ezerjófüvek

2019.08.15., Szerző: kodpiszkalo

gyoker.jpgMisztikusnak tűnő neve ellenére az ezerjófű létező gyógynövény. Az ezerjófű név különböző írott forrásokban a 14. század óta fordul elő, s jellemzően a Centaurium nemzetség különböző fajait fedi. A mintegy 20 fajt számláló növénynemzetség egyik tagja, a kis ezerjófű (Centaurium erythraea) föld feletti része ma is gyógyszerkönyvi gyógynövénydrog. Ha használatának célját középkori forrásokból próbáljuk feltérképezni, nevéhez méltóan szerteágazó javallatokat találunk, a modern fitoterápiás szakkönyvekben azonban sokkal kevesebb gyógyhatásáról írnak: ezek elsősorban keserű ízével összefüggésbe hozható étvágy- és emésztésjavító hatásával kapcsolatosak.

Hová tűnt az ezerjófű gyógyhatása? Miért volt régen sok mindenre jó, ma meg alig valamire? Miért nem tartjuk számon a fontos gyógynövények között ma ezt a sokat ígérő nevű növényt? A jelenség megértéséhez néhány évszázadot vissza kell ugranunk az időben. Az ókorban és a középkorban a gyógyítás eszközei többnyire növényekből készültek. A növények hatásait jellemzően tapasztalat útján azonosították (azaz, ha például egy növény hasmenést okozott, akkor azt hashajtóként használták). Azoknak a növényeknek, amelyek hatása jól definiálható volt, már a régi korokban is kevesebb (de megalapozottabb) gyógyhatást tulajdonítottak. Ezzel ellentétben, azoknál a növényeknél, amelyeknek gyógyító hatása kevésbé volt „megfogható”, a vélt gyógyhatások köre általában szélesebb volt. A növényeket ugyanakkor számos olyan betegség esetén is alkalmazták, amely gyógyítására nem voltak alkalmasak, azonban jobb híján ezek jelenthettek legalább lelki támogatást a betegeknek. Így a legtöbb gyógynövény alkalmazási céljai között voltak racionális és irracionális elemek is. A modern fitoterápia kialakulásával a javallatok letisztultak, ma már a szakemberek csak olyan hatásokat kapcsolnak növényekhez, amelyeket kísérletes adatok vagy megalapozott tapasztalatok igazolnak. Mindez megfigyelhető az ezerjófűnél is: régebben ezerféle betegségre használták, ma viszont jóval körülhatároltabb gyógyászati alkalmazása. A növény tartalomanyagainak kémiai, farmakológiai jellemzőit ismerve ez érthető is.

Az ezerjófű ókori és középkori népszerűsége szoros összefüggésben van a növény ízével. A keserű ízt ugyanis régóta a gyógyhatással kötik össze, és nem is véletlenül. Számos, erős hatású növényi vegyület, így például az alkaloidok, keserű ízűek. Az emberiséggel egyidős tapasztalat, hogy a keserű növények zöme mérgező lehet, azonban kisebb mennyiségben hatásuk gyógyászatilag is hasznosítható. A keserű ízű anyagok egy részének nincsenek specifikus farmakológiai-toxikus hatása, és ezek közé tartoznak az ezerjófű vegyületei is. Annak ellenére, hogy az ezerjófű gyógyászati felhasználásával kapcsolatban konszenzus van a szakemberek körében, a nagyközönség számára elérhető cikkek (például a bizalomgerjesztő nevű napidoktor.hu írása) gyakran a középkori álláspontot tükrözik:

„Teája jó gyomorgörcs, hasmenés, vérszegénység és különféle sebek gyógyítására. Vértisztító és általános tisztító hatása van (…). Mérgezések és fertőzések esetén bevethető, és a zsírokat is oldja: a szív elzsírosodását, ereinek meszes lerakódását csökkenti. Enyhébb tünetek, így az orrfolyás, arcüreggyulladás, nedves asztma, hörghurut, nehézlégzés vagy tüdővizenyő tüneteinek megszüntetésére is használják. Az ezerjófű nemcsak a vért, az elmét is tisztítja – lelki hatása van: könnyeddé teszi az embert, a nehézkességet csökkenti, segít felülemelkedni a nyomasztó állapotokon, érzelmi terheken. Fokozza az idegi működést, segít a gondok feldolgozásában és serkenti az arra való képességet, hogy más szemszögből nézzük a dolgokat. Ezáltal az indulatokat is csillapítja. Fokozza a lelkesedést és az önbizalmat.”

Lehet, hogy a fenti szövegrészlet alátámasztja az utolsó mondatban megfogalmazott állítást, de azt le kell szögeznünk: távol áll attól, amit az ezerjófűről megalapozottan állíthatunk. Mégis, az ilyen és hasonló túlzó állítások újra meg újra előfordulnak különböző írásokban. A jelenség gyökere az ismerethiány, no meg a gyógynövényekkel kapcsolatos felfokozott várakozás: amit a modern orvoslás nem tud meggyógyítani, azt megoldja egy gyógynövény. Sajnos, akik ebben hisznek, azoknak csalatkozniuk kell: a gyógynövények hatása ugyanolyan elveken, receptorok, enzimek, ioncsatornák befolyásolásán alapul, mint a szintetikus gyógyszervegyületeké. Jellemzően az azonos hatású gyógynövények és gyógyszervegyületek támadáspontja is azonos: nyugtatóknál például a GABA-receptor, hányingernél a szerotoninreceptor, szívműködés befolyásolásánál pedig az ioncsatornák. Csak és kizárólag növényekre jellemző hatások nincsenek, így az sem várható, hogy bizonyos betegségeket csak gyógynövényekkel lehet meggyógyítani. A növényi és szintetikus gyógyszervegyületek szerkezetileg is rokonok lehetnek, sőt ez a rokonság sokszor olyannyira szoros, hogy a szintetikus molekula kiindulási alapja egy természetes vegyület. A gyógyszerkémiával foglalkozóknak persze mindez nem újdonság. de a gyógynövények felé naiv lelkesedéssel közelítők számára valószínűleg igen.

Egy dologban azonban biztosan speciálisak a gyógynövények: míg egy gyógyszer általában egy hatóanyagot tartalmaz, a növényekben található vegyületek száma akár több ezer is lehet. Ebből adódóan a hatásuk is komplexebb., mivel a növényi tartalomanyagok sokasága különféle támadásponton hathat. Előfordul, hogy a vegyületek egymás hatását erősítik (ez történik az orbáncfű esetén, amelyben a kémiailag is jelentősen különböző hiperforin és a hipericin eltérő módon fejt ki antidepresszáns hatást). Arra is van példa, amikor kémiailag rokon vegyületek sokasága egyidejűleg azonos hatást vált ki (például a kurkuma kurkuminoidjai). Sok növényi anyag önmagában nem fejt ki jelentős hatást, de befolyásolhatják a „valódi” hatóanyagok felszívódását – a flavonoidok több gyógynövény esetén jellemezhetőek ilyen „kisegítő” hatással. Leggyakrabban azonban az a jellemző, hogy a növény vegyületeinek nagy része nem fejt ki érdemleges bioaktivitást, a gyógyhatás egy vagy néhány tartalomanyag jelenlétének eredménye, amelyek nagyságrendileg markánsabb aktivitásúak a többi vegyületnél. Ez az oka annak, hogy a gyógynövények zöme egy, vagy legfeljebb néhány gyógyhatással jellemezhető: a szívműködést javító növény egyúttal nem kiváló vizelethajtó, az antidepresszáns pedig nem mérsékli a hasmenést. Kivételek persze vannak: az articsóka nemcsak epehajtó hatású, hanem egészen más mechanizmus révén is csökkenti a koleszterinszintet. De még a szabályt erősítő kivételek sem rendelkeznek ezer-, száz-, vagy tucatféle gyógyhatással. A gyógynövények nem csodaszerek, hasznosságuk pedig egyáltalán nincs összefüggésben vélt gyógyhatásaik számával. Ezzel összefüggésben a jó gyógynövényszakember sem arról ismerszik meg, hogy milyen hosszasan képes sorolni egy-egy növény vélt gyógyhatásait…

Kép forrása: Pécsi Állatkert

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr1615011372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • fordulo_bogyo: @Epikus SZTK: Koszonom. OFF: a szen dioxid oldodasa vizben meg erdekesebb, mert az reszben fizika... (2020.01.20. 14:57) mérgező-e a konyhasó?
  • Epikus SZTK: @fordulo_bogyo: "Kerlek, maradjunk annyiban, hogy a koncentracio, az oldodas, az ozmozis fizikai f... (2020.01.20. 10:05) mérgező-e a konyhasó?
  • fordulo_bogyo: @Epikus SZTK: Kerlek, maradjunk annyiban, hogy a koncentracio, az oldodas, az ozmozis fizikai fol... (2020.01.20. 09:21) mérgező-e a konyhasó?
  • Epikus SZTK: @fordulo_bogyo: Köszönöm, valóban nem teljesen korrekt - ráadásul én is tudom. Mentségemre szóljon... (2020.01.20. 08:43) mérgező-e a konyhasó?
  • Epikus SZTK: @kiru55: "Ha valamit Te nem fogadsz el, attól még lehet úgy!" Egyszerűen nem tudod semmivel alátám... (2020.01.20. 08:33) mérgező-e a konyhasó?
  • Utolsó 20

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.