égésre tojásfehérje?

2012.03.03., Szerző: kodpiszkalo

Vannak ártalmatlan tévhitek, és olyanok is, amelyek akár veszélyesek is lehetnek. Ezek közé tartozik az alábbi, amely nemcsak e-mailekben terjed, hanem számos honlap (sajnos, köztük néhány "szakmai" is) is közli szó szerint vagy némileg átdolgozva:

ÉGÉSRE-TOJÁSFEHÉRJE!!!

Egy kurzuson tanították, ahol a tűzoltókat készítették fel elsősegélynyújtásra. Ha valaki megég, - legyen az bármilyen nagy terjedelmű - legelőször a megégett részt folyó hideg víz alá kell tartani, míg a megégett bőr lehűl. Azután egy tojásfehérjét kicsit felverünk habnak, - csak hogy könnyebb legyen kenni. Több rétegben rákenjük a megégett felületre.

Egy nő odatett vizet főni. Mikor le akarta venni a tűzről, ráömlött a kezére és egy nagy részen leégette a bőrt. Azonnal hideg vizes csap alá tartotta, míg le nem csillapodott kicsit a tüzessége - bár az erős fájdalom maradt. Azután felütött 2 tojást, a fehérjét kicsit felverte és rákente az égett bőrre. Annyira el volt égve a keze, hogy ahogy rákente a fehérjét a bőrre, az rögtön rászáradt és egy hártyát képzett rajta, ami azután megkeményedett, - ez tulajdonképpen natúr collagén volt. Legalább 1 órát tartott, míg rétegenként rákente az egész tojásfehérjét. Később már nem érzett fájdalmat és másnap már csak alig volt az égés helye pirosas-barnás. Eredetileg azt hitte, hogy nagy hegesedések maradnak vissza az égés után, de legnagyobb csodálatára 10 nap múlva semmi nyoma nem maradt!!! A bőr színe sem változott el. A megégett bőr teljesen recuperálódott, köszönhetően a tojásfehérjében található colagénnek, - ami a valóságban egy placenta és tele van vitaminnal.

Hogy honnan származik ez a tévhit, nehezen kideríthető. Remélni tudjuk, hogy nem elsősegély-tanfolyamon tanítják. Ha ugyanis az égések szakszerű ellátásával vetjük össze a módszert, megállapíthatjuk, hogy vagy hatástalan, vagy veszélyes. Ez attól függ, hogy milyen jellegű, mélységű és súlyosságú égés kezelésére használjuk.

Az MSD Orvosi kézikönyv a családban c. könyv szerint a sérülés mélységét első-, másod- vagy harmadfokú égésként határozzuk meg. Az elsőfokú égés a legfelszínesebb: mindössze a bőr legfelső rétegét érinti. A másodfokú égés a bőr középső rétegéig terjed. A harmadfokú égés károsítja a bőr mindhárom rétegét, általában elpusztítja a verejtékmirigyeket, a szőrtüszőket és az idegvégződéseket is. Az égéseket enyhének, közepesnek vagy súlyosnak is osztályozhatjuk. A súlyosság határozza meg, milyen gyógyulásra lehet számítani, és mely szövődmények fordulhatnak elő. A súlyosság meghatározásánál figyelembe veszik, hogy mekkora testfelületet érint az égés. Egyébként mindezt kicsit részletesebben mindenkinek tudnia kell(ene), aki a jogosítványa megszerzéséhez elsősegély vizsgát tett.

Az enyhe, felszínes égési sérülés esetén az első lépés az égés lehűtése, amely célra hideg víz alkalmazandó. Széles körben elterjedt tévhit, hogy erre a tejföl is kiváló, de alkalmazása hosszú távon többet árt, mint használ: zsíros réteget képez az égett bőrön, elzárja azt, lassíthatja a gyógyulást. Egyszerűbb esetben a hűtésen, az égett felület megtisztításán kívül vény nélkül kapható, a fájdalmat enyhítő, a gyógyulást gyorsító permetek alkalmazása elegendő, de ha az égésen seb keletkezik, és az elfertőződik, orvoshoz kell fordulni. Mélyebb, súlyosabb égés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség. Az orvos érkezéséig a legtöbb, amit tehetünk, hogy lehűtjük az égett felületet, és nem nehezítjük meg a kezelést "jól bevált" házi receptek alkalmazásával (pl. habveréssel és -kenéssel).

A súlyos égések kezelésénél az orvosok valóban használnak kollagént, azonban az egy tisztított, steril anyag, szemben a tojásfehérjével, amely a tojás felszínén lévő kórokozóktól könnyen fertőződhet (az ételmérgezések jelentős része is a tojáshéjon tenyésző mikróbáknak "köszönhető"). Súlyosabb égés esetén ez komoly szövődmények forrása lehet. A kollagén egyébként egy speciális szerkezetű fehérje, amely az emberi kötőszövetben jelentős mennyiségben megtalálható. A tojásfehérje nem tartalmaz kollagént, fehérjéi más összetételűek és tulajdonságúak, így kollagén helyettesítésére nem alkalmas. 

Ha az égés enyhe, felszínes, a kollagén nem igazán segít, ugyanis az ép bőrfelületen keresztül nem fejti ki hatását. Ilyen esetben a tojásfehérje legalább nem veszélyes, ha nem is használ. Ha elég hideg a felvert tojás, az enyhülést az égés lehűtésének köszönhetjük.

Az igazi persze az lenne, ha egy gyógymódra elmondhatnánk: "nem baj ha nem árt, de legalább használjon!" Az internetes körlevelekben terjedő, ellenőrizhetetlen sztorikkal megtámogatott módszerek zöme esetén sajnos, ez nem érvényes.

U.i: mivel nem blogunk profilja, részletesen nem térnénk ki, miért tévedés a tojásfehérjét placentának nevezni, de akit a madártojások anatómiai felépítése érdekel, részletesebben utánanézhet itt.