okosabb vagy-e, mint a vized?

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

Felhő, okosizé - mi más jutna a ember eszébe, mint valamilyen csúcstechnológiával előállított, modern termék? A marketingesek is jól tudják ezt - nem véletlen, hogy ezek a kulcsszavak jelentik egy elsőre meghökkentő (üdítő)ital arculatépítésének alapját:

Tiszta, friss íz melyet a felhők ihlettek. A válasz van, hogy a lábad előtt hever, de néha a fejed fölött lebeg... minket is a felhők inspiráltak. A víz körforgásához hasonlóan a természetes ásványvizet párává alakítjuk, majd, miután lecsapódott, ásványi sókat adunk hozzá. Ennek köszönheti a Smartwater utánozhatatlan, tiszta, friss ízét. Okos, mert okosan készül.

A Coca Cola Co. (nálunk) új világmárkája, a Glaceau Smartwater egy prémium termék:

Azáltal, hogy korunk elvárásaihoz és trendjeihez maximálisan illeszkedik, célja, hogy megkönnyítse azoknak a mindennapjait, akik számára fontos a hidratáció, és az, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. (...) Leginkább az újdonságokra nyitott fiatal felnőtteket, prémium termékeket fogyasztó, tudatos vásárlókat szólítja meg, akik a napközbeni rohanás közepette is okos választással szeretnének felfrissülni. 

Egy árucikk több tényező miatt tekinthető prémiumnak: 1) kiemelkedő minőségű, értékű, hasznosságú, 2) az előbbi erényekkel nem rendelkezik, de a vásárlók ezeket gondolják róla, vagy 3) drága. Hogy a Glaceau Smartwater esetén mi a helyzet, a következőkben talán kiderül.

Ha kevésbé líraian mutatjuk be, hogyan készül ez az ital, lehet, hogy illúziórombolók vagyunk. A cég honlapja szerint a víz előállításához a forrásvizet elpárologtatják, a párát lecsapják, majd ebben megfelelő mennyiségű kalcium-kloridot, magnézium-kloridot és kálium-bikarbonátot oldanak. Magyarán: egy olyan desztillált vízről beszélünk, amelyet ásványi sókkal dúsítanak, egy "ásványvízről", amely nem a természetből származik. Előnye, hogy összetételét a megfelelő íz elérésének megfelelően állítják be, s ráadásul, mivel nem tartalmaz nátriumsót, a magas nátriumion-tartalmú vizekhez képest relatíve egészséges, pl. a magas vérnyomásban szenvedőknek. Mindennek azonban ára van: az "okosvíz" kb. másfélszer annyiba kerül, mint a cég által forgalmazott természetes ásványvíz.

A marketing, tájékoztatás része az is, hogy forrásvízből készül, valamint hogy kalóriatartalma nulla, nem tartalmaz glutént és genetikailag módosított gabonát. Ezek azonban kevéssé lényegesek: a desztillálás miatt majdnem teljesen mindegy, mi a kiindulási víz, ugyanis a lecsapódó pára szinte kizárólag H2O-molekulákat tartalmaz, a kiindulási víz egyéb anyagai, sói ugyanis nem jutnak át a gőzbe és párába; a víz, és nem csak ez a csodavíz, hanem semmiféle víz sem tartalmaz kalóriákat, glutént, GMO-t. Aki azonban ezekre a témákra érzékeny fülű (minimális szakértelem nélkül), valószínűleg örül a gyártó által hozzá eljuttatott üzeneteknek. Én speciel jobban örülnék annak, ha megtudhatnám, pontosan mennyi káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz a termék, erről azonban sehol nem leltem fel információt...

Az okosvízről egyébként valamiért a Bonaqua nevű víz jutott eszembe, amely még valamikor az 1990-es években került forgalomba nálunk. A Gazdasági Versenyhivatal 1995-ben azért bírságolta meg a Coca-Cola Magyarországot, mert a víz egyik reklámját félrevezetőnek találta. Bár az ital címkéjén „ásványi anyaggal dúsított szénsavas ivóvíz” megjelölés szerepelt, a televíziós reklámokban megjelenő képi ábrázolás, a cseppkőről csöpögő víz és a szöveges kiegészítés azt a látszatot keltette, mintha valódi ásványvízről lenne szó. Kapaszkodjanak meg: a Bonaqua ásványi sókkal dúsított vízként került a piacra - igaz, kevésbé "okos" marketinggel, mint napjainkban kapható alteregója (amely egyébként az USÁ-ban 1996 óta van piacon)...

szűz, víz, repülő...

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

Mióta Japánban "feltalálták" a levegőkonzervet, jelentősen romlott azoknak az esélye, akik extrém nagy árréssel akarnak könnyen hozzáférhető, olcsó nyersanyagot forgalmazni. A magyar találékonyság azonban nem ismer korlátokat: így született meg a szűz víz... 

Nagyjából sejthető, hogy miről lehet szó: a "szűz" előtag élelmiszerek esetén az átlagosnál nemesebbet, tisztábbat jelent (vö. extra szűz olívaolaj). A szűz víz tehát valamiféle tisztább víz lehet, s a feltételezést alátámasztja a forgalmazó honlapja: 

Rendkívül alacsony,10 mg/liter az oldott ásványianyag tartalma. A kereskedelmi forgalomban kapható vizek 500 - 2000 mg/liter oldott ásványianyag tartalommal rendelkeznek. 

Ez valóban kevés. Olyannyira kevés, hogy pontosan annyi, amennyit a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv a tisztított víz ásványianyag-tartalmára felső limitként előír. A gyógyszerkönyvi minőségű tisztított vizet desztillálással, ioncserélő eljárással, fordított ozmózissal állítják elő - feltehetőleg a szűz vizet is a fenti módszerek valamelyikével nyerik. Nincs is gond, ha valaki szereti a tiszta vizet, bár őszintén szólva nincs túl sok értelme ilyent innia annak, akinél a csapon tiszta víz folyik - s hála Istennek, Magyarországon ez a jellemző. 

sebkezelés vizelettel

2018.03.02., Szerző: kodpiszkalo

A vizelet gyógyászati felhasználása, bármennyire is visszataszítónak tűnik sokak számára, még a 21. században is élő hagyomány. A dolognak sok értelme nincsen, veszélye annál inkább: jobb lenne, ha a vizeletben kiválasztott anyagok (gyógyszerek, toxinok stb.) a vécében kötnének ki, ahelyett, hogy meginnánk őket, de a fertőzött vizelet elfogyasztása is jelentős kockázati tényező.

Ennél enyhébb problémának tűnhet a vizelet külsőleges alkalmazása sebkezelésre. Sokszor hallottam már, hogy régen jól bevált sebkezelő módszer volt a seb lepisilése a gyorsabb gyógyulás reményében; a képzettebbek ehhez azt is hozzáteszik, hogy mindezt a fertőtlenítés érdekében művelték (s művelik ma is!), a még tájékozottabbak pedig még azt is magabiztosan állítják: mindez teljesen biztonságos, hiszen a vizelet steril.

tanulni, tanulni, tanulni...

2017.11.01., Szerző: kodpiszkalo

De miből és mit? Szülőként természetesen laikusnak számítok, amikor általános iskolás gyermekeim könyveit nézegetem: nem rendelkezem azzal a tudással és tapasztalattal, amely alapján meg tudnám ítélni, mennyire jó (tartalmilag, módszertanilag) egy tankönyv. Egyetlen szűk terület van, amihez hozzá tudok szólni: a gyógynövényekkel kapcsolatos információk.

Az általános iskolás ötödikes természetismeret tananyagban található néhány növény, amely gyógyhatásokkal is bír. Komoly dilemma, hogy szükséges-e tizenegy-tizenkét éveseket gyógyhatásokkal terhelni - az azonban biztos, hogy tévinformációkat tankönyvekbe emelni komoly hiba.

Két tankönyvet néztem át ilyen szempontból: az Apáczai Kiadó (AK) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tankönyveit. Előbbi már "kifutó széria", helyét valószínűleg előbb-utóbb átveszi az OFI "újgenerációs" tankönyve. S ez, ha csak a magam jelentéktelen, de talán mégis fontos szempontját nézem, jó hír.

vízen és száraz kenyéren terhesség alatt?

2017.10.23., Szerző: kodpiszkalo

Várandósság alatt az anya egészségén kívül a növekvő magzat épségét is óvni kell. Bizonyos gyógyszerek ebben az időszakban kerülendőek, és a közismerten káros élvezeti szerek (cigaretta, alkohol stb.) még szigorúbb elbírálás alá esnek. Az életmódon és az étrenden is szükséges ilyenkor módosítani. Anélkül, hogy dietetikai tanácsadásba kezdenék (nem asztalom), egy szűkebb kérdéskör, a fűszernövények alkalmazása mellett nem tudok szó nélkül elmenni. A terhesség alatti tiltásoknál sokszor a ló túloldalára kerülünk, s ez történik bizonyos fűszernövények esetén is. A várandósság apropóján néha olyan szigorú korlátozásokat emlegetnek egyesek, hogy a kismamák elgondolkodhatnak: vízen (mondanom sem kell, hogy tisztított) és (természetesen bio, teljes kiőrlésű) száraz kenyéren kívül ehetnek-e bármit? 

A WellnessCafé szakértője például így riogat: 

Ánizs: 
Fitoösztrogén hatása miatt vetélést okozhat, ezért a várandósság alatt használata ellenjavallt. Szülés után próbáld ki az  anyatej serkentésére, mert fokozza a tejelválasztást.

Ez egy kiváló példa arra, amikor a veszélyek eltúlzásával irracionális következtetésre jutnak,. Az ánizsnak valóban van nagyon enyhe ösztrogénszerű hatása, de józan ésszel elképzelhetetlen olyan mennyiséget elfogyasztani belőle, hogy az vetélést okozzon. Az Európai Fitoterápiás Társaságok Tudományos  Szövetsége (ESCOP) szerint az ánizs termése, teaként (vagy fűszerként) nem veszélyes, alkoholos kivonata és illóolaja azonban nem alkalmazandó (azokban feldúsulhatnak egyes, kockázatot jelentő anyagok, de abban az esetben sem az ösztrogénszerű hatás a lényeg).

megvéd a gyatyamadzag a betegségektől!

2017.08.27., Szerző: kodpiszkalo

Hogyne védene meg a gatyamadzag, ha egy vörös fonál is megvéd? A gatyamadzag, ha jó minőségű, jóval vastagabb és erősebb! Persze, ez az okoskodás nem feltétlenül helytálló: nem mindegy, milyen is ez a fonál. Ha követjük az utasításokat, nem próbálkozunk mással, csak vörössel. Mert mit is ír a Tudás Fája (amely joggal érdemelte ki a Fáj a tudás becenevet):

Tégy egy Vörös Fonalat a bal csuklódra, úgy működik, mint a modern orvostudomány vakcinái!

A bal csukló körül viselve, a Vörös Fonal ugyanazon az úton működik, ahogy a modern orvostudomány vakcinái. Amikor valamilyen betegség ellen oltást kapunk, a betegség egy gyengült vírustörzsét a vakcinán keresztül kapjuk meg.
 
A lelket is hasonló technikával tudjuk immúnissá tenni. A Kabbala azt tanítja, hogy a színeknek speciális frekvenciái és energiái vannak. A vörös például a veszély színe. A Vörös Fonalat sajátos módon a bal csuklónkra kötve, megvédjük magunkat a bármilyen felénk irányuló ártalmas negativitástól – ez a spirituális vakcina a Gonosz Szem veszedelmes ereje ellen. A vörös szín ennek a technológiának egyik része. A Vörös Fonalat a bal csuklón viseljük. A kabbalisták felismerték, hogy az energia a test bal oldalán hatol be. A bal kar és kéz a‘kapás’ fogalmához kapcsolódik, a jobb kar és kéz pedig az ‘adás’ erejét foglalja magába. Eszerint a negatív energiák a test bal oldalán áramlanak be. Ha a Vörös Fonalat a bal csuklónkon viseljük, a negatív energiákat a behatolás pillanatában feltartóztatjuk. A fonal gondos előírásoknak megfelelően, hét egymást követő, sorozatos csomóban van megkötve, egy-egy csomó azt a hét spirituális dimenziót jelképezi, amely a jelen valóságunkkal van összeköttetésben. Nagyon fontos, hogy egy olyan személy kösse fel a fonalunkat, aki szeret minket, és akiben mi is mélyen megbízunk. Mialatt ők ezt megteszik, mi azt kérhetjük, hogy ez az erő sugározzon ránk és embertársainkra, és jóságot, kegyelmet, hálát, és a Gonosz Szem örök távol tartását kérhetjük a Fénytől.

A fenti írásról Ikarosz története jutott eszembe. A görög mitológiában Ikarosz Daidalosz fia, aki Kréta szigetén apjával labirintust épített a Minótaurosznak. Miután elkészült a labirintus, Minósz király fogva tartotta őket, hogy ne árulják el a labirintus titkát. Ikarosz viasszal összeragasztott tollakból szárnyakat készített, hogy megszökjenek. Bár sikerült a levegőbe emelkedniük, Ikarosz túl magasra repült. A Nap megolvasztotta a viaszt, szárnyai tönkrementek, Ikarosz így a tengerbe veszett. 

sosemvolt vitaminok

2017.08.13., Szerző: kodpiszkalo

A huszadik században, a vitaminok felfedezése után a vitaminhiányból adódó betegségek aránya jelentősen csökkent a nyugati világban. A lakosság zöme rendszeresen vagy rendszertelenül multivitamin-készítményeket fogyaszt, a tudatosan táplálkozók pedig törekszenek arra, hogy az étkezéssel fedezzék vitaminigényüket (amennyire lehet). Ma már egy általános iskolás is tudja: a vitamin olyan anyag, amelyre kis dózisban szükségünk van az egészségünk megőrzéséhez, s amelyet a szervezetünk nem képes elegendő mennyiségben előállítani. 

A vitaminok fogalma, az ebbe a kategóriába sorolt anyagok köre az elmúlt évtizedekben változott. Jelenleg 13 vitamint tartunk számon, de a vitaminkutatás történetét tanulmányozva számuk jóval jelentősebbnek tűnhet. A vitaminok száma ugyanis egy ideig nőtt, majd csökkenésnek indult. Vannak vegyületek, amelyeket korábban vitaminnak tartottak, ma viszont már nem. Ennek oka lehet az, hogy az adott anyagból nagyobb mennyiség rendszeres bevitelére van szükség (ezek az elfogyasztandó  mennyiség miatt nem minősülnek vitaminnak), de az is megesett, hogy kiderült: a vitaminnak gondolt vegyület nem esszenciális. A vitaminkutatás hőskorában (ez a 20. század első évtizedeire tehető) extrém összetételű étrendek alkalmazásával, állatkísérletekben próbálták bizonyítani, hogy bizonyos anyagok hiánya hiánybetegséget okoz, pótlásuk viszont tüneteket szüntet meg. Gyakran előfordult, hogy két vagy több vitaminról kiderült, kémiailag lényegileg azonosak, de az sem volt ritka, hogy a vitaminnak titulált anyagról kiderítették: kémiailag nem egységes, hanem vegyületkeverék, amelynek csak egyetlen komponense aktív biológiailag.