a parlagfű mégsem az istenek eledele?

2017.05.05., Szerző: kodpiszkalo

tn960c720.jpgA parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) évről évre sok százezer ember életminőségét rontja a növény virágzásának idején, mivel virágpora a jelentős allergének közé tartozik. A mintegy 100 évvel ezelőtt, Észak-Amerikából behurcolt parlagfű agresszíven terjeszkedik, és ennek a folyamatnak az egyre melegedő légkör jelentősen kedvez. Mára már majdnem minden kontinensen megvetette a lábát, ezzel egyre nagyobb ökológiai és közegészségügyi problémát okoz. Nem véletlen, hogy az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta.

Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik. A növény hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák. A parlagfüvet ősi gyógynövényként tartják számon, tévesen feltételezve, hogy neve is csodálatos hatásaira utal (az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel). A népszerűvé váló növényben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon.

Az új gyógynövény „születése” több problémát vet fel. Az egyik természetesen az, hogy semmilyen köze nincs a parlagfűnek az ógörög istenekhez, hiszen Európában csak az 1800-as évek végén jelent meg, nevét pedig Carl von Linné botanikustól kapta az 1700-as években. A másik, súlyosabb aggodalom a parlagfű fogyasztásával kapcsolatos. A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait senki sem vizsgálta, így nem zárható ki, hogy alkalmazása az egészségre ártalmas lehet – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a növény tartalmaz olyan vegyületeket is, amelyeknek sejtmérgező (citotoxikus) hatását  korábban már kimutatták. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A parlagfűkészítményt két csoport patkánynak adták be szájon át, tésztába gyúrva. Az egyik csoport patkány kisebb dózisban (500 mg/testtömegkg), a másik csoport patkány nagyobb dózisban (1000 mg /ttkg) kapta a növényt. Egy harmadik – kontroll – csoport üres tésztát kapott, parlagfű nélkül. A kezelés 28 napig tartott, ez alatt minden egyes nap megmérték az állatok testtömegét és megfigyelték őket, hogy mutatnak-e bármilyen toxikus tünetet. Hetente egyszer részletesen is megvizsgálták a patkányokat (kültakaró, viselkedés, légzés, keringés, idegrendszeri reakciók, reflexek). A kezelési periódus végén megvizsgálták az állatok szerveit és vérkémiai paramétereit.

A vizsgálat végén semmilyen szemmel látható klinikai tünet nem volt tapasztalható. A parlagfüvet fogyasztó patkányok testtömeg-növekedése a négy hét során kis mértékben elmaradt a kontroll patkányokhoz képest, amely a parlagfű toxikus hatására utaló jelenség is lehet. A vér biokémiai paraméterei közül a májenzimek (AST, ALT) és a vérzsír szintje a kontrollcsoporthoz képest jelentősen csökkent (előbbi májvédő hatásra utalhat). A vese működésére utaló karbamid- és kreatininértékek ugyanakkor számottevően emelkedtek, ami vesekárosodást jelez.

A szervtömegváltozás érzékeny, általános toxikológiai paraméter. A máj testtömegre, valamint agytömegre vonatkoztatott relatív szervtömege a dózissal arányos, jelentős csökkenést mutatott a parlagfüvet fogyasztó patkányokban a kontrollcsoporthoz képest. Ezen elváltozás megkérdőjelezi az elméletileg feltételezhető májvédő hatást, és a parlagfű májkárosító hatását valószínűsíti. Az agy testtömegre vonatkoztatott relatív szervtömege szignifikáns növekedést mutatott mindkét kezelési csoportban a kontroll patkányokhoz képest, ami a parlagfű idegrendszeri toxikus hatására utaló jelenség.

A kísérletben vizsgált parlagfűkészítmény specifikus szeszkviterpénlakton-tartalmát műszeresen kimutatták. Ezek azok a vegyületek, amelyeknek citotoxikus hatása ismert, s amelyeknek szerepe lehet a vesét és az idegrendszert károsító hatásokban. A parlagfű virágpora fehérjetartalma miatt allergizáló, a kutatók által leírt toxikus hatások ettől teljesen eltérő módon alakulhatnak ki.

Ha a parlagfű teljesen veszélytelen növény lenne, akkor a fent leírt elváltozások nem alakultak volna ki egy hónapos adagolás után. Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét.

A fenti összefoglaló és a tudományos cikk szerzői:
Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső

A tudományos közlemény itt érhető el:
Repeated-dose toxicity of common ragweed on rats

Fotó: Pelsőczy Csaba

Címkék: parlagfű tévhit

85 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr9712484189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Répásy János 2017.05.07. 09:24:34

Nem tudom mit tegyek, de tőlem meg kérnék tiz kiló számra hogy érte jönnének Hollandiából Velecky Ildikóék . mivel nálunk van a határban bőven én nem szedem az tuti.

pannonfunk 2017.05.08. 14:25:21

@Répásy János: Hívd fel a figyelmüket a fenti cikkre. Ha annak ellenére megveszik, add el nekik, az így befolyt összeget pedig élvezd :) De pusztán azért ne károsítsd az egészségedet, mert másokat nem tudsz lebeszélni a hülyeségről. Szerintem.

Csecserits Anikó 2017.05.09. 13:54:43

Gratulálok a cikkhez és különösen a kutatáshoz, a témaválasztáshoz!
Két apró megjegyzésem volna:
- jó lenne beleírni, hogy az alkalmazott teszt (patkány etetés 1 hónapig) mennyire általános tesztmódszer gyógynövények, esetleg egyéb élelmiszerek hatás-vizsgálata során
- vannak adatok arra, hogy észak-amerikai indiánok felhasználták a parlagfüvet gyógyítás céljából. Ha kell, elő tudom keresni a cikket, de talán még az usda adatbázisban is említik. Azaz Európában nincs tapasztalat a hosszú távú alkalmazásáról, illetve most keletkezik:), de Észak-Amerikából van szórványos, eléggé általános adat. Persze ezzel nem azt mondom, hogy akkor nosza, mégis használjuk, hanem pont azt akarom hangsúlyozni, hogy azzal, hogy valahonnan valamilyen néprajzi adatban azt találjuk, hogy x növényt használtak, még nem jelenti automatikusan azt hogy az adott x faj biztonsággal (bármilyen dózisban, bárki) használható vagy hogy tényleg hatásos lenne.

Bobby Newmark 2017.05.09. 16:42:20

@Csecserits Anikó: Kell, keresd elő.
Továbbá illik nem összekeverni az adatot az anekdotával.

A törökszultán · http://lama.blogsite.org 2017.05.09. 18:29:13

Üdv.
A kecske, és az egyik lovunk célzottan legeli a parlagfüvet. A lányom /24/ parlagfű allergiája viszont nyom nélkül eltűnt, mióta a kecske tejét fogyasztja. Ez meg nem anekdota. Ez napi szinten tapasztalt tény. Lehet hogy a patkány nem volt az ideális teszt alany. A patkánynál vesekárosodást okoz. A szürkefarkasnál meg éhenhalást.

Mondjuk, a kecskét meg nem kell félteni az agykárosodástól..... :)

surcapisca (törölt) 2017.05.09. 18:55:33

Nem is értem, mitől van olyan...hogy is mondjam...brit tudósok fílingem...

Csecserits Anikó 2017.05.09. 20:07:55

@Bobby Newmark: Akkor a gyógyászati célú felhasználás forrása:
naeb.brit.org/uses/search/?string=Ambrosia - az az usda oldaláról elérhető Native American Etnobotany adatbázis, ahol növények latin nevei alapján lehet keresni.
Az Ambrosia artemisifolia névre több találatot is kiad és a találatok erre a forrásra hivatkoznak:
Hamel, Paul B. and Mary U. Chiltoskey, 1975, Cherokee Plants and Their Uses -- A 400 Year History, Sylva, N.C. Herald Publishing Co., page 52 és erre:
Tantaquidgeon, Gladys, 1972, Folk Medicine of the Delaware and Related Algonkian Indians, Harrisburg. Pennsylvania Historical Commission Anthropological Papers #3, page 35
Ezeket a közvetlen forrásokat én sem láttam, de gondolom, elérhető könyvtárkon vagy a szerzőkön keresztül.
Amit akartam írni, annak az a lényege, hogy régen sok mindent sok mindenre használtak, sokszor több fajt is összekeverve, de ez még önmagában nem bizonyíték semmire. És persze arra is figyelni kell, hogy hogy is használták: pl. egy kicsit, bőrre csepegtetve vagy betegség esetén fogyasztva. Arra nincs semmi adat, hogy naponta ezt itták volna, pedig a hatás nagyon eltérő lehet a mennyiségtől függően.
A só is lehet mérgező, ha 2-3 evőkanállal esszük naponta.
Valószínűleg a parlagfűben is vannak olyan másodlagos anyagcsere-melléktermékek, melyeknek jelentős élettani hatásuk lehet, tartós fogyasztás esetén súlyos károsodást okoz és jelenleg nem ismert pontosan, mikor mekkora az a mennyiség, ami az emberben a hosszú távú káros hatást kiváltja. Szóval én is úgy vélem, hogy csak óvatosan!

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 20:57:25

@Csecserits Anikó: a toxikológiai vizsgálati modell általánosan használt, a dózist a javasolt humán adagból kalkuláltuk.

Valóban használták a parlagfüvet az indiánok, de a források alapján úgy tűnik, hogy ez sporadikus vlt, a parlagfű nem tartozott a népszerű, gyakran, tartósan alkalmazott növények özé. Ezért inincs is megbízható tapasztalat a toxicitásról (no meg nem is minden mérgező hatás manifesztálódik látványosan).

Mivel a növény tartalmaz citotoxikus szeszkviterpén-laktonokat, nem volt megalapozatlan a feltételezés, hogy toxikus hatásai lehetnek - ezt vissza is igazolta a vizsgálat.

kocsmaros60 2017.05.09. 22:37:04

@A törökszultán: .. Ismerősöm 70-éves elmult évek óta szedi /kis késhegynyi / reggelihez ..Somogyban saját kertjéből szinte bio ..Megszárítva ledarálva .. Több betegsége is van ..Mióta szedi általános állapota javult , a gyógyszerek egy részét elhagyhatta , néhány kilót hízott ..Azóta időnként egy csipetnyit én is fogyasztok ..Fél évente nagylabort csináltatok a csillagok jelentősen csökkentek ..Elfogadom hogy nem gyógyszer és nem csodaszer de melyik gyógyszernek nincs mellékhatása ? Még a gyógy teákat is mértékkel szabad fogyasztani ..Néhány éve egy Budapesti légúti problémás iskolás csoport Dobogókőre ment egy hetes nyaralásra ..A kisérő tanárok néhány nap mulva felfedezték a szomszédba sok a parlagfű de nem akarták a gyerekek jó kedvét elrontani és mivel senkinek nem volt semmi baja nyaraltak tovább jó kedvel ..Mikor haza mentek még a város közepén jártak már elkezdtek a gyerekek köhögni ...A VÁROSI LEVEGŐ , MEG A SOK TARTÓSÍTÓ SZER ? ÍZFOKOZÓ az a káros ..EZt is vizsgálhatná a kutató csoport vagy az ellenkezik az üzleti világ érdekeivel ..?? Bocsánat hogy okvetetlenkedek nem biztos hogy nekem van igazam ..

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 23:02:13

@kocsmaros60: egész biztos, hogy csak a parlagfüvet eszi? Nem lehet, hogy más szempontból egészségesebb életmódra váltott, s annak a hatásait élvezi?

Köszönöm a javaslatot, szerencsére eldönthetjük, hogy érdeklődésünknek megfelelően mit kutatunk. Ezzel a témával is foglalkozik biztosan valaki.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.05.09. 23:05:30

@A törökszultán: a patkány toxikológiai vizsgálatokban jól alkalmazható kísérleti állat, sok szempontból jól "modellezi" az emberi szervezetet.

A parlagfüvet legelő kecske tejének hatásában lehet valami; megjegyezném, hogy annak kiderítésére a miénktől teljesen eltérő, immunológiai kutatásokra van szükség. Viszont még ha helytálló is a dolog, semmilyen módon nem cááfolja a növény potenciálisan vesemáködést károsító hatását.

Csecserits Anikó 2017.05.10. 09:09:42

@kodpiszkalo: Köszönöm a választ!
Még egy apró megjegyzés: úgy tudom, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdtek foglalkozni a parlagfüvet evő kecske tejével, de nem tudok többet a vizsgálatról. Esetleg érdemes lenne érdeklődni, hol is tartanak.
Nyilván a kecsketej és a parlagfű kivonat elég más összetételű (szine is más:), így a hatása is más lesz.

Bobby Newmark 2017.05.10. 09:35:34

@Csecserits Anikó: Köszi! Tényleg kár, hogy maga a szöveg nem elérhető így neten...

És igen, azt akartam említeni, hogy így a címeket átfutva leginkább külsőleg használták, de látom írod is. Valahogy erősen nem az a felhasználási mód, ami mostanában divatos, meg az is, hogy kezelésre használták valami problémára, most meg megelőzni próbálnak vele.

Monsjuk annyiból mindegy, hogy az evolúció így dolgozik, ha a hülyék kicsinálják magukat vele, az legalább tisztítja a génállományt. Remélem még azelőtt teszik ezt, hogy szaporodnának...

Yda 2017.05.10. 15:38:58

@kocsmaros60: Nagyon jó lenne hinni a mesékben és a városi legendákban. Az egyik ilyen mese "ezekről a gyerekekről" szól, többféle verzióban olvastam már a Neten. A legvadabb változatában, a "városi gyerekek" vidáman rohangálnak a parlagfű tenger közepén és semmi bajuk sem lesz, majd visszatérve a városba, újra jönnek a tünetek. E történet különböző változatai, nagy népszerűségnek örvendenek pl. a Facebookon. Vagyis nem is létezik a parlagfű pollenallergia, valójában csak a szennyezett levegő az ártalmas. Ha valaki tényleg allergiás a parlagfűre, mint pl. én - már több mint 20 éve - az elképedve és dühösen olvas ilyesmiket. Ráadásul szakmámba is vág, amiből következően sokat vagyok jó levegőn és néha elkerülhetetlenül keresztül kell vágnom ilyen parlagfüves területeken. A parlagfűnek annyi a pollenje, hogy sárga lesz tőle a terepjáró, sárga az a nadrág, amiben átmész rajta. És súlyos allergiás tüneteket okoz. És közvetlenül a parlagfű pollenje okozza! - Abban, hogy az emberi szervezet érzékenyebbé válik ezekre az anyagokra nyilván nagy szerepet játszanak az egyéb káros környezeti tényezők és az életmód is. De javaslom senki ne próbálja egy gyulladt, könnyező szemű, éppen taknyát-nyálát összefolyató (bocs), levegőt csak szájon át kapó embernek megmagyarázni, hogy az nem is attól ám és nem is úgy van! - Miii vaaan???!!! - :)

fordulo_bogyo 2017.05.11. 03:32:14

@Csecserits Anikó: A kecsketej esetn lehet akar arrol is szo, hogy
- a kecske is allergias a parlagfure
- ezert a tejebe is kivalasztja a parlagfu ellenes ellenanyagokat
- az emberben ezek esetleg semlegesitik a parlagfu antigenjeit, mielott az ember immunrendszere reagalna ra

Ez csak el hipotezis reszemrol, de eleg plauzibilis. A lenyeg, hogy kecsketejjel nem parlagfuvet, hanem parlagfu ellenes anyagot kapunk, mert meg a kecskeben is immunreakciot valt ki.

kridli 2017.05.18. 13:35:46

@A törökszultán: Nem lehet hogy a lányodnak azért múlt el az allergiája, mert a kecse lezabálja az összes parlagfüvet, és eltűnt a környékről az összes parlagfű :)

molekulapályamunkás 2017.05.18. 23:52:22

@fordulo_bogyo:
Gond van ezzel a "plauzibilis" hipotézissel.
A kecsketejet fogyasztó emberben hogyan semlegesítik a parlagfű antigénjeit a tejben feltételezett ellenanyagok? Ehhez ugye mindenképpen találkozniuk kell. Hová kerül a parlagfű pollenje, az antigén, az emberi szervezetben? A légutak nyálkahártyájára, ott vált ki allergiás reakciót. Hogyan jut el ugyanide a kecsketejből az ellenanyag? Ehhez először változatlan formában(!) fel kellenne szívódnia az emésztőcsatornából és bekerülnie a vérkeringésbe. A gyomorban és vékonybélben akad azért néhány fehérjebontó enzim (pepszin, tripszin, kimotripszin). Az ellenanyagok pedig fehérjék. Hogyan fog ez akkor mégis sikerülni?
Egyébként nagyon káros volna, ha a táplálék fehérjéi változatlan formában, emésztés nélkül kerülnének be a véráramba. Testidegen anyagokról lévén szó, csinos kis immunválaszt idéznének elő (az újszülött- és csecsemőkor kivétel, ekkor még az anyatej ellenanyagai valóban felszívódnak és védelmet biztosítnak a fertőzésekkel szemben).

fordulo_bogyo 2017.05.19. 01:02:52

@molekulapályamunkás: Jogos az eszreveteled, nem tudok nem egyeterteni vele. Nagyon-nagyon kicsi az eselye, hogy igy bejusson az ellenanyag. Talan nem nulla.
Ugyanakkor nem tudom, hogy a parlagfu csak a tudon keresztul allergizal-e, ha taplalaekkal felveve is azt teszi, akkor tobb eselye lehet a tejben esetleg levo ellenanyagoknak semlegesiteni a taplalekkal felvett allergent.

Corvilupo 2017.05.19. 15:27:21

@molekulapályamunkás:
Ne felejtsd el, hogy a tejben találhatóak fehérvérsejtek/az immunválaszban résztvevő sejtek is (mármint a kezeletlen tejben). Szerintem inkább ehhez lehet köze. Ezek nem feltétlenül emésztődnek meg, ha egyáltalán eljutnak a gyomorig.

molekulapályamunkás 2017.05.19. 16:54:24

@Corvilupo:
Mi tagadás, nem értem mit akarsz ezzel mondani. Fehérvérsejtek valóban lehetnek a tejben, de ezek a tej elfogyasztását követően megemésztődnek, elpusztulnak.
És mi az hogy "ha egyáltalán eljutnak a gyomorig"? Addig biztosan eljutnak, mert ha bármit lenyelsz, az másodperceken belül a gyomorban köt ki (a félrenyelést most hagyjuk).

Corvilupo 2017.05.19. 17:36:03

@molekulapályamunkás: A fehérvérsejtek egy részének van egy jó kis tulajdonságuk, hogy képesek állábakkal mozogni. Képesek (lehetnek), hámrétegeken (értsd szájnyálkahártan, nyelőcső fala, stb.) átjutni. (+ ha nem teljesen ép a szájnyálkahártyád v. ínyed még könnyebb dolga van; ++ az egész emésztőrendszer elég erősen vazikularizálva van és könnyített az átjárás). Így értettem, hogy nem biztos, hogy eljut a gyomorig.
Abban meg hogy a gyomorban minden sejt megemésztődik/elpusztul már nem lennék olyan biztos (főleg ha egyéb táplálékkal együtt visszük be a "nyers" tejet, a gyomorsav nem mindent ér el/jár át feltétlen).

Corvilupo 2017.05.19. 17:37:46

@Corvilupo: *vazikularizálva --> vaszkularizálva (a vezikulum szóval fúzionáltam véletlen)

molekulapályamunkás 2017.05.19. 22:38:06

@Corvilupo:
A fehérvérsejteknek valóban van ilyen tulajdonsága. Csak éppen az arra való, hogy a kapillárisok falán átjussanak vele. A kapillárisok fala egy sejrétegből áll (endotél), a szájüregben és a nyelőcsőben többrétegű, el nem szarusodó laphám van. Hámsérülés esetén a tejben előforduló fehérvérsejteknek megnyílik az út. De mire is mennek vele? Az emberi immunrendszer idegenként ismeri fel a kecskesejteket és rövid időn belül elpusztítja őket. Szerinted van esély, hogy valamiféle kedvező hatást gyakoroljanak a parlagfűallergiás szervezetre? Ehhez tartósan, nagy számban kellene bejutniuk és osztódniuk egy ellenséges környezetben.
Tudsz arra vizsgálati adatokat mutatni, hogy a felnőtt ember emésztőcsatornájának nyálkahártyáján az elfogyasztott tej fehérvérsejtjei átmennek?
Az emésztés nemcsak a gyomorban történik, hanem folytatódik a vékonybélben. Van elég idő, hogy az emésztőnedvek teljesen átjárják a táplálékot és lebontsák az állati eredetű sejteket.

Corvilupo 2017.05.20. 00:36:47

@molekulapályamunkás: "Tudsz arra vizsgálati adatokat mutatni, hogy a felnőtt ember emésztőcsatornájának nyálkahártyáján az elfogyasztott tej fehérvérsejtjei átmennek?"

Na jó. Szögezzük le, hogy csak ötletelünk itt abból (az egyébként nem tényből), hogy a gyerek tényleg a kecsketej ivásától nőtte ki az allergiáját. Persze, hogy nem tudok, de arra sem, hogy nem mennek át (tényleg csak ötletelek utánanézés nélkül, annyit ez most nem ér meg.)
Ismerem az emésztés lépéseit... Nem tartom elképzelhetetlennek.

"Van elég idő, hogy az emésztőnedvek teljesen átjárják a táplálékot és lebontsák az állati eredetű sejteket."
Ahogy arra is, hogy a tejben található valamilyen összetevő kifejtse ezalatt a hatását.
Az már tényleg nyomósabb kérdés, hogy mégis hogyan, ha egyáltalán. (sok alapkérdés nincs tisztázva egyébként: mennyi idős a gyerek, milyen gyakran és mennyi tejet iszik, stb)

molekulapályamunkás 2017.05.20. 13:44:03

Az életkort megadta a hozzászóló. Nem gyerekről, hanem felnőttről van szó.

A törökszultán 2017.05.09. 18:29:13
"A lányom /24/ parlagfű allergiája viszont nyom nélkül eltűnt,..."

molekulapályamunkás 2017.05.21. 00:00:45

Megnéztem a fenn ismertetett közleményt a folyóirat honlapján, ahol fel van tüntetve a cikk elfogadásáról döntő szerkesztő is. Esetünkben Deli Mária neve olvasható, aki a Szegedi Biológiai Kutató Központ munkatársa.
www.doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=6097
A cikk szerzői pedig a Szegedi Tudományegyetemen tevékenykednek. Könnyen előfordulhat, hogy még ismerik is egymást.
Nem igazán tesz jót a cikk hitelességének, hogy a PLoS ONE szerkesztői gárdájából éppen egy honfitársat, tetejébe még ugyanabból a városból, "talált meg" ez a kézirat.
journals.plos.org/plosone/static/editorial-board
Sajnos ez rögtön felveti a szubjektív elbírálás gyanúját. A levelező szerző bizonyára kérhette volna, hogy ne magyar szerkesztő foglalkozzon az anyagukkal. Egy ilyen igénynek bármelyik lap szívesen helyt ad, mivel az elfogulatlan, tárgyilagos értékelést erősíti. Úgy tűnik, nem ez történt.

Untermensch4 2017.05.22. 21:11:08

@molekulapályamunkás: "Ehhez tartósan, nagy számban kellene bejutniuk és osztódniuk egy ellenséges környezetben."
Ez most szánalmasan konyhanyelven lesz, előre is elnézést.

Mennek a sejtek amik arra születtek (még a kecskében) hogy parlagfű ellen tudjanak tenni vmit, vmilyen módon.
Emberi sejtek jól le is támadják őket mert idegenek.
A "vmilyen módon" kapcsán viszont az emberi sejteknek lesz tapasztalatuk az immunválaszra ami kapcsolatban van a parlagfű elleni "tevéssel".
Vmi hasonló mint amikor a nem is feltűnő influenza-variánsban volt olyan fehérje (vagy mi) amire ha megvolt az immunválasz képessége akkor a páciens lazán kihordta lábon a h1n1-et.
Lehet hogy kipihentebben megpróbálom újra :(

mocsing56 2017.06.01. 16:12:04

A szerzök hivatkoznak a szekviterpének májkárositó hatására. Ezt a huzamosabb ideig applikált parlagfütermék relativ súlycsökkentö hatásával látják igazoltnak.

Mit mondjak, májfunctio vizsgálatára létezik ennél elegánsabb megoldás is.

A szerzök kiragadnak valamilyen indittatásnál fogva 2 májenzimet. A sok közül kettöt, s nem a leginformativabb kettöt. Ennek alapján cementirozottnak látják megállapitásukat.

A szerzök patkányban 0,5 é 1 g/ttkg dosist applikálnak orálisan. nem utalnak arra viszont, hogy a vérben effektiv értékek milyen szinten vannak. Az köztudomásu, hogy a patkány per.os. felszivódási mechanizmusa nem egyezö az emberrel. Mint ahogy csirkében sincs nyirokcsomó.

Ez human alkalmazásban 0,125 és 0,25 g/állat dosisnak felel meg. Az emberi dosis ennek alapján 37,5 és 75 g lenne, ami mérhetetlenül eltulzott s teljességgel követhetetlen.
Nem csoda, ha ennek akármilyen kárositó mellékhatása lenne.

A szerzökkel egy karon dolgozó kollegájuk (Juhász Miklós) korábbiakban utal az amrosia tumorgátló és sejtosztodásgátló hatásra.
Ugyanezen a sejtosztodásgátló hatáson alapszanak a chemotherapeutikumok.

Gondolkoztak már a szerzök azon, hogy hasonló túlméretezett dósisokban az önmagában tumoros elváltozásokat okozó Doxorubicin pl. mi mindent váltana ki?

Ezeknek a kérdéseknek persze már a publikáció házi védésen (ha van ilyen) ki kellett volna derülni.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.06.01. 21:51:35

@mocsing56:
"A szerzök hivatkoznak a szekviterpének májkárositó hatására. Ezt a huzamosabb ideig applikált parlagfütermék relativ súlycsökkentö hatásával látják igazoltnak.
Mit mondjak, májfunctio vizsgálatára létezik ennél elegánsabb megoldás is."

Szabad a pálya, lehet további vizsgálatokat végezni Az első lépést megtettük, nem kizárt, hogy folytatjuk, de beszállhat más is, főleg, ha ilyen jó meglátásai vannak.

"A szerzök kiragadnak valamilyen indittatásnál fogva 2 májenzimet. A sok közül kettöt, s nem a leginformativabb kettöt. Ennek alapján cementirozottnak látják megállapitásukat."

Nem volt kiragadás, lsd: From blood samples, serum was separated for estimation of the various blood chemical parameters, levels of cholesterol, triglyceride, high-density lipoprotein (HDL), low-density lipoprotein (LDL), alanine aminotransferase (ALT), aspartate aminotransferase (AST), alkaline phosphatase (ALP), gamma-glutamyl transferase (GGT), bilirubin, carbamide, creatinine; number of leukocytes, number and proportion of neutrophils, lymphocytes, monocytes, eosinophils, basophils; number of erythrocytes, haemoglobin, haematocrit, mean corpuscular volume (MCV), mean corpuscular haemoglobin MCH, mean corpuscular haemoglobin concentration (MCHC), red cell distribution width (RDW-CV), number of thrombocytes, and mean platelet volume (MPV).

"A szerzök patkányban 0,5 é 1 g/ttkg dosist applikálnak orálisan. nem utalnak arra viszont, hogy a vérben effektiv értékek milyen szinten vannak. Az köztudomásu, hogy a patkány per.os. felszivódási mechanizmusa nem egyezö az emberrel. Mint ahogy csirkében sincs nyirokcsomó. Ez human alkalmazásban 0,125 és 0,25 g/állat dosisnak felel meg. Az emberi dosis ennek alapján 37,5 és 75 g lenne, ami mérhetetlenül eltulzott s teljességgel követhetetlen.
Nem csoda, ha ennek akármilyen kárositó mellékhatása lenne."

Igen, tudjuk, hogy az ember nem patkány. Épp ezért a szokásos ember-patkány dózisátváltással kalkuláltuk az adminisztrálandó adagot. A számítás módját a cikk tartalmazza.

"A szerzökkel egy karon dolgozó kollegájuk (Juhász Miklós) korábbiakban utal az amrosia tumorgátló és sejtosztodásgátló hatásra.
Ugyanezen a sejtosztodásgátló hatáson alapszanak a chemotherapeutikumok.

Gondolkoztak már a szerzök azon, hogy hasonló túlméretezett dósisokban az önmagában tumoros elváltozásokat okozó Doxorubicin pl. mi mindent váltana ki?"

Ez (is) a lényeg: senki nem gondolja, hogy a kemoterapeutikumokat étrend-kiegészítőként kellene fogyasztani. Sajnos, a parlagfű esetén iylen megfontolások nincsenek.

molekulapályamunkás 2017.07.14. 23:41:46

@Sháv:
"Eleve nem népi gyógynövény, mert a dédnagymama gyerekkorában még az országban sem volt..."
Attól, hogy Magyarországon dédmama idejében nem volt jelen, még simán lehetne gyógynövény. Ahogy van is jónéhány nálunk nem őshonos afrikai, indiai, kínai stb. gyógynövény.
Nem attól gyógynövény valami, hogy több száz éve terem a Kárpát-medencében.

akishugod 2017.07.22. 08:54:46

Ha már itt tartunk, kicsit piszkálhatnátok a másik végletét ennek a növénynek. Miért is lett ez ilyen mértékben üldözendő? Mert sok pénzt raktak bele. És komoly milliárdos üzletek fűződnek hozzá. A másik. Ha magánszemély vagy cég területén találnak parlagfűvet, akkor jön a bünti sok nullával. Ha önkormányzat vagy állambácsi területén nő, akkor mázlista, mert kedvére szaporodhat, igen magas kort is megérhet.
És ennyi emberrel ezt be lehetett szopatni. Aallergizál. És a fűzfa, nyírfa, kutya, macska? Pont ugyanannyira, ugyanannyi embert. Mégsem irtogatjuk őket milliárdokért.
Ha már szkeptikusok vagytok, akkor tegyétek korrekten. Ebben hová lett a fene nagy logikátok? Azt kell gondoljam, hogy fizetnek nektek ezért, hogy miről mit gondoljatok? Ejnye.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2017.07.22. 15:40:12

@akishugod: köszönöm, jól összefoglalta a parlagfűvel kapcsolatos paranoid tévhiteket. Egy dologban egyetértek: az irtás koordinálása és ellenőrzése elegtelen. Minden másban téved.

Nancikaa 2018.02.07. 12:18:31

Azért pusztán állatkísérletek alapján konklúziót vonni az emberekkel kapcsolatban nem éppen tudományos hozzáállás szerintem.

Az AFDA (American Food and Drug Administration) és a National Institutes of Health adatai alapján 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során.

Emellett emlékezzünk arra a nemrégiben történt [FRANCIAORSZÁGI GYÓGYSZERTESZTRE], ami az állatkísérleteken megfelelt, de az önkéntesen egy része számára halálos/maradandó következményekkel járt, miközben a linkelt cikk szerint hónapokkal korábban állatokon - többek között csimpánzokon - tesztelték az adott gyógyszert.

Vagy említsük meg azt a 2006-os [ELEPHANT MAN DROG TEST] esetet, amikor az állatokon végzett "sikeres" és felesleges (kiváltképpen kegyetlen) tesztek után az önkéntesek közül többen az intenzív osztályon végezték, és volt olyan, aki az ujjperceit és a lábujjait is elvesztette ennek következtében.

Szerintem ezekből az esetekből és az állati tesztek alacsony sikerességi rátájából is nagyon jól látszik, hogy nem sok valós értelme van ezeknek a következtetéseknek.
(Forrás: www.cruelty-free-beauty.hu/l/az-allatkiserletekrol/ )

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.02.07. 12:22:07

@Nancikaa: gondolom, végigolvasta a cikket, ezzel együtt:

"Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét."

Ezt tekintve nem tudom, hol a vita. Ez a vizsgálat egy figyelmeztető jel, s rámutat arra, hogy milyen nagy szükség lenne humán vizsgálati adatokra.

Nancikaa 2018.02.07. 13:35:37

@kodpiszkalo: Természetesen végigolvastam, azonban ettől a részlettől eltekintve egyértelműen azt sugallta a cikk, hogy ez tényként kezelhető. Mindaddig, amíg ez emberek esetében nem nyer bizonyítást, nem mutat semmit, csak annyit, hogy a patkányokra nézve káros a parlagfű. Ezen túl semmi egyebet, ellenben végig az ellenkezőjét sugallja. Például: „Ha a parlagfű teljesen veszélytelen növény lenne, akkor a fent leírt elváltozások nem alakultak volna ki egy hónapos adagolás után.” – Veszélyes lehet a patkányokra nézve, de ez nem bizonyítja az embereket. Ahogy a makadámdió mérgező lehet a kutyád számára, téged mégsem dönt le a lábadról, és nem lesz ettől veszélyes.

Nancikaa 2018.02.07. 13:42:15

@kodpiszkalo: Egyébként azzal teljesen egyetértek, hogy "nagy szükség lenne humán vizsgálati adatokra". Sőt, igazából rámutat arra is, hogy csak arra lenne szükség és teljesen felesleges volt állatokat kínozni ezért, mert nem jutottunk előrébb, csak valamivel meggyőzőbben tudjuk feltételezni ugyanazt, amit eddig is feltételeztünk, csak tények még mindig nincsenek...

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.02.07. 13:48:32

@Nancikaa: amíg nincs igazolva, hogy ártalmatlan, addig nem tekinthetjük annak, különösen, hogy számos citotoxikus szeszkviterpén-lakton jelenléte ismert a fajban.

Jordy Nelson 2018.02.08. 22:34:54

@Nancikaa: Ön nagyon sok dolgot összekever. Nem vagyok benne biztos, hogy igaz, hogy "100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során", de nagyságrendileg stimmel. Csakhogy ez semmit sem bizonyít abból, amit ön bele kíván látni. Az "állatkísérletek" elsődleges célja a biztonságosság vizsgálata, és erre a célra igen jól be is válnak ezek a vizsgálatok. 5-10 évente mindössze egy-két olyan súlyos eset fordul elő a humán vizsgálatoknál, amit említett, a több ezer elvégzett vizsgálatból. Az "állatkísérletek" másodlagos célja a hatásosság előrejelzése, ami egy csomó betegségnél nem túl megbízható, egyszerűen azért, mert egy csomó emberi betegségre nincs, vagy nincs túl jó állati modell. Abból a 95 megbukott vizsgálatból a nagy többség a hatásosság hiányán bukik meg, és kisebb részével szemben merülnek fel biztonságossági aggályok. Leggyakrabban ezek is csak enyhe, nem súlyos mellékhatások.
Annak nagyon komoly tudományos háttere van, hogy mely vizsgálatra, milyen állati modellt választunk. Az nem véletlen, hogy mely szervi károsodást vizsgáljuk kutyán, melyiket patkányon, stb. Természetesen lehetséges, hogy ha egy szer a patkányban májkárosodást okoz, az az emberre veszélytelen, de a jól megválasztott modell esetén ennek nagyon kicsi az esélye, és pl. ilyen károsodást okozó gyógyszerjelöltet humán vizsgálatba vinni bűncselekmény lenne. Ha a parlagfű fogyasztása a patkányokon ilyen elváltozást okoz, akkor teljesen jogos a kijelentés, hogy emberi fogyasztása nem biztonságos, és nem érdemes ezzel kísérleteznie senkinek. Ennek bizonyítása/cáfolása érdekében nem érdemes emberéleteket kockáztatni.
Én tehát abszolút nem értek egyet azzal, hogy nagy szükség lenne ebben az esetben humán vizsgálatokra: ha ez a vizsgálat a gyógyszerbiztonsági protokolloknak megfelelően lett tervezve és elvégezve, akkor annak megvannak az egyértelmű szakmai szabályai, hogy a vizsgálatot hogyan kell kiértékelni, és egyértleműen eldönthető ezekkel a vizsgálatokkal, hogy biztonságos-e a fogyasztása. Ha nem biztonságos, akkor teljesen irreleváns, hogy van-e bármilyen pozitív hatása, bármilyen indikációban.

Jordy Nelson 2018.02.08. 22:42:41

@kodpiszkalo: "a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét."
Ezt tekintve nem tudom, hol a vita. Ez a vizsgálat egy figyelmeztető jel, s rámutat arra, hogy milyen nagy szükség lenne humán vizsgálati adatokra."

Először is, a toxikológiai vizsgálatokat is csak akkor lenne etikus elvégezni, ha annak van valami célja, pl. megalapozottan feltehető, hogy a növény jó valamire. Ha ez megvan (szerintem ebben az esetben nincs), akkor etikusnak tekinthető a szükséges számú kísérleti állat feláldozása az emberiség jólétének érdekében. Ha cél egy publikáció, akkor szerintem nem. És ne felejtsük el, hogy a toxikológiai vizsgálatok után még szintén igen hosszú út vezet odáig, hogy humán vizsgálatot lehet kezdeményezni.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.02.08. 23:17:05

@Jordy Nelson: Ne teljesen értek egyet, Toxikológiai vizsgálatot akkor is célszerű végezni, ha nem feltételezzük a felhasználás racioalitását, de a felhasználás már a hétköznapi valság része. Mivel elég sokan fogyasztanak önként parlagfüvet, az ő megfigyelésük célszeű lene (ún. beavatkozással nem járó vizsgállat).

molekulapályamunkás 2018.02.10. 19:59:48

@Jordy Nelson:
A parlagfüvet legelő állatokon (pl. kecske) jelentkeznie kellene a toxikus hatásoknak. Van erről megfigyelés?
Mindenütt, ahol a parlagfű nő, ez egy hosszú ideje, folyamatosan, nagy számú "önkéntesen" zajló "vizsgálat".

Jordy Nelson 2018.02.14. 21:17:23

@molekulapályamunkás: mi a fenéért kellene? Nem tudom, melyik állat eszik jelentős mennyiségben parlagfüvet, de pl. pont a kecske, amely köztudomásúlag mindent lelegel, vélhetően evolúciósan felkészült a növényi méreganyagok ellen. Az ember nem ilyen állat, feltehető, hogy épp ilyen okból nem a kecske a humán toxikológiai vizsgálatok modellállata.

Jordy Nelson 2018.02.14. 21:23:52

@kodpiszkalo: rákerestem, és sajnos tényleg léteznek mindenféle zug-webáruházak, ahol ezeket árulják. Annak ellenére, hogy úgy látom, ezek a készítmények illegálisak. Így tényleg indokoltnak tűnik a vizsgálat.

molekulapályamunkás 2018.02.15. 02:38:54

@Jordy Nelson: Fene alapos magyarázat.
Holnap délben Ferenc pápa átlépi a fénysebességet. "Vélhetően".

Jordy Nelson 2018.02.18. 00:22:47

@molekulapályamunkás: nem, ennek semmi valószínűsége nincs. Az meg tény, hogy a növényevők egy csomó növényi toxin lebontását megoldják a májukkal. Mert ez egy növényevőnél elég egyértelmű evolúciós előny, sőt, inkább alapkövetelmény... A "vélhetően" azért került bele, mert pont arról, hogy a kecske eszik-e parlagfüvet, nem tudok, és persze annak is van valószínűsége, hogy a kecskéknél is okoz az esetleges jelentősebb mértékű parlagfűfogyasztás májkárosodást, de ezt vizsgálni az emberi toxikológiát illetően nem tűnik előremutatónak, épp azért, amiért mondjuk a túlzott húsfogyasztás emberre gyakorolt hatását sem kecskén vizsgálná, úgy sejtem. Jogosan feltehető, hogy a kecske szervezete nem úgy reagál a napi két tányér marhapörköltre, mint a mindenevő emberé. Ugyanezen logika mentén haladva miért lenne releváns a növényevő, kérődző, az emberétől nagyon eltérő emésztési folyamatokkal, emésztőenzimekkel működő kecskére bízni magunkat, amikor növényi mérgek emberre gyakorolt hatását vizsgáljuk???? Amúgy csak nézze meg a házikecske wikipedia oldalát, ott is megemlítik, hogy simán megeszik emberre mérgező növényeket, de van néhány, amely számára is mérgező. Természetesen nem mondom, hogy a wikipedia a toxikológiában szakmai forrás, de szerintem ez nem igényel több bizonyítást.

molekulapályamunkás 2018.02.21. 09:46:40

@Jordy Nelson:
"...de szerintem ez nem igényel több bizonyítást."
Jó hogy odakerült az a 'szerintem'. Ez a Wikipédiával nyakonöntött eszmefuttatás a kérdést illetően semmi komolyan vehető tudományos tényközlést nem tartalmaz. Ha már válaszra szánja magát, hivatkozzon agrártudományi/mezőgazdasági szakmunkákra a Wikipédia és a saját feltételezései helyett.
Továbbra is homályos, miben tér el (ha egyáltalán) a kecske májának méregtelenítő képessége az emberétől. És itt nem az emésztőenzimek az érdekesek, hanem a májenzimek. Előbbiek a növényi toxinok jelentős hányadát kitevő szerves kismolekulákkal (pl. alkaloidok, illóolajok) semmit nem tudnak kezdeni.
Továbbá a kecske csak egy példa volt, legelnek ott még más haszonállatok is (birka, szarvasmarha, ló, szamár), a vadon élőkről nem is beszélve.
Fenntartom, hogy az ilyen állatokra vonatkozó táplálkozástoxikológiai megfigyelések humán vonatkozásban is értékesek.

fordulo_bogyo 2018.02.22. 05:55:39

@molekulapályamunkás: "Fenntartom, hogy az ilyen állatokra vonatkozó táplálkozástoxikológiai megfigyelések humán vonatkozásban is értékesek."
Erdekesek, de nagyon hatarozottan nem alkalmazhatok kozvetlenul, fenntartas nelkul.
Azt hiszem fentebb is szoba kerult, ha mondjuk kutyan tesztelunk, akkor soha nem elveznenk a csokoladet. A kutyara mergezo, nekunk elvezeti szer.
Az avokado madarak, nyulak, szamarak, lovak, juhok es kecskek szamara mergezo. Nekunk etelunk.
A szolo es a mazsola a kutyaknal vesekarosito lehet.
A makadamia "dio" mergezo a kutyakra.
Es meg lehetne folytatni a peldakat.
Tehat a mas emlosallatokon (akar foemlosokon) vegzett megfigyelesek, vizsgalatok bar nagyon ertekesek, de nem vihetok at neverteken emberre. Es forditva sem.

fordulo_bogyo 2018.02.22. 05:56:18

A parlagfuvel az elsodleges problema nem az, hogy mergezo, hanem az, hogy sokan allergiasak ra.

molekulapályamunkás 2018.02.24. 07:54:48

@fordulo_bogyo:
Ez hasznos megjegyzés, kiváltképp hogy a fenti poszt éppen a parlagfű fogyasztásával foglalkozik.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.08.13. 20:10:22

@Staloral: biztosan nincs benne, az immunterápiás szerek tisztított fehérjéket tartalmaznak

BBéci 2018.09.09. 13:31:15

Eléggé fura gondolataim vannak a kutatással kapcsolatban, ha a kutatás legfontosabb kelléke, az a bizonyos püré az egy nagy kérdőjel. Nem tudunk semmit róla. Webáruházból rendelt, nem tudjuk igazolni, hogy grammja mennyi parlagfüvet és mely részeit tartalmazza. Mennyi idős növényből van. A levelét, vagy már a virágzó részeit bedarálták, vagy főzték, ha főzték, hány fokon, károsodhatott-e a szerkezete, milyen anyagokat kevertek még a pürébe. Mennyi ideje gyűjtötték be, hol szedték (azaz szennyezett helyről, stb.)
Ha ezekre a kérdésekre nincs válasz, hogy a bánatban lehet erre egy támogatott kutatást alapozni? Hogyan lehet ezt publikálni és az ordító kérdés, hogy akik ezekre a kutatásokra hivatkozva nyilatkozzák tv-ben, rádióban, hogy "szegedi kutatók megállapították, hogy káros, agysorvadást, vesekárosodást, stb okoz" azok meggyőződtek erről a maga valójában?
/Lévay Jenő bácsi (BME) "Szar be-szar ki."/

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 14:17:45

@BBéci: Az eredeti angol cikkben benne van, hogy vizsgáltuk és igazoltuk az alkalmazott termék összetételét.

BBéci 2018.09.09. 16:43:12

@kodpiszkalo: akkor nem okoz gondot a kérdéseimre bemásolni a válaszokat, ugyanis épp abban kerestem. Megköszönöm.

BBéci 2018.09.09. 16:45:12

Újabb kérdésem: És akkor végülis ti csináltátok a kutatást?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 17:56:00

@BBéci: igen, mi csináltuk. Az azonosságot a növény föld feletti részére jellemző szeszkviterpének kimutatásával igazoltuk:

The presence of ragweed in the product was confirmed by the detection of sesquiterpene lactones characteristic to ragweed. 150 mg of the ragweed puree was extracted with 2 mL of n-hexane by ultrasonication for 10 minutes. The fraction rich in sesquiterpene lactones was extracted by solid phase extraction. A normal phase column (Thermo Scientific, HYPERSEP SI, 200 mg/3 mL, 60108–410) was conditioned with 9 mL of n-hexane. The hexane extract was loaded with 3 mL of n-hexane and washed with 6 mL n-hexane. Elution was then carried out with n-hexane (3 mL), ethyl acetate (15 mL, fractions), dichloromethane (9 mL) and methanol (9 mL).
The presence of sesquiterpene lactones was confirmed by LC-MS. The dry residue of the analysed fraction was dissolved in methanol-water 2:1 and filtered on 0.45 μm nylon filter. The volume of the injected sample was 5 μL. Chromatographic separation was performed with an Agilent 1260 HPLC equipped with a reversed phase Agilent 3.0 x 50 mm 2.7 μm column (Agilent Poroshell 120 EC-C18). Mobile phase consisted of 0.1% formic acid in LC-MS quality water (eluent A) and 0.1% formic acid in LC-MS quality acetonitrile (eluent B). Gradient elution was applied (eluent B 5-40-95-5-5% in 0-3-7-20-20.1–22 minutes). The flow rate was 0.5 mL/min. The column temperature was set up to 40°C. The HPLC was coupled to an Agilent 6460A Triple Quadrupole Mass Spectrometer. MS detection was carried out in full scan mode (m/z range: 50–2000, fragmentor: 75 V, positive polarity, standard JetStream ion source settings). Data acquired and evaluated using MassHunter software v. B.03. Expected m/z values were extracted from the total ion current chromatogram.
The fractions obtained by solid phase extraction were examined by thin layer chromatography. The sesquiterpene lactones gave specific colour reaction [99]. The richest sesquiterpene lactone content was observed in the ethyl acetate fraction. The presence of sesquiterpene lactones, characteristic to ragweed (psilostachyin A, psilostachyin B, psilostachyin C, paulitin, isopaulitin, damsin, dihydrodamsin, hidroxydihydrodamsin, 3-acetoxydamsin) [34,38,104,105], was confirmed by LC-MS, reassuring the ragweed content of the analysed product.

BBéci 2018.09.09. 18:13:28

Háát.. ezt már eddig is olvastam, megnyugodtam, hogy kimutattátok a parlagfű jelenlétét a parlagfű hatásának kimutatásában szereplő anyagban, de ez így már korrekt? az anyag, amit vizsgáltatok, egy vödör vagy egy gyűszűnyi parlagfűnek felel meg???

Ezek is nyitott kérdések számomra és ha valaki azt mondja, hogy ezek nem számítanak, a kérdéseim is megszűntek:
" grammja mennyi parlagfüvet és mely részeit tartalmazza. Mennyi idős növényből van. A levelét, vagy már a virágzó részeit bedarálták, vagy főzték, ha főzték, hány fokon, károsodhatott-e a szerkezete, milyen anyagokat kevertek még a pürébe. Mennyi ideje gyűjtötték be, hol szedték (azaz szennyezett helyről, stb.) "
Ha ezekre nem tudtok választ adni, akkor milyen mélységű ez a tudományos kutatás? Azt tudjátok, hogy erre hivatkozik mindenki???
Tudom, hogy ez kellemetlen, de ha van egy oldal, ahol a tudomány nevében leplezitek le a babonákat, stb, akkor beszéljük ezt végig.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 18:27:33

@BBéci: azt hiszem, rossz helyen történik a kopogtatás. Mi egy olyan terméket vizsgáltunk, amelyet ezrek fogyasztanak. Kimutattuk, hogy parlagfűből készül (mennyiségileg a parlagfű vegyületei dominálnak). Az említett kérdések jogosak lehetnek - a gyártó felé... A termék hatásáról adunk információkat. Ha olvas hasonló cikkeket, látni fogja, az alkalmazott metodika megfelel annak, ami növéyni termékek esetén elvárt, elfogadott.

mocsing56 2018.09.09. 19:37:36

Kik is voltak ennek a cikknek a birálói?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 19:41:59

@mocsing56: mivel ennél a lapnál a bírálók személye titkos (miont az esetek 99%-ában), nem tudom. Ön talán igen?

mocsing56 2018.09.09. 19:51:30

Miért lenne a biráló személye az esetek 99%-ban titkos??

A kérdés háttere: Csupor Dezsö hivatkozott már itt a blogban saját cikkére, aminek egy azaz 1 birálója volt : kollegájuk a fakultásról.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 19:56:45

@mocsing56: nem tudom, mire céloz. Nem tudok olyan cikkemről, amelynek a bírálója a saját fakultásomon dolgozik (egyébként a folyóiratok saját hitelességük érdekáben kínosan vigyáznak arra, hogy ne legyen összeférhetetlenbségi problém; ha ilyen lenne, nem a szerzőt járatná le, hanem a lapot, hiszen a bírálókat ők jelölik ki). Egyébként sosem egyetlen bírálója van a cikkeknek...

mocsing56 2018.09.09. 20:01:35

Kár hogy nincs itt ilyen vigyorgós izé, betenném.

Nem alaptalanul irtam - tessék visszakeresni, meglesz az.

S ha nem tévedek, hölgy volt a biráló s tán Juhásznak hivták, de ebben tévedhetek.j

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 20:03:51

@mocsing56: ha már megvádolt, kérem, írja le pontosan, mi a vád. Egyébként törlöm az egészet - így lehetetlen védekezni. Ilyen módon sok minden mással is vádolhatna (zsebtolvajlástól a közszerméremsértésig), de ha konkrétum nincs, vád sincs...

mocsing56 2018.09.09. 20:14:36

Nézze kérem:

a gond ott van, hogy Szigeti ma az OKI-tól nyilatkozik, s kijelenti, hogy a parlagfü agy és vesekárosodást okoz.

hvg.hu/elet/20180908_Ne_doljon_be_a_parlagfulekvarnak_tonkre_mehet_az_egeszsege

Ilyen jellegü munka 1 van. Az öné. Én holnap Szigetit felhivom az OKI-ban, hogy amit mondott bele a mikrofonba, az min alapul. Elöre látom: hivatkozni fog az Ön cikkére.

Amiben 30 napig etetett tésztával!! patkányt, human dosisra átszámitva 75 g/d parlagfükivonattal. S ebböl kihozott nonsignifikáns oszlopdiagramokat, ahol ugye az alsó szintek nem láthatók, vagy van átfedés vagy nincs.

S eléri azt, hogy a media mint papagáj ismételgeti, hogy a parlagfü káros. Ennek a cikknek alapján.

A birálói összeférhetetlenség kérdésére anno felhivtam a figyelmét.Keresse vissza kérem a bejegyzéseimet.

Legalább Önök gyüjtötték volna a leveleket valahol a határban virágzás elött, agogy illik.
Ezzel szemben vesznek egy bolti terméket - amit én sem vennék meg.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 20:58:10

@mocsing56: hölgyem, uram. Az a peche, hogy a blog.hu rögzítti az összes hozzászóláést, amelyeka felhasználók által elérhetőek - így az öné is. Megnéztem az összes kommentjét, amit a blogomhoz tett, sehol nem említ benne semmilyen bírálót. Itt megnézhető: www.dropbox.com/s/to8zf9iiz9syfwn/mocsing.pdf?dl=0
Tehát nem a memóriámmal van baj, csupán a rágalmazási kísérlet nem jött be.

Egyébként a cikkben leírjuk, hogy mik az eredmények limitációi. Ez egy olyan vizsgálat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy egy olyan parlagfűtermék, amelyet nagyon sokan esznek, veszélyes lehet. Mindenkinek ott a lehetősége, hogy akár más terméket, akár a parlagfüvet, akár állaton, akéár emberen vizsgálja. A nagy baj az, hogy akik ezt a növényt propagálják, még egyetlen biztonságossági vizsgálatot nem tettek le az asztalra. Pedig az lenne a normális, hogy mielőtt megetetenek másokat, ők maguk pedig ebből szednek hasznot, igazolnák a biztonságosságot, s nem másokat kérnének számon...

mocsing56 2018.09.09. 21:17:41

Nézze, szó nincs semmiféle kisérletröl meg rágalmazásról.ha nem találja, akkor vagy nekem rossz a memóriám vagy törölték a bejegyzést.
Legyen ugy, hogy visszavonom.

A gond ott van, hogy évek óta, rendszeresen s tendenciózusan állnak hozzá a természetes dolgokhoz.

Aminek nem az a következménye, ahogy itt nagyon korrekten leirja, hogy
" az eredmények limitációi. Ez egy olyan vizsgálat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy egy olyan parlagfűtermék, amelyet nagyon sokan esznek, veszélyes lehet."

Tehát lehet. Nem pedig tény. Ez a baj.(Amugy nem értem, miért nem állitott rá egy diplomamunkást vagy doktoranduszt a kérdésre).

Hogy jelenik meg ennek bázisán a bombasztikus hir:
agy és vesekárosodást okoz bizonyitottan. Itt már tény. Ez a baj.

Semmit nem bizonyitottak be. Felhivták egy nagyon nem reprezentativ elrendezésü munkában eltulzott dosisokkal a LEHETSÉGES problémára a figyelmet.
Amit tényleg érdemes lenne vizsgálni.

Mikor fognak egyszer pl. a koleszterincsökkentök /statin/ garantáltan fellépö vesekárositó hatásáról /fix dialysis/ irogatni?

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.09. 21:32:55

Ezek szerint visszavonta azt a súlyos vádat, hogy valamelyik cikkem úgy jelent meg, hogy annak egyetlen bírálója kollégám volt?

Tendenciózusan a természetes anyagok, növények kutatásával foglalkozom, s ha ellenőrizni akarja, ezen belül mi a tendencia, javaslom ennek áttanulmányozását (lehet, hogy nem sikerül kihozni ebből, hogy én vagyok a gyógynövények fő ellensége):
vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10001143&jelleg=1,2,3,4,5,6,7

Az angol cikk konklúziója ez: "In this experiment some protective effects on the liver and on triglyceride level were observed during oral ragweed consumption. Further activity, presumably toxic effects on the kidney and brain indicating by the significant change of carbamide level and relative organ weights, were also found. Sesquiterpene lactones may also play role in of some beneficial effects of ragweed, however, on the other hand, these compounds may also have cytotoxic effects. The cytotoxic effects of sesquiterpene lactones from ragweed have not been studied on normal human cells. Consumption of ragweed as a medicinal plant or food is questioned by the issues raised as a result of this study. Since there are no human toxicological studies with this plant, the results of this animal experiment should be considered as a warning signal."

A fentié pedig ez:
"Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem zárják ki ennek lehetőségét."

Én ezekért tudok felelősséget vállalni, hogy más mit mond, azt máson kell számon kérni.

mocsing56 2018.09.09. 21:50:12

"Ezek szerint visszavonta azt a súlyos vádat, hogy valamelyik cikkem úgy jelent meg, hogy annak egyetlen bírálója kollégám volt?"

Nézze, miután nincs a bejegyzések között - IGEN. Ahogy fentebb is emlitettem már, visszavonom.

Azt továbbra sem értem, miért nem követte a feldobott kutatási vonalat. Korrekten, precizen s mélyrehatóan.

Amit pedig ir, hogy

" a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása"...

Mégegyszer: ezen a bázison egész egyszerüen nem áll meg.

mocsing56 2018.09.10. 09:41:16

Mit tesz az ég?

Szigeti Tamás természetesen a fenti cikkre hivatkozik, amikor azt mondja:

"a parlagfü bizonyitottan vese és agykárositó".

Talán érdemes lenne a szerzöi csapat vezetöjének Szigetit megkeresnie, s a ezt a szájába rágni:

"Az észlelt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Nem állítható, hogy a parlagfű patkányokon észlelt toxikus hatása embernél is kialakul"

BBéci 2018.09.10. 10:50:14

Az egész hazai közvélemény ezt szajkózza, egy pontosítás, helyreigazítás a minimum. Mindenki erre a kutatásra hivatkozik. Láttam Szigeti nyilatkozatát és ez után írtam ide be a kérdéseimet. Roppant kellemetlen ez a kutatóknak, de itt nem az érzékenység a lényeg, hanem a tájékoztatás hitelessége. Egy médiabeszélgetést felajánlottam a szerzőknek de arra még nem érkezett válasz.
Amúgy a fenti vitában a törlés lehetősége adott, mint a weblap lementése is.

mocsing56 2018.09.10. 11:40:24

Ki szelet vet - vihart arat.

A tudománytalan hiteltelenség netovábbja immáron az OKI Facebookos oldalára is felkerült.

Ezt egyre nehezebb lesz korrigálni.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.10. 14:23:34

Névtelen hozzászólóktól a tudománytalanság megalapozatlan vádja kacagtató.

BBéci 2018.09.10. 21:11:26

@kodpiszkalo: az összes user hasonlóan nem teljes név. Elég szomorú, hogy más hijjan ez egy érv lett...

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.10. 21:21:48

@BBéci: nem, az érv az, hogy nincs érv. Szívesyen idemásolomm még egyszer, mert lehet, hogy nem vehető észre könnyen, mit írtam pár hozzászólással fentebb:

"Ez egy olyan vizsgálat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy egy olyan parlagfűtermék, amelyet nagyon sokan esznek, veszélyes lehet. Mindenkinek ott a lehetősége, hogy akár más terméket, akár a parlagfüvet, akár állaton, akéár emberen vizsgálja. A nagy baj az, hogy akik ezt a növényt propagálják, még egyetlen biztonságossági vizsgálatot nem tettek le az asztalra. Pedig az lenne a normális, hogy mielőtt megetetenek másokat, ők maguk pedig ebből szednek hasznot, igazolnák a biztonságosságot, s nem másokat kérnének számon..."

"Mi egy olyan terméket vizsgáltunk, amelyet ezrek fogyasztanak. Kimutattuk, hogy parlagfűből készül (mennyiségileg a parlagfű vegyületei dominálnak). Az említett kérdések jogosak lehetnek - a gyártó felé... A termék hatásáról adunk információkat. Ha olvas hasonló cikkeket, látni fogja, az alkalmazott metodika megfelel annak, ami növéyni termékek esetén elvárt, elfogadott."

BBéci 2018.09.11. 12:22:44

Nem értelek. Olyan egyszerű kérdésre, hogy a vizsgált anyag egy gyűszűnyi, vagy egy hordónyi parlagfűből készült kivonatot tartalmaz egy ilyen tudományosnak tűnő vizsgálatnak a legelemibb kiindulópontja. Ezt már többször feltettem, de nem kaptam rá választ. Mindenfélét írtál, de a legelemibb kérdésre nincs válasz. Azért nincs, mert Te sem tudod.

Ez a publikáció és ez a blogbejegyzés alkalmas a széles tömegek megtévesztésére, már a cím is és a bejegyzésre/kísérletre hivatkozók státusza is ezt jelenti.

Részemről lezárom ezt a meddő hülyeséget, kis + erővel lehetett volna ez egy korrekt kutatás is. Szégyellje magát, aki ilyet kiad a kezéből.

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2018.09.11. 12:25:39

@BBéci: bizonyos kutatásmódszertani alapismeretek nélkül nehéz érdemi vitát folytatni. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a tudományos cikkeket nem internetes fórumozók, hanem szakemberek bírálják el...

BBéci 2018.09.11. 12:34:58

Fentebb írtad, hogy nem tudható, kik bírálják el :) Nem akarok cinikus lenni, mert egyébként tisztességesen válaszolgattál idáig, bár sokra nem mentünk vele. Azért az a felhívás a médiában való megnyilvánulásra még áll.

mocsing56 2018.09.11. 19:06:09

Az a BB féle kérdés egyáltalán nem hülyeség azaz a vizsgált anyag egy gyűszűnyi, vagy egy hordónyi parlagfűből készült kivonatot tartalmaz

Annyira nem hülyeség, hogy ez az alapkérdés. Azaz, miböl indulunk ki. Miböl vesszük a vizsgálandó mintát.

Próbáltam erre fentebb rávezetni. Azzal, hogy tán egyszerübb, de minden esetre tudományosabb lett volna, ha a csapat kimegy a határba. Begyüjt virágzás elött közvetlenül 1 kg friss sulyu parlagfülevelet, azt a padláson megszáritja. Abból lesz 200-250 g száritott szubsztancia, ami a kiindulási anyag.

Az pedig, hogy erre az alapvetö anomáliára a birálók nem hivták fel a figyelmet...az öket minösiti s a befogadó lap szintjét. ( cikkeket nem internetes fórumozók, hanem szakemberek bírálják el... )

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

21no_logo.png

A 21 NŐ AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT alapítvány prominens szakembereinek Védjegye tanúsítja a Ködpiszkáló blog szakmai hitelességét és társadalmi hasznosságát.

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

Ködpszkáló a Facebookon

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

süti beállítások módosítása