magyar gyógyszer a "koleszterin ellen"?
Felkiáltójelekkel és indulatokkal teli körlevelet kapott több ismerősöm is az utóbbi időben. Bár néhány motívum (háttérbe szorított magyar feltaláló, gonosz gyógyszerlobbi stb.) már ismerős lehet a hazai összeesküvés-elméleteket követőknek, Horváth István története és találmánya érdekesebb és több annál, hogy egy kézmozdulattal lesöpörjük az asztalról. A körlevelet némileg lerövidítettem, és mellőzni igyekezve a konspirációs szálakat, az ügy szakmai részére koncentráltam.
Dr. Horváth István orvosbiológus prof. úr 40 év kutató munkája eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Ha engedélyeznék, akkor a szakértők szerint Nobel-díjas találmány lehetne! Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani.
Sajnos, ilyen oltóanyag nincs. Akkor lenne, ha tényleg kifejlesztették volna. Bár Horváth Istvánnak és munkatársainak vannak érdekes, figyelemre méltó eredményei, még távol vagyunk attól, hogy gyógyszerről beszélhessünk. Ami tény: Horváth István volt az egyik felfedezője az ún. koleszterinellenes antitestnek. Elmélete szerint ezt az anyagot a szervezet termeli, és az antitest a koleszterinnel reagálva csökkenti annak koncentrációját a vérben. Ha alacsonyabb a koleszterinszint, kisebb az érelmeszesedés mértéke, és kevesebben halnak meg szív-érrendszeri betegségekben.
Elméletben tehát logikusnak tűnik, de a jól felépített érvrendszer mögül hiányzik a perdöntő bizonyíték: hogy mindez az emberi szervezetben is érvényes. Prof. Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, aki a cikkek egy részében Horváth társszerzője, így fogalmaz: "Csak egy ötletről beszélhetünk, aminek a vizsgálata rendkívül kezdeti stádiumban van". Ő is foglalkozott az antitest tanulmányozásával, de elmondása szerint a pontos élettani funkcióját még senkinek nem sikerült feltárni. Úgy tudja, hogy a feltaláló csak kevés állatkísérletes modell alapján jutott el a mostani következtetésekig, és úgy gondolja, a találmány nagyon messze van még attól, hogy embereken is kipróbálható legyen. Az ötlet nem vethető el, de egyelőre nagyon kevés a bizonyíték - mondja.
A Nobel-díj és a gyógyszerként történő engedélyezés között nincs közvetlen összefüggés. Az azonban igaz, hogy ha az antitestet sikerülne hasznosítani a gyógyászatban - és erre akár lehet is esély -, az áttörést, fajsúlyos kutatási sikert jelentene. Addig azonban, hogy az ötlet bizonyítást nyerjen, még sok vizsgálatot, köztük állat- és emberkísérleteket kellene elvégezni (ráadásul ezeknek pozitív eredménnyel kellene zárulniuk...). A tudományos elismeréseket ugyanis - így a Nobel-díjat is - nem megelőlegezik, hanem bizonyított eredmények esetén adományozzák.
Röviden: elméletben kiváló, állatokon részben bizonyított, emberen azonban nem próbálták ki. Vagy mégis?
Önmagának azonnal beadta a gyógyszert, amely 100%-ig hozta az elvárt eredményeket nála! Majd ezt követően orvosok sokasága oltotta be ezzel a szerrel magát, akiknél 100%-os eredményt hozott !
Az ilyen önkísérletek nem csak veszélyesek, hanem értéktelenek is. A bizonyításhoz nem elegendő néhány olyan ember ellenőrizhetetlen beszámolója, akik nem számítanak autentikus forrásnak. Az eredmények hitelét rontja, ha külső kontroll nélküli "önbevallásos", tudományos cikkekben nem publikált (tehát kívülállók által tudományosan nem értékelt, bírált) adatokon alapulnak. Ma már túl vagyunk azon a heroikus koron, amikor a felfedezők saját magukon végzett vizsgálatokkal kellett bizonyítaniuk a felfedezett szer hatásosságát. A több lépcsős, hosszadalmas gyógyszervizsgálati módszerek azért alakultak ki, hogy maximálisan biztosítsák a betegek biztonságát és segítségükkel igazolható legyen a hatásosság.
Ha pedig belegondolunk, mi is lehet a 100%-os eredmény, máris elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely az elmélet (más kutatók által is kritizált) Achilles-sarka: a szervezetben normálisan jelen lévő anyagokkal szembeni antitest szintjének mesterséges emelése nem csökkenti-e olyan mértékben az adott vegyület (jelen esetben a koleszterin) koncentrációját, ami már veszélyes? Mert koleszterinre, még "rossz" koleszterinre is szüksége van a szervezetnek megfelelő mennyiségben... Az állatokon, majd embereken végzett részletes vizsgálatokra már csak ennek tisztázása (meg még egy sor kérdés, pl. az alkalmazandó dózis meghatározása) miatt is szükség van.
100 millió Ft kellene a hivatalos akkreditáláshoz, amit egy 74 éves nyugdíjas sosem képes összeszedni. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához. (...) A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert, amely évente eltávozik infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert itthon és milliókat külföldön, melyek az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek illetve meghalnak. Amennyiben az ő eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. (...) Csakhogy van egy gyógyszer lobbi.... és bizony a patikák polcainak egy részét ez a szer felszabadítaná!
Tény, hogy sok pénzre lenne szükség az engedélyezéshez. Tény, hogy a gyógyszeripar profitorientált. Tény, hogy ha az oltóanyag tényleg "tudná" azt, amit a felfedező állít, nagyon sokat lehetne vele keresni. Mivel új, áttörést jelentő szerről lehetne szó, a haszon meghaladhatná azt, amit a (zömében) már lejárt szabadalmú, kis hasznot termelő koleszterinszint-csökkentőkkel el lehet érni. Ha viszont így van, elgondolkodtató, miért nem akar a "gyógyszerlobbi" még több pénzt keresni? Minden kutatási eredményt nem ismerhetünk, de úgy tűnik, a gyógyszeripar egyetlen szereplője sem találta eléggé jónak az ötletet ahhoz, hogy pénzt fektessen a további fejlesztésbe. És ennek okát nem valamiféle összeesküvés-elméletben kell keresnünk: ha a gyárak az eredmények ismeretében reálisnak látnák az oltóanyag gyógyszerré fejlesztését, egymásért versengenének a szabadalomért.
Jó lenne több ezer ember életét megmenteni. Sajnos, még ha a szer csökkentené is a koleszterinszintet, nem vehetnénk biztosra, hogy tízezrekkel kevesebben halnának meg. Ma is sok hatásos koleszterinszint-csökkentő van a piacon, mégis sokan halnak meg infarktusban. Ennek okainak boncolgatására itt nincs hely, de egy dolgot fontos tudnunk: a koleszterinszint csökkentése mérsékli a szívinfarktus kockázatát, de nem szünteti meg a betegséget.
Fontos tudni:
- teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
- ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90%-ban az agyi érelmeszesedés okoz
- helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
- újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon termelődését
- a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést
- a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni a szív és várnyomás csökkentő, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)
Sajnos, ezek bizonyítatlan állítások, ezek humán (embereken történő) igazolása nem található meg Horváth István tudományos cikkeiben. Jól hangzik, sokakban reményt kelt, de a remény mindaddig alaptalan, amíg elméleteken és (esetleg) állatokon elvégzett vizsgálatokon alapul. Az állatkísérletek fontos részei a gyógyszerkutatásnak, de többszörösen bizonyított tény, hogy az állatkísérletes modellekben elért eredmények nem extrapolálhatóak automatikusan emberre. Előfordul, hogy valami adott dózisban, adott ideig tartó vizsgálatban, adott állatfajon kiváló hatású, de emberen, olyan dózisban, ami még embernek beadható, hosszú távon nem bizonyul hatásosnak.
Szerencsére nem volt még példa arra, hogy egy gyógyszert a média vagy a közvélemény nyomására engedélyezzenek, másodlagosnak tekintve a szakmai szempontokat. A tudomány ugyanis nem demokratikus: egy hozzáértő szava többet ér, mint egymillió laikus véleménye. Ennek figyelembe vételével mindenki számára szerencsésebb lenne, ha Horváth István találmányáról a vita a megfelelő színtéren folyna tovább, mert annak a nyomásgyakorlásnak, amit ez a körlevél is szolgál, sem értelme, sem helye nincs az ilyen ügyekben.
Dr. Ványolós Attila 
50 komment