ELKÖLTÖZTÜNK

2020.08.04., Szerző: kodpiszkalo

 

A ködpiszkáló blog 2020 márciusától új helyen, a PirulaKalauz oldalon folytatódik. Az itt található bejegyzések nem frissülnek, az újakat keressétek a PirulaKalauzon!


Szólj hozzá!

Telefonos fogyasztószer-átverés

2020.04.19., Szerző: kodpiszkalo

nostalgia-4397880_640.jpgKi ne szeretne sportolás, diétázás nélkül fogyni? Ugye milyen jól hangzik, hogy mindössze arra van szükség, hogy magunkra ragasszunk egy tapaszt? Amiért még el sem kell menni otthonról, hiszen telefonos megrendelés után a postás házhoz hozza! Sőt, most még az ára is akciós! Ilyen a mesében sincs! Pontosabban: csak ott van...

Nem tudom, hogy összefügg-e a járvánnyal, de mintha újra virágkorukat élnék a telefonos átverések. A módszer nem új, de valószínűleg beválik. Felhív egy kedves női/férfi hang, érdeklődik, hogy nem vagyok-e elhízva - a válasz az esetek nagy részében igen, tekintve a hazai statisztikákat. De ugyanilyen biztosra lehet menni az ízületi fájdalmakkal, allergiás betegségekkel, magas vérnyomással, vércukorszinttel, amelyek hazánkban százezreknek-millióknak okoznak problémát. Ha a válasz igen, onnan már csak rutinmunka rábeszélni a gyanútlan vevőjelöltet valami kihagyhatatlan csakmost, csakönnek ajánlatra. Szintén régi trükk, hogy bemondanak egy csillagászati árat, amelynek töredékéért megkapható a termék, feltéve, ha a vevő azonnal rendel. És sokan azonnal rendelnek, anélkül, hogy lenne idejük végiggondolni a döntésüket.

A napokban egy fogyasztószert próbáltak hasonló módszerrel rám sózni....

A teljes bejegyzés elolvasható itt. A ködpiszkáló blog a PirulaKalauz oldalra költözik, írásainkat a jövőben ott olvashatjátok!

hogy ne verjenek át?

2019.12.30., Szerző: kodpiszkalo

magic-potion-1949488_640.pngKedves gyógyszerésztörténész barátom emlékeztet mindig: a szemfényvesztés, a gyógyulni vágyó emberek becsapása nem újkeletű dolog. Száz évvel, sőt, sok száz évvel ezelőtt is voltak olyanok, akik mások nyomorúságából, reményéből gazdagodtak. Mai szemmel ártatlannak, bájosnak tűnhetnek a boldog békeidők csodaszereket reklámozó hirdetései, pedig valójában ugyanúgy megkárosították a beteg embert. A különbség mindössze annyi, hogy ma sokkal gyorsabban, hatékonyabban, több emberhez lehet eljuttatni a (tév)információkat. S az sem elhanyagolható, hogy míg a középkor csodagyógyászainak jó része hitte azt, amit  mondott (mert sokkal kevesebbet tudtak a gyógyításról, az emberi testről, mint ma), addig a mai kuruzslók, sárkányfűárusok úgy csapják be áldozataikat, hogy a tettesek és az áldozatok is hozzáférhetnének azokhoz az ismeretekhez, amelyek birtokában a néha gyermeteg átverések könnyedén megelőzhetőek lennének. Ma feltehetően kevesebb csodagyógyász, csodaszerárus hisz őszintén abban, amivel az áldozatait becsapja, mint régebben; s talán több köztük az olyan, aki bár tudja, hogy amit árul, mit sem ér, a haszon reményében szándékosan csapja be áldozatait. Aki pedig erre szánja magát, annak a megtévesztés módszereinek egyre bővülő tárháza áll rendelkezésre.

Nem kell olyan messze visszaugrani az időben, amikor az átverés fő terepei a nyomtatott sajtó és a gyártók által terjesztett prospektusok, "szakkönyvek" voltak. Ezt követte (kiegészítette ki) a teleshopok időszaka, majd jött az internet korszaka, ami a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb volt. Az információátadás sebessége rendkívüli módon felgyorsult: egy hirdetéssel ma emberek százezreit, millióit egyetlen nap alatt el lehet érni. A reklámok elől ráadásul nehéz kitérni, mivel minden olyan felületen (facebooktól a levelezőrendszerünkig) megjelennek, amit naponta több alkalommal használunk. A hab a tortán pedig az, hogy a hirdetések célzottak. Ha valakinek tyúkszeme van, és erről vált levelet a komájával (vagy ebben a témában keresgél a neten), garantált, hogy még aznap elárasztják a tyúkszemirtós hirdetések.

A lakosság nagy része minderre nincs felkészülve. Arra pedig egyáltalán nem, hogy a "hirdetések" egyre rafináltabbak, s nagyon sokszor a cél egyértelmű: a fogyasztót bármi áron rá kell venni a vásárlásra. Bár a blogon már foglalkoztunk a megtévesztés módszertanával, valószínűleg nem árt felfrissíteni az akkor leírtakat az elmúlt évek fejleményeivel. A következőkben arra adunk rövid útmutatót, hogyan kell kiszűrni azokat a reklámokat, amelyek jó eséllyel a megtévesztés szándékával születtek. Kezdjünk gyanakodni, ha

- a termék olyan betegség gyógyítását ígéri, amelyre az orvostudomány jelenlegi állására nincs gyógymód (az orvostudomány jelenlegi állásáról az orvostól, gyógyszerésztől tájékozódjunk, nem a szomszédtól vagy az internetről). Ennek megfelelően ne higgyük el, hogy az aktuálisan reklámozott termék meggyógyítja a cukorbetegséget, reumát stb. Nincs olyan betegség, amit csak "csodaszerekkel" lehet meggyógyítani, gyógyszerekkel pedig nem. És nincs olyan "csodaszer", amely az elérhető legmodernebb gyógyszereknél hatásosabb. Az elmúlt évtizedekben számos csodaszer tűnt fel és bukott alá, anélkül, hogy a korábban gyógyíthatatlannak tartott betegségeket legyőzték volna. Az igazi áttörések nem a "csodaszerekhez", hanem a gyógyszerekhez köthetőek (lásd az utóbbi évek sikerei a génterápia és biológiai gyógyszerek területén). De a legnagyobb áttörés az lenne, ha sokkal többen táplálkoznának egészségesebben és folytatnának egészséges életmódot. A krónikus betegségek (pl. rák, cukorbetegség, szív-érrendszeri bajok) zöme ellen így lehetne hatásosan fellépni. Mindezt tanúsítja az is, hogy a magyar lakosságot jellemző halálozási és egészségi állapottal kapcsolatos mutatók más, hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva rosszak - jóllehet "csodaszerekből" igazán nincs hiány...

- józan ésszel irreálisnak tűnő gyógyhatást ígérnek (pl. 2 nap alatt elmúlik a körömgomba, 10 nap alatt a cukorbetegség, 1 hónap alatt 16 kilót fogyunk). Az emberi testnek vannak korlátai, ezt nem szabad elfelejteni. 

- a termék "feltalálóját" a gyógyszerlobbi, az állam stb. által elnyomott embernek mutatják be. Pszichológiai szempontból érthető fogás (a fogyasztókban rokonszenvet kelt), azonban a valóság általában az, hogy az elnyomott, meg nem értett zseni ahelyett, hogy a terméke fejlesztésén, kutatásán dolgozna, ebbe fektetne időt és pénzt, másokra mutogatva szeretne minél nagyobb haszonhoz jutni, lehetőleg azonnal, lehetőleg kihagyva a gyógyszerré válás hosszú és rögös útját. Ez persze érthető, de legkevésbé sem szolgálja a betegek érdekét. 

- a hatásosságot nem támasztják alá embereken elvégzett vizsgálatok. Ennek nem könnyű utánanézni, de szakemberek segítségével könnyedén ellenőrizhető. Azok a termékek, amelyeknek hatásosságát bebizonyították és elismerik Magyarországon, megtalálhatóak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet gyógyszer- vagy gyógytermék-adatbázisaiban. Ha ezekben nem található meg, hasonló ellenőrzés elvégezhető az EU és az USA hasonló adatbázisaiban. Ha ez sem vezet eredményre, érdemes tudományos adatbázisokban ellenőrizni, végeztek-e egyáltalán vizsgálatokat emberek bevonásával. Erre a legcélszerűbb a PubMed adatbázis használata, ahol a keresés lefuttatása után szűrni lehet a klinikai (embereken elvégzett) vizsgálatokra. 
Ha kiderül, hogy a termék (valahol) gyógyszer, az jó hír. Az is valamennyire jó hír, ha vannak klinikai vizsgálatok, de az anyag nem gyógyszer. Ez azt is jelentheti, hogy a klinikai vizsgálatok eredményei még nem elégségesek a gyógyszerré váláshoz, de azt is, hogy az eredmények (pl. mellékhatások, mérgező hatás) ennek jövőbeni lehetőségét kizárják. Megfelelő szakértelem birtokában ez eldönthető. De ha egy szer nem is gyógyszer, ráadásul klinikailag sem vizsgálták, akkor feltétlenül fogjunk gyanút. Pusztán laboratóriumi, lombikokban végzett kísérletek alapján egyetlen termék gyógyhatása sem állapítható meg!  

- a terméknek jogosulatlanul tulajdonítanak gyógyhatást. Magyarországon csak olyan szer ajánlható gyógyhatással, amelyről ezt bebizonyították (gyógyszer, gyógytermék). Ha az említett két kategórián kívüli termékeknek tulajdonítanak gyógyhatást, törvénysértő módon járnak el - és nem mellékesen átverhetik a fogyasztót. 

- a termék illegálisan van forgalomban. Ha gyógyászati céllal ajánlják, akkor gyógyszer vagy gyógytermék lehet (lsd. fent). Előfordulhat az is, hogy a készítmény legálisan van forgalomban, csak az ajánlásával túloznak. Ha étrend-kiegészítő, akkor gyógyhatással nem reklámozható, de az, hogy forgalmazását megfelelően bejelentették-e, szintén ellenőrizhető. Speciális csoportot jelentenek a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek, amelyek legálisan forgalomban lévő képviselőinek listája elérhető itt. Sajnos, az orvostechnikai eszközökről nem áll rendelkezésre online adatbázis, ha ilyenekkel kapcsolatban éled fel gyanú, az OGYÉI-nél kell érdeklődni. Ha azonban kiderül, hogy a szájon át történő alkalmazásra szánt termék egyik fenti kategóriában sem található meg, jó esély van arra, hogy a készítményt illegálisan forgalmazzák.  

- a termék nem kapható kereskedelmi forgalomban, csak interneten rendelhető meg. Különösen gyanús, ha olyan oldalon kapható csak, ahol az eladó személye nem ismerhető meg. Az ilyen termékekkel kapcsolatos problémák esetén nem sok esély van a vásárlói jogok érvényesítésére...

- a terméket forgalmazó honlap URL-címe gyanús. Gyanús például, ha a webcímnek semmi köze a termékhez. Ha például egy cukorbetegségellenes csodaszert egy http://building-parkair.space/ kezdetű weboldalon forgalmaznak, vagy ha eszméletlenül hosszú a webcím (pl: http://fence-river-has.xyz/index.php?key=r9w5qy62gwvu17ou861z&utm_medium=1042169746126985&fbclid=IwAR0173-CH3FTs4VUeIwBkG9tAb-bYc16ePbg12KTApP79QHyYnLrgLglxpQ), ugyanakkor az "előtagja" (http://fence-river-has.xyz/) inaktív, nem mutat sehová.. Ugyanígy gyanús például, ha az ATV-re vagy a 24.hu-ra hivatkozó cikkek nem az ATV vagy a 24.hu weboldalán jelennek meg.

- a terméket ismert emberrel vagy intézménnyel reklámozzák. Az sem ritka, hogy egy híresség vállalhatatlan termékhez adja a nevét (van az a pénz, amelyért korpásodik a haj...), de újabban az is gyakori, hogy visszaélnek médiaszereplők (pl. Vujity Tvrtko, Sváby András), szakemberek (dr. Major Judit), médiumok (24.hu, ATV) vagy intézmények (Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Minisztérium) nevével. Ha valamilyen fantasztikus új eredményről hallunk és azt összekötik egy személy vagy intézmény nevével, érdemes utánanézni az illető vagy az intézmény weboldalán, facebook-oldalán, hogy ott is megjelenik-e a hír. Egy megfelelő kereséssel (ismert ember vagy intézmény + termék neve) lehet, hogy ráakadunk a fantasztikus bejelentés cáfolatára... Ugyanígy az is könnyen kideríthető, hogy például a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó állítólagos Dr. Kovács György idegsebész csak a fantázia szüleménye. Ha pedig egy nem létező intézményre utalnak (Egészségügyi Minisztérium jó 10 éve nem létezik), miért higgyük el a többit? 

- a reklámban hamis fényképet használnak. Nagyon gyakori, hogy a reklámokban felhasznált fotók lopottak - pontosabban egészen mást ábrázolnak, mint állítják. Így például az állítólagos szegedi dr,. Kovács Györgyről könnyen kideríthető, hogy orosz oldalakon egészen más neveken található meg fotója (dr. Mihail Pavlovich Arkhipov). Nem tudhatjuk, hogy ki ő valójában, de az biztos, hogy nem Kovács György, az pedig csak valószínű, hogy nem is dr. Arkhipov. A csodagyerek Miksai Pálról pedig könnyen kideríthető, hogy ő valójában Alban Hoxha. Az ilyen visszaélések kiderítésére csak menteni kell a gyanús képet, és feltölteni a Google képkeresőjébe (a kamera ikonra kattintva).

- a weboldalakon hamis fogyasztói véleményeket tüntetnek fel. Ha a fogyasztói véleményekhez fotót is csatolnak, akkor a hamisítás könnyen kideríthető (lsd. fent), és könnyen rájöhetünk: aki a reklám szerint Kovácsné Dabasról, az valójában Nagyezsda Szevasztopolból. Sokszor az oldalak alján facebook-hozzászólásoknak tűnő ömlengéseket olvashatunk a reklámozott termékről, azonban ha megpróbálunk ezekre rákattintani, kiderül, hogy nem valódi posztok, hanem megszerkesztett, hamis, képként beillesztett dokumentumok. 

Ha feléled a gyanú egy termékkel kapcsolatban, érdemes rákeresni az interneten, több forrásból tájékozódni. Még jobb, ha az ember egy szakembert is megkérdez, ugyanis ők már birtokában vannak a megtévesztések kiszűréséhez szükséges alap- és háttérismereteknek.

cukrosmadzag

2019.12.09., Szerző: kodpiszkalo

Az emberi találékonyságnak nincs határa, különösen, ha mások becsapásáról van szó. A beteg ember kiváló célpont: a gyógyulás reményében olyan ígéreteket is hajlandó elhinni, amelyek a józan (betegségtől nem érintett) szemlélő számára irreálisak. A beteg embereknél,  különösen a nehezen vagy nem gyógyítható betegségekkel küzdőknél sokszor az egyszerű, de jól hangzó hazugságok is beválnak. A "siker" pedig szinte garantált azoknak, akik kifinomult módszereket alkalmaznak a megtévesztésre.

Az utóbbi napokban egy ilyen kifinomult átverés szedi áldozatait. Olyan betegeket céloznak meg, akik a legmodernebb szerekkel sem gyógyíthatóak meg teljesen, ezért egész életükben kezelésre szorulnak - mit meg nem adna egy ilyen beteg, ha pár nap alatt elfelejthetné a betegségét! A történet tálalásához egy jól ismert és elismert oknyomozó újságírót "hívnak segítségül" - az ő neve és az általa képviselt műsor imázsa hitelesíti a történetet. A történet szereplője még egy jó nevű orvos és egy jó nevű rendelőintézet. Az átverés szervezői, haszonélvezői az emberi psziché jó ismerői: a történetben szóba kerül a gyógyszeripar összeesküvése, és némileg rájátszanak a magyar egészségüggyel, a gyógyszerek finanszírozásával kapcsolatos elégedetlenségre is. Az indulatok és remények csúcsra járatása után az olvasó megkapja a lehetőséget, hogy jutányos áron megvásárolhassa a szert, amely végleges gyógyulást hoz, mellékhatásmentesen. Minden tökéletesen profi módon van megszervezve: a félrevezető infókat tartalmazó és a termékforgalmazást szolgáló honlap lenyomozhatatlan, még archiválni sem lehet tartalmát az ilyen célra használható weboldalakon

élelmiszer-e a kender?

2019.11.15., Szerző: kodpiszkalo

cbd-4557418_640.jpgIgen is és nem is. És mindez nem szubjektív vélemény, hanem jogszabályokon alapuló álláspont; és nem a sajátom, hanem az Európai Unióé. Miért lényeges mindez? Hát azért, mert egyáltalán nem mindegy, mit eszünk, ugyanis a naponta rendszeresen elfogyasztott táplálék alapvetően befolyásolhatja egészségi állapotunk alakulását. Az élelmiszerbiztonság, az egészséges élelmiszerek előnyben részesítése, az egészségtelenek háttérbe szorítása jogalkotói feladat is. S bár ennek a feladatnak a jogszabályok írói és alkalmazói nem mindig tudnak megfelelni, ettől még elvárás lehet, hogy az aktuális tudásunknak megfelelően az említett célokat szolgálják a törvények.

Az élelmiszerek speciális csoportját képezik azok a termékek, amelyek nem tartoznak a klasszikus élelmiszerek (pl. kenyér, szalonna, hagyma) közé. Az innovatív cégek újszerű termékekkel próbálják felhívni a fogyasztók figyelmét, miközben a határokat feszegetik: olyan anyagokat próbálnak élelmiszerként forgalomba hozni, amelyek korábban nem voltak feltétlenül azok. Miért gond ez? Mindössze azért, mert míg a csiperkegomba, a házikolbász és a mentatea fogyasztásának előnyeit, veszélyeit ismerjük, de ez nem feltétlenül igaz a Xanthoparmelia scabrosa nevű zuzmóra. A mentateát régóta nagyon sok ember fogyasztja, kémiai összetétele,összetevőinek hatása ismert, az említett zuzmó esetén ez a tudás nagyon csekély. Persze lehet, hogy biztonságos és fogyasztása előnyös is, de ezt még nem tudhatjuk. Ezt előbb igazolni kell különféle vizsgálatokkal, és ha ezek pozitív eredménnyel zárulnak, akkor - elméletileg - ez a zuzmó is élelmiszerré válhat.

melyik halolaj veszélyes és melyik hasznos?

2019.11.11., Szerző: kodpiszkalo

fish-oil-1915425_640.jpgA jó félrevezetés alapja, hogy féligazságokkal operáljunk. A hazug ember és a sánta kutya esete ismert, a féligazságokkal manipulálókra viszont nem érvényes a közmondás, amit ők mondanak/írnak, az valamennyire hihető, elsősorban azért, mert részben igazat is állítanak. Azt azonban nem mindig könnyű eldönteni, hol ér véget az igazság és hol kezdődik a évinformáció. Jó példa erre az a cikk (a sok közül) , amely a halolajak tesztelésről szól:

Veszélyes halolajat szedsz? Így teszteld egy pohárral!

A halolaj készítményeken jelenleg nem kötelező feltüntetni, hogy természetes triglicerid formában vagy mesterségesen átalakított (és olcsóbb) etil-észter formában tartalmazz-e az omega-3 zsírsavakat.
Azért is fontos a természetes formát hangsúlyozni, mert kutatások bizonyítják, hogy az etil-észtert (EE) tartalmazó halolaj készítmények kevéssé hatásosak a szív-és érrendszeri problémákra. Sajnos azonban ezzel kapcsolatos információt nem kell közölnie a gyártónak, így egyetlen módszerrel lehet megtudni, hogy az általunk fogyasztott halolaj kapszula mit tartalmaz.
Ebben a hungarocell-teszt lesz segítségünkre.
Egy hungarocell darab is elegendő a kísérlet elvégzéséhez. A videóban három pohárra csepegtet három különféle halolaj készítményt a vlogger, és  jól  látható, hogy az etil-észtert tartalmazó készítmény rövid időn belül elkezdi szétmarni a poharat. A természetes formátumú Omega-3 készítmény viszont nem.

Ez a szöveg azért különösen hiteles, mert a"hungarocell-teszt" otthon is elvégezhető (vagy megnézető a neten terjedő számtalan videó valamelyikében, pl. a lent láthatóban), és az ember megtapasztalhatja: a termékek egy része oldja a műanyagot, más részük nem.

levegőt!

2019.11.08., Szerző: kodpiszkalo

natural-cosmetics-4004908_640.jpgAz illóolajok alkalmazása régóta része a természetgyógyászatnak. Az ún. aromaterápia a növényi illóolajok (növényekből lepárlással vagy egyéb módon kinyert, illékony, a növényre jellemző illatú anyagkeverékek) terápiás alkalmazását fedi. Eredetileg elsősorban az inhalálás (belégzés) volt a terápia módszere, de az olajokat gyakran alkalmazzák masszázs formájában is. Az illóolajok szájon át történő fogyasztása nem része a klasszikus aromaterápiának (jóllehet bizonyos olajok, így a borsosmenta olaja, bizonyítottan jótékony hatásúak, a mentaillóolaj például irritábilis bél szindrómában).

Az aromaterapeuták szerint az olajok hatása részben az illat érzékelése révén alakul ki. Kétségtelen tény,hogy az illat szubjektív hatással van a komfortérzetre, hangulatra, és ezt érdemes is lehet kiaknázni - ugyanakkor ez még nem gyógyhatás. Van olyan példa is, amikor az olaj szagolgatása gyógyhatásként érvényesül: a legismertebb példa a levenduláé, amelynek olaja igazoltan szorongásoldó hatású. Ugyan a növény kellemes illatú, de a hatás nem ehhez köthető, hanem az olaj egyik komponenséhez, a linaloolhoz, amely belégzés esetén is képes felszívódni olyan mennyiségben és eljutni az agyba, hogy kifejtse hatását. Egy levendulaolajból készült, szájon át alkalmazható termék szorongásoldó hatását klinikai vizsgálatok és azok kritikus értékelése is megerősítette

A masszázs során alkalmazott olajok hatása részben azon alapul, hogy fokozzák a helyi vérkeringést, ami különböző izomfájdalmak esetén a tapasztalat szerint jótékony. Erre a célra számtalan olaj használható a rozmaringtól a szegfűszegig - ízlés szerint. Fontos, hogy a tömény illóolajok irritálhatják a bőrt, így valamilyen hígított formában kell ezeket alkalmazni. A bőrre kent olajok közül gyulladáscsökkentő hatásuk miatt kiemelendő a kamilla és a cickafark, amelyeknek hatását számos kozmetikum hasznosítja. A fűszerek zöme tartalmaz illóolajat, ezek étvágy- és emésztésjavító hatása szorosan összefügg az olaj komponenseinek hatásával. A megfázásban (szakszerűbben: vírusos eredetű akut felső légúti fertőzésben) alkalmazott növények egy része (pl. a köptető kakukkfű) szintén az illóolaj révén jótékony hatású. Mindez azonban már egyáltalán nem aromaterápia, jóllehet a hatás az illóolajoknak köszönhető.

De mi a helyzet a többi illóolajjal, amelyeket döntően elpárologtatva, belélegezve alkalmaznak? Különböző szaküzletekben, webáruházakban tucatszámra találhatunk különféle olajokat ezerféle gyógyhatást ígérve - sajnos, az esetek nagy részében semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezek a vélt gyógyhatások léteznének. Ez nem jelenti azt, hogy az olajok biztosan hatástalanok, viszont azt igen, hogy nagyon keveset tudunk valós hatásukról. A kellemes illatú olaj még akkor is egy erős placebó, ha semmilyen farmakológiai, klinikai hatást nem fejt ki - ez azonban nem elegendő alap, hogy a körmök erősítésétől a gyomorégésig mindenre ajánlják.

A legújabb aromaterápiás szakkönyvekben  az illóolajok bizonyított hatásaival kapcsolatos fejezet nagy részét a gomba- és baktériumellenes aktivitásuk leírása teszik ki. Mindez nagyon fontos, ugyanis például a megfázásban alkalmazott olajok hatása részben pont azon alapul, hogy a szájüregben vagy a légutakban a kórokozókkal érintkezve elpusztítják azokat. Sajnos, olyan koncentrációt nem érnek el a mikrobaellenes komponenseik a vérben (legalábbis anélkül, hogy súlyos mérgezést ne okoznának), hogy az ott szaporodó kórokozókat is elpusztítsák, így a közhiedelemmel ellentétben az illóolajok nem helyettesítői az antibiotikumoknak. A tüneti kezelésben azonban igen hasznosak lehetnek (sok köhögésre, torokfájásra használt termék tartalmaz illóolajokat). Helyileg, a bőrön, körmön alkalmazva különböző kórokozók ellen is igen hatásosak lehetnek, erre kiváló példa a teafaolaj (amelyet szintén csak hígítva szabad a bőrre kenni).

Újabban - marketingszempontokat nem teljesen figyelmen kívül hagyva - nagy divatja van az illóolajok párologtatásának a megfázásos betegségek megelőzését célozva. Létezik olyan szülő, aki ne szeretné, hogy a gyereke kevesebbet legyen beteg télen? Van olyan kegyetlen apa vagy anya, aki ne lenne hajlandó pár ezrest áldozni arra, hogy az óvodában, iskolában a gyereke védve legyen a kórokozóktól? Mivel ezekre a kérdésekre a válasz egyértelmű, az is magától értetődő, hogy a védelem ígérete könnyen váltható forintokra.

De vajon tényleg megvédenek-e az illóolajok a megfázástól? A megfázást különböző vírusok okozzák, amelyek ellen nincsenek hatásos gyógyszerek, így ha az illóolaj párologtatása segítene, az nagyon üdvös lenne. Leginkább a citromillóolajat ajánlgatják erre, olyannyira, hogy a marketingben élen járó cég képviselői a haladó szellemű bölcsőde- és óvodavezetőknek, iskolaigazgatóknak címzett levélben nemcsak az olajat, hanem az ennek párologtatását szolgáló diffúzort javasolják megvételre - a gyermekek védelmében.

Mit tud a citromolaj? A hatásáról író honlap szerint:

Egy francia felmérés szerint a citromhéj illóolajának gőze a meningococcust (fertőző agyhártyagyulladás kórokozója) 15 perc alatt, a tífusz kórokozóját egy órán belül, a pneumococcust (tüdőgyulladás kórokozója) két-három óra alatt, a Streptococcus haemolyticust (mandulagyulladást, skarlátot, orbáncot, gyermekágyi lázat okozó baktérium) három-tizenkét óra alatt pusztította el (Rochaix és Morel kutatók kísérletei alapján).

A fenti állítás, különböző szövegezésben számtalan magyar és angol forrásban megtalálható. De vajon mi az ősforrás? Mit mondott Rochaix és Morel? Ha nem is ősforrás, de az internetes említések valószínű forrása az a könyv, ahonnan szó szerint átveszik/fordítják a különböző szerzők a citromolaj csodás hatásairól leírtakat. Kicsit tovább kutatva kiderül, hogy az említett szerzők az 1920-as években publikálták eredményeiket, azóta megszűnt lapokban. Sajnos, nem sikerült hozzáférnem az eredeti cikkekhez (gyanítom, az olajat népszerűsítőknek sem), egy 1928-as könyv alapján azonban feltételezhető, hogy nem párologtatott illóolajat vizsgáltak, hanem annak oldatát/emulzióját. Annyi azonban biztos: az, amit 100 éve igazoltak az akkor módszerekkel (amelyeket a cikkek hiányában nem is ismerhetünk), az feltétlen megerősítést igényelne napjainkban. Ilyen megerősítés márpedig sajnos nincs. A citromolaj vírusellenes hatásáról egyetlen cikk érhető el (herpeszvírus ellen hat, de nem elpárologtatva, hanem oldott formában). Légúti kórokozó vírusok elleni hatásáról semmi adat. Az persze érdekes lehet, hogy hatásos-e Meningococcus, tífusz vagy éppenséggel Streptococcusok ellen, de a vírusok okozta megfázás szempontjából ennek az égvilágon semmi jelentősége (a bakteriális szövődményekkel szemben azonban üdvös lenne!). És még egyszer: egy ismeretlen metodikájú, ismeretlen tartalmú, elérhetetlen cikkre hivatkozva nem állítható, hogy ezek a hatások léteznek. 

A citromolaj baktériumellenes hatásáról egyébként számos cikk beszámol. Ezekkel mindössze az a "baj", hogy a hatást nem párologtatás után mutatták ki, hanem az olaj oldatával/emulziójával. A kettő közötti különbség hatalmas, ugyanis oldva az olaj komponensei sokkal-sokkal nagyobb mennyiségben kerülnek kapcsolatba a kórokozókkal. Éppen ezért ami folyékony közegben hatásos, koránt sem biztosan hat akkor, ha elpárologtatjuk. Egy olyan cikkre akadtam rá, amelyben a citromolaj gőzfázisban baktériumellenes hatásáról számol be. Ebben légúti kórokozók (Legionella sp.) ellen találták hatásosnak az olajat 3,75 mg/liter levegő koncentrációban. Egy 30 nm-es, 3 m belmagasságú osztályteremben ennek a koncentrációnak az eléréséhez 337,5 gramm (!), azaz durván fél liter olajat kellene elpárologtatni. Ezzel szemben a citromolaj légfertőtlenítő hatásáról értekező weboldal ugyanekkora terembe 15 cseppet ajánl. A különbség hatalmas: 15 csepp illóolaj tömege bőven 1 gramm alatt van, azaz több százszoros a különbség a valamilyen kórokozó esetén bizonyítottan hatásos és az alkalmazásra javasolt dózis között. A Pécsi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének munkatársai részletesen is foglalkoznak az illóolajok antibakteriális hatásának vizsgálatával. Cikkeik szerint a leghatásosabb illlóolajok (a citromot nem vizsgálták) a 15-100 mikroliter/liter levegő koncentrációban voltak hatásosak a légúti kórokozók ellen  in vitro, azaz laboratóriumi körülmények között (ez kb. egy nagyságrenddel gyengébb hatás, mint amit a citromolajra más kutatók leírtak, de hozzá kell tenni, hogy az eltérő vizsgálati módszerekből is adódhat). 

Dr. Ács Kamilla, a pécsi kutatócsoport tagja szerint az általuk hatásosnak leírt dózisnál valamivel kisebb koncentrációban is elképzelhető természetesen a baktériumellenes hatás, az ő vizsgálataik ugyanis elsősorban a kórokozók teljes elpusztításához szükséges mennyiséget határozták meg. De vajon lehet-e probléma, ha egy óvodában folyamatosan párologtatnak? Ács Kamilla szerint az illóolajok elméletileg akár számos nemkívánt mellékhatást (pl. légúti irritáció) is eredményezhetnek, ezért - főként gyerekek esetén - a légúti tolerálhatóságot vizsgálni kellene a széles körú alkalmazás előtt. A citromolajjal kapcsolatban sajnos ilyen adatok nem érhetőek el.  A szakirodalom szerint a hosszabb távú inhaláltatás ezenfelül akár ellenkező hatást is eredményezhet, mint a terápiás indikáció, ezért nem is javasolt. Ennélfogva a folyamatos óvodai párologtatás hasznossága és biztonságossága is megkérdőjelezhető. Fontos kiemelni, hogy más, a citromolajnál részletesebben vizsgált illóolajoknál már leírták ezt a jelenséget. Ami biztos: kisgyermekek számára az eukaliptol-, mentol- és kámfortartalmú olajok (pl. borsosmenta, eukaliptusz) kerülendőek, a citrusfélék olajai (így a citrom is) fokozott óvatossággal alkalmazhatóak tartósan a lehetséges irritáció miatt. A cseppben mérhető dózis esetén ettől valószínűleg reálisan nem kell tartani, azonban töményebb illóolajpára esetén valószínűleg már igen.

Mi a tanulság mindebből? Elsősorban az, hogy nem mind arany, ami fénylik: a jól hangzó, egyszerű megoldás nem feltétlenül ad védelmet a betegséggel szemben, viszont némileg megkönnyítheti a pénztárcát. Továbbá: egy szer hatásossága, az illóolajokat is beleértve alapvetően függ a dózistól és az alkalmazás módjától. Lehet, hogy kellemes dolog egy citromillatú teremben tölteni a napot, de a kellemes illat még önmagában nem véd meg semmitől. Igaz, vélhetően ilyen kis mennyiségben nem is árt, legföljebb hamis biztonságérzetbe ringat.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • kiru55: Figyelem: A következő információ szabad! Nem használható fel szabadalomra, vagy, bármilyen tulajdo... (2020.07.09. 15:16) gyógyítható a cukorbetegség?
  • Ferencné Perneki Ferencné: Nekem is van rákos sejtem és ha lehetséges kipróbálnám. Nagyon jókat olvastam erről a termékről eb... (2020.07.05. 17:45) ASEA - palackba zárt csodamolekulák?
  • karmon manna: Próbáltam megkeresni azt az 1 mondatot, hogy végül is mire jó az ezerjófű a tudomány mai állása sz... (2020.06.22. 08:51) ezerjófüvek
  • Boka1: Én 2016-ban vettem földelő szettet. Ami fantasztikusan jó volt, hogy az ujjaim nem dagadtak be a s... (2020.06.14. 10:35) földelni jó?
  • fordulo_bogyo: @VIVALDI: Ha mar errol van szo, benned a nagy zeneszerzot tisztelhetjuk? Hm? Bagoly mondja verebn... (2020.06.06. 05:05) cukrosmadzag
  • Utolsó 20

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.