ezerjófüvek

2019.08.15., Szerző: kodpiszkalo

gyoker.jpgMisztikusnak tűnő neve ellenére az ezerjófű létező gyógynövény. Az ezerjófű név különböző írott forrásokban a 14. század óta fordul elő, s jellemzően a Centaurium nemzetség különböző fajait fedi. A mintegy 20 fajt számláló növénynemzetség egyik tagja, a kis ezerjófű (Centaurium erythraea) föld feletti része ma is gyógyszerkönyvi gyógynövénydrog. Ha használatának célját középkori forrásokból próbáljuk feltérképezni, nevéhez méltóan szerteágazó javallatokat találunk, a modern fitoterápiás szakkönyvekben azonban sokkal kevesebb gyógyhatásáról írnak: ezek elsősorban keserű ízével összefüggésbe hozható étvágy- és emésztésjavító hatásával kapcsolatosak.

Hová tűnt az ezerjófű gyógyhatása? Miért volt régen sok mindenre jó, ma meg alig valamire? Miért nem tartjuk számon a fontos gyógynövények között ma ezt a sokat ígérő nevű növényt? A jelenség megértéséhez néhány évszázadot vissza kell ugranunk az időben. Az ókorban és a középkorban a gyógyítás eszközei többnyire növényekből készültek. A növények hatásait jellemzően tapasztalat útján azonosították (azaz, ha például egy növény hasmenést okozott, akkor azt hashajtóként használták). Azoknak a növényeknek, amelyek hatása jól definiálható volt, már a régi korokban is kevesebb (de megalapozottabb) gyógyhatást tulajdonítottak. Ezzel ellentétben, azoknál a növényeknél, amelyeknek gyógyító hatása kevésbé volt „megfogható”, a vélt gyógyhatások köre általában szélesebb volt. A növényeket ugyanakkor számos olyan betegség esetén is alkalmazták, amely gyógyítására nem voltak alkalmasak, azonban jobb híján ezek jelenthettek legalább lelki támogatást a betegeknek. Így a legtöbb gyógynövény alkalmazási céljai között voltak racionális és irracionális elemek is. A modern fitoterápia kialakulásával a javallatok letisztultak, ma már a szakemberek csak olyan hatásokat kapcsolnak növényekhez, amelyeket kísérletes adatok vagy megalapozott tapasztalatok igazolnak. Mindez megfigyelhető az ezerjófűnél is: régebben ezerféle betegségre használták, ma viszont jóval körülhatároltabb gyógyászati alkalmazása. A növény tartalomanyagainak kémiai, farmakológiai jellemzőit ismerve ez érthető is.

Az ezerjófű ókori és középkori népszerűsége szoros összefüggésben van a növény ízével. A keserű ízt ugyanis régóta a gyógyhatással kötik össze, és nem is véletlenül. Számos, erős hatású növényi vegyület, így például az alkaloidok, keserű ízűek. Az emberiséggel egyidős tapasztalat, hogy a keserű növények zöme mérgező lehet, azonban kisebb mennyiségben hatásuk gyógyászatilag is hasznosítható. A keserű ízű anyagok egy részének nincsenek specifikus farmakológiai-toxikus hatása, és ezek közé tartoznak az ezerjófű vegyületei is. Annak ellenére, hogy az ezerjófű gyógyászati felhasználásával kapcsolatban konszenzus van a szakemberek körében, a nagyközönség számára elérhető cikkek (például a bizalomgerjesztő nevű napidoktor.hu írása) gyakran a középkori álláspontot tükrözik:

„Teája jó gyomorgörcs, hasmenés, vérszegénység és különféle sebek gyógyítására. Vértisztító és általános tisztító hatása van (…). Mérgezések és fertőzések esetén bevethető, és a zsírokat is oldja: a szív elzsírosodását, ereinek meszes lerakódását csökkenti. Enyhébb tünetek, így az orrfolyás, arcüreggyulladás, nedves asztma, hörghurut, nehézlégzés vagy tüdővizenyő tüneteinek megszüntetésére is használják. Az ezerjófű nemcsak a vért, az elmét is tisztítja – lelki hatása van: könnyeddé teszi az embert, a nehézkességet csökkenti, segít felülemelkedni a nyomasztó állapotokon, érzelmi terheken. Fokozza az idegi működést, segít a gondok feldolgozásában és serkenti az arra való képességet, hogy más szemszögből nézzük a dolgokat. Ezáltal az indulatokat is csillapítja. Fokozza a lelkesedést és az önbizalmat.”

Lehet, hogy a fenti szövegrészlet alátámasztja az utolsó mondatban megfogalmazott állítást, de azt le kell szögeznünk: távol áll attól, amit az ezerjófűről megalapozottan állíthatunk. Mégis, az ilyen és hasonló túlzó állítások újra meg újra előfordulnak különböző írásokban. A jelenség gyökere az ismerethiány, no meg a gyógynövényekkel kapcsolatos felfokozott várakozás: amit a modern orvoslás nem tud meggyógyítani, azt megoldja egy gyógynövény. Sajnos, akik ebben hisznek, azoknak csalatkozniuk kell: a gyógynövények hatása ugyanolyan elveken, receptorok, enzimek, ioncsatornák befolyásolásán alapul, mint a szintetikus gyógyszervegyületeké. Jellemzően az azonos hatású gyógynövények és gyógyszervegyületek támadáspontja is azonos: nyugtatóknál például a GABA-receptor, hányingernél a szerotoninreceptor, szívműködés befolyásolásánál pedig az ioncsatornák. Csak és kizárólag növényekre jellemző hatások nincsenek, így az sem várható, hogy bizonyos betegségeket csak gyógynövényekkel lehet meggyógyítani. A növényi és szintetikus gyógyszervegyületek szerkezetileg is rokonok lehetnek, sőt ez a rokonság sokszor olyannyira szoros, hogy a szintetikus molekula kiindulási alapja egy természetes vegyület. A gyógyszerkémiával foglalkozóknak persze mindez nem újdonság. de a gyógynövények felé naiv lelkesedéssel közelítők számára valószínűleg igen.

Egy dologban azonban biztosan speciálisak a gyógynövények: míg egy gyógyszer általában egy hatóanyagot tartalmaz, a növényekben található vegyületek száma akár több ezer is lehet. Ebből adódóan a hatásuk is komplexebb., mivel a növényi tartalomanyagok sokasága különféle támadásponton hathat. Előfordul, hogy a vegyületek egymás hatását erősítik (ez történik az orbáncfű esetén, amelyben a kémiailag is jelentősen különböző hiperforin és a hipericin eltérő módon fejt ki antidepresszáns hatást). Arra is van példa, amikor kémiailag rokon vegyületek sokasága egyidejűleg azonos hatást vált ki (például a kurkuma kurkuminoidjai). Sok növényi anyag önmagában nem fejt ki jelentős hatást, de befolyásolhatják a „valódi” hatóanyagok felszívódását – a flavonoidok több gyógynövény esetén jellemezhetőek ilyen „kisegítő” hatással. Leggyakrabban azonban az a jellemző, hogy a növény vegyületeinek nagy része nem fejt ki érdemleges bioaktivitást, a gyógyhatás egy vagy néhány tartalomanyag jelenlétének eredménye, amelyek nagyságrendileg markánsabb aktivitásúak a többi vegyületnél. Ez az oka annak, hogy a gyógynövények zöme egy, vagy legfeljebb néhány gyógyhatással jellemezhető: a szívműködést javító növény egyúttal nem kiváló vizelethajtó, az antidepresszáns pedig nem mérsékli a hasmenést. Kivételek persze vannak: az articsóka nemcsak epehajtó hatású, hanem egészen más mechanizmus révén is csökkenti a koleszterinszintet. De még a szabályt erősítő kivételek sem rendelkeznek ezer-, száz-, vagy tucatféle gyógyhatással. A gyógynövények nem csodaszerek, hasznosságuk pedig egyáltalán nincs összefüggésben vélt gyógyhatásaik számával. Ezzel összefüggésben a jó gyógynövényszakember sem arról ismerszik meg, hogy milyen hosszasan képes sorolni egy-egy növény vélt gyógyhatásait…

Kép forrása: Pécsi Állatkert

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr7515011372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

  

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

 Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész
 

 

 Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.