kannabiszt a várandós nőknek (is)?

2019.01.02., Szerző: kodpiszkalo

cx.jpgMinden kornak megvan a maga csodanövénye. Ami az 1990-es években az aloe volt, az ma a kender: gyakorlatilag nincs olyan betegség, amire ne lenne jó (a rajongók szerint), ugyanakkor teljesen biztonságos (szintén szerintük). Ha közelebbről megnézzük, a helyzet nem ennyire egyértelmű, ugyanis a sokféle gyógyhatás közül alig van olyan, amire lenne legalább némi racionális bizonyíték. Mindez bővebb elemzést is megér (ilyen is lesz majd a blogon), ez alkalommal egy egészen speciális, ám annál fontosabb kérdést elemzek: a terhesség alatti kannabiszfogyasztást.

Lehet, hogy meglepő, de vannak, akik a kenderfogyasztás veszélyeit zárójelbe téve, annak előnyeit kidomborítva jónak látnák, hogy a várandós nők (is) kannabiszt fogyasztanának, elsősorban a terhességi hányinger csillapítására:  

Ez majdnem túl tabu ahhoz, hogy vita tárgya legyen: a terhes nők és a kannabisz. Ez egy piszkos kis titok, amit a gyógyszerlobbi nem szeret hangoztatni! A világon minden várandós anya ismeri az úgynevezett “reggeli betegséget”, amikor a terhesség különböző fokú hányingert és hányást vált ki. (...) A 19. század közepére a kannabisz tinktúrák használta elterjedté vált a nyugati kultúrákban, a terhesség beindítására és a szülés előtti hányinger csökkentésére. A kannabisz használata a terhesség okozta fájdalom és egyéb szövődmények ellen olyan más kultúrákban is megjelent, mint az afrikai, az indiai és a délkelet-ázsiai. Akárhogy is, a történelem során gyakran támaszkodtak a kannabisz számos gyógyító tulajdonságaira. Ezt az anti-emetikus hatást már jól dokumentálták modern vizsgálatok segítségével, amelyek segítenek jobban megvilágítani a jelenséget.

Sántakutya-szindróma: az egész szépen felépített elmélet dugába dől, hiszen az utolsó mondat állításával szemben egyetlen modern vizsgálat sincs, amiben a terhesség alatti hányingerre kifejtett hatást vizsgálnák. S hogy miért? Természetesen azért, mert a kábítószerek közé sorolt (indiai) kender alkalmazása túlságosan nagy kockázatot jelent a magzatra ahhoz, hogy várandós nőkön kísérletezzenek vele. Ismert, hogy a kender hatóanyagai, köztük a hallucinogén tetrahidro-kannabinol (THC) hatnak a központi idegrendszerre - a magzat fejlődő idegrendszerére kifejtett hatás beláthatatlan következményekkel járhat. Nincs szó piszkos kis titokról, mindössze a kiszolgáltatott magzatok jogainak védelméről.

1994-ben jelent meg Dr. Melanie Dreher cikke a Gyermekgyógyászat szaklapban, amely a jamaikai nők egy szegmensét vizsgálta, akik rendszeresen alkalmaznak kannabiszt a terhesség indukálta hányinger kezelésére és az étvágy növelésére. Úgy érzik, hogy az növény terápiás értékkel rendelkezik az anya és a magzat számára egyaránt. Dr. Dreher tanulmánya szerint nincs jelentős fizikai vagy pszichológiai különbségek azok között az újszülöttek között akiknek az anyjuk rendszeresen kannabisz használt és akiké nem három napos korban, és megállapította, hogy a kannabisznak kitett gyerekek jobban teljesítettek különböző fiziológiai és autonom tesztekben, mint a nem kitett gyermekek 30 napos korukban.

Jó hír, hogy a cikk létezik. Ugyanakkor nem a terhességi hányingerre kifejtett hatást vizsgálta, hanem az élvezeti célból, életvitelszerűen kendert használó és nem használó jamaikai nők újszülöttjeinek viselkedését, fejlődését. Ez a cikk is egy azok közül, amely összemossa az élvezeti és a gyógyászati célú alkalmazást - de erre sok példát láthatunk a legalizálásért küzdők érveléseiben. A következtetések megbízhatóságát csökkenti, hogy nagyon kevés (mindössze 24 szerhasználó) részvételével zajlott a felmérés. A csecsemőket a Neonatal Behavioral Assessment Scale Cluster skála segítségével vizsgálták - ennek 14 eleme van, amelyek egy részénél volt kimutatható eltérés. Az sem mellékes, hogy a csecsemőket 1 hónapos korukig vizsgálták, a központi idegrendszer hosszú távú fejlődésére kifejtett hatások teljesen ismeretlenek maradtak. Nem utolsósorban: a cikk szerzői megállapítják, hogy a csecsemők teljesítménye szoros összefüggést mutat az anyák iskolázottságával., szociális státuszával, az ok-okozati összefüggések megállapítása tehát nem olyan könnyű az elfogulatlan olvasónak...

Vannak tanulmányok, amik felülvizsgálják és támogatják a kannabiszt, mint biztonságos gyógyszert:
– A John P. Morgan és Lynn Zimmer 1997 könyvükben a “Marihuána mítoszok, marihuána tények: A tudományos bizonyítékok áttekintésében” azt állítják, hogy “A marihuánának nincs bizonyítható hatása a születési méretre, a vemhesség hosszára… vagy a fizikai rendellenességek előfordulásának” csecsemők körében. A széleskörű kutatások alátámasztják a következtetéseiket.
– Egy 2002-es felmérésben több mint 12.000 brit nő esetében nem mutattak ki jelentős különbséget a kannabisz csoportban, szemben a kontroll csoporttal.
– Egy 1999-es felmérésban 12.885 holland anyát vizsgált meg és hasonló megállapításokról számolt be, miután kontrollálták az anyák dohány haszálatát. “A kannabisz használata nem jelentős prognosztikai tényező a terhesség eredményének tekintetében.”
– Egy 1997-es ausztrál tanulmány, ami 32.483 anyát vizsgált, szintén arról számolt be, hogy “nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a kannabisz, olyan mennyiségben amiben általában a terhes nők fogyasztják, alacsony születési testsúlyt okozna.”

Ezeket a publikációkat nem tudtam azonosítani, illetve nem voltak elérhetőek. Az első könyv esetén halvány gyanúm szerint talán nem is emberekről írnak, hiszen vemhességről van szó... Mindenesetre a pár 10 000 fős mintákból nyert (vélelmezett) eredményekkel szemben sokkal megbízhatóbb az a nemrég megjelent cikk, amely több, mint 12 000 000 (!) terhesség vizsgálatából von le következtetéseket. Ennek szerzői megállapítják, hogy a kenderhasználók aránya a kismamák körében a vizsgált időszakban (1999-2013) jelentősen nőtt, 3,22/1000 főről 8,55/1000 főre. A szerhasználóknál jóval magasabb volt a halvaszülés (1,5-ször gyakoribb volt), az idő előtti burokrepedés (1,46x) és a hét napot meghaladó kórházba kerülés aránya (1,17x). A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x). Az okok itt is sokfélék lehetnek, azonban az semmiképpen nem állítható, hogy a kenderhasználat a várandós nők vagy a magzatok érdekét szolgálná. Arról pedig még alig tudunk valamit, hogy hosszú távon, felnőttkorban milyen következményekkel jár, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer. Arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.

A feltételezések szerint a kannabinoidok a következő módokon járulhatnak hozzá a magzati fejlődéshez:
– Az embrió beültetése a méh falába
– Idegrendszeri fejlődés (újonnan képződő agysejtek támogatása)
– Védelem az agysejt veszteséggel szemben (születési rendellenességek)
– A tej szopás beindítása
Úgy tűnik, hogy a kannabisznak való kitettség a magzati fejlődés során széles körű hatást gyakorol az újszülött egészségére. Az azonban, hogy ezek a hatások jótékonyak vagy károsak, még nem teljesen tisztázott, de sokkal inkább tűnik végső soron pozitívnak.

A fentiek, kis jóindulattal egy rosszul sikerült szabad versnek tekinthetőek, szakmailag megalapozott véleménynek semmiképpen. Az említett "jótékony hatások" egyikére sincs bizonyíték, sőt, mint láthattuk, inkább reális veszélyekkel kell számolnia a kenderfogyasztó kismamának. Az ilyen manipulatív cikkek legfeljebb arra jók, hogy megnyugtassák a szerhasználók lelkiismeretét, és hogy újabb érvet szolgáltassanak azoknak, akik a gyógyászati alkalmazás leple alatt szeretnék elérni a tulajdonképpen élvezeti célú kenderfelhasználás,legalizálását.

17 komment

hatástalanok a köhögéscsillapítók - hazudik a statisztika?

2018.09.20., Szerző: kodpiszkalo

hammer-3175806_640.jpgNem, a statisztika nem hazudik. A statisztika egy eszköz: legfeljebb az ember hazudik, aki a statisztikai elemzés eredményeit interpretálja (félre). A statisztika ugyanakkor kiváló eszköz a manipulátoroknak, mivel az emberek zöme nem ért hozzá olyan szinten, hogy rájöjjön a turpisságokra. Ezzel könnyen vissza lehet élni: gyönyörű diagramokon bármit be lehet bizonyítani, és megfelelő manipulálással gyakorlatilag ennek ellenkezőjét is.

Pedig néha igen komoly dolgokról van szó, például arról, hogy hatásosak-e bizonyos gyógyszerek. Joggal várjuk el, hogy amikor egy hatóanyagot engedélyeznek, ellenőrizzék, hogy a hatásosságot alátámasztó statisztikai elemzések szakszerűek. A gyógyszerhatóságok bírálói igen szigorú és ilyen szempontból is szakértő emberek, de ha a diskurzus kevésbé ellenőrzött terepen (pl. a sajtóban, akár szaklapokban) történik, nagyobb az esély a ferdítésre.

szorongáskeltő gyógyszerek - a valzartán-ügy

2018.07.26., Szerző: kodpiszkalo

error-63628_640.jpg2018. június 29-én robbant a bomba: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását felfüggesztette, mert felmerült, hogy minőségi hibás lehet az érintett készítmények hatóanyaga. A határozatokból kiderült: a spanyol hatóságtól az európai gyorsriasztásos hálózaton keresztül érkezett bejelentés alapján feltételezhető volt a gyógyszerek minőségi hibája, ezért  a rendelkezésre álló és később beérkező adatok értékeléséig és a kivizsgálás lezárásáig, a betegbiztonság érdekében az érintett szerek forgalmazásának felfüggesztéséről döntöttek.

A 27, felfüggesztett forgalmazású szer mindegyike valzartánt tartalmazott hatóanyagként. A valzartán egy vérnyomáscsökkentő hatású vegyület, hatását az angiotenzin II receptorainak gátlásával fejti ki. Az angiotenzin II olyan fehérje, amely az emberi szervezet hormonjaként érösszehúzó, és ezáltal vérnyomásemelő hatással rendelkezik. A szervezetben az angiotenzinogén nevű fehérjéből előbb angiotenzin I, majd ennek további átalakulásával (aminosavak lehasadásával) angiotenzin II képződik. Magas vérnyomás esetén a beavatkozás egyik módja az angiotenzin II hatásának meggátlása. Ez gyógyszerekkel kétféleképpen lehetséges: vagy megakadályozzuk a vegyület képződését, vagy pedig gátoljuk hatását azokon a receptorokon, amelyeken keresztül a vérnyomásemelő aktivitást kifejti. A valzartán ez utóbbi módon csökkenti a vérnyomást.  

okosabb vagy-e, mint a vized?

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

wise-black-guy.jpgFelhő, okosizé - mi más jutna a ember eszébe, mint valamilyen csúcstechnológiával előállított, modern termék? A marketingesek is jól tudják ezt - nem véletlen, hogy ezek a kulcsszavak jelentik egy elsőre meghökkentő (üdítő)ital arculatépítésének alapját:

Tiszta, friss íz melyet a felhők ihlettek. A válasz van, hogy a lábad előtt hever, de néha a fejed fölött lebeg... minket is a felhők inspiráltak. A víz körforgásához hasonlóan a természetes ásványvizet párává alakítjuk, majd, miután lecsapódott, ásványi sókat adunk hozzá. Ennek köszönheti a Smartwater utánozhatatlan, tiszta, friss ízét. Okos, mert okosan készül.

A Coca Cola Co. (nálunk) új világmárkája, a Glaceau Smartwater egy prémium termék:

Azáltal, hogy korunk elvárásaihoz és trendjeihez maximálisan illeszkedik, célja, hogy megkönnyítse azoknak a mindennapjait, akik számára fontos a hidratáció, és az, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. (...) Leginkább az újdonságokra nyitott fiatal felnőtteket, prémium termékeket fogyasztó, tudatos vásárlókat szólítja meg, akik a napközbeni rohanás közepette is okos választással szeretnének felfrissülni. 

Egy árucikk több tényező miatt tekinthető prémiumnak: 1) kiemelkedő minőségű, értékű, hasznosságú, 2) az előbbi erényekkel nem rendelkezik, de a vásárlók ezeket gondolják róla, vagy 3) drága. Hogy a Glaceau Smartwater esetén mi a helyzet, a következőkben talán kiderül.

Ha kevésbé líraian mutatjuk be, hogyan készül ez az ital, lehet, hogy illúziórombolók vagyunk. A cég honlapja szerint a víz előállításához a forrásvizet elpárologtatják, a párát lecsapják, majd ebben megfelelő mennyiségű kalcium-kloridot, magnézium-kloridot és kálium-bikarbonátot oldanak. Magyarán: egy olyan desztillált vízről beszélünk, amelyet ásványi sókkal dúsítanak, egy "ásványvízről", amely nem a természetből származik. Előnye, hogy összetételét a megfelelő íz elérésének megfelelően állítják be, s ráadásul, mivel nem tartalmaz nátriumsót, a magas nátriumion-tartalmú vizekhez képest relatíve egészséges, pl. a magas vérnyomásban szenvedőknek. Mindennek azonban ára van: az "okosvíz" kb. másfélszer annyiba kerül, mint a cég által forgalmazott természetes ásványvíz.

A marketing, tájékoztatás része az is, hogy forrásvízből készül, valamint hogy kalóriatartalma nulla, nem tartalmaz glutént és genetikailag módosított gabonát. Ezek azonban kevéssé lényegesek: a desztillálás miatt majdnem teljesen mindegy, mi a kiindulási víz, ugyanis a lecsapódó pára szinte kizárólag H2O-molekulákat tartalmaz, a kiindulási víz egyéb anyagai, sói ugyanis nem jutnak át a gőzbe és párába; a víz, és nem csak ez a csodavíz, hanem semmiféle víz sem tartalmaz kalóriákat, glutént, GMO-t. Aki azonban ezekre a témákra érzékeny fülű (minimális szakértelem nélkül), valószínűleg örül a gyártó által hozzá eljuttatott üzeneteknek. Én speciel jobban örülnék annak, ha megtudhatnám, pontosan mennyi káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz a termék, erről azonban sehol nem leltem fel információt...

Az okosvízről egyébként valamiért a Bonaqua nevű víz jutott eszembe, amely még valamikor az 1990-es években került forgalomba nálunk. A Gazdasági Versenyhivatal 1995-ben azért bírságolta meg a Coca-Cola Magyarországot, mert a víz egyik reklámját félrevezetőnek találta. Bár az ital címkéjén „ásványi anyaggal dúsított szénsavas ivóvíz” megjelölés szerepelt, a televíziós reklámokban megjelenő képi ábrázolás, a cseppkőről csöpögő víz és a szöveges kiegészítés azt a látszatot keltette, mintha valódi ásványvízről lenne szó. Kapaszkodjanak meg: a Bonaqua ásványi sókkal dúsított vízként került a piacra - igaz, kevésbé "okos" marketinggel, mint napjainkban kapható alteregója (amely egyébként az USÁ-ban 1996 óta van piacon)...

Címkék: víz víztisztítás

szűz, víz, repülő...

2018.07.09., Szerző: kodpiszkalo

splashing-165192_640.jpgMióta Japánban "feltalálták" a levegőkonzervet, jelentősen romlott azoknak az esélye, akik extrém nagy árréssel akarnak könnyen hozzáférhető, olcsó nyersanyagot forgalmazni. A magyar találékonyság azonban nem ismer korlátokat: így született meg a szűz víz... 

Nagyjából sejthető, hogy miről lehet szó: a "szűz" előtag élelmiszerek esetén az átlagosnál nemesebbet, tisztábbat jelent (vö. extra szűz olívaolaj). A szűz víz tehát valamiféle tisztább víz lehet, s a feltételezést alátámasztja a forgalmazó honlapja

Rendkívül alacsony,10 mg/liter az oldott ásványianyag tartalma. A kereskedelmi forgalomban kapható vizek 500 - 2000 mg/liter oldott ásványianyag tartalommal rendelkeznek. 

Ez valóban kevés. Olyannyira kevés, hogy pontosan annyi, amennyit a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv a tisztított víz ásványianyag-tartalmára felső limitként előír. A gyógyszerkönyvi minőségű tisztított vizet desztillálással, ioncserélő eljárással, fordított ozmózissal állítják elő - feltehetőleg a szűz vizet is a fenti módszerek valamelyikével nyerik. Nincs is gond, ha valaki szereti a tiszta vizet, bár őszintén szólva nincs túl sok értelme ilyent innia annak, akinél a csapon tiszta víz folyik - s hála Istennek, Magyarországon ez a jellemző. 

sebkezelés vizelettel

2018.03.02., Szerző: kodpiszkalo

brussels-49369_640.jpgA vizelet gyógyászati felhasználása, bármennyire is visszataszítónak tűnik sokak számára, még a 21. században is élő hagyomány. A dolognak sok értelme nincsen, veszélye annál inkább: jobb lenne, ha a vizeletben kiválasztott anyagok (gyógyszerek, toxinok stb.) a vécében kötnének ki, ahelyett, hogy meginnánk őket, de a fertőzött vizelet elfogyasztása is jelentős kockázati tényező.

Ennél enyhébb problémának tűnhet a vizelet külsőleges alkalmazása sebkezelésre. Sokszor hallottam már, hogy régen jól bevált sebkezelő módszer volt a seb lepisilése a gyorsabb gyógyulás reményében; a képzettebbek ehhez azt is hozzáteszik, hogy mindezt a fertőtlenítés érdekében művelték (s művelik ma is!), a még tájékozottabbak pedig még azt is magabiztosan állítják: mindez teljesen biztonságos, hiszen a vizelet steril.

mit NE tegyünk szívroham esetén?

2018.02.23., Szerző: kodpiszkalo

heart-738385_640.pngA szívinfarktus veszélyes, ám jól kezelhető állapot - abban az esetben, ha a beteg időben orvosi ellátásban részesül. A szívroham (ez a szívinfarktus magyar neve) a szívizmok elégtelen vérellátásának következménye, oka nagyon gyakran egy olyan vérrög kialakulása, amely elzárja az egyik szívkoszorúeret. Az interneten számos "jó tanácsot" találunk arra az esetre, ha szívroham gyanúja áll fenn. Ezek nagy része ártalmatlan butaság, egészen addig, míg nem késleltetik a szakszerű ellátást. Íme pár egyszerű trükk, ami semmit nem ér, viszont ha ezekkel próbálkozunk, ahelyett, hogy a mentőket tárcsáznánk, a saját túlélési esélyeinket csökkentjük:

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.