parlagfüvet receptre?

2019.04.21., Szerző: kodpiszkalo

flu-1679104_640.jpgA parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) az egyik legismertebb növény Magyarországon. A növények között igazi celebnek számít: sokan átkozzák, egyesek áldják, de mindenki ismeri. Egyes felmérések szerint a legnépszerűbb gyógynövények közé tartozik, betegségek gyógyítására és megelőzésére egyaránt alkalmazzák. Nem kis teljesítmény ez, különösen úgy, hogy hazánkban alig több mint 100 éve honosodott meg. Amerikából származik, és az özönnövények közé tartozik, mivel Európába kerülése után gyors terjedésbe kezdett. Elsősorban a bolygatott területeket kedveli (építési telkek, művelés alól frissen kivont területek). Terjedésének oka nem teljesen ismert, de sikerének titka többek között az, hogy hiányoznak természetes kártevői, kórokozói. A visszaszorításával kapcsolatos erőfeszítések jobbára sikertelenek, az irtást propagáló kampányok ellenére egyre nagyobb területeket hódít meg. Balszerencsénkre Magyarország klímája nagyon kedvező a növénynek, a globális felmelegedés pedig tovább javítja az életfeltételeit.

A parlagfű a 20. század végén sokak életét megkeserítő pollenjéről volt ismert. A pollent felépítő fehérjék a légutakra kerülve immunválaszt váltanak ki, amely túlérzékenységi (allergiás) reakciót eredményez. Ilyenkor az úgynevezett hízósejtekből egy hisztamin nevű vegyület szabadul fel, ennek hatására alakulnak ki a százezrek által jól ismert tünetek (orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés). A fő allergén fehérje az Amb A 1 – rossz hír, hogy a légkör széndioxid-tartalmának növekedésével az pollen Amb A 1-tartalma, és így allergizáló hatása is nő. Az allergia tüneti terápiáját jelentik az antihisztaminokat tartalmazó gyógyszerek, amelyek elnyomják a panaszokat. A parlagfűallergiának vannak valódi gyógyszerei is, amelyek képesek megszüntetni az immunrendszer kórosan eltúlzott reakcióját. Érdekes módon ezek a vényköteles immunterápiás gyógyszerek a parlagfű pollenjéből készülnek. A kezelés lényege, hogy a pollen speciális kivonatát pontosan adagolt emelkedő dózisban adják be a betegnek, ami „áthangolja” az immunrendszert. Ha a beteg nem tartja be a szigorúan előírt adagolási rendet, a kezelés hatástalanná válik. További hátrány, hogy nem mindenkinél válik be a kezelés és az eredmény eléréséig akár 2-3 szezonon át is alkalmazni kell a terápiát. Ez idő alatt a betegnek el kell szenvednie a szokásos kellemetlen tüneteket. „Cserébe” ezt kövezően akár 10-20 éven át is teljesen tünetmentes lehet. Bár hazánkban világszinten legmagasabb a parlagfűpollenre érzékenyek száma, az immunterápia nem vált igazán elterjedté. Ennek okai közé tartozik a szigorú kezelési rend, a sokak elvárásától elmaradó hatásosság (nem azonnal és nem mindenkinél hatásos), valamint a kezelés költségei is. Az immunterápiát ugyanis alapesetben az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja, s havi sok ezer forintos költségéhez viszonyítva a tüneteket enyhítő antihisztaminok ára elhanyagolható.

Látszólag az immunterápia logikáját követik azok a „kézműves” módszerek, amelyeknek hazánkban számos híve van. Ezek lényege, hogy az allergiások megeszik a parlagfüvet annak reményében, hogy légúti allergiás tüneteik mérséklődnek. Nem biztos, hogy várakozásaik teljesülnek, ugyanis a sikeres immunterápia feltétele, hogy az immunrendszer sejtjei megfelelően emelkedő dózisban találkozzanak az allergénnel (épp azért vényköteles az immunterápia, hogy a kezelés csak orvos felügyeletével valósulhasson meg). A növény „legelésével” ez a pontos adagolás nem valósul meg, részben azért, mert sokan a virágzás előtti állapotban lévő növényt eszik meg – elővigyázatosságból. Ez érthető is, mert az allergiás nem szeretne kockáztatni azzal, hogy az elfogyasztott növény virágpora a légúti nyálkahártyára kerülve tüneteket okozzon, ugyanakkor így a potenciális hatástól is megfosztja magát. Kereskedelmi forgalomban is kaphatóak virágzás előtt begyűjtött parlagfüvet tartalmazó kapszulák, lekvárok. Hogy ezek mire jók, nem tudjuk, az azonban bizonyos, allergiára nem.

A parlagfűallergia másik házi terápiája a parlagfüvet legelő kecskék tejének fogyasztása. Elméletileg lehetséges, hogy a növényt elfogyasztó állat tejében olyan fehérjék termelődnek, amelyek az ember által elfogyasztva csökkentik a tüneteket, ezt azonban jelenleg semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá.

De mi történik akkor, ha pollenmentes parlagfűterméket fogyasztunk? A legnagyobb baj az, hogy erről szinte semmit nem tudunk. A legtöbb gyógynövényről évszázados tapasztalattal rendelkezünk arról, mennyire biztonságos a tartós alkalmazás, a parlagfűnél azonban ez teljesen hiányzik. Őshazájában nem tartozik a jelentős gyógynövények közé (azaz nem halmozódott fel jelentős tapasztalat vele kapcsolatan), Európában pedig a magyarokon kívül más népek nem alkalmazzák gyógynövényként – s hazánkban is csak mintegy 15 éve. Nincsenek adataink olyan emberekről, akik évtizedeken át tartósan alkalmazták a növényt, csúnyább kifejezéssel szólva: hiányoznak a krónikus toxikológiai jellemzőket leíró adatok. Lehet, hogy veszélytelen az alkalmazása, de az is lehet, hogy nem.

Utóbbi feltételezés nem teljesen légből kapott. A parlagfű úgynevezett szeszkviterpén-lakton típusú vegyleteket is tartalmaz (amelyek a pollenben nincsenek jelen), s ezekre gyakran jellemző a citotoxikus (sejtmérgező) hatás. A citotoxicitás károsíthatja az emberi szerveket, szöveteket, ennek mértéke, jellege attól függ, hogy a vegyületek mennyire mérgezőek és mennyire hatnak szelektíven. Minderről a parlagfű vegyületei esetén szinte semmit nem tudunk, azt viszont igen, hogy a növény több tucat szeszkviterpén-laktont tartalmaz. Elméletileg nem zárható ki hogy az, aki tartósan fogyasztja a növényt, valamiféle egészségkárosodást szenved. Ezek a károsodások sokáig rejtve maradhatnak, ugyanis bizonyos szerek károsodásai csak akkor jelentkeznek tünetként, amikor a működés már komolyan sérült. Ezt a feltételezést erősítik azok az állatkísérletes adatok is, amelyek a növény potenciális vese- és agykárosító hatására utalnak. Persze a patkányokon tett megfigyelések nem vonatkoztathatóak automatikusan emberre, azonban mindenképpen óvatosságra intenek.

Mindez összhangban van a hatóságok véleményével is. Az. Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a parlagfüvet az ún. nem engedélyezett új élelmiszerek között tartja nyilván Ebbe a kategóriába azok az anyagok tartoznak, amelyek élelmiszerként való biztonságos fogyasztását nem támasztják alá adatok. Ennek értelmében az EU-ban nem forgalmazható semmilyen, parlagfűből készült élelmiszer, beleértve az étrend-kiegészítőket is. Erre hivatkozva hazánkban is vontak már ki forgalomból termékeket, ugyanakkor az utánpótlás bőségesnek tűnik... Mint láttuk, gyógyszerként már felhasználást nyer a növény, azonban az allergiaellenes immunterápián kívül jelenleg nem ismerjük más gyógyhatását. Lehet, hogy több tapasztalat, bizonyíték birtokában egyszer majd a fontos gyógynövények között tartjuk számon, jelenleg azonban még nem tartunk itt.

  A cikk az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-18-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr7814778044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fordulo_bogyo 2019.04.21. 12:52:25

Nagyon jo cikk, es hianypotlo.
Egy aprosag:
" Elméletileg lehetséges, hogy a növényt elfogyasztó állat tejében olyan fehérjék termelődnek, amelyek az ember által elfogyasztva csökkentik a tüneteket" - ez szamomra nem nyilvanvalo, kifejtened, mire gondolsz?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2019.04.21. 13:38:38

@fordulo_bogyo: az egyik neves egyetem immunológiai intézetében foglalkoztak ezzel, tartottak is erről előadást egy konferenciánkon. Most ellenőriztem, született-e cikkük a témában - úgy tűnik, semmi, lehet, hogy nem véletlenül...

konigjanos 2019.04.21. 16:09:22

Érintett vagyok a témában, parlagfűallergiával. Néhány éve volt egy ingyenes kisérleti program, a csertex kft csinálta a korányival közösen, 2 évig ingyen adták a staloral készítményt, cserébe naplót kellett vezetni a tünetel súlyosságáról, meg évi 3-4 alkalommal a korányiban tüdőkapacitás meg egyéb méréseket csináltak, bőrpróbát is. Már két év után rengeteget csökkentek a tüneteim, de ráhúztam egy 3. évet saját költségen. szinte tünetmentessé válltam, kizárólag a súlyosan parlagfű szennyezett teületen vagyok rosszul. A cégben egy orvossal beszéltem 3. évben ,azt mondta, a naplók alapján 90 % körüli a hatásosság. A cég azóta megszünt....

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.