hatástalanok a köhögéscsillapítók - hazudik a statisztika?

2018.09.20., Szerző: kodpiszkalo

hammer-3175806_640.jpgNem, a statisztika nem hazudik. A statisztika egy eszköz: legfeljebb az ember hazudik, aki a statisztikai elemzés eredményeit interpretálja (félre). A statisztika ugyanakkor kiváló eszköz a manipulátoroknak, mivel az emberek zöme nem ért hozzá olyan szinten, hogy rájöjjön a turpisságokra. Ezzel könnyen vissza lehet élni: gyönyörű diagramokon bármit be lehet bizonyítani, és megfelelő manipulálással gyakorlatilag ennek ellenkezőjét is.

Pedig néha igen komoly dolgokról van szó, például arról, hogy hatásosak-e bizonyos gyógyszerek. Joggal várjuk el, hogy amikor egy hatóanyagot engedélyeznek, ellenőrizzék, hogy a hatásosságot alátámasztó statisztikai elemzések szakszerűek. A gyógyszerhatóságok bírálói igen szigorú és ilyen szempontból is szakértő emberek, de ha a diskurzus kevésbé ellenőrzött terepen (pl. a sajtóban, akár szaklapokban) történik, nagyobb az esély a ferdítésre.

Még jobb a helyzet, ha a statisztikai elemzések olyan módját választja a manipulálni vágyó, amihez még a gyakran alkalmazott statisztikai módszereknél is kevesebben értenek. Ha gyógyszerek hatásosságáról van szó, akkor ilyen módszer a metaanalízis. Bár a metaanalízis, mint módszer kb. 80 éves, a klinikai hatásosság értékelésére csak az elmúlt pár évtizedben kezdték használni.

De miről is van szó? A metaanalízis készítője összegyűjti az összes, mások által közölt cikket, adatot egy bizonyos szer hatásosságára vonatkozóan, majd ezeket egyesítve újra statisztikai elemzés alá vonja, s megállapítja, hogy a bizonyítékok összessége alapján ér-e valamit (a semminél, pontosabban a placebónál, esetleg más gyógyszernél többet) az adott gyógyszer. A metaanalízis értékét alapvetően befolyásolja, hogy megfelelően vitelezik-e ki: a jó metaanalízis a hatásosság igazolásának non plus ultrája, a rossz metaanalízis nem több, mint egy komolyan nem vehető vélemény.

A közelmúltban "nagyot ment" a médiában, a reggeli rádióműsoroktól a tévéhíradókig egy hír, amely szerint a köhögés elleni szerek hatástalanok. Mivel a köhögés elleni szerből nagyon sokféle van (egy részük köptet, más részük csillapít, s hatóanyag és hatásmechanizmus is számos van), éltem a gyanúval, hogy a magyar sajtóban leegyszerűsítik a hírt. Megkerestem a sokat hivatkozott forrást, az Independent cikkét, hát ott is ugyanerről volt szó... Nem volt más hátra, mint a dolgok mélyére ásni, s kiderült, hogy a hírek alapjául szolgáló svájci kutatás nem más, mint egy metaanalízis...

Anélkül, hogy túlságosan belemennék az unalmas részletekbe, kijelenthető, hogy ez a munka olyannyira szakszerűtlen, hogy a metaanalízis fő megállapítása nem több, mint bármelyik járókelő szubjektív véleménye a témáról. Nem a köhögésre használt gyógyszerek hatásosságának bizonyítékairól értekeznék (azaz nem kívánok sem pro, sem kontra nyilatkozni), csupán azt állítom: olyan módon, ahogyan a szerzők végezték az elemzést, semmilyen konklúzió nem vonható le. Szomorú, hogy ilyen gyenge minőségű írás egyáltalán megjelenhetett.

Mi a fő probléma? Hát az, hogy a hatásosságról 6 olyan cikk alapján vonnak le konklúziót, amelyek mindegyikében másféle köhögésellenes szert használtak: 

  1. a leukotriénreceptor-antagonista montelukasztot,
  2. a béta-adrenerg receptoragagonista szalbutamol és az antikolinerg hatású ipratrópium kombinációját, 
  3. zselatint (ez vélhetőleg a gyulladt nyálkahártya bevonásával a köhögési inger mérséklésével hat), 
  4. a gyulladáscsökkentő szteroid flutikazont, 
  5. a gyulladáscsökkentő szteroid budezonidot, 
  6. valamint egy opioidreceptior-agonista és kodein kombinációját.

Tudom, hogy ez a felsorolás sokak számára érdektelen, de jól szemlélteti: egészen különböző (és megjegyzem: eltérő módon ható) szerekről van szó. Ezek közül végül a metaanalízisbe (a statisztikai elemzésbe) mindössze 3 cikk került be, a többit különböző okokból kizárták. S ennek a nem túl stabil lábakon álló elemzésnek az alapján olvashatjuk, hallhatjuk mindenhol: a köhögéscsillapító szerek mit sem érnek... Ez körülbelül olyan, mintha a zebra, a lapostetű és a vakond megszemlélése után nyilatkoznék arról, hogy szeretem-e az állatokat. (A szerzők által elkövetett egyéb hibák, felületességek, a munka más gyengeségei ehhez képest megbocsáthatóak).

Az a legnagyobb baj, hogy sokszor olyanok beszélnek metaanalízisekről, akiknek fogalma sincs, hogy mi fán terem egy ilyen elemzés. Szent Grálként lobogtatják, mint bizonyítékot, de képtelenek kritikusan szemlélni és megállapítani valós értéküket. Forgalomban lévő, nyilvánvalóan klinikailag bizonyított hatásosságú gyógyszerekről szedik le a keresztvizet kétes értékű elemzések alapján. Mert félreértés ne essék: itt olyan szerekről is van szó, amelyeket klinikai vizsgálatokban korábban hatásosnak találtak. Arról lehet vitatkozni, hogy egyes, évtizedekkel ezelőtt engedélyezett gyógyszerek megütnék-e a ma elvárt hatásossági, biztonságossági szintet: elképzelhető, hogy egy részüket ma nem törzskönyveznék gyógyszerként (de ezek a szerek lassacskán ki is rostálódnak a gyógyszerkincsből). Eldönthetetlen, hogy a hozzá nem értés vagy a szándékos manipuláció eredményezte a köhögéscsillapítókkal kapcsolatos cikk megszületését, egy azonban biztos: a köhögéscsillapítók megítélése ettől a szakszerűtlenül kivitelezett tanulmánytól nem változhat - sem negatív, sem pozitív irányba. 

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr5914250193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szabidoki 2018.09.20. 13:30:46

Ezzel az is a nagy baj, hogy ezek közül csak a zselatin (glicerin) meg a kodein a köhögéscsillapító, a többi elsősorban asztmagyógyszer, ha van is köhögéscsillapító hatásuk, az inkább áttételes, mintsem direkt. Így nem csoda, hogy nem voltak túl hatékonyak a köhögéscsillapításban :D
A glicerin amúgy tényleg nem csinál semmit, a codein meg a légzésdepresszív hatása miatt csökkenti a köhögési ingert de ezt civilizált országokban igyekeznek inkább kivonni a forgalomból mivel nem nehéz túladagolni. Van még egy gyógyszer, butamirate (Sidecod márkanéven forgalmazzák), amivel a kodeint szeretik kiváltani, de az sem túl hatékony...

szabidoki 2018.09.20. 13:31:28

bocsi, sinecod, nem sidecod :D

fordulo_bogyo 2018.09.20. 15:04:26

@szabidoki: "ezek közül csak a zselatin (glicerin) "

Bocs, de a zselatin egy feherje, a gliecrin meg egy kis polialkohol, irasodbol meg ugy tunik, mintha ugyanazt jelentene a ket szo.
A metaanalizaben a zselatinrol volt szo, a glicerint nem vizsgaltak.

fordulo_bogyo 2018.09.20. 15:07:51

Attol tartok, az amugy kivalo cikkedbol kimaradt a kritizalt metaanalizis hivatkozasa (vagy en nem veszem eszre), ugye errol van szo?

bjgp.org/content/early/2018/09/10/bjgp18x698885

Ebben az esetben azt is hozzatennem a kritikahoz, hogy az analizis keszitoi azt is felhozzak a kohogescsillapitok ellen, hogy a kohoges(es betegseg) nem mulik el gyorsabban alkalmazasuk mellett.
Nem is ez a dolguk ezeknek a szereknek, nem a kohogest okozo betegseg gyogyitasara, csak a kohoges tunetnek az enyhitesere szolgalnak.

szabidoki 2018.09.20. 16:05:37

@fordulo_bogyo: feltételeztem hogy elírták, mert zselatinos köhögéscsillapítóról még nem hallottam de a glicerines elég sok van.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.20. 16:38:51

@fordulo_bogyo: ó, igaz. Be akartam szúrni, kimaradt a link aktiválás, köszönöm javítom!
Sok bajom van neklem is ezzel a cikkel, a megjegyzéseddel is egyetértek.

fordulo_bogyo 2018.09.20. 19:44:19

@szabidoki: Nem irtak el 9szakmai cikkben durva lenne ilyen eliras), negyszer szerepel a cikkben, es itt a hivatkozott vizsgalat:

Zolghadrasli AA (2009) The effect of orally administered gelatin on sympton resolution in chronic persistent cough: a randomized clinical trial study. Iranian Red Crescent Med J 11(2):145–148.

Nivos szakmai laprol van szo... ja nem... az Irani Voros Felhold lapja, kb olyan lehet, mint a magyar Orvosi Hetilap.

"[PDF] The Effect of Orally Administered Gelatin on Symptom Resolution in Chronic Persistent Cough: A Randomized Clinical Trial Study
AA Zolghadrasli, AA Zolghadrasli - IRCMJ, 2009 - researchgate.net
Background: The term chronic cough signifies the cough lasting for more than three weeks and is associated with different morbidities. Despite its importance, the management is often unsatisfactory. Gelatin is widely used in Iranian traditional medicine for chronic cough. This study aims to test gelatin as a possible therapy for chronic cough. Methods: One hundred patients with chronic cough without any other co-morbidities were randomly divided into two groups. The first group continued their previous antitussive medication and the second …"

Szoval az irani hagyomanyos (nepi) gyogyaszatban hasznal kohoges elleni zselatinrol van szo.
A munka jelentoseget jol mutatja:
Idézetek száma: 1

Az az egy idezet epp a fentebb kritizalt metaanalizis. Es ez a metaanalizis erosseget is mutatja... :-(

pannonfunk 2018.09.20. 21:09:23

Sajnos én is olvastam már ilyen metanalízis cikket, amelyben az Echinacea-t, az apupunktúrát és a reikit vizsgálták, hogy hat-e megfázásos betegségekre...

Hans Castorp 2018.09.20. 22:42:43

@szabidoki: a glicerin (Babypront) esetenként jó lehet, bevonóként...

Hans Castorp 2018.09.20. 22:42:43

@szabidoki: a glicerin (Babypront) esetenként jó lehet, bevonóként...

fordulo_bogyo 2018.09.23. 02:41:02

@sarruken: Mit mondanak rola, ha meghallgattad?

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpgDr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpgDr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpgDr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

 

 

 

 

hajdu-zsanett-100x150.jpgDr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpgBoros Klára
vegyész, doktorandusz
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

barbi.jpgDr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

913_csapibence_120119_015.jpgDr. Csapi Bence
gyógyszerész
Szent György Gyógyszertár, Kecel

 

 

 

 

Dr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.