virágok közt veled lenni... - virágterápiák

2014.03.10., Szerző: j.norbert

A cikkben természetesen nem a híres dalról lesz szó, hanem a virágterápiát, virágterápiákat (mivel több is van belőlük) járjuk körül. A szép, színes szirmú virágokat ki ne szeretné, de vajon tényleg bírnak gyógyító hatással? Írásunkban két, elterjedt módszert, a Bach-féle virágterápiát és az ausztrál virágesszenciákat vizsgálunk meg közelebbről.

Edward Bach (1886-1936) angol homeopata orvos volt. 1930-ban fektette le a Bach-féle virágterápia alapjait. Nem a növényi részeket (tehát leveleket, termést stb.) használja föl gyógyításra, hanem azt a "gyógyító energiát", ami a virágszirmokban rejtezik. Ezt a "gyógyító energiát" (állítása szerint) a hajnali napsugár viszi át a harmatcseppekbe, amiket összegyűjtött és brandyvel kevert el, ebből nyerte az őstinktúrát, amit tovább hígított (megjegyzendő, hogy nem a homeopátia szabályai szerint). Mivel a harmatcseppekből sokszor csak keveset tudott összegyűjteni, ezért egy idő után inkább forrásvízben áztatta a virágokat. Összesen 38 virágesszenciát alkotott meg ezzel a módszerrel.

vény nélküli veszélyek

2014.02.26., Szerző: kodpiszkalo

A tévében is reklámozott, vény nélkül kapható gyógyszereket egyesek hajlamosak inkább gyógyhatással is rendelkező cukorkának tekinteni, mint komoly gyógyszernek. Tény, hogy a nagyon markáns hatással rendelkező szerek csak orvosi vény ellenében vásárolhatóak meg a patikákban, de tévedés lenne azt hinni, hogy amihez nem szükséges orvosi javaslat, az egyben veszélytelen is. Természetesen biztonságos, ha megfelelően alkalmazzák - de régi szabály, hogy amit el lehet hibázni, azt az emberek jó eséllyel el is rontják.

A helyzetet nem javítják a médiában látható-hallható gyógyszerreklámok. Ha ezekből indulunk ki, akkor azt gondolhatjuk, a helikopteres bevetés / szülői értekezlet / családi vacsora alatt ránk törő fejfájás esetén elegendő bekapni egy piros / zöld / kék kapszulát, és a fájdalom huss, elröppen. Természetesen ez így nem igaz. Nincs olyan vény nélküli fájdalomcsillapító, amely mindig, minden típusú fájdalmat azonnal megszüntetne, ráadásul nem is hatnak olyan gyorsan, mint azt a reklámok alapján gondolhatnánk (persze irreális lenne elvárni, hogy negyed óráig tartson a reklám, amíg végre hatni kezd a szer). A reklám nem hazudik, csak nem bontja ki a valóság minden részletét - de ez nem csak a gyógyszerhirdetésekre érvényes. Ugyanez a jelenség megfigyelhető az intimbetét-, bank- vagy mosóporreklámoknál: idealizált, leegyszerűsített helyzeteket mutatnak be, kedvet csinálnak a vásárláshoz.

édes élet II. - édesítőszerek

2014.02.12., Szerző: j.norbert

Az édesítőszerek használata ma már általánosnak mondható, nem csak az élelmiszeriparban, de a gyógyszeriparban is alkalmazzák őket ízjavítóként. Cukorbetegnek, fogyni vágyóknak alternatívát jelentenek energiatartalmuk miatt.

Az első részben kiveséztük a cukoralkoholokat. Ebben az írásban (egy vegyületet leszámítva) nem szénhidrát alapú édesítőkről lesz szó, jelesül az aceszulfámról, az aszpartámról, a ciklamátról, a szacharinról, a szukralózról és a neotámról. Ellentétben az előző csoporttal kémiailag nem egységesek, nem szolgáltatnak energiát a szervezetnek, valamint akár több nagyságrenddel is édesebbek a cukroknál. Rendszeresen merülnek fel aggályok alkalmazásukkal kapcsolatban, elsősorban egészségügyi, de újabban környezetvédelmi szempontokból.

a dohányzás megvéd a tüdőráktól?

2014.01.29., Szerző: kodpiszkalo

A gyerekek is tudják, hogy a dohányzás károsítja az egészséget. Vagy mégsem? Egyesek szerint ez is csak egy olyan hazugság, amelyet valamilyen érdekcsoport az emberiség kiirtása érdekében (vagy miért is?) terjeszt. Az, aki az interneten szerzi ismereteit, könnyen zavarba jöhet, mert valaki hazudik, mégpedig nagyot. Lássuk csak, mit is állítanak az újokosok:

A dohányzás megvéd a tüdőráktól és valószínűleg sokakat az Alzheimer-kórtól is.
A hazugságokkal kialakított közfelfogás azt sulykolja az emberekbe, hogy aki dohányzik, kidobott a szemétbe hihetetlen mennyiségű pénzt, hozzájárult az állam adóbevételeihez, ami Magyarországon évi kb. 300 milliárdot tesz ki - amiből talán 2 milliárdot a dohányosok érdekében használnak fel - és szándékosan rongálja az egészségét.
Én húsz év dohányzás után láttam először belülről a tüdőmet. A hajlékony bronchoscopos vizsgálatot egy amúgy dohányos orvos végezte altatás nélkül. Felkészültem a legrondább látványra, ami megjelent lelki szemeim előtt. A fekete üszök alól itt-ott kibukkanó hörgők sikoltozását előre hallottam.

édes élet I. - cukoralkoholok

2014.01.22., Szerző: j.norbert

Ki ne szeretné az édességet? Azt mindenki jól tudja, hogy édesíteni nem csak cukorral lehet, hanem számtalan más anyagot is használnak erre a célra. Elsőre nem könnyű közöttük eligazodni: melyik hizlal, melyik nem? Mennyire édesek, okozhatnak egészségkárosodást nagyobb mennyiségben? Bevezetésként az ún. cukoralkoholokat tekintjük át.

De mik is a cukoralkoholok? Bár egy bejegyzés erejéig már foglalkoztunk a témával, tekintettel arra, hogy egyre divatosabbá váló termékekről van szó, érdemes részletesebben is elemezni ezt a vegyületcsoportot. Ezek a vegyületek a cukrok (szénhidrátok) redukciójával képződő többértékű (azaz több alkoholos hidroxilcsoportot tartalmazó) alkoholok. A redukció során a cukrok oxocsoportja alkoholos hidroxilcsoporttá alakul, aminek következtében a cukoralkoholok több szempontból jelentősen különböznek a cukroktól. Bár ugyanúgy színtelen, kristályos anyagok, és számos képviselőjük íze édes, élettani szempontból néhány fontos szempontból előnyösebbek a cukroknál:

• energiatartalmuk alacsonyabb
• kevésbé emelik a vércukorszintet (a vér glükózkoncentrációját), mint a cukrok
• mivel inzulin nem szükséges a lebontásukhoz, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják őket
• egyes vegyületek bizonyítottan fogszuvasodás-ellenes hatásúak (ez részben azzal magyarázható, hogy a cukrokkal ellentétben a cukoralkoholokból a szájban élő baktériumok nem képesek savat előállítani).

két végén égetik a (fül)gyertyát

2014.01.19., Szerző: kodpiszkalo

Fülgyertya. Ízlelgetem ezt a szép összetett szót, amelyet 15-20 évvel ezelőtt senki nem tartott volna kevésbé viccesnek, mint a foglétrát, a haskanalat vagy az orrceruzát. De változott a világ, és ma már tudjuk, hogy a fülgyertya a hopi indiánok ősi tudásának megtestesülése, amelyet számtalan célra használhatunk. Hogy mire, az függ az információ forrásától. Szakemberek higgadtabban nyilatkoznak:

A fülgyertya segítségével bizonyos gondokat meg lehet oldani a fülünkben, de nem minden fülbetegségre ajánlott a használata. Dr. Neuwirth Tamás fül-orr-gégész segített eligazodni a fülgyertya használatában.(...) Nem újkeletű praktikáról van szó. (...) A fülgyertyát a hopi indiánok találták ki, vették észre jótékony hatását. Fakéregből és levelekből készítették." - magyarázza Neuwirth doktor - „Ez a gyertya csak formájában gyertya alakú." A hengeres, üreges viaszt a fülbe kell helyezni majd meggyújtani. „Nyilván segítséggel kell csinálni, mert magának senki nem tudja meggyújtani. A hamut, ami elszáll róla a gyertya végén lévő kis szövet tartja meg.Jótékony hatása van, de nagyon fontos, hogy bizonyos fülbetegségeknél nem ajánlott a használata.

schüssler-sók, avagy az arcodra van írva minden

2014.01.06., Szerző: j.norbert

Dr. Wilhelm Heinrich Schüssler német homeopata orvos a XIX. században dolgozta ki terápiás rendszerét, 1873-ban publikálta a biokémiai sók tanát. Módszere a homeopátián alapul (de több aspektusában eltér tőle), a mai napig népszerű, a természetgyógyászok előszeretettel alkalmazzák. A Schüssler-sókkal a patikák polcain is találkozhatunk. Schüssler módszeréről és az arcdiagnosztikáról szól a következő írásunk.

Schüssler 1821-ben, Bad Zwischenhahnban városában született, majd Oldenburgban szerzett orvosi diplomát (érdekesség, hogy az érettségi nélkül szerezte meg a képesítést, az érettségi bizonyítványát csak a diploma után kapta meg). Érdeklődése hamar a homeopátia felé fordult, részben erre, részben a kor akkoriban elért élettani eredményeire támaszkodva (miszerint bizonyos ásványi anyagok szükségesek a szervezet működéséhez) alkotta meg rendszerét. Alapgondolata, hogy tizenkét ásványi só ("a szervezet élettani funkcionális szerei") tölt be kulcsszerepet töltenek be a só-víz, a sav-bázis háztartás fenntartásában, a vérképzésben stb. A 12 ásványi sót később 15 kiegészítő sóval egészítették ki halála után. Vélt hiányállapot esetén ezek pótlása szükséges, az így kialakuló betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére. Schüssler elgondolása azonban nem az volt, hogy a hiányzó anyagokat nagy mennyiségben vigye be (pl. vasat vérszegénység esetén), hanem a homeopátia eszköztárához nyúlt. Alapelve az, hogy homeopátiás hígításban bevitt sókkal "közvetíti" az információt a sejteknek, így azok a táplálékból jobban fogják hasznosítani az ásványi anyagokat. Fontos megjegyezni, hogy itt van az eltérés a hagyományos homeopátia és a Schüssler-terápia között: Schüssler is "információt" közöl a sejtekkel, szintén hasonszenvi módon, de nem a betegséget előidéző (vagy annak tartott) anyagot potenciálja, hanem a hiányzó ásványi anyagot. Másik (bár kevésbé markáns) differencia, hogy míg a homeopátia általában a "C" (centezimális) potenciálást használja, addig Schüssler a "D" (decimális) hígítást: általában D6-ot,  D9-et, vagy D12-t.