vitaminok: mennyi az annyi? rda, ul és tsai

2013.02.06., Szerző: kodpiszkalo

Mivel a vitaminok (definíció szerint) olyan, az egészség fenntartásához szükséges vegyületek, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, ma már senki nem vonja kétségbe fogyasztásuk szükségességét. A vita (mert vitatkozni mindig, mindenen lehet) általában a bevitel módján és mértékén folyik. Normál körülmények között, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással ugyanis a vitaminszükséglet fedezhető - így érvelnek azok, akik szerint fölösleges vitamintablettákat, -kapszulákat szednünk. Ugyanakkor tény, hogy bizonyos betegségekben (táplálkozási, felszívódási zavarok), állapotban (várandósság) a megfelelő bevitel biztosításához szükséges van a koncentrált formában, kapszulákkal, tablettákkal történő vitaminpótlásra. Mások szerint a rendszeres vitaminkészítmény-fogyasztás mindenki számára elengedhetetlen, mivel a modern (=egészségtelen?) táplálkozás nem biztosítja a megfelelő vitaminbevitelt. 

De mit és milyen alapon állítanak a szakemberek a dózisokról? Az ajánlott vitaminbeviteli szintek megállapításához bonyolult számításokat végeznek, figyelembe véve a biokémiai folyamatokhoz feltétlenül szükséges mennyiségeket, a vegyületekkel végzett gyógyszertani vizsgálatokat, nagy populációkra kiterjedő felméréseket és még számos, itt nem részletezendő szempontot. Az ajánlott dózis kiszámításánál fontos szerepe van az ún. EAR értéknek (estimated average requirement, magyarul: becsült átlagos szükséglet), ami annak a dózisnak felel meg, amely a populáció felének biztosítja a vitaminszükségletét. Ennek eredményeként kalkulálják az ajánlott napi beviteli értékeket (angolul recommended daily allowance, annak rövidítése az RDA). Az RDA az a szükséges átlagos napi bevitel, ami a legtöbb egészséges felnőtt embernél eleget tesz a tápanyag-beviteli követelményeknek. Mivel lényeges, hogy senkinél ne alakulhasson ki vitaminhiány (még az átlagnál nagyobb vitaminigényűeknél sem), az ajánlott beviteli szinteket az átlagos népességi követelményeknél magasabbnak számítják. Az RDA számok nem azt jelentik, hogy a deklarált mennyiségeket minden nap el kell fogyasztani, hanem az átlagos bevitelt mutatják egy hosszabb időtartamon keresztül. Az RDA-értékek alapján könnyen értékelhető, összehasonlítható a hazánkban forgalomban lévő számos multivitamin-készítmény. A (multi)vitaminok zöme étrend-kiegészítőként van forgalomban, amelyek esetén jogszabály írja elő, hogy egyetlen vitamin dózisa sem lehet kisebb a napi adagban az RDA 15%-ánál (a dózis felső szintje nincs jogszabályilag meghatározva). Érdemes tehát megnézni a számokat a dobozokon: az RDA 15%-át és 90%-át tartalmazó termékek vitamintartalma között hatszoros a különbség! Az összehasonlításnak, mint azt több példa (pl. B-vitaminok, várandósvitaminok) alátámasztja, van értelme. 

A vitaminok adagolásának biztonságos dózistartománya a görbe minimumtartományában található. Az RDA-nál kisebb adag esetén nő a vitaminhiány kialakulásának esélye, a NOAEL-t (no adverse effect level, azaz ilyen dózisnál biztosan nincs káros hatás) meghaladó dózisnál mellékhatások, mérgezési tünetek jelentkezhetnek.

Mivel országonként eltérhet az RDA számításának módja, az ajánlott napi beviteli értékek gyakran nagyon (akár többszörösen) eltérhetnek, annak ellenére, hogy a különböző populációk élettani szükségletei felettébb hasonlóak. Ezt felismerve az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) az összes mikrotápanyag (vitaminok és ásványi anyagok) beviteli ajánlásainak felülvizsgálatát tűzte ki célul. Ha a munka lezárul, egy újabb fontos területen egységesülhet az Európai Unió sokszínű gyakorlata...

A minimális dózis megkövetelése a fogyasztók megtévesztésének megakadályozását célozza, a megengedett felső dózis meghatározása viszont biztonságossági célokat szolgál. A vitaminok egy része ugyanis vízoldékony, és könnyen kiürül a szervezetből, így nehéz túladagolni, más részük viszont zsíroldékony, könnyen felhalmozódik a szövetekben, ezért túladagolva, különösen hosszú távon hipervitaminózis alakulhat ki, mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A vitamin-túladagolás tünetei a zsíroldékony A-, D-, E- és K-vitaminok közül az első három esetén a legjelentősebbek, ezért azok fogyasztásánál szükséges legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat. Ennek felső határa a legfelső biztonságos beviteli szint (tolerable upper intake level, UL), vagyis az a maximális vitaminmennyiség, amely napi rendszeres bevitel mellett élettanilag tolerálható, az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, ártalmas hatást. Az UL értékeket tudományos adatokon alapuló kockázatbecsléssel határozzák meg. Tekintettel arra, hogy az összes beviteli forrásból (táplálék, gyógyszerek, étrend-kiegészítők stb.) származó bevitel összege nem lépheti túl az UL-t, a hatóságok álláspontja szerint nem fogadható el, hogy bármely termék napi adagja az UL-t meghaladó dózisban tartalmazzon valamely vitamint.

A hazánkban felnőttek számára érvényes RDA és UL értékek a következők (a gyermekekre vonatkozó adatok is megtalálhatóak az OÉTI honlapján):

Az RDA értékek az új tudományos ismereteknek megfelelően változhatnak. Valószínűleg ennek lehetünk tanúi napjainkban a D-vitamin esetén - de erről majd egy másik alkalommal.

A bejegyzés a Száz kémiai mítosz c. könyv egyik fejezetén alapul.

Kép forrása: descopera.ro