hatástalanok a köhögéscsillapítók - hazudik a statisztika?

2018.09.20., Szerző: kodpiszkalo

hammer-3175806_640.jpgNem, a statisztika nem hazudik. A statisztika egy eszköz: legfeljebb az ember hazudik, aki a statisztikai elemzés eredményeit interpretálja (félre). A statisztika ugyanakkor kiváló eszköz a manipulátoroknak, mivel az emberek zöme nem ért hozzá olyan szinten, hogy rájöjjön a turpisságokra. Ezzel könnyen vissza lehet élni: gyönyörű diagramokon bármit be lehet bizonyítani, és megfelelő manipulálással gyakorlatilag ennek ellenkezőjét is.

Pedig néha igen komoly dolgokról van szó, például arról, hogy hatásosak-e bizonyos gyógyszerek. Joggal várjuk el, hogy amikor egy hatóanyagot engedélyeznek, ellenőrizzék, hogy a hatásosságot alátámasztó statisztikai elemzések szakszerűek. A gyógyszerhatóságok bírálói igen szigorú és ilyen szempontból is szakértő emberek, de ha a diskurzus kevésbé ellenőrzött terepen (pl. a sajtóban, akár szaklapokban) történik, nagyobb az esély a ferdítésre.

Még jobb a helyzet, ha a statisztikai elemzések olyan módját választja a manipulálni vágyó, amihez még a gyakran alkalmazott statisztikai módszereknél is kevesebben értenek. Ha gyógyszerek hatásosságáról van szó, akkor ilyen módszer a metaanalízis. Bár a metaanalízis, mint módszer kb. 80 éves, a klinikai hatásosság értékelésére csak az elmúlt pár évtizedben kezdték használni.

De miről is van szó? A metaanalízis készítője összegyűjti az összes, mások által közölt cikket, adatot egy bizonyos szer hatásosságára vonatkozóan, majd ezeket egyesítve újra statisztikai elemzés alá vonja, s megállapítja, hogy a bizonyítékok összessége alapján ér-e valamit (a semminél, pontosabban a placebónál, esetleg más gyógyszernél többet) az adott gyógyszer. A metaanalízis értékét alapvetően befolyásolja, hogy megfelelően vitelezik-e ki: a jó metaanalízis a hatásosság igazolásának non plus ultrája, a rossz metaanalízis nem több, mint egy komolyan nem vehető vélemény.

A közelmúltban "nagyot ment" a médiában, a reggeli rádióműsoroktól a tévéhíradókig egy hír, amely szerint a köhögés elleni szerek hatástalanok. Mivel a köhögés elleni szerből nagyon sokféle van (egy részük köptet, más részük csillapít, s hatóanyag és hatásmechanizmus is számos van), éltem a gyanúval, hogy a magyar sajtóban leegyszerűsítik a hírt. Megkerestem a sokat hivatkozott forrást, az Independent cikkét, hát ott is ugyanerről volt szó... Nem volt más hátra, mint a dolgok mélyére ásni, s kiderült, hogy a hírek alapjául szolgáló svájci kutatás nem más, mint egy metaanalízis...

Anélkül, hogy túlságosan belemennék az unalmas részletekbe, kijelenthető, hogy ez a munka olyannyira szakszerűtlen, hogy a metaanalízis fő megállapítása nem több, mint bármelyik járókelő szubjektív véleménye a témáról. Nem a köhögésre használt gyógyszerek hatásosságának bizonyítékairól értekeznék (azaz nem kívánok sem pro, sem kontra nyilatkozni), csupán azt állítom: olyan módon, ahogyan a szerzők végezték az elemzést, semmilyen konklúzió nem vonható le. Szomorú, hogy ilyen gyenge minőségű írás egyáltalán megjelenhetett.

Mi a fő probléma? Hát az, hogy a hatásosságról 6 olyan cikk alapján vonnak le konklúziót, amelyek mindegyikében másféle köhögésellenes szert használtak: 

  1. a leukotriénreceptor-antagonista montelukasztot,
  2. a béta-adrenerg receptoragagonista szalbutamol és az antikolinerg hatású ipratrópium kombinációját, 
  3. zselatint (ez vélhetőleg a gyulladt nyálkahártya bevonásával a köhögési inger mérséklésével hat), 
  4. a gyulladáscsökkentő szteroid flutikazont, 
  5. a gyulladáscsökkentő szteroid budezonidot, 
  6. valamint egy opioidreceptior-agonista és kodein kombinációját.

Tudom, hogy ez a felsorolás sokak számára érdektelen, de jól szemlélteti: egészen különböző (és megjegyzem: eltérő módon ható) szerekről van szó. Ezek közül végül a metaanalízisbe (a statisztikai elemzésbe) mindössze 3 cikk került be, a többit különböző okokból kizárták. S ennek a nem túl stabil lábakon álló elemzésnek az alapján olvashatjuk, hallhatjuk mindenhol: a köhögéscsillapító szerek mit sem érnek... Ez körülbelül olyan, mintha a zebra, a lapostetű és a vakond megszemlélése után nyilatkoznék arról, hogy szeretem-e az állatokat. (A szerzők által elkövetett egyéb hibák, felületességek, a munka más gyengeségei ehhez képest megbocsáthatóak).

Az a legnagyobb baj, hogy sokszor olyanok beszélnek metaanalízisekről, akiknek fogalma sincs, hogy mi fán terem egy ilyen elemzés. Szent Grálként lobogtatják, mint bizonyítékot, de képtelenek kritikusan szemlélni és megállapítani valós értéküket. Forgalomban lévő, nyilvánvalóan klinikailag bizonyított hatásosságú gyógyszerekről szedik le a keresztvizet kétes értékű elemzések alapján. Mert félreértés ne essék: itt olyan szerekről is van szó, amelyeket klinikai vizsgálatokban korábban hatásosnak találtak. Arról lehet vitatkozni, hogy egyes, évtizedekkel ezelőtt engedélyezett gyógyszerek megütnék-e a ma elvárt hatásossági, biztonságossági szintet: elképzelhető, hogy egy részüket ma nem törzskönyveznék gyógyszerként (de ezek a szerek lassacskán ki is rostálódnak a gyógyszerkincsből). Eldönthetetlen, hogy a hozzá nem értés vagy a szándékos manipuláció eredményezte a köhögéscsillapítókkal kapcsolatos cikk megszületését, egy azonban biztos: a köhögéscsillapítók megítélése ettől a szakszerűtlenül kivitelezett tanulmánytól nem változhat - sem negatív, sem pozitív irányba. 

14 komment

szorongáskeltő gyógyszerek - a valzartán-ügy

2018.07.26., Szerző: kodpiszkalo

error-63628_640.jpg2018. június 29-én robbant a bomba: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását felfüggesztette, mert felmerült, hogy minőségi hibás lehet az érintett készítmények hatóanyaga. A határozatokból kiderült: a spanyol hatóságtól az európai gyorsriasztásos hálózaton keresztül érkezett bejelentés alapján feltételezhető volt a gyógyszerek minőségi hibája, ezért  a rendelkezésre álló és később beérkező adatok értékeléséig és a kivizsgálás lezárásáig, a betegbiztonság érdekében az érintett szerek forgalmazásának felfüggesztéséről döntöttek.

A 27, felfüggesztett forgalmazású szer mindegyike valzartánt tartalmazott hatóanyagként. A valzartán egy vérnyomáscsökkentő hatású vegyület, hatását az angiotenzin II receptorainak gátlásával fejti ki. Az angiotenzin II olyan fehérje, amely az emberi szervezet hormonjaként érösszehúzó, és ezáltal vérnyomásemelő hatással rendelkezik. A szervezetben az angiotenzinogén nevű fehérjéből előbb angiotenzin I, majd ennek további átalakulásával (aminosavak lehasadásával) angiotenzin II képződik. Magas vérnyomás esetén a beavatkozás egyik módja az angiotenzin II hatásának meggátlása. Ez gyógyszerekkel kétféleképpen lehetséges: vagy megakadályozzuk a vegyület képződését, vagy pedig gátoljuk hatását azokon a receptorokon, amelyeken keresztül a vérnyomásemelő aktivitást kifejti. A valzartán ez utóbbi módon csökkenti a vérnyomást.  

okosabb vagy-e, mint a vized?

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

wise-black-guy.jpgFelhő, okosizé - mi más jutna a ember eszébe, mint valamilyen csúcstechnológiával előállított, modern termék? A marketingesek is jól tudják ezt - nem véletlen, hogy ezek a kulcsszavak jelentik egy elsőre meghökkentő (üdítő)ital arculatépítésének alapját:

Tiszta, friss íz melyet a felhők ihlettek. A válasz van, hogy a lábad előtt hever, de néha a fejed fölött lebeg... minket is a felhők inspiráltak. A víz körforgásához hasonlóan a természetes ásványvizet párává alakítjuk, majd, miután lecsapódott, ásványi sókat adunk hozzá. Ennek köszönheti a Smartwater utánozhatatlan, tiszta, friss ízét. Okos, mert okosan készül.

A Coca Cola Co. (nálunk) új világmárkája, a Glaceau Smartwater egy prémium termék:

Azáltal, hogy korunk elvárásaihoz és trendjeihez maximálisan illeszkedik, célja, hogy megkönnyítse azoknak a mindennapjait, akik számára fontos a hidratáció, és az, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. (...) Leginkább az újdonságokra nyitott fiatal felnőtteket, prémium termékeket fogyasztó, tudatos vásárlókat szólítja meg, akik a napközbeni rohanás közepette is okos választással szeretnének felfrissülni. 

Egy árucikk több tényező miatt tekinthető prémiumnak: 1) kiemelkedő minőségű, értékű, hasznosságú, 2) az előbbi erényekkel nem rendelkezik, de a vásárlók ezeket gondolják róla, vagy 3) drága. Hogy a Glaceau Smartwater esetén mi a helyzet, a következőkben talán kiderül.

Ha kevésbé líraian mutatjuk be, hogyan készül ez az ital, lehet, hogy illúziórombolók vagyunk. A cég honlapja szerint a víz előállításához a forrásvizet elpárologtatják, a párát lecsapják, majd ebben megfelelő mennyiségű kalcium-kloridot, magnézium-kloridot és kálium-bikarbonátot oldanak. Magyarán: egy olyan desztillált vízről beszélünk, amelyet ásványi sókkal dúsítanak, egy "ásványvízről", amely nem a természetből származik. Előnye, hogy összetételét a megfelelő íz elérésének megfelelően állítják be, s ráadásul, mivel nem tartalmaz nátriumsót, a magas nátriumion-tartalmú vizekhez képest relatíve egészséges, pl. a magas vérnyomásban szenvedőknek. Mindennek azonban ára van: az "okosvíz" kb. másfélszer annyiba kerül, mint a cég által forgalmazott természetes ásványvíz.

A marketing, tájékoztatás része az is, hogy forrásvízből készül, valamint hogy kalóriatartalma nulla, nem tartalmaz glutént és genetikailag módosított gabonát. Ezek azonban kevéssé lényegesek: a desztillálás miatt majdnem teljesen mindegy, mi a kiindulási víz, ugyanis a lecsapódó pára szinte kizárólag H2O-molekulákat tartalmaz, a kiindulási víz egyéb anyagai, sói ugyanis nem jutnak át a gőzbe és párába; a víz, és nem csak ez a csodavíz, hanem semmiféle víz sem tartalmaz kalóriákat, glutént, GMO-t. Aki azonban ezekre a témákra érzékeny fülű (minimális szakértelem nélkül), valószínűleg örül a gyártó által hozzá eljuttatott üzeneteknek. Én speciel jobban örülnék annak, ha megtudhatnám, pontosan mennyi káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz a termék, erről azonban sehol nem leltem fel információt...

Az okosvízről egyébként valamiért a Bonaqua nevű víz jutott eszembe, amely még valamikor az 1990-es években került forgalomba nálunk. A Gazdasági Versenyhivatal 1995-ben azért bírságolta meg a Coca-Cola Magyarországot, mert a víz egyik reklámját félrevezetőnek találta. Bár az ital címkéjén „ásványi anyaggal dúsított szénsavas ivóvíz” megjelölés szerepelt, a televíziós reklámokban megjelenő képi ábrázolás, a cseppkőről csöpögő víz és a szöveges kiegészítés azt a látszatot keltette, mintha valódi ásványvízről lenne szó. Kapaszkodjanak meg: a Bonaqua ásványi sókkal dúsított vízként került a piacra - igaz, kevésbé "okos" marketinggel, mint napjainkban kapható alteregója (amely egyébként az USÁ-ban 1996 óta van piacon)...

Címkék: víz víztisztítás

szűz, víz, repülő...

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

splashing-165192_640.jpgMióta Japánban "feltalálták" a levegőkonzervet, jelentősen romlott azoknak az esélye, akik extrém nagy árréssel akarnak könnyen hozzáférhető, olcsó nyersanyagot forgalmazni. A magyar találékonyság azonban nem ismer korlátokat: így született meg a szűz víz... 

Nagyjából sejthető, hogy miről lehet szó: a "szűz" előtag élelmiszerek esetén az átlagosnál nemesebbet, tisztábbat jelent (vö. extra szűz olívaolaj). A szűz víz tehát valamiféle tisztább víz lehet, s a feltételezést alátámasztja a forgalmazó honlapja

Rendkívül alacsony,10 mg/liter az oldott ásványianyag tartalma. A kereskedelmi forgalomban kapható vizek 500 - 2000 mg/liter oldott ásványianyag tartalommal rendelkeznek. 

Ez valóban kevés. Olyannyira kevés, hogy pontosan annyi, amennyit a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv a tisztított víz ásványianyag-tartalmára felső limitként előír. A gyógyszerkönyvi minőségű tisztított vizet desztillálással, ioncserélő eljárással, fordított ozmózissal állítják elő - feltehetőleg a szűz vizet is a fenti módszerek valamelyikével nyerik. Nincs is gond, ha valaki szereti a tiszta vizet, bár őszintén szólva nincs túl sok értelme ilyent innia annak, akinél a csapon tiszta víz folyik - s hála Istennek, Magyarországon ez a jellemző. 

sebkezelés vizelettel

2018.03.02., Szerző: kodpiszkalo

brussels-49369_640.jpgA vizelet gyógyászati felhasználása, bármennyire is visszataszítónak tűnik sokak számára, még a 21. században is élő hagyomány. A dolognak sok értelme nincsen, veszélye annál inkább: jobb lenne, ha a vizeletben kiválasztott anyagok (gyógyszerek, toxinok stb.) a vécében kötnének ki, ahelyett, hogy meginnánk őket, de a fertőzött vizelet elfogyasztása is jelentős kockázati tényező.

Ennél enyhébb problémának tűnhet a vizelet külsőleges alkalmazása sebkezelésre. Sokszor hallottam már, hogy régen jól bevált sebkezelő módszer volt a seb lepisilése a gyorsabb gyógyulás reményében; a képzettebbek ehhez azt is hozzáteszik, hogy mindezt a fertőtlenítés érdekében művelték (s művelik ma is!), a még tájékozottabbak pedig még azt is magabiztosan állítják: mindez teljesen biztonságos, hiszen a vizelet steril.

mit NE tegyünk szívroham esetén?

2018.02.23., Szerző: kodpiszkalo

heart-738385_640.pngA szívinfarktus veszélyes, ám jól kezelhető állapot - abban az esetben, ha a beteg időben orvosi ellátásban részesül. A szívroham (ez a szívinfarktus magyar neve) a szívizmok elégtelen vérellátásának következménye, oka nagyon gyakran egy olyan vérrög kialakulása, amely elzárja az egyik szívkoszorúeret. Az interneten számos "jó tanácsot" találunk arra az esetre, ha szívroham gyanúja áll fenn. Ezek nagy része ártalmatlan butaság, egészen addig, míg nem késleltetik a szakszerű ellátást. Íme pár egyszerű trükk, ami semmit nem ér, viszont ha ezekkel próbálkozunk, ahelyett, hogy a mentőket tárcsáznánk, a saját túlélési esélyeinket csökkentjük:

tanulni, tanulni, tanulni...

2017.11.01., Szerző: kodpiszkalo

school-2761394_640.jpgDe miből és mit? Szülőként természetesen laikusnak számítok, amikor általános iskolás gyermekeim könyveit nézegetem: nem rendelkezem azzal a tudással és tapasztalattal, amely alapján meg tudnám ítélni, mennyire jó (tartalmilag, módszertanilag) egy tankönyv. Egyetlen szűk terület van, amihez hozzá tudok szólni: a gyógynövényekkel kapcsolatos információk.

Az általános iskolás ötödikes természetismeret tananyagban található néhány növény, amely gyógyhatásokkal is bír. Komoly dilemma, hogy szükséges-e tizenegy-tizenkét éveseket gyógyhatásokkal terhelni - az azonban biztos, hogy tévinformációkat tankönyvekbe emelni komoly hiba.

Két tankönyvet néztem át ilyen szempontból: az Apáczai Kiadó (AK) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tankönyveit. Előbbi már "kifutó széria", helyét valószínűleg előbb-utóbb átveszi az OFI "újgenerációs" tankönyve. S ez, ha csak a magam jelentéktelen, de talán mégis fontos szempontját nézem, jó hír.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.