legális drogok

2012.01.21., Szerző: kodpiszkalo

Kaptam egy körlevelet, amelyben a naturhirek.hu "leleplező" írásán kellett volna felháborodnom:

"Nagy divatja van manapság az úgynevezett designer drogok hajszolásának. Szemfüles rendőrségünk azonnal lecsap egy üzletre, ha az Amszterdamshopnak vagy Kábítószerszaküzletnek hívja magát és bár jogszabály híján nem igazán tud eljárni, de legalább zaklatja a drogkereskedőket.

Miközben azon elmélkedem, hogy miért lehet eljárni egy vitaminkereskedővel szemben aki C-vitamint vagy cinket javasol a nátha kezelésére és nem lehet a diszkódrogok forgalmazóival szemben, hadd mutassam meg a probléma gyökerét Önnek is.
Az utcai drogok a gyógyszeripar melléktermékei. Az LSD, a heroin és a most divatos diszkódrogok mind a gyógyszergyárak remekei. Hogy üldözik vagy mindennap reklámozzák a tévében csak attól függ, hogy sikerült e valakinek igazolni, hogy ártalmas.

Vegyük például a fenilefedrint. Ez a vegyület nem csupán a speed és az extasy nevű diszkódrogok alapanyaga, hanem a Coldrex, a NeoCitran, a Robitussin és még számos agyonreklámozott nátha elleni szer fő összetevője.

Miért szedik a fiatalok a diszkóban? Hogy feldobódjanak. Miért szedi egy náthás? Ugyan ezért. Ne gondolja, hogy ettől meggyógyul. Ezek nem gyógyszerek. Csupán bedrogozva kevésbé fogja érezni, hogy beteg. Kicsit leverte a nátha? Szedjen drogot! Recept nélkül kapható a patikákban és akár egy benzinkúton is.

A mellékhatások tekintetében kérdezze meg a gyógyszerészt vagy a benzinkutast.

Amit biztosan tudunk a phenylephrineről és származékairól, hogy függőséget okoznak. Aki rászokott, nehezen tud róla leállni és bármilyen lelki megterhelés esetén újra használni fogja. Még olyan is előfordult, hogy nátha tüneteit mutatta valaki stressz hatására, csak hogy hozzájusson a gyógyszerhez. Több nőismerősöm is a táskájában hordta a Neocitrant akkor is, amikor semmi betegsége nem volt. “Biztonságérzetet” adott nekik.

Újat mondtam? Felháborodott?

Gondolom ön is tudja, hogy a fenti gyógyszereknek van gyerekváltozata is. Képzelje, ugyan ezekből az összetevőkből állnak. Ez abból az elgondolásból jött létre, hogy ha egy gyógyszer biztonságos a felnőtteknek, akkor egy kicsi nem árthat a gyereknek sem. Tényleg így működik a gyógyszer adagolási tudomány.

Amit tehet: írjon levelet a képviselőjének. Mondja el neki, hogy nem ért egyet a pszeudoefedrin tartalmú szerek szabad forgalmazásával és helyette a méz, a cink és a c-vitamin reklámozását javasolja legalizáláni. Ugyanis ma ezeknek gyógyhatást tulajdonítani tilos. Ezért látunk olyan reklámokat a tévében a c-vitaminról, hogy van lassan ható, van gyorsan ható és van a lassanésgyorsanható. A c-vitamin gyártónak ki kell találni valami ostobaságot, mert azt mégsem mondhatja, hogy szedjen c-vitamint, hogy meg ne fázzon.

Ha mégis megfázott használja az immunrendszerét. Igyon gyógyteákat. Naponta 3-4 litert. Kanalazzon mézet, ami kitűnően csökkenti a köhögést, pihenjen, rágcsáljon gyömbért és szopogasson cink rágótablettát. Éppen annyi idő alatt fog meggyógyulni, mint ha drogokkal kezelné magát. 3-4 nap alatt."

A cikk fő tézisei és a cáfolatok:

• az LSD-t, a heroin és a most divatos diszkódrogokat a gyógyszergyárak állították elő

Bár a heroint valóban egy gyógyszergyárban fejlesztették ki, de ez már több mint 100 éve történt, és a cél nem kábítószer előállítása volt, hanem a morfinnál ártalmatlanabb köhögéscsillapító előállítása. Amikor kiderült, hogy hozzászokáshoz vezet, gyógyszerként kivonták a forgalomból és illegális kábítószerré vált.Az LSD egy véletlen felfedezés eredményeként született meg az 1930-as években, és káros hatásainak felfedezése után kivonták forgalomból. Ugyanez érvényes az amfetaminokra is. Ezek évtizedes történetek. Ha egy gyógyszervegyületről ma kiderül, hogy káros hatású, jó eséllyel nem is kerül forgalomba. Ha mégis csak a forgalmazás során derül erre fény, a betiltása nagyon gyorsan bekövetkezik. Olyan vegyületeket pedig nem is fejlesztenek, amelyek várhatóan káros hatásúak. Végül pedig: a gyógyszergyáraknak semmi köze a mai diszkódrogokhoz, azokat illegális laborokban fejlesztik és gyártják. 

• a fenilefedrin gyógyszervegyület a speed és az extasy nevű diszkódrogok alapanyaga

A speed néven ismert kábítószer kémiai neve metamfetamin, az extasyé metiléndioxi-metamfetamin, tehát ezek nem azonosak a fenilefrinnel. Bár kémiai hasonlóság van, hatásuk teljesen eltérő. Sőt, nem csak a hatását tekintve tér el a fenilefrin az említett két kábítószertől, hanem előállításuk alapanyagául sem használható fel.

• a fenilefrin nem gyógyszer, csupán arra jó, hogy a beteg "bedrogozva" kevésbé fogja érezni, hogy beteg

A fenilefrinnek nincsenek a speedhez és az ecsatsyhoz hasonló központi idegrendszeri hatásai. Hatásának lényege, hogy összehúzza az ereket, ennek következtében enyhíti az orrdugulást, a beteg ettől éerzi jobban magát.

• a fenilefrin és származékai függőséget okoznak (olyan is előfordult, hogy nátha tüneteit mutatta valaki stressz hatására, csak hogy hozzájusson a gyógyszerhez)

A fenilefrin egyáltalán nem okoz függőséget. Ahhoz hogy valaki hozzájusson, nem kell szimulálnia, mivel készítményei vény nélkül beszerezhetőek. 

• a gyógyszerek gyermekváltozatait olyan  alapon alkotják meg, hogy feltételezik, ha egy gyógyszer biztonságos a felnőtteknek, akkor egy kicsi nem árthat a gyereknek sem

Teljesen téves elképzelés. A gyógyszerek gyermekváltozatai csak hosszas vizsgálatok után kerülhetnek forgalomba, csak annak igazolása után, hogy gyermekeken is hatásosak és biztonságosak.  

• tilos gyógyhatást tulajdonítani méznek, a cinknek és a C-vitaminnak

Számos C-vitamintartalmú, elfogadott gyógyászati javallatú gyógyszer van forgalomban. Más kérdés, hogy csak olyan célra lehet javasolni, amelyben hatásossága igazolt. És ez érvényes minden készítményre: ha hatásosságát igazolják, forgalmazható gyógyhatással. Azonban nem mindenből szükséges gyógyszert készíteni, ami előnyös hatású. A mézről például mindenki tudja, hogy torokfájás esetén előnyös hatású, mivel enyhíti a tüneteket. Ilyen célra tökéletesen megfelelő úgy ahogy most hozzáférhető: élelmiszerként. Ha azonban olyan hatásokat tulajdonítanak a méznek, amelyeket nem bizonyítottak be (pl.hogy a méz fogyasztása megvéd a megfázástól, gyorsítja a gyógyulást), a betegek megtévesztését és egyes forgalmazók érdekeit szolgálja. 

• ha nem szed gyógyszert, ugyanannyi idő alatt fog meggyógyulni a megfázásból, mint gyógyszerekkel

Ez részben igaz, ugyanis a vírusok által okozott megfázás lezajlása érdemben nem gyorsítható, de az nem mindegy, hogy abban a néhány napban milyen az életminőségünk. Gyógyszerekkel csökkenthető a köhögés, a torokfájás, az orrdugulás, ráadásul csökkenthető a bakteriális felülfertőződés, a szövődmények esélye.