régi, tehát jó?
Egy tanácsadó fórumon (betegek adnak tanácsot egymásnak) az egyik gyomorsavtúltengéssel kapcsolatos érdeklődő kérdésére jó szándékú betegtársa Bakos Ferenc parasztorvos verses útmutatóját ajánlotta tanulmányozásra. A tananyag versbe szedése hasznos praktika a lexikális adatok megtanulására, ráadásul, ha nem kín a rím, még szórakoztató is lehet. Kérdés persze, hogy mennyire helytállóak egy képzetlen népi gyógyító tapasztalatai? Valóban ez a hetven éves szöveg a jelenleg elérhető leghasznosabb forrás, ha a különböző betegségekre alkalmazható szerekről, módszerekről szeretnénk tájékozódni? Jómagam néhány éve hallottam először ezt a verset egy szakmai konferencia bankettjén, ahol nagy sikert arattak a rímbe szedett jó tanácsok. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy ez a valóban humoros költemény egyeseknek ma is etalonnak számít. De ha már így van, vettem magamnak a bátorságot, hogy a szerző iránti tisztelettel, de mai tudásunkat tükröző jegyzetekkel lássam el a művet.
Világéletemben segítni volt vágyam,
Beteget nem látni sem ülve, sem ágyban,
Nem jó a szegénység s mégis annyi kába,
Kevés garasát is vivé patikába.
Bojtorján, útifű, cirok, csalán, forgó.
Olyikra ha nem is, más betegségre jó.
Bizony. Fűben-fában orvosság van. De azt néha elfelejtjük, hogy nem minden betegség gyógyítható sem fűvel, sem fával (mint ahogy gyógyszerekkel sem gyógyítható meg minden).
Mennyi nyavalyája akad az embernek,
Gyógyszert az orvosok arra ritkán lelnek.
Elviszik párnádat, földed, marhád, házad,
S ha szemére veted, bizony még ő lázad.
Na, ez mára biztosan változott. Kinek kell ma már a marha, amikor csökkennek az uniós mezőgazdasági támogatások?
Azt mondja: nem isten, mit sem tud már tenni,
Ezt persze csak akkor, ha nincsen már mit venni.
Bármily koldus legyél, kiszívja a véred,
Nyögsz még egy darabig, hullaház a véged.
Borús, némileg szubjektív tájkép a hálapénzkorszak kezdeti (?) éveiből.
Bocskoros gulyások, juhászok, vén nénik,
Ezer baj gyógyszerét tarisznyával mérik.
Mert ők aztán tudják, kenik-vágják, őket nem rontották meg az egyetemen... És most következzenek a konkrétumok:
1. Epéd hogyha beteg, egyél bőven retket,
Sót ám ne tégy rája, attól kínok lesznek.
Szálkán kórház is van, kérj ott epekövet,
Reszelj retket és azt e reszelékbe lökjed.
Meglátod, azt reggel, sohasem találod,
Föloldó hatását szájtátva csodálod.
A retek tényleg, bizonyítottan fokozza az epeelválasztást, a normál epeelválasztás és -elfolyás pedig csökkenti az epekövesség veszélyét. A felvázolt szemléltető kísérletet nem próbáltam ki, elhiszem e nélkül is.
2. Ugyan e baj ellen ott van a bojtorján,
Theaként iszogasd, pisiled momentán.
A közönséges bojtorjánt tényleg használják a népi gyógyászatban vizelet- és epehajtóként, ennél frappánsabban talán meg sem lehetett volna fogalmazni.
3. Vészes vérszegénység, idegbaj forrása,
Tízezer közül sincs kettő gyógyulása.
Rendelnek sok arzént, ferrumot és másat,
Csak csalángyökér az, amit ki nem ásnak.
Theaként használják, piros borban főzve,
Négy ujjod közt mit fogsz egy literre töve.
Ha ágyban feküdtél, bizton felkelsz tőle,
Öt-hat hétig használd, megmondom előre.
A vérszegénység (amitől idegbajt azért nem lehet kapni) bizonyos típusainak kezelésében valóban fontos eszköz a vaspótlás (ferrum), de arzént ilyen célra nem alkalmaznak. A csalángyökér vérszegénységre (sem vastartalma, sem egyéb gyógyhatása alapján) bizonyosan nem jó. A vészes vérszegénység pedig a vérszegénység speciális formája, amely egy autoimmun folyamat eredményeként kialakuló B12-vitaminhiány eredménye. Erre sem jó a csalán.
4. Ó, hányan szenvednek savtúltengésben,
Küszködnek, vinnyognak, mint kutya a présben.
Gumicsövet nyelnek, kapnak pezsgőt bőven,
A krumpli gyógyítja, sülve a sütőben.
Használd szivacs gyanánt, beled tiszta tőle,
"Krumplipüre" nem jó, vízben van az főzve.
Amit magyarázok, jól eszedbe vegyed,
Mert a savtól sebes a gyomrod és a beled.
Gyomrodat felmarja, fekély lesz a neve,
Nem emészthet attól senkinek a bele.
Beleknek bolyhait vakolattal vonja,
Ehetsz bár táplálót, ki lesz veled tolva.
Annyira elgyengülsz, lesüllyed a gyomrod,
Napról napra gyengülsz, koporsó a gondod.
5. Ha sebek martak fel, fekélyes lett gyomrod,
Sültkrumplin olajjal lehet csak gyógyulnod.
Hentes kézre kerülsz, ha elhanyagolod,
Öt-hat sült krumpliból, ha a bélt kinyomod.
Ennyit fogyasztván, a többit olajozd.
Sebed a sült krumpli mentesíti savtól,
Szigetelő fedőt kap az az olajtól.
Bajod így ápolva, meggyógyul majd sebed,
Ez sivár életben még örömed lehet.
A krumplit sokfelé használják különféle emésztési panaszok (hasmenés, puffadás, gyomorégés) kezelésére, ugyanakkor ennek a racionalitása nem igazolt - ettől azonban akár hasznos is lehetne gyomorsav-túltengésben krumplit enni. Az egyetlen, a témával kapcsolatos tudományos cikk szerint a krumpli speciálisan kezelt fehérjéi védik a patkányok gyomrának nyálkahártyáját az alkohol okozta károsodással szemben. Egyéb bizonyíték, megbízható adat nincs. Bakos Ferenc elmélete jól hangzik, de a krumpli savsemlegesítő és az olaj szigetelő hatása biztosan nem stimmel. De vajon ki lehet az 5. strófában említett hentes?
6. Biz az élet sokszor úgy jár, mint a kártya,
Megesik, hogy meghűl olykor a mellhártya.
Kaphatod szárazon, esetleg vizesen,
Szaladsz az orvoshoz, csapolni vitessen.
Cirokseprő magját kifőzni teának,
Egészséget szerez hamar az magának.
Tetős evőkanál kerül egy literre,
Kaphatsz cirokmagot pénzért vagy hitelre.
Ne öntsd ki az ágyát, csináld nyakra-főre,
Egy főzéssel a mag nincsen még kifőzve.
Vért is kapsz biz ettől, meg is hízol tőle,
Öt-hat hét alatt már piros arcod bőre.
Idd reggel mint teát, egész nap mint vizet,
Ha ezt mind betartod, élted soká viszed.
A mellhártyagyulladás komoly betegség, amelyet gyógyszeresen kezelni kell, különben akár súlyos szövődmények is kialakulhatnak. A cirok - amely egyébként nem tartozik a jelentősebb gyógynövények közé - egészen biztosan nem olyan univerzális és nagy hatású növény, hogy képes legyen meggyógyítani a különféle okokból kialakuló gyulladásos kórképet.
7. Betyár ez az élet, sokszor idegre megy,
Ó, mennyi embernek épp a gyomrára megy.
Egyszerű tünete : rebeg gyomra szája,
Hinnéd, hogy egy lepke húzódott alája.
Mindenre dühödt vagy, szemed mint a vadnak,
Szikráznak, ha nézel, gubóid dagadnak.
Félni lehet tőled, bármi szelíd voltál,
Azt is marod mostmár, kinek udvaroltál.
Pokol ez az élet, családodé sem más,
Testvér, az élet cseppet sem pompás.
Szaladsz tudósokhoz, vizsgálgatnak egyre,
Próbareggeliznek, kérdnek tőről hegyre.
Egy sem leli bajod, dúlnak a tünetek,
Fizethetsz százasból akár egy türetet.
Bajod egyre mélyül, Kalló felé sietsz,
Már előbb megírtam, gyomoridegbaj ez.
Főzess csak puliszkát, szárazon, tengeriből,
Vondd ki gyakran magad szokott környezetedből.
Környezetváltozás csillapítja dühöd,
A puliszka gyógyít, ha este-reggel gyűröd.
Sok az arzén benne, szaporítja véred,
Hízni fogsz hetenként, jó ha magad méred.
Tipikusan civilizációs betegségről, a túlzott stressz következtében kialakuló pszichoszomatikus tünetekről van szó, amelyek része a "gyomoridegesség" is. A valóban hasznos tanácsok (környezetváltoztatás) mellett a puliszka terápiás célú ajánlása sok hasznot nem hoz, kivéve, ha a beteg hisz benne, mivel ez esetben a puliszka is képes placebóhatást kiváltani. Szerencsére túl sok arzén nincs benne, az azonban igaz, hogy kellő mennyiség elfogyasztása után számíthatunk a hetenkénti hízásra.
8. Életed ha megnyúlt tisztes öreg korban,
Bár fiatalon is bekerülsz a sorba.
Gyakran szédül fejed, bizonytalan lépted,
Panaszolja ajkad : "oly gyakran szédülök,
Ingadozó léptem, jó, ha székre ülök."
Sűrű lett a véred, gyönge a folyása,
Egyensúly idegnek nincsen locsolása.
Kenetlen szekérnek nyikorog kerekje,
Száraz az agyad is, így jutsz szédületre,
Öreg ereidben vérkavicsok lesznek,
Itt az orvossága, attól széjjel esnek.
Egyél körtét, aszaltat vagy nyerset,
Biztos egyensúlyod hamar visszanyerted,
Hegyek szelíd alján termett elég "dicske"
Aszalva megkapod, forrázd kicsi vízben.
Vagy vagdald apróra, ha nem lenne fogad,
Ne búsulj öregem, csak szómat megfogadd.
Nem számít, hogy ősz vagy, csak fekszel az ágyon
Vidám ifjon mégy még ezen a nyáron.
Szerencsés lennél ám, ha téli körtéd lenne,
Mert így betegséged a pokolba menne.
Bár mindent ő szedne nem néznek az égre,
Receptet ír a doktor, tégelyből vagy hármat,
Találgatva szépen, hátha ez használhat.
Ha ez nem használna, van még recept bőven,
Ha meghalt, van paraszt, szed az a jövőben.
A szédülés és az agy rossz vérellátása valóban összefügghet. A gyengén locsolt egyensúlyideg, a száraz agy, a vérkavicsok szép költői képek, de szerencsére általában nem ennyire súlyos a helyzet. A szédülés kezelése nem találgatásos alapon történik, az ok azonosítása után a kezelésre számos gyógyszer (köztük növényi eredetűek) rendelkezésre áll. A körte (dicske) azonban jelen tudásunk a szédülésen nem segít, a növények közül erre a célra eredménnyel használhatóak például a páfrányfenyő készítményei.
9. Nincs szív a mellkasban, más van a böndőben,
Levél végeztével ötlött az eszembe,
Hány szegény embernek fájdalmas élete,
Sosem volt zarándok, nem vágyott Rómába,
Eltorzul a képe, szenved reumában.
Küldik az orvosok Pöstyén, Szoboszlóra,
Bár tarisznyájában nincsen aranyóra.
Aki okos fickó, agyalágya benő,
Tudja, hogy gyógyszer bármifajta fenyő...
Kínok ellen adok jó tanácsot,
Faragj a fenyőből sok apró forgácsot.
Most járt erre Jézus fenyőfa ünnepén,
Találsz fenyőt bőven udvarok szemetjén.
Főzd azt levelestől, szikánccsal keverve,
Fürödj a levében, bajod le van verve.
Főzetét ki ne öntsd, adj hozzá forgácsot,
Új főzetet bővítsd, eljárod a Dájcsot.
Ám tíz percen túl már vízzel mosd arcod,
Oly erős, e főzet szüli ájulásod.
Ha fán mankón jártál, eldobod azt tőle,
Ne félj, nincs reumád, szabadultál tőle,
Az ízületi fájdalmak enyhíthetők a fájó testrészek melegítésével, vérkeringésük fokozásával. A vérkeringés élénkítésére használhatóak illóolajok is, ezért a fenyőlevélből készült fürdővíz, amely tartalmazza a fenyő illóolaját, hatásosabb, mint egy egyszerű fürdő. Egyszerűbb és hatásosabb azonban, ha az illóolajat (pl. rozmaringolajat) tartalmazó készítményekkel a fájó testrészt megmasszírozzuk.
10. Új szer jut eszembe, gyulladás a neve.
Nyelés kínos tőle, mandulád van tele,
Fulladás környékez, hangod csak suttogás,
Forró bugát forrázz, csitul a gyulladás.
Nyomd ki azt egy fedőn, szabj szennyes kendőre,
Forrón váltogatva torkodra jön tőle.
Ha kezdetén teszed, egy nap szabadultál,
Ha dagadtan teszed, ne félj, meg nem fojt ám.
Egy kettő kifakad, áldod istenedet,
Hogy hyperol helyett bugát juttat neked.
Kitűnő hatású idült állapotban,
Forró céklalével mint állód gurgulgatva.
Az világos, hogy a kezelendő betegség a torok- vagy mandulagyulladás, de a kezelés eszköze és módja (külsőleg vagy belsőleg? borogatva, öblögetve vagy lenyelve?) elég homályos. A buga név ugyanis elég sok növényt takarhat, különböző tájegységeken az orgonát, a dohányt, vagy éppen a napraforgót illették ezzel a névvel. A céklalé egészséges ital, de nem rendelkezik olyan fertőtlenítő, antibakteriális hatással, hogy hatásos lenne a torokgyulladás gyógyítására.
11. Szörnyű betegség még s örök az Isiász.
Ellene, testvér, tudod mit csinálsz ?
Savanyú káposztát melegíts magadra,
Huszonnégy órán át feküdj jól dunsztolva.
Elhagyod az ágyat, nem szenvedsz a sírig,
Áldod Istent, s kapod ami éppen illik.
Az isiász az emberi szervezet leghosszabb idegéről, a nervus ischiadicus nevű ülőidegről kapta a nevét. Az isiász - amelyet ülőidegzsábának is neveznek - a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, amelyeknek több oka is lehet. A fájdalmat az ülőideg összenyomódása okozza, ezért leggyakrabban a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok sérve tehető felelőssé, de gerinccsatorna-szűkület, gyulladás vagy keringési rendellenesség is állhat a fájdalom hátterében. Ezek egyike sem gyógyítható káposztás borogatással, az esetleges hatás csupán a hőhatásból eredhet, de ahhoz meg nem szükséges egy napon át dunsztolni. Persze a 24 órás ágynyugalom sokat segíthet...
Bakos Ferenc műve a népi gyógyászatot tanulmányozók számára forrásmunka lehet, a mai érdeklődő olvasó számára érdekes, humoros írás. De remélhetőleg a gyógynövényekkel kapcsolatos ismereteit senki nem innen akarja beszerezni...
A kép illusztráció, egy hódmezővásárhelyi füvesasszonyt ábrázol, forrása: http://herbsofmagic.blogspot.hu/
Dr. Ványolós Attila 
5 komment