van-e nyírfacukor a nyírfában?

2012.04.23., Szerző: kodpiszkalo

760527_55c32060.jpgBár a kérdés abszurdnak tűnik, a nyírfa (Betula) fajok fő összetevői között nem találjuk meg a nyírfacukrot, kémiai nevén a xilitet (angolul xilitol). Miért nevezték el mégis erről a fáról, és tényleg annyira előnyös-e használata, mint amilyennek a reklámok állítják?

A xilitet  elsőként Emil Fischer (aki később Nobel-díjat kapott, de nem ezért) állította elő bükkfaforgácsból. Vele nagyjából egy időben Bertrand francia vegyész is előállította tölgyfaforgácsból az anyagot. Így tehát a xilitnek "születésekor" nem sok köze volt a nyírfához. A vegyület neve azonban utal arra, hogy fából nyerték: a görög xyl(on) szó fát jelent, az -itol végződés pedig arra utal, hogy a cukoralkoholok közé tartozó anyagról van szó.

A xilit nyírfából is előállítható, sőt ez a nyersanyag jó forrásnak számít, mivel a fa nagy mennyiségű xilánt tartalmaz. A xilán, amely egy xilóz alapegységekből felépülő összetett cukor, xilózzá bontható le (hidrolízissel), majd ennek redukálása eredményezi a xilitet. Egyébként számos gyümölcs, zöldség tartalmaz xilitet, de ipari méretű előállítása  xilózból gazdaságosabb.

xilit jo 550.jpg

Napjainkban leggyakrabban nyírfából, kukoricaszárból és a kipréselt cukornád maradékából állítják elő, mivel ezek az alapanyagok nagy mennyiségű xilózt tartalmaznak. Az internetes fórumokon éles "hitviták" folynak arról, hogy a kukorica-eredetű vagy a nyírfából nyert xilit-e a jobb. Ennek a vitának természetesen nincs értelme: ha a termék tiszta xilitet tartalmaz, teljesen mindegy, miből gyártják, mert ennek az egyszerű, ötértékű cukoralkoholnak nincs emlékezete... A genetikailag módosított kukoricától való félelem miatt sokan (főleg Amerikában) a fából előállított xilitet preferálják, de ennek sincs túl nagy racionalitása, ugyanis a génmanipuláció elsősorban a növények fehérjetermelésére hat, a xilit szerkezetére pedig egyáltalán nincs befolyással.

Miért vált divatossá és miért előnyös a xilit fogyasztása? Elsősorban azért, mert bár kellemes, utóízmentes édes íze van, a kalóriatartalma a répacukorénak mintegy 70%-a, a vércukorszintet pedig jóval kevésbé emeli, mint a répacukor (nádcukor, kristálycukor, kémiailag szacharóz) vagy a szőlőcukor (utóbbiak glikémiás indexe 70, illetve 100, a xilité kb. 10). Kalóriatartalma alacsonyabb, mint a szacharózé, nem mérgező, napi több 10 g (ez meghaladja az édesítésre felhasznált átlagos mennyiséget) több éven keresztüli fogyasztása esetén sem figyeltek meg káros hatásokat. Mindez - a cukorbetegek és fogyókúrázók szempontjából - már önmagában elegendő lenne arra, hogy népszerű, előnyösen alkalmazható édesítőszer legyen, de ezen kívül számos más kedvező hatással is bír.

Legalaposabban vizsgált hatása a fogszuvasodást és fogkőképződést gátló aktivitás, amit számos, embereken elvégzett tanulmány igazol. Összességében elmondható, hogy napi 1-67 g xilit elfogyasztása a fogszuvasodás kockázatát 30-85%-kal csökkentette. Az egyik legnagyobb szabású vizsgálatban (ez volt az 1970-es években lefolytatott ún. Turku vizsgálat) az étrendben a szacharózt teljes egészében xilitre cserélték, és a vizsgálat 2 éve alatt jelentősen kevesebb fogszuvasodást figyeltek meg a kontrollcsoporthoz képest (akik normál étrendet kaptak). Az átlagosan napi 50 grammos mennyiségben tartósan fogyasztott xilitnek nem írták le nemkívánatos hatásait.

A fogszuvasodás-gátló hatás oka máig nem teljesen feltárt, ezzel kapcsolatban több elmélet létezik. Az egyik szerint a xilit hatásának lényege, hogy a szájban élő, cukorból savat termelő mikroorganizmusok nem képesek lebontani. Mások szerint - és ezt is alátámasztják kísérletes adatok - a cukoralkohol gátolja a szuvasodást okozó baktériumok szaporodását. A két előbb említett hatás feltétele, hogy a xilit tartósan érintkezzen a szájüregben lévő mikróbákkal. Erre a célra kiválóan alkalmasak a xilittartalmú rágógumik. De meglepő módon nem csak rágógumizók esetén figyeltek meg kedvező hatást: hasonlóan alacsony (a kontrollnál 30-45%-kal ritkább) a fogszuvasodás xilittartalmú édességet fogyasztók körében is. Az is váratlan volt, hogy a xilitet fogyasztók fogában fokozott remineralizációt (a fog ásványianyag-tartalmának növekedését) figyelték meg, és meglepő módon a fogszuvasodás még évekkel a vizsgálatok lezárulta után is ritkább volt azok körében, akik xilittel kiegészített ételeket/rágógumit kaptak. Az mindenesetre bizonyos, hogy a xilit fogszuvasodást megelőző hatása a szorbittal (rokon szerkezetű  cukoralkohol, szintén használják édesítőszerként) összehasonlítva is jelentős, ami arra utal, hogy hatása még nem teljesen feltárt, többé-kevésbé specifikus hatásokkal magyarázható.

A kellően alátámasztott előnyös hatásokon kívül van néhány, kevéssé meggyőzően igazolt felhasználás is. Bár több irányú, ígéretes vizsgálatok vannak folyamatban a xilittel, ott azért még nem tartunk, hogy oldatát orröblítésre használjuk. Jobb, ha egyelőre nem tartjuk többre, mint ami már igazolt (és ez sem kevés): egy alacsony kalóriatartalmú, vércukrot kevéssé emelő, a fogszuvasodás megelőzésében is jelentős, kellemes ízű édesítőszernek.

És a hátrányai? Nagyobb dózisban (napi több 10 g) hasmenést okozhat, és az ételek elkészítésénél sem mindig válthatja ki a kristálycukrot: nem karamellizálható, az élesztő nem bontja (nem kel meg a kenyér), tartósításra sem szokás használni. És végül: az ára kb. hatszorosa a szacharózének és háromszorosa a szorbiténak...

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr864362094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alex&Dylan 2012.04.23. 14:11:31

A xilitol képleténél a xilóz képlete van, ha jól gondolom?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2012.04.23. 15:45:02

@Alex&Dylan: valóban, rossz ábrát szúrtam be, javítottam!

A hölgy szépen furulyázik 2012.04.23. 15:52:31

Nagyon tartalmas, jó poszt.

Érdekesség, hogy a legjobb fogkrémek már egyáltalán nem tartalmaznak fluoridot (mert sok káros hatása van), viszont xilitet annál inkább.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2012.04.23. 15:52:55

@De gustibusaut bene, aut nihil: a viricselésre nem tértem ki; így is elég hosszú lett, és az ipari gyártás szempontjából sem releváns. Mindenesetre érdekes szokás, Erdélyben a mai napig nagyon népszerű.

www.budahazijudit.hu/hon/nepszokasok/404-a-viricseles

Elijah_Baley 2012.04.23. 15:53:22

akarom mondani, a környező országokban közismert dolog h a nyírfából édes lé csorog, h xilittől édes-e azt nemtom, de engem sose gondolkodtatott el a nyírfacukor megnevezés.
amúgy meg, ha valaki 30%-ot akar spórolni a kalórián, csípje le a süti harmadát és adja a kutyának, sokkal költséghatékonyabb megoldás :)

lorien · http://lorien.blog.hu 2012.04.23. 16:43:29

Jó cikk!
Annyit még hozzátennék, hogy nem csak hogy nem bontja az élesztő, hanem valamilyen okból gátolja az élesztőgombák szaborodását is, tehát kelt tésztákhoz ezért sem tanácsos használni!

guga 2012.04.23. 18:55:23

Hej, te eleven fa gircses görcsös ága, te drága, Segíts most!

tattila 2012.04.23. 18:55:37

A "Miért nevezték el mégis erről a fáról" kérdésre a két választ kevésnek érzem: "nyírfából is előállítható, sőt ez a nyersanyag jó forrásnak számít", valamint "napjainkban leggyakrabban nyírfából, kukoricaszárból és a kipréselt cukornád maradékából állítják elő". Ahogy tudom a 2. vh. alatt a skandinávoknál kevés volt a cukor(répa), de volt sok nyírfa, így ebből (való xilit-tel) pótolták a cukorhiányt és csak ezt követően fedezték fel/lett általánosan ismert, hogy a kukoricaszár is jelentős forrása. A neve így lett illetve így maradt nyírfacukor. Kérdés: hány nyelvben hívják nyírfacukornak? Persze nyír(fa) szó aktuális nyelvi megfelelőjét használva.

Pipetta Ofélia 2012.04.23. 18:55:50

Viszont a kutyákra nézve mérgező; drámai módon leesik a vércukor-szintjük. Utána lehet olvasni; egy kutyánál már néhány xilites rágógumi cukorkómát idézhet elő. Ergo: spórolásból NE a xilites süti harmadát adjuk a kutyának. :-)

DominoFX 2012.04.23. 18:56:04

Re: "ha a termék tiszta xilitet tartalmaz, teljesen mindegy, miből gyártják"

Természetesen soha nem tiszta xilitet tartalmaz, hiszen még a laborokban használt analitikailag legtisztább a.lt. vegyszerek is tartalmaznak nyomokban más vegyületeket. Ez pedig ipari előállítással készült, messze nem a.lt., sokkal több benne a nem-xilit komponens

Mindazonáltal szerintem nem az a mérvadó, hogy milyen növényből indulnak ki, hanem hogy a gyártás során milyen segédanyagokat használnak fel, mennyire tisztán állítják elő, mennyire megbízható a technológia stb. Ezért vannak fenntartásaim a kínai eredetű xilittel szemben.

fordulo_bogyo 2012.04.27. 23:23:13

A meregzoldek figyelmebe ajanlom: ez a vegyulet kemiai reakciok alkalmazasaval keszul (azaz az o szohasznalatukkal szintetikus, mesterseges). A termeszetben nem talalhato jelentos mennyiseg belole, nem a fa nedvenek kivonata (ahogy a juharcukor az fa nedve besuritva), es bizony kemiai, ipari termek.

szemet 2012.05.03. 19:41:17

"ha a termék tiszta xilitet tartalmaz, teljesen mindegy, miből gyártják, mert ennek az egyszerű, ötértékű cukoralkoholnak nincs emlékezete..."

Hah! Nem mintha a xilit minőségét nagyban befolyásolná, de tudományos korrektség jegyében:

Igenis van emlékezete! ;) A cukornád és a kukorica fotoszintetizálása (C4) máshogy működik mint a nyírfáé (C3) en.wikipedia.org/wiki/Photosynthetic_efficiency#C3_vs._C4_and_CAM_plants

Ezért aztán szignifikánsan eltér a beépített C13 izotóp aránya:
en.wikipedia.org/wiki/Isotopic_signature#Carbon_isotopes

Valójában mindenféle utánfeldolgozott szerves izére meg lehet mondani hogy az feltehetően kukoricaeredetű, olyasmi ez mint az ujjlenyomat. És a feldolgozott szerves izé lehet akár egy ember is - a fenti wikipedia cikkből:
"it is possible to determine if the principal diet of a human or an animal consists primarily of C3 plants (rice, wheat, soybeans, potatoes) or C4 plants (corn, or corn-fed beef) by isotope analysis of their flesh and bone collagen. Similarly, marine fish contain more 13C than freshwater fish, with values approximating the C4 and C3 plants respectively."

szemet 2012.05.25. 06:53:24

Nnna, nem akar megjelenni a komment: bump!

Golddigger 2012.11.13. 02:18:28

@Pipetta Ofélia:
Pont ezaz, h az a suti nem xilites azert kell kevesebbet enni

Szovegertelmezes egyes

Andrea Kőszegi 2013.10.14. 15:03:45

Érdekelne, hogy mit tudunk az eritrit édesítőről, mert most azt találták ki, hogy mindennél jobb... ?!
eritritol.info/

csandras 2013.11.01. 14:55:35

@szemet:
Az izotóp-összetételből ugyan kikövetkeztethető az eredete, de olyan értelemben nincs memóriája, mivel kémiai szempontból teljesen azonosan viselkednek, ezért mindegy miből állítják elő. Ezért is mindegy, ha pl. szintetikus vagy természetes anyagot fogyasztunk, amennyiben a vegyi összetétele azonos.

korni1010 2014.09.11. 19:12:50

@fordulo_bogyo: Ez fontos info. Volt egy ilyen sejtésem, pedig nem vagyok sem biológus, sem vegyész. Nem rajongok a mesterségek dolgokért...és egészen eddig nem tudtam eldönteni, hogy akkor a xilit a nyírfában van-e vagy mi a szösz...
Az is zavart, hogy néhány dobozon homályos a megfogalmazás, xilit alapú édesítőszer, stb...nem értettem miért nem nyírfacukor és kész.
A mesterséges dolgokkal szemben a természeteseket preferálom. Legfeljebb kevesebbet eszem belőlük.
Ki tudja mi fog még kiderülni a xiliről...

fordulo_bogyo 2014.09.11. 20:02:11

@korni1010: Na a szarmazas alapjan iteld meg az anyagokat.
A legborzasztobb mergek mind termesztes anyagok.Es vannak artalmatlan, so nagyon hasznos mesterseges (vegyi uton keszitett) anyagok is.

Babarczy Andrásné 2014.12.28. 15:04:43

@Golddigger: Hát ők is tudják, csak humorizálnak.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Mesterséges Geci: @Mesterséges Geci: bocs, négy és negyed év... (2024.10.25. 08:48) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @kodpiszkalo: "hamarosan" - magysr módra? Négy és fél év telt el azóta... :( Vagy csak firefox ala... (2024.10.25. 08:47) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Mesterséges Geci: @tesz-vesz: gondolod, hogy azok az agyatlan vadbarmok, akik bedőlnek a gődény-félék ökörségeinek, ... (2024.10.25. 08:42) ELKÖLTÖZTÜNK
  • Színgyógyász: Azért elég merész vállalkozás a cikk írója részéről ( pontosan ki is ő? ) ilyen elánnal nyilatkozn... (2024.08.01. 18:06) ASEA - palackba zárt csodamolekulák?
  • Szalay Huba: @sosperec: Talán mindezt a ködpiszkáló domain nevéről és weboldaláról is elmondhatjuk... (2024.06.23. 23:54) ASEA - palackba zárt csodamolekulák?
  • Utolsó 20

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása