médiafelügyeletet gyakorló NMHH nevű hatóságnak címzett levél:
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Tájékoztatásukat kérem azzal kapcsolatban, hogy az Önök hatáskörébe tartozik-e annak felügyelete, hogy ismeretterjesztőnek szánt műsorokban a szakértőnek titulált megszólalókra megalapozottan, jogosultan használják-e ezt a megjelölést, illetve hogy az ilyen megszólalók (esetenként téves) állításai nem vezetik-e félre a nézőket/hallgatókat.
Kérem, tájékoztassanak, milyen jogszabályi passzusok szabályozzák az előzőekben leírtakat, milyen módja van a Hatóságnak a beavatkozásra, végeznek-e ilyen irányú vizsgálatokat, és egyedi panasz esetén mi a bejelentés módja.Tisztelettel.
Rövidesen megérkezett a válasz:
A 2012. február 23-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett elektronikus levelében írt észrevételekre válaszolva – melyet a műsorokban meghívott szakértő vendégek szereplésével kapcsolatosan fogalmazott meg – az alábbiakról tájékoztatjuk.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapelvei között az alábbi rendelkezés szerepel:
„3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.”
E rendelkezés szerint minden médiaszolgáltató (rádió/televízió) médiaszolgáltatása tartalmát szabadon határozza meg. Amennyiben a szolgáltató eleget tesz a törvényben előírt, műsorszámai tartalmára vonatkozó kötelezettségeinek, további követelmények vele szemben nem támaszthatók. Tájékoztatjuk, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre jogosultan használják-e a megjelölést.
Sajnos nem tudunk ebben a kérdésben segítségére lenni.
Tisztelettel.
Röviden: sajtószabadság van, mindenki azt mond, állít (magáról is), amit akar. Jól van ez így? A következtetést mindenki vonja le maga.
U. i.: a témával a Zugügyvéd.blog.hu is foglalkozik.
Képek forrása: Nava.hu
5 komment