egy balul végződött gyógyszervizsgálat margójára

2016.01.20., Szerző: kodpiszkalo

2016 januárjában tragikus hírt közöltek a lapok: egy franciaországi gyógyszervizsgálat során 6 embert szállítottak kórházba központi idegrendszeri zavarokkal. Egy közülük agyhalott állapotba került (ő pár nap múlva meghalt), a többek eltérő mértékű agykárosodást szenvedtek. 

Eddig nagyjából minden tudósítás megegyezett, de a részletekben (feltételezem, hogy attól függően, melyik újságíró milyen szinten ért angolul vagy franciául, illetve hogy milyen mélységűek a gyógyszertudományokkal kapcsolatos ismeretei, és mennyire veszi a fáradtságot a háttér felderítéséhez) a tudósítások eléggé "sokszínűek" voltak. Volt, aki emberkísérletről/gyógyszerkísérletről értekezett, volt, aki kenderből vagy kannabiszból készült gyógyszert gyanított a háttérben, más szerint egy, az agyban jelen lévő anyagot adagoltak a szerencsétlenül jártaknak.

A legtöbb kezdeti híradásból nem volt könnyű kihámozni, mi is történhetett valójában, de mára sok minden tisztázódott. Például tudni lehet, hogy a vizsgált molekula egy BIA 10-2474 kódjelű anyag, amelyet szintetikusan állítottak elő (tehát nincs köze a kenderhez, és az emberi agyban sem található meg). Alkalmazásának célja egy enzim gátlása lett volna: a zsírsavamid-hidroláz enzim (FAAH) az agyban az endokannabinoidok lebontását végzi. Amennyiben az enzim működését gátolják, az endokannabinoidok szintje nő. Az endokannabinoidok neve a kannabiszra emlékeztet, és nem véletlenül: a kannabisz (Cannabis sativa, magyarul kender) egyes vegyületei (pl. a tetrahidro-kannabinol, azaz a THC) ugyanazokon az agyi receptorokon hatnak, amelyeken az endokannabinoidok. A THC és az endokannabinoidok közé azonban nem tehető egyenlőségjel: utóbbiak a normál agyi működésben kulcsszerepet játszó, rendhagyó módon "működő" ingerületátvivő anyagok. Az endokannabinoidok az idegi ingerületátvivő anyagok többségével ellentétes irányban fejtik ki a hatásukat: "visszafelé haladva" gátolják meg, hogy az idegsejtekből más transzmitterek felszabaduljanak. Az agy működésében betöltött szerepük nagyon komplex, mennyiségük változtatásával többek között a fájdalomérzet, a memória, a hangulat és az éhségérzet befolyásolását látják lehetségesnek (a kenderfogyasztók által tapasztalt központi idegrendszeri hatások elérése nem cél...). Ebből kiindulva indult a most tragédiával zárult kutatás: a FAAH gátlásával, az endokannabinoidok szintjének növelésével fájdalomcsillapító és kedélyjavító hatást szeretett volna elérni a molekulát gyógyszerré fejleszteni kívánó cég. Hosszú távú terveik között a szorongás, Parkinson-kór, szklerózis multiplex, elhízás és magas vérnyomás esetén történő felhasználás vizsgálata is szerepelt. 

Hogy fordulhat elő, hogy egy vizsgálat ilyen balul végződik? Mi történt? Ki hibázott? Válaszok még nincsenek, csak találgatni lehet. Ami biztos: hasonló módon ható gyógyszer még nincs forgalomban, így nem rendelkezünk hosszú távú tapasztalatokkal az ilyen hatású anyagokról. Elképzelhető, hogy a FAAH-nak más, még nem ismert szerepe is van a központi idegrendszerben, így gátlása nem várt következményekkel járt. Az is előfordulhat, hogy a most vizsgált szer a FAAH-on kívül más enzimre/receptorra is hatott, és ez okozta a galibát. Ezt a feltevést erősíti az a hír, amely szerint a molekulával elvégzett, a szerkezet-hatás összefüggésekre irányuló számítógépes vizsgálatok szerint ez a vegyület elvileg más enzimekre (pl. hiszton-dezacetiláz, kinázok) is hat - jóllehet később kiderült, hogy előfordulhat, számításaikat egy téves szerkezeti képlet alapján végezték... Az is lehet, hogy a probléma a túlságosan magas dózisból adódott (a károsodott betegek a többieknél nagyobb adagot kaptak). És az is előfordulhat (bár véleményem szerint ennek a legkisebb az esélye), hogy az alkalmazott készítmény minőségével volt gond, pl. egy mérgező hatású szennyezést tartalmazott. Magyar szempontból ez lenne a legkevésbé kívánatos, ugyanis állítólag a hatóanyag gyártásában hazai cég is érintett.

Bár sok helyen kísérletről beszélnek, nem árt leszögezni: a gyógyszerekkel embereken nem kísérleteznek, hanem vizsgálatokat végeznek. És ez nem játék a szavakkal, ugyanis a vizsgálat azt jelenti, hogy nem ötletszerűen próbálgatnak ki vegyületeket az embereken, azaz nem kísérletezgetnek, hanem alaposan megtervezett vizsgálatok folynak. Mire egy gyógyszerjelölt molekula eljut addig, hogy beadják az embereknek, számos sejtvonalon, állatfajon vizsgálják biztonságosságát, és ha bármelyik lépcsőfokon elbukik, soha nem jut el addig, hogy emberen alkalmazzák. Ez az egyik oka annak, hogy kb. 10 000 gyógyszerjelöltből csak 1 válik gyógyszerré, s ez az oka annak is, hogy a gyógyszervizsgálatok során nagyon ritka az ilyen tragédia. Nagyon-nagyon kis eséllyel, de elvileg előfordulhat, hogy az állatkísérletekben semmilyen káros hatás nem látszik, az emberek egészsége mégis károsodik - ez is megtörténhet(ett), de a reális rizikó igen csekély. Amint az az OGYÉI friss közleményéből is kiderül, évente ezerszámra folynak hasonló vizsgálatok probléma nélkül (az EU-ban 2007 óta mintegy 12 500). A jelenlegi vizsgálat ún. fázis I. vizsgálat volt, amely az embereken végzett kipróbálás első lépcsője. Ennek keretében egészséges önkénteseken azt vizsgálják, hogy az állatkísérletekből átszámolt adagolást mellékhatások nélkül tolerálják-e az emberek (a hatásossággal ebben a stádiumban nem foglalkoznak). Ha ez sikeres (azaz a szer ártalmatlan), akkor kezdődhet a vizsgálat betegeken. Sajnos, ebben az esetben erre már nem került sor...