jobb-e a szerves C-vitamin, mint a szervetlen?

2016.07.23., Szerző: kodpiszkalo

vitamin-c-deficiency-1005269_960_720.jpgHát persze, hogy jobb. Sőt, csak az a jó. Mivel csak szerves C-vitamin létezik.

Aki ebben egyetért, annak fölösleges is tovább olvasnia. Aki viszont felháborodik, vagy nem hiszi el "bemondásos alapon" mindezt, esetleg kételkedik abban, hogy szervetlen C-vitamin nem létezik, annak ajánlott kicsit részletesebben elmerülnie a témában.

A szerves és "szervetlen", és egy lépéssel továbbmenve a természetes és szintetikus C-vitamin szembeállítása alapvetően semmi mást nem szolgál, mint marketing célokat. A hazai C-vitaminpiac eléggé telített, sok száz termék verseng a fogyasztók pénzéért. Sikeres csak az lehet, aki kitűnik a tömegből: alacsonyabb árral, díszesebb csomagolással, szimpatikusabb reklámarccal - vagy pedig egy ordas nagy csúsztatással. Nem tudom, ki találta ki a szerves vs. szervetlen C-vitamin-hazugságot, és azt sem, hogy ki operált elsőként a természetes C-vitamin mítoszával, de mára ezek alaposan beivódtak a köztudatba. Számos cég próbál azzal tisztességtelen előnyt kovácsolni hogy a saját "szerves" vagy "természetes" C-vitaminját a versenytársak terméke elé helyezi.

A téma iránt érdeklődők biztosan sorolni tudnák a C-vitaminnal kapcsolatban alkalmazott téves/túlzó/félrevezető állításokat, reklámszövegeket:

  • a termék szerves C-vitamint alkalmaz, ami jobban hasznosul, mint a szervetlen
  • természetes C-vitamin van benne, nem szintetikus
  • természetes formában jobban felszívódik, lassabban ürül ki
  • ésígytovább, ésígytovább.

De mielőtt az úri huncutságok tárgyalásába kezdenénk, érdemes néhány alapvető dolgot tisztázni: mitől számít szervetlennek vagy szervesnek egy vegyület? A kérdést alaposabban megvizsgálva meglepődhetünk azon, hogy ezek a széles körben használt fogalmak korántsem annyira egyértelműek, mint gondolnánk. A 18. századig a tudósok körében is elterjedt nézet volt, hogy a szerves anyagok "életerőt" tartalmaznak, Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész a 19. század elején pedig leszögezte: a szerves anyagok csak élő dolgoktól származnak. Feltételezését Friedrich Wöhler német kémikus cáfolta meg, ugyanis szervetlen anyagokból sikerült szervest (1824-ben oxálsavat, majd 4 évvel később karbamidot) előállítania. Az életerő-elmélet a feledés homályába merült, a vegyületek szerves-szervetlen felosztása azonban praktikus okokból máig fontos - bár a határok néhol elmosódnak. A szerves vegyület kifejezéssel általában a széntartalmú (ezen belül a szén-szén és/vagy szén-hidrogén kötést tartalmazó) vegyületeket illetik. A kivételek sora hosszú: a grafit és gyémánt szervetlen, jóllehet C-C kötéseket tartalmaz, több vegyületet (pl. szén-tetraklorid) úgy sorolnak a szervesek közé, hogy sem C-H, sem C-C kötés nincs bennük. Az átmeneti zóna vegyületeit gazdagítják többek között a fémorganikus vegyületek, köztük néhány természetes anyag, pl. a légyölő galócában található amavadin.

Mindezzel együtt arról nem lehet vita, hogy az aszkorbinsav (amit gyakran azonosnak tekintenek a C-vitaminnal) szerves anyag. Tehát NEM szervetlen. A félreértések/félremagyarázások oka az is lehet, hogy a vegyület több "formában" fordul elő. Az aszkorbinsavnak két tükörképi párja (enantiomere) létezik, ezek a D- és L-aszkorbinsav (a D és L betűk a dexter - jobb, laevus - bal latin szavakból származnak).

kepkivagasss.PNG

L-aszkorbinsav                                                    D-aszkorbinsav

A két vegyület bizonyos szempontból "csereszabatos" (pl. antioxidánsként), az emberi szervezetben azonban csak az L-aszkorbinsav hasznosul jól vitaminként (azaz ez tölt be olyan funkciókat, amelyek szükségesek szervezetünk normális működéséhez). Ugyanakkor, bár vitaminként haszontalan, a D-aszkorbinsav ártalmatlan vegyület, fogyasztása nem jár veszélyekkel. A D-aszkorbinsav a természetben nem fordul elő, szintetikusan viszont előállítható, s ez elég ahhoz, hogy ijesztgetni lehessen vele a kemofóbiára hajlamos fogyasztókat. És ha a D-aszkorbinsavat E-számán (E-315) említik, különösen félelmetesnek tűnhet - igaz, a C-vitaminnak, azaz az L-aszkorbinsavnak is van E-száma (E-300). Vegyi eljárásokkal az L-, a D-aszkorbinsav és ezek keveréke (racemátja) is könnyen és olcsón előállítható. Mivel a tiszta L-aszkorbinsav az igazán értékes, a gyógyszerként vagy étrend-kiegészítőként forgalomban lévő termékek alapanyagát ez képezi - és csak ennek felhasználása esetén lehet C-vitaminként forgalmazni a termékeket. A D-aszkorbinsav (amelyet izoaszkorbinsav néven is ismert) nem kerülhet forgalomba vitamin néven, jellemzően élemiszerek tartósítására használják. Az L-aszkorbinsav meglehetősen olcsó alapanyag, nem jellemző, hogy D-aszkorbinsavval vagy racém aszkorbinsavval "helyettesítenék" vitaminkészítményekben.

Előfordul, hogy egyes készítményeket azzal reklámoznak, hogy természetes C-vitamint tartalmaznak, a versenytársak meg szintetikust, ami nem olyan hatékony. A valóság az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő termékek mind szintetikusan előállított alapanyagot tartalmaznak, mert növényekből kinyerni a C-vitamint nagyságrendekkel drágább lenne. És hamis az a beállítás is, hogy a  szintetikus kevésbé hatásos, mivel a szintetikusan előállítható "változatokból" a természetes C-vitaminnal azonos L-aszkorbinsavat alkalmazzák. A természetes és szintetikus L-aszkorbinsav között különbséget tenni pedig lehetetlen, hiszen ugyanarról a molekuláról van szó...

Az ijesztgetés egy másik módja, hogy a "természetes" C-vitamint élelmiszerekben használt származékaival, sóival állítják szembe (nátrium aszkorbát - E-301, kalcium aszkorbát - E-302, kálium aszkorbát - E-303, 5,6-diacetil aszkorbinsav - E-304 I, aszkorbinsav palmitát és sztearát - E-304 II). Bár biztosan van, aki megijed a nevektől és számoktól, leszögezhetjük: az E-301-304 számmal jelölt anyagok az L-aszkorbinsav veszélytelen származékai, sói, a szervezetben L-aszkorbinsavként hasznosulnak, azaz a C-vitaminnal egyenértékűek (mindössze az eltérő molekulatömeg miatt kell kicsit többet használni belőlük).

A természetes-mesterséges szembeállításnak egyetlen komolyan vehető szempontja van. Ha a C-vitamint természetes forrásból fogyasztjuk, a vegyületen kívül egy sor egyéb anyag is bekerül a szervezetünkbe - és ha pl. gyümölcsöt eszünk, akkor ezek is kedvező hatásokat fejtenek ki (pl. antioxidáns hatás, rostbevitel, más vitaminok pótlása). Éppen ezért (is) az lenne az ideális, ha a napi vitaminszükségletet alapvetően az elfogyasztott zöldségből-gyümölcsből fedeznénk. Vannak egészen konkrét együtthatások is: bizonyos flavonoidok és a C-vitamin fokozzák egymás érvédő hatását (ilyen kombinációk gyógyszerként is forgalomban vannak). A növények komplex összetétele egyéb következményekkel is járhat. Egyes gyógynövények (pl. orbáncfű) esetén ismert jelenség, hogy a gyógyhatásért felelős hatóanyagok hasznosulását, felszívódását a hatás szempontjából inaktív anyagok fokozzák. Ha ez bizonyított, akkor ilyen esetekben a növényi kivonat alkalmazása előnyösebb lehet, mint a belőle kinyerhető tiszta hatóanyagé. Erre a jelenségre hivatkoznak azok a gyártók, akik C-vitaminjukat növényi kivonatból származónak mondják, vagy egyéb növényi anyagokkal (pl. flavonoidokkal) kombinálva hozzák forgalomba. Kérdés, hogy a C-vitamin esetén bizonyított-e a felszívódás, hasznosulás javulása. Nos, az eddig elvégzett vizsgálatok ezt nem erősítik meg. Egy nemrég publikált összefoglaló cikk szerint a legtöbb vizsgálatban, amelyben ugyanannyi C-vitamint tiszta formában vagy táplálék (gyümölcsök) részeként adagoltak, nem találtak eltérést a különböző módon "kezelt" résztvevők vérében mérhető C-vitamin koncentrációjában.  

A C-vitaminnal az az egyik "gond", hogy felszívódás után gyorsan kiürül (a vizelettel). Ha azt szeretnénk, hogy a vegyület szintje a vérünkben folyamatosan magas legyen, naponta több alkalommal kell bevennünk. Mivel a fogyasztók a napi egyszeri bevételt preferálják, különböző gyógyszertechnológiai megoldásokkal (felszabadulás elnyújtása) elérhető, hogy akár egyszeri bevétellel egész nap nagyjából állandó koncentráció alakuljon ki a vérben. Van olyan cég is, amely szavak szintjén kiválóan megoldotta a hasznosulás, felszívódás elnyújtásának kérdését - kár, hogy a hatóságok ezt nem találták bizonyítottnak... Ugyanakkor van több olyan termék is, amelynél tényleg fennáll a nyújtott hatóanyag-felszabadulás. Kérdés, megéri-e a kényelmet, hogy ezt a nagyon olcsó vegyületet költséges technológiai megoldásokkal drágított termékekben alkalmazzuk (többe kerül a leves, mint a hús...). Mindazonáltal az ilyen elnyújtott hatású C-vitamintermékekben sem valami csodavegyületet, hanem az L-aszkorbinsavat találjuk hatóanyagként - mindössze úgy "csomagolják", hogy lassabban szívódjon fel. Ha pedig már felszívódott, az L-aszkorbinsav további sorsa (átalakulása, kiürülése) nem befolyásolható érdemben, azaz nem lehet a molekula "után nyúlni".   

A természetes eredetű termékek iránt vonzódók figyelmét már csak egy dologra hívnám fel: érdemes alaposan megnézni, mit is vesznek. Mert lehet, hogy nagy betűvel szerepel a csomagoláson egy C-vitamintartalmú növény neve (pl. csipkebogyó, acerola), nem biztos, hogy a C-vitamintartalom a növényi komponensből származik. Tapasztalatom szerint egyes készítmények pár milligramm növényi extraktumon kívül több 10-100 mg hozzáadott, tiszta L-aszkorbinsavat tartalmaznak, de ez már kisebb betűvel szerepel a dobozon... Persze nem baj, ha a temészetes helyett szintetikus a vitamin, csak kérdés, megéri-e felárat fizetni a természetesség illúziója okán.

22 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr418909062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oeruelt · http://sargahaz.blog.hu/ 2016.07.24. 08:05:28

Egy baj van a cikkel: hogy nem a tudnodkell.infón vagy az antalvalin jelent meg! :)

2016.07.24. 19:42:35

A természetesség ma vallás, és az egészségesség. Ez gondolom hasonló, mint hogy a nyírfacukor nyírfából vagy kukoricából van-e előállítva. Uaz a vegyület, az előbbi mégis 3x annyiba kerül.

wad alma 2016.07.25. 09:36:19

Azert nem mindegy ,mert van egy enzim hianyos betegseg ,ami nagyon rosszul reagal a nagy adag aszkorbin savra . A termeszetes kivonat pedig nem art !

Egyik csaladtagom eletveszelyes allapotba kerult -akkor derult ki az enzimhiany es a nagy adag szintetikus C vitamin veszelye . 400 millio ember szenved ebben a G6PD enzim hianyaban ! Es evente tobb ezren belehalnak a tudatlansagba !

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2016.07.25. 09:52:16

@wad alma: úgy látom, a cikk elolvasasa nelkul konmentelt. Utolso mondataval egyetertek.

KFDK · http://koreaifilmdrama.blog.hu 2016.07.25. 12:35:34

@wad alma: nem tetszett megérteni a cikket, ugye? Nincs olyan, hogy természtes c vitamin meg mesterséges c vitamin. Ugyanaz a molekula.

Finarfin 2016.07.26. 14:53:02

A cikk elég korrekt!
Egy kis hibát fedeztem fel a felrajzolt D-aszkorbinsav szerkezetben. Az "L" jól van rajzolva és a "D" valóban a tükörképi párja lenne. A dihidrokszietil csoport 1-es szénatomjának konfigurációja valóban tükörképire lett cserélve, de a furánon levő hidrogén konfigurációja változatlan maradt. A "hátrafelé" álló hidrogén akkor is "hátrafelé" álló marad, ha másik két kötés közé van rajzolva. Vastagított kötéssel kellene a rajzolni a hidrogént!
Kis kereséssel a szakirodalomban is találtam olyan cikket, ahol ugyanez az elrajzolás jelenik meg:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3847730/

kodpiszkalo · www.kodpiszkalo.blog.hu 2016.07.26. 15:09:06

@Finarfin: köszönöm, valóban, javítottam!!!

Ráérek 2016.07.30. 10:13:52

@oeruelt: :-D :-D :-D

És még esetleg az ilyen antalvali-hívők ultima ratio-ja: Szentgyörgyi Albert is napi többezer mg. c-vitamint / aszkorbinsavat fogyasztott. LOL

mpreston 2017.03.14. 02:05:01

Két dolgot nem emlitettek a c vitaminos cikkben, bizonyára ennek megvan az oka:

1) a liposomás beviteli rendszert. Sok kamunak tünő készítmény van a piacon, köztük olyan is, amit egyszerűen lecitinnel összeturmixoltak.Azt olvastam viszont , hogy az Altrent cég liposomás beviteli rendszerével kapcsolatban a forgalmazónak van megfelelő dossziéja és tudtak a hatékonysággal kapcsolatban is törzskönyvi szintű anyagot produkalni, amikor a kulonboző liposzomásnak nevezett C vitaminokat valaki megkutatta. (forrás: google)

2) Szerves C vitaminról én még nem olvastam, de bizonyára vannak ilyen kamu állítások. Ennek inkább az lehet az alapja, hogy vannak szerves kötésű nyomelemek, például ilyenenek a kelát kötésben levők, vagy gombákban lekötött nyomelemek, igy aztán a szerves C vitamin kifejezés elfogadhatóan hangzik a lakikus olvasó fülében.

Egyes állati belsőségekben több C vitamin található, mint a C vitaminról hires zöldségekben. Itt a C vitamin túléli a hőkezelést is. Ezek a szervezet c vitamin tartalékai és feltételezem, hogy itt a C vitamin valamiféle olyan kötésben van, ami a termostabilitást biztosítja és szükség esetén az itt tartalékolt vitamin ebben a kötésben jut el oda, ahol a szervezetnek szüksége van rá. Ez csak az én feltételezésem, mert irodalmat ezzel kapcsolatban nem találtam.

fordulo_bogyo 2017.03.14. 23:22:31

Miert is kene egy vizben oldodo es vizes oldatbol felszivodo vegyuletet lipidburokba, liposzomaba zarni? Mi ertelme lehet ennek?

ÁgicaT 2017.11.02. 16:53:11

Totál hozzá-nem-értőként szeretném kérdezni, hogy szerves/szervetlen vas felszívódásában van különbség?
Jelenleg Maltofer Fol-t szedek, amiben vas (II) van, de valaki mindenképp rá akar beszélni a szerves vasra (vas (III)), mert az mennyivel jobb. Valóban?

fordulo_bogyo 2017.11.06. 18:50:11

@ÁgicaT: A vas(II) es vas(III) kozott a kulonbseg nem az, hogy szervetlen vagy szerves, az oxidacios allapotukban kulonboznek.

A Maltofer eppenseggel vas(III)-t tartalmaz (MALTOFER, is a macromolecular complex in which polynuclear iron(III)-hydroxide is ...).

ÁgicaT 2017.11.06. 18:53:05

@fordulo_bogyo: bocsi, összekevertem valóban, hogy miben mi van :)
viszont a kérdésem továbbra is áll - felszívódásában és hatékonyságában van-e különbség a Vas(II) és a vas(III) között?

fordulo_bogyo 2017.11.07. 07:25:21

@ÁgicaT: Van kulonbseg, de abban amit utnaolvastam, annak egy resze szerint a II masik resze szerint meg a III-s oxidacios allapot szivodik fel jobban.... a vegso hatas/hatekonysag termeszetesen ugyanaz...

Talan valakinak van naprakeszebb es hatarozott allaspontja.

Zb74 2017.11.08. 16:31:02

Szerintem ha tényleg vashiányod van, szedd egy ideig a Maltofer-t, és időnként nézess egy vaspanelt - szérum vas, ferritin, teljes vaskötő kapacitás, transzferrin szaturáció -, és ha nem javaul, akkor úgyis mást kell felíratnod - ha meg igen, akkor jó a Maltofer is. (Ami a Maltofer Fol-t illeti, abban folsav is van; azt viszont a Zemberek fele nem képes normálisan hasznosítani. Ti. az MTHFR enzim működését kódoló gén 677. és 1298. bázispárján igen gyakoriak azok a pontmutációk, amelyek a folsav hasznosítását nehezítik. Úgyhogy ha csináltatsz egy MTHFR-géntesztet - laborokban általában elérhető -, és kiderül, hogy érintett vagy, akkor a Maltofer Fol helyett valószínűleg érdemesebb a sima Maltofer-t szedned, és azon kívül megfelelő foláttartalmú élelmiszereket enned, amilyen pl. az avokádó, a hüvelyeesek és a római saláta.)

kaveman · http://vitaminom.eu 2017.11.29. 14:07:18

SPIRULINA 500MG KAPSZULA szedjél ilyet ez avasat is tartalmaz.

fordulo_bogyo 2017.12.01. 21:42:00

@kaveman: Mennyi vas van benne, konkretan?

dzsózassza 2018.03.04. 19:35:08

Tisztelt Dr Csupor Dezső!

Megnézné ezt a videót? www.youtube.com/watch?v=7TfYOuIgFA4&t=99s Az elején beszélnek a C vitaminról is. Jó gondolom, hogy ez a magát orvosnak, rákkutatónak, génkutatónak is hazudó ember egy irgalmatlan kókler, sarlatán?

fordulo_bogyo 2018.03.06. 04:48:09

@dzsózassza: Jol tetszel gondolni, a riportalany veretes marhasagokat allit.

dzsózassza 2018.03.06. 14:18:43

@fordulo_bogyo: Érdemes a többi videójára is rákeresni. Eszement, ordas baromságokat hord össze. Hogy a fenébe nem bukott még le? Mert biztos, hogy nem orvos, pláne nem PhD fokozattal mint ahogy állítja. Vastagon ömlik mindenféle hazugság a szájából. Sőt van olyan weboldal ahol a "szakértő válaszol rovatban orvosként(!) ad tanácsokat sokszor daganatos betegeknek! Rákerestem az ürgére és rögtön ez jött elő: forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?f=3&t=941
Tudom, nem mérvadó de azért nem zörög a haraszt...

dzsózassza 2018.03.06. 14:21:18

@fordulo_bogyo: Jaaaaa hát ez a Grape Vital Grapefruit cseppes faszi...

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • blogollol: Nincs tapasztalatom, de messziről bűzlik, hogy átverés.  - Az összes erről szóló oldal ugyanabban ... (2019.12.12. 23:09) cukrosmadzag
  • penge™: Most a kérdés, hogy be lehet-e tőle tépni, vagy sem, ha például ebben az olajban sütöd ki a rántot... (2019.12.12. 16:36) élelmiszer-e a kender?
  • Epikus SZTK: Galamb - vadgalamb. (2019.12.12. 08:42) mérgező-e a konyhasó?
  • kiru55: "A többiek egy átlagos táplálkozás mellett nagyjából beviszik" ebből kivonva, akik mégsem. Vagy ne... (2019.12.11. 17:54) mérgező-e a konyhasó?
  • Epikus SZTK: @fordulo_bogyo: Így igaz - de ezt nem fogja érteni. "Galamb lep, es vegtelen szamu lepesben sakk... (2019.12.11. 16:06) mérgező-e a konyhasó?
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.