parlagfüvet receptre?

2019.04.21., Szerző: kodpiszkalo

flu-1679104_640.jpgA parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) az egyik legismertebb növény Magyarországon. A növények között igazi celebnek számít: sokan átkozzák, egyesek áldják, de mindenki ismeri. Egyes felmérések szerint a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik, betegségek gyógyítására és megelőzésére egyaránt alkalmazzák. Nem kis teljesítmény ez, különösen úgy, hogy hazánkban alig több mint 100 éve honosodott meg. Amerikából származik, és az özönnövények közé tartozik, mivel Európába kerülése után gyors terjedésbe kezdett. Elsősorban a bolygatott területeket kedveli (építési telkek, művelés alól frissen kivont területek). Terjedésének oka nem teljesen ismert, de sikerének titka többek között az, hogy hiányoznak természetes kártevői, kórokozói. A visszaszorításával kapcsolatos erőfeszítések jobbára sikertelenek, az irtást propagáló kampányok ellenére egyre nagyobb területeket hódít meg. Balszerencsénkre Magyarország klímája nagyon kedvező a növénynek, a globális felmelegedés pedig tovább javítja az életfeltételeit.

A parlagfű a 20. század végén sokak életét megkeserítő pollenjéről volt ismert. A pollent felépítő fehérjék a légutakra kerülve immunválaszt váltanak ki, amely túlérzékenységi (allergiás) reakciót eredményez. Ilyenkor az úgynevezett hízósejtekből egy hisztamin nevű vegyület szabadul fel, ennek hatására alakulnak ki a százezrek által jól ismert tünetek (orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés). A fő allergén fehérje az Amb A 1 – rossz hír, hogy a légkör széndioxid-tartalmának növekedésével az pollen Amb A 1-tartalma, és így allergizáló hatása is nő. Az allergia tüneti terápiáját jelentik az antihisztaminokat tartalmazó gyógyszerek, amelyek elnyomják a panaszokat. A parlagfűallergiának vannak valódi gyógyszerei is, amelyek képesek megszüntetni az immunrendszer kórosan eltúlzott reakcióját. Érdekes módon ezek a vényköteles immunterápiás gyógyszerek a parlagfű pollenjéből készülnek. A kezelés lényege, hogy a pollen speciális kivonatát pontosan adagolt emelkedő dózisban adják be a betegnek, ami „áthangolja” az immunrendszert. Ha a beteg nem tartja be a szigorúan előírt adagolási rendet, a kezelés hatástalanná válik. További hátrány, hogy nem mindenkinél válik be a kezelés és az eredmény eléréséig akár 2-3 szezonon át is alkalmazni kell a terápiát. Ez idő alatt a betegnek el kell szenvednie a szokásos kellemetlen tüneteket. „Cserébe” ezt kövezően akár 10-20 éven át is teljesen tünetmentes lehet. Bár hazánkban világszinten legmagasabb a parlagfűpollenre érzékenyek száma, az immunterápia nem vált igazán elterjedté. Ennek okai közé tartozik a szigorú kezelési rend, a sokak elvárásától elmaradó hatásosság (nem azonnal és nem mindenkinél hatásos), valamint a kezelés költségei is. Az immunterápiát ugyanis alapesetben az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja, s havi sok ezer forintos költségéhez viszonyítva a tüneteket enyhítő antihisztaminok ára elhanyagolható.

Látszólag az immunterápia logikáját követik azok a „kézműves” módszerek, amelyeknek hazánkban számos híve van. Ezek lényege, hogy az allergiások megeszik a parlagfüvet annak reményében, hogy légúti allergiás tüneteik mérséklődnek. Nem biztos, hogy várakozásaik teljesülnek, ugyanis a sikeres immunterápia feltétele, hogy az immunrendszer sejtjei megfelelően emelkedő dózisban találkozzanak az allergénnel (épp azért vényköteles az immunterápia, hogy a kezelés csak orvos felügyeletével valósulhasson meg). A növény „legelésével” ez a pontos adagolás nem valósul meg, részben azért, mert sokan a virágzás előtti állapotban lévő növényt eszik meg – elővigyázatosságból. Ez érthető is, mert az allergiás nem szeretne kockáztatni azzal, hogy az elfogyasztott növény virágpora a légúti nyálkahártyára kerülve tüneteket okozzon, ugyanakkor így a potenciális hatástól is megfosztja magát. Kereskedelmi forgalomban is kaphatóak virágzás előtt begyűjtött parlagfüvet tartalmazó kapszulák, lekvárok. Hogy ezek mire jók, nem tudjuk, az azonban bizonyos, allergiára nem.

A parlagfűallergia másik házi terápiája a parlagfüvet legelő kecskék tejének fogyasztása. Elméletileg lehetséges, hogy a növényt elfogyasztó állat tejében olyan fehérjék termelődnek, amelyek az ember által elfogyasztva csökkentik a tüneteket, ezt azonban jelenleg semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá.

De mi történik akkor, ha pollenmentes parlagfűterméket fogyasztunk? A legnagyobb baj az, hogy erről szinte semmit nem tudunk. A legtöbb gyógynövényről évszázados tapasztalattal rendelkezünk arról, mennyire biztonságos a tartós alkalmazás, a parlagfűnél azonban ez teljesen hiányzik. Őshazájában nem tartozik a jelentős gyógynövények közé (azaz nem halmozódott fel jelentős tapasztalat vele kapcsolatan), Európában pedig a magyarokon kívül más népek nem alkalmazzák gyógynövényként – s hazánkban is csak mintegy 15 éve. Nincsenek adataink olyan emberekről, akik évtizedeken át tartósan alkalmazták a növényt, csúnyább kifejezéssel szólva: hiányoznak a krónikus toxikológiai jellemzőket leíró adatok. Lehet, hogy veszélytelen az alkalmazása, de az is lehet, hogy nem.

Utóbbi feltételezés nem teljesen légből kapott. A parlagfű úgynevezett szeszkviterpén-lakton típusú vegyleteket is tartalmaz (amelyek a pollenben nincsenek jelen), s ezekre gyakran jellemző a citotoxikus (sejtmérgező) hatás. A citotoxicitás károsíthatja az emberi szerveket, szöveteket, ennek mértéke, jellege attól függ, hogy a vegyületek mennyire mérgezőek és mennyire hatnak szelektíven. Minderről a parlagfű vegyületei esetén szinte semmit nem tudunk, azt viszont igen, hogy a növény több tucat szeszkviterpén-laktont tartalmaz. Elméletileg nem zárható ki hogy az, aki tartósan fogyasztja a növényt, valamiféle egészségkárosodást szenved. Ezek a károsodások sokáig rejtve maradhatnak, ugyanis bizonyos szerek károsodásai csak akkor jelentkeznek tünetként, amikor a működés már komolyan sérült. Ezt a feltételezést erősítik azok az állatkísérletes adatok is, amelyek a növény potenciális vese- és agykárosító hatására utalnak. Persze a patkányokon tett megfigyelések nem vonatkoztathatóak automatikusan emberre, azonban mindenképpen óvatosságra intenek.

Mindez összhangban van a hatóságok véleményével is. Az. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a parlagfüvet az ún. nem engedélyezett új élelmiszerek között tartja nyilván Ebbe a kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyek élelmiszerként való biztonságos fogyasztását nem támasztják alá adatok. Ennek értelmében az EU-ban nem forgalmazható semmilyen, parlagfűből készült élelmiszer, beleértve az étrend-kiegészítőket is. Erre hivatkozva hazánkban is vontak már ki forgalomból termékeket, ugyanakkor az utánpótlás bőségesnek tűnik... Mint láttuk, gyógyszerként már felhasználást nyer a növény, azonban az allergiaellenes immunterápián kívül jelenleg nem ismerjük más gyógyhatását. Lehet, hogy több tapasztalat, bizonyíték birtokában egyszer majd a fontos gyógynövények között tartjuk számon, jelenleg azonban még nem tartunk itt.

  A cikk az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-18-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

4 komment

az eltitkolt igazság a rákról

2019.04.13., Szerző: kodpiszkalo

cancer-cells-541954_640.jpgMiért mérgezik az orvosok a rákos betegeket, ahelyett hogy meggyógyítanák őket? Miért nem alkalmaznak hatásos, ugyanakkor mellékhatásmentes kezeléseket? Miért alkalmaznak olyan terápiákat, amelyektől a betegek legyengülnek, kihullik a hajuk, hányingerük van, és még egy sor mellékhatástól szenvednek? Nem lehet, hogy az igazság itt van az orrunk előtt, csak nem vagyunk hajlandóak észrevenni? Miért használnak a betegek kezelésére cseppfolyós mustárgázt ahelyett, hogy hasznosítanák a rákos sejtek működése során tett megfigyeléseket? Ilyen és hasonló kérdések sokakban felmerülhetnek, különösen, amikor hasonló, a józan paraszti ész szerint logikusnak tűnő gondolatmeneteket olvasunk: 

Tekintettel a speciális témára, a poszt elkészítéséhez segítségül hívtam dr. Zupkó István onkofarmakológust (az ő megjegyzései "idézőjelben, döntve" olvashatóak):

halló, mennyi???

2019.02.02., Szerző: kodpiszkalo

bear-biologist-and-paperfolder.jpgAz időskorúak számának gyarapodásával a halláscsökkenés egyre többeket érint. A hallásromlásnak számtalan oka lehet: a hallójárat elzáródhat (pl. fülzsír), a dobhártya trauma következtében kilyukadhat, de tartós orrdugulás esetén, ha a dobhártya behúzódik és a középfülben váladék halmozódik fel, esetleg ha a hallócsontok sérülnek (pl. krónikus középfülgyulladás következtében), egyaránt ún. vezetéses hallásromlás jelentkezik. Ha a hangvezető apparátus egészséges, de a belsőfül (szőrsejtek) vagy a hallóideg, esetleg az agy hallóközpontja nem működik jól, akkor idegi halláscsökkenés jelentkezik. Ez kialakulhat családon belül örökletesen, vagy toxikus gyógyszerek alkalmazásának következtében is, de akár fiatalon is hirtelen intenzív vagy tartós zajterhelés okán ( pl. fülhallgatók használata).

Az általában 50 éves kor felett elkezdődő, időskori hallásromlás csak évekkel később válik észrevehetővé. Zajos környezetben romlik a beszédértés, pl. ha többen beszélnek egyszerre, halljuk, de nem értjük a hozzánk szóló beszédhangokat. Először a magas hangok vesznek el és a kisgyerekek (unokák) és vékony hangú hölgyek hangja válik érthetetlenné. Az idősebbek gyakran ezért nem szívesen mennek társaságba, kerülik a beszélgetéseket, lassan befelé fordulnak, elszigetelődnek társaiktól. A legrosszabb, amikor már a telefont sem értik, és a kaput sem nyitják ki a vendégeknek, mert egyszerűen nem hallják a csengő hangját.

kannabiszt a várandós nőknek (is)?

2019.01.02., Szerző: kodpiszkalo

cx.jpgMinden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloe volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire ne lenne jó (a rajongók szerint), ugyanakkor teljesen biztonságos (szintén szerintük). Ha közelebbről megnézzük, a helyzet nem ennyire egyértelmű, ugyanis a sokféle gyógyhatás közül alig van olyan, amire lenne legalább némi racionális bizonyíték. Mindez bővebb elemzést is megér (ilyen is lesz majd a blogon), ez alkalommal egy egészen speciális, ám annál fontosabb kérdést elemzek: a terhesség alatti kannabiszfogyasztást.

Lehet, hogy meglepő, de vannak, akik a kenderfogyasztás veszélyeit zárójelbe téve, annak előnyeit kidomborítva jónak látnák, hogy a várandós nők (is) kannabiszt fogyasztanának, elsősorban a terhességi hányinger csillapítására:  

Ez majdnem túl tabu ahhoz, hogy vita tárgya legyen: a terhes nők és a kannabisz. Ez egy piszkos kis titok, amit a gyógyszerlobbi nem szeret hangoztatni! A világon minden várandós anya ismeri az úgynevezett “reggeli betegséget”, amikor a terhesség különböző fokú hányingert és hányást vált ki. (...) A 19. század közepére a kannabisz tinktúrák használta elterjedté vált a nyugati kultúrákban, a terhesség beindítására és a szülés előtti hányinger csökkentésére. A kannabisz használata a terhesség okozta fájdalom és egyéb szövődmények ellen olyan más kultúrákban is megjelent, mint az afrikai, az indiai és a délkelet-ázsiai. Akárhogy is, a történelem során gyakran támaszkodtak a kannabisz számos gyógyító tulajdonságaira. Ezt az anti-emetikus hatást már jól dokumentálták modern vizsgálatok segítségével, amelyek segítenek jobban megvilágítani a jelenséget.

Sántakutya-szindróma: az egész szépen felépített elmélet dugába dől, hiszen az utolsó mondat állításával szemben egyetlen modern vizsgálat sincs, amiben a terhesség alatti hányingerre kifejtett hatást vizsgálnák. S hogy miért? Természetesen azért, mert a kábítószerek közé sorolt (indiai) kender alkalmazása túlságosan nagy kockázatot jelent a magzatra ahhoz, hogy várandós nőkön kísérletezzenek vele. Ismert, hogy a kender hatóanyagai, köztük a hallucinogén tetrahidro-kannabinol (THC) hatnak a központi idegrendszerre - a magzat fejlődő idegrendszerére kifejtett hatás beláthatatlan következményekkel járhat. Nincs szó piszkos kis titokról, mindössze a kiszolgáltatott magzatok jogainak védelméről.

hatástalanok a köhögéscsillapítók - hazudik a statisztika?

2018.09.20., Szerző: kodpiszkalo

hammer-3175806_640.jpgNem, a statisztika nem hazudik. A statisztika egy eszköz: legfeljebb az ember hazudik, aki a statisztikai elemzés eredményeit interpretálja (félre). A statisztika ugyanakkor kiváló eszköz a manipulátoroknak, mivel az emberek zöme nem ért hozzá olyan szinten, hogy rájöjjön a turpisságokra. Ezzel könnyen vissza lehet élni: gyönyörű diagramokon bármit be lehet bizonyítani, és megfelelő manipulálással gyakorlatilag ennek ellenkezőjét is.

Pedig néha igen komoly dolgokról van szó, például arról, hogy hatásosak-e bizonyos gyógyszerek. Joggal várjuk el, hogy amikor egy hatóanyagot engedélyeznek, ellenőrizzék, hogy a hatásosságot alátámasztó statisztikai elemzések szakszerűek. A gyógyszerhatóságok bírálói igen szigorú és ilyen szempontból is szakértő emberek, de ha a diskurzus kevésbé ellenőrzött terepen (pl. a sajtóban, akár szaklapokban) történik, nagyobb az esély a ferdítésre.

szorongáskeltő gyógyszerek - a valzartán-ügy

2018.07.26., Szerző: kodpiszkalo

error-63628_640.jpg2018. június 29-én robbant a bomba: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását felfüggesztette, mert felmerült, hogy minőségi hibás lehet az érintett készítmények hatóanyaga. A határozatokból kiderült: a spanyol hatóságtól az európai gyorsriasztásos hálózaton keresztül érkezett bejelentés alapján feltételezhető volt a gyógyszerek minőségi hibája, ezért  a rendelkezésre álló és később beérkező adatok értékeléséig és a kivizsgálás lezárásáig, a betegbiztonság érdekében az érintett szerek forgalmazásának felfüggesztéséről döntöttek.

A 27, felfüggesztett forgalmazású szer mindegyike valzartánt tartalmazott hatóanyagként. A valzartán egy vérnyomáscsökkentő hatású vegyület, hatását az angiotenzin II receptorainak gátlásával fejti ki. Az angiotenzin II olyan fehérje, amely az emberi szervezet hormonjaként érösszehúzó, és ezáltal vérnyomásemelő hatással rendelkezik. A szervezetben az angiotenzinogén nevű fehérjéből előbb angiotenzin I, majd ennek további átalakulásával (aminosavak lehasadásával) angiotenzin II képződik. Magas vérnyomás esetén a beavatkozás egyik módja az angiotenzin II hatásának meggátlása. Ez gyógyszerekkel kétféleképpen lehetséges: vagy megakadályozzuk a vegyület képződését, vagy pedig gátoljuk hatását azokon a receptorokon, amelyeken keresztül a vérnyomásemelő aktivitást kifejti. A valzartán ez utóbbi módon csökkenti a vérnyomást.  

okosabb vagy-e, mint a vized?

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

wise-black-guy.jpgFelhő, okosizé - mi más jutna a ember eszébe, mint valamilyen csúcstechnológiával előállított, modern termék? A marketingesek is jól tudják ezt - nem véletlen, hogy ezek a kulcsszavak jelentik egy elsőre meghökkentő (üdítő)ital arculatépítésének alapját:

Tiszta, friss íz melyet a felhők ihlettek. A válasz van, hogy a lábad előtt hever, de néha a fejed fölött lebeg... minket is a felhők inspiráltak. A víz körforgásához hasonlóan a természetes ásványvizet párává alakítjuk, majd, miután lecsapódott, ásványi sókat adunk hozzá. Ennek köszönheti a Smartwater utánozhatatlan, tiszta, friss ízét. Okos, mert okosan készül.

A Coca Cola Co. (nálunk) új világmárkája, a Glaceau Smartwater egy prémium termék:

Azáltal, hogy korunk elvárásaihoz és trendjeihez maximálisan illeszkedik, célja, hogy megkönnyítse azoknak a mindennapjait, akik számára fontos a hidratáció, és az, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. (...) Leginkább az újdonságokra nyitott fiatal felnőtteket, prémium termékeket fogyasztó, tudatos vásárlókat szólítja meg, akik a napközbeni rohanás közepette is okos választással szeretnének felfrissülni. 

Egy árucikk több tényező miatt tekinthető prémiumnak: 1) kiemelkedő minőségű, értékű, hasznosságú, 2) az előbbi erényekkel nem rendelkezik, de a vásárlók ezeket gondolják róla, vagy 3) drága. Hogy a Glaceau Smartwater esetén mi a helyzet, a következőkben talán kiderül.

Ha kevésbé líraian mutatjuk be, hogyan készül ez az ital, lehet, hogy illúziórombolók vagyunk. A cég honlapja szerint a víz előállításához a forrásvizet elpárologtatják, a párát lecsapják, majd ebben megfelelő mennyiségű kalcium-kloridot, magnézium-kloridot és kálium-bikarbonátot oldanak. Magyarán: egy olyan desztillált vízről beszélünk, amelyet ásványi sókkal dúsítanak, egy "ásványvízről", amely nem a természetből származik. Előnye, hogy összetételét a megfelelő íz elérésének megfelelően állítják be, s ráadásul, mivel nem tartalmaz nátriumsót, a magas nátriumion-tartalmú vizekhez képest relatíve egészséges, pl. a magas vérnyomásban szenvedőknek. Mindennek azonban ára van: az "okosvíz" kb. másfélszer annyiba kerül, mint a cég által forgalmazott természetes ásványvíz.

A marketing, tájékoztatás része az is, hogy forrásvízből készül, valamint hogy kalóriatartalma nulla, nem tartalmaz glutént és genetikailag módosított gabonát. Ezek azonban kevéssé lényegesek: a desztillálás miatt majdnem teljesen mindegy, mi a kiindulási víz, ugyanis a lecsapódó pára szinte kizárólag H2O-molekulákat tartalmaz, a kiindulási víz egyéb anyagai, sói ugyanis nem jutnak át a gőzbe és párába; a víz, és nem csak ez a csodavíz, hanem semmiféle víz sem tartalmaz kalóriákat, glutént, GMO-t. Aki azonban ezekre a témákra érzékeny fülű (minimális szakértelem nélkül), valószínűleg örül a gyártó által hozzá eljuttatott üzeneteknek. Én speciel jobban örülnék annak, ha megtudhatnám, pontosan mennyi káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz a termék, erről azonban sehol nem leltem fel információt...

Az okosvízről egyébként valamiért a Bonaqua nevű víz jutott eszembe, amely még valamikor az 1990-es években került forgalomba nálunk. A Gazdasági Versenyhivatal 1995-ben azért bírságolta meg a Coca-Cola Magyarországot, mert a víz egyik reklámját félrevezetőnek találta. Bár az ital címkéjén „ásványi anyaggal dúsított szénsavas ivóvíz” megjelölés szerepelt, a televíziós reklámokban megjelenő képi ábrázolás, a cseppkőről csöpögő víz és a szöveges kiegészítés azt a látszatot keltette, mintha valódi ásványvízről lenne szó. Kapaszkodjanak meg: a Bonaqua ásványi sókkal dúsított vízként került a piacra - igaz, kevésbé "okos" marketinggel, mint napjainkban kapható alteregója (amely egyébként az USÁ-ban 1996 óta van piacon)...

Címkék: víz víztisztítás

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.