valóban száz évig élnek a hunzák?

2013.12.11., Szerző: j.norbert


594px-A_Hunza_Rajah_and_Tribesmen.jpgInterneten, körlevelekben terjed a történet: egy nép Ázsia szívében nem ismeri a rákot, a cukorbetegséget, tagjai gyakran a századik életévüket is megélik. A hunzákról van szó (vagy ahogyan magukat nevezik: a burushók). Pakisztán északi részén, a Karakorum-hegység vonulatai között élnek, kb. 80-90000-en. Sem a nyelvüknek, sem a népnek az eredetét nem sikerült még tisztázni, előszeretettel rokonítják őket egyes portálok a hunokkal, s így a magyar néppel is (ők egyébként Nagy Sándor katonáitól származtatják magukat, erre sem találtak egyelőre bizonyítékot).

Először Rober McCarrison brit orvos írt róluk, 1922-ben, az Amerikai Orvosszövetség lapjában számolt be, hogy nem ismerik a rákos megbetegedéseket, mindig egészségesek, hosszú életűek, gyakran kiegészítve, hogy társadalmi berendezkedésük a létező legigazságosabb, közel van az általunk ideálisnak tekintetthez, s az egészségüket barackmagnak köszönhetik.

Reneé Taylor (Allen E. Banik szemorvossal együtt) 1960-ban járt a hunzák között, két könyvet jelentetett meg tapasztalatairól (Hunza Land. 1960.  és Long Suppressed Hunza health secrets for long life and happiness. New York: Award Books. 1964.). Beszámolója hasonló McCarrisonéhoz: a nép nem használ pénzt, nincsenek járványok és szegénység, az emberek hosszú életűek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Taylor az emír palotájában lakott, nem volt lehetősége utazni a vidéken, így nem sokat láthatott az átlagember életéből. Ő a hunzák egészségének az okát (ahogyan McCarrison is) a magas barack(mag)- és mandulafogyasztásban találta, ez a táptalaja annak a hitnek, hogy a barackmagban található amigdalin (az állítólagos B17-vitamin) alkalmas a rák kezelésére. Erre a tévhitre már született a blogon egy írás, ezért erre most nem térnénk ki, érdemes elolvasni azt a bejegyzést.

Egy másik leírás John Clark geológus nevéhez fűződik (írása angol nyelven itt olvasható teljes egészében). Ő az ötvenes években fölkereste a hunzákat, mivel a pakisztáni hegyekben, volt szerencséje nem az emír palotájából, hanem testközelből megismerni azt a vidéket. Clark tapasztalatai már közel sem voltak ennyire pozitívak. Följegyezte, hogy nagyon sokan keresték őt föl a falvakból (annak ellenére, hogy geológus volt, nem orvos) a legkülönbözőbb betegségekkel: vérhas, szürkehályog, bélférgesség, tuberkulózis, stb. Könyvének negyedik fejezetében számol be erről, ugyanitt olvashatunk a gyakori éhínségekről is. Két útja során összesen húsz hónapot töltött a hunzák között, gondos feljegyzéseket vezetett a hozzáforduló betegekről, összesen 5684 embert látott el. Mivel sem szaktudása nem volt (geológus lévén, bevallása szerint alapfokú elsősegély tanfolyamot végzett, s néhány szakkönyv állt csupán a rendelkezésére), és a rendelkezésére álló gyógyszerek mennyisége is erősen korlátozott volt, nem mindig tudott sikereket elérni.

A 19. fejezet legelején a magas gyermekhalandóságról is szót ejt, felmérte, hogy egy iskolában hány diáknak hunyt el testvére, szülője időnek előtt. A táblázatot a könyvből idézzük:

elhunyt
Gohor Hayat édesanya, 5 testvér
Sherin Beg 2 testvér
Nur-ud Din édesanya, 4 testvér
Md. Hamid édesanya, 1 testvér
Burhan Sah 2 testvér
Nasar Md. édesanya, 3 testvér
Mullah Madut 2 testvér
Suleiman 1 testvér
Ghulman Rasul édesapa

Clark útibeszámolója erősen árnyalja a képet a hunzákról: ismerik a betegséget, ott is előfordul az éhínség, ismerik a pénzt is (használják a rúpiát). Ezek után tényleg 120 évig élnek? Az az igazság, hogy ez sem igaz. A hunzák ugyanis a kort nem években mérik elsősorban, hanem az illető öreg bölcsességét -- ezért lehet, az, hogyha rámondták valakire, hogy 100 éves, akkor valójában a nagy tudására és élettapasztalatára hivatkoztak.

Clark leírásából kiderül tehát: amit a hunzákról tartanak, az nem mind igaz. Közelről tapasztalhatta, hogy milyen kemény ott az élet. A mítosz, miszerint egészségesen élnek és társadalmuk a legigazságosabb a földön, egy erősen idealizált, felnagyított, utópisztikus képen alapszik.

Kép forrása: Wikimedia Commons

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kodpiszkalo.blog.hu/api/trackback/id/tr475681811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

avissi 2013.12.11. 11:27:23

Érdekes bejegyzés ez a sokat emlegetett hunzákról.
Hátha valaki nem ismeri a régi viccet: a moszkvai rádió riportere interjút készít a Kaukázusban a legidősebb szovjet emberrel. Kérdezi: hogyan tudott ilyen magas kort megérni? A bácsi többször is elkezdi: Az úgy volt fiam, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején... A riporter mindig félbeszakítja: most ne a nagy októberről beszéljen, hanem azt mondja el, mitől ilyen egészséges most is, 120 éves korában? A bácsi: Épp azt mondom, fiacskám. A NOSzF idején elégtek az anyakönyvek, azóta vagyok én 120 éves.

ÁgicaOrbán 2016.03.28. 14:38:02

ezért kell mindig minden információt elolvasni,, mielőtt rossz következtetéseket vonnánk le egy-egy adott cikkből

Nagyhusi 2019.05.30. 11:15:05

568 napig tartózkodott ott. 5684 embert gyógyított meg mint és készített róla alapos feljegyzést, Az min. fél oldal. Aztán a kecske hátán leheozta hozzánk, hogy lássuk milyen betegesek a hunzák. Ez nagyon életszerű.
A napi földmérés mellett még vándorolt, és a híre megelőzte, hogy a 10 Hunzát naponta gyógyíthassa. A hunzák 7%-ával volt orvosi kontaktusa.
Igazából minden hunzát kezelt akivel találkozott. Köszönöm a kritika nélküli fordítást!

Szerzők

csupor-dezso-100x150.jpg

Dr. Csupor Dezső 
(kodpiszkalo)
gyógyszerész, 
SZTE GYTK Farmakognóziai Intézet

jeszenoi-norbert-100x150.jpg

Dr. Jeszenői Norbert 
(j.norbert)
gyógyszerész

gyapai-orban-orsolya-100x150.jpg

Dr. Orbán-Gyapai Orsolya
(pharma-girl)
gyógyszerész

hajdu-zsanett-100x150.jpg

Dr. Hajdu Zsanett
biológus

boros-klara-100x150.jpg

Boros Klára
vegyész, doktorandusz

barbi.jpg

Dr. Tóth Barbara
(JéBarbi)
gyógyszerész

913_csapibence_120119_015.jpg

Dr. Csapi Bence
gyógyszerész

no-pic.jpgDr. Ványolós Attila
(pharmythographer)
gyógyszerész

Díjaink

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset.png

Nekem szól! Egészségértés díj, egészségügyi szakember kategória 2. hely

Kutatók a Neten - közönségszavazás 2. hely

Goldenblog 2014. Tech+Tud kategória, közönségszavazás 2. hely

Nemzeti Kiválóság Program blogverseny, 1. hely

Goldenblog 2013. Biznisz kategória, közönségszavazás 9. hely

Goldenblog 2012. Szakértői kategória, közönségszavazás 5. hely

Utolsó kommentek

  • Ego cogito: Akkor miért lehet, hogy (nem csak CBD-t) más kannabidolokat is tartalmazó, úgynevezett "Full spect... (2019.11.18. 07:39) élelmiszer-e a kender?
  • candle: @kodpiszkalo: Nekem ez úgy hangzik, mintha a gyógyszeripar önmagát akarná reklámozni, hogy "majd ... (2019.11.17. 21:21) élelmiszer-e a kender?
  • Scott Tenorman Must Die: @kodpiszkalo: köszönöm a választ! (2019.11.17. 21:13) élelmiszer-e a kender?
  • kodpiszkalo: @Scott Tenorman Must Die: duplán problémás termék. Mivel deklaráltan szuperkritikus CO2-vel készül... (2019.11.17. 21:10) élelmiszer-e a kender?
  • Scott Tenorman Must Die: végre egy értelmes és informatív poszt az indexen. www.vitaminguru.eu/medihemp-raw-complete-cbd-ol... (2019.11.17. 20:37) élelmiszer-e a kender?
  • Utolsó 20

DESIGN

Az oldal sablonját dr. Horváth Róbert készítette.

A fejlécben található grafika Támadi Tibor műve.